Reális Zöld Valóság vélemények!

     Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

Meg kell-e őket menteni vagy másra van szükség?

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése

Folytatjuk a meg nem oldott, el nem látott kormányzati feladatok sorát.

Ahogy ezt már kifejtettem, e feladatok megoldása nélkül nincs miért kibontakozásra, fenntartható növekedésre számítani. (Ld. Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé.)  Tov&#225bb olvasom »

A rezsiköltségek csökkentésével kapcsolatos pufogtatások az áfához és – ki tudja miért, ki érti ezt? – a vásárlóerő-paritáshoz (?!) érkeztek. A zűrzavar tovább nő.Van párt, amelyik “szociálpolitikát”, sőt “szegénypolitikát” akar a rezsicsökkentésből csinálni, annyira, hogy erről naponta tart sajtótájékoztatót. De a túlárazás akkor is jogtalan, ha a módosabbat sújtja. Más viszont iszonyodik az áfakulcs csökkentésétől. Pedig nyilván a bevétel tömege lenne fontos, amit rosszul érint a világ legmagasabb áfakulcsa. Stb.

De mi is a helyzet ezekkel? Tényleg az a jó, ha magas az áfakulcs és ha a világon a legmagasabb: az a siker? És valóban a szolgáltatók nyerhetnek, ha csökkentik az áfakulcsot? Ismerik-e a nyilatkozók ezt a területet és szabályozását? Van-e értelme annak a kinyilatkoztatásnak, hogy “mi nem alacsony áfakulcsot, hanem alacsony árat akarunk”?  Lenne-e kieső bevétel és honnan lehetne pótolni? Van-e értelme alapvető élelmiszerekről beszélni? A liszt pl. miért nem tartozik ide? Tényleg jó lenne-e, ha lenne egy 35 százalékos áfakulcs? (Állítólag “nagyon hiányzik”.) Ki csinálja a kormány gazdaságpolitikáját? És lesz-e változás a miniszterváltással? (Pedig nagyon ideje lenne…)

Negyedfordulat és főleg a propagandában.  Mire lesz ez elég?

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül (1. folytatás)

Az írást onnan folytatom, hogy két ellenzéki párt változtatott sommásan elutasító véleményén.

(…) Eszébe nem jut a képviselőnek, hogy a nem támogatott, hanem hatalmas profitot tartalmazó ár esetén az árcsökkentésből nem szabad szociálpolitikai kérdést csinálni. A túlszámlázás akkor is jogtalan, ha módosabb ellen történik. A természetes monopóliumok kényszerű árszabályozásának a világ legtöbb országában az az egyik jellegzetessége, hogy a jogtalan haszon a megkárosítottaknak jár vissza.
(…)
A szocialisták és a “gazdaságkutatók”

Ma ismét két gazdaságkutató intézet van. Egy időben Nagy Sándor (MSZP) próbálkozott gazdaságkutató intézet létrehozásával (Trend Prognózis Társadalom- és Gazdaságkutató Rt.), de feladta.  Egy ideig formálisan két ilyen intézet volt, ma – amikor a Századvég is alapított ilyet – ugyancsak kettő és szintén formálisan. Szerintem ugyanis a gazdaságkutató intézet szükséges profilját tekintve egy sincs. És már 20 éve nincs, amióta az Antall-kormány megszüntette a Gazdaságkutató Intézetet és helyette létrejött a Vértes András által alapított kicsike Rt., majd Zrt.  Véleményemet annak alapján mondom el, hogy 22 évig dolgoztam a Gazdaságkutató Intézetben és fel tudom fogni ennek az intézménynek a tényleges hiányát.