Kedves Kollégák!

A 2013. évi “évszázad árvize” levonult a Duna magyarországi szakaszán, emberi élet veszteség nélkül (!!! Ezt kevés ország mondhatja el magáról!), de jelentős erőfeszítések, heroikus küzdelem, homokzsákok millióinak megtöltése, majd későbbi kiürítése, fertőtlenítése árán, de példátlan, régóta nem tapasztalt nemzeti összefogás, és az ország minden részéből érkező vízügyi szakemberek szakértelmének eredményeként. (Szerencse, hogy egyidejűleg a Tiszán, és a Dráván, valamint mellékfolyóikon nem volt árvíz!) 

Az árvíz – ma még felmérhetetlen! – anyagi károkat okozott, a korábbi dunai-, tiszai árvizekhez hasonlóan! A tényleges károknak csak egy töredéke térül meg, tekintettel arra, hogy sem az állam, sem a biztosítók nem térítik meg a tényleges károkat, csak részleges “kárenyhítés”-ről beszélhetünk, az egyes családok egész életművének, egzisztenciájának tönkremeneteléről, és az “elmaradt haszon”-ról nem is beszélve! (Az utóbbiakról az egymást váltó kormányok rendszerint megfeledkeznek, és a média sem kíséri figyelemmel!)

Az árvizek pusztító hatásait – a gyakorlatból – az 1970. évi Tiszai nagy árvíz óta ismerem, a helyreállítás felmérési-, tervezési-, és kivitelezés-előkészítési munkáiban Fehérgyarmaton és Penyigén kollégáimmal együtt részt vettünk!

Az elmúlt évtizedekben, és főleg a rendszerváltás utáni időszakban a tervszerű vízgazdálkodás, az ár-, és belvízvédelem ill. az aszály-kezelés, valamint az Alföld Tisza-menti térségeinek egészséges ívóvíz-ellátása, szennyvíz-kezelése területén – a gyakorlatban – nem sok minden történt, a szavakon és az ígéreteken felül! (hol van már az Országgyűlés által is jóváhagyott, “Alföld”-program, a “Tisza-terv”, a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása, az Alföldi Tanyavillamosítási Program, stb.?)

Az “ál-környezetvédők” a fenti problémákkal kapcsolatban – annak idején – ugyanúgy nem tiltakoztak, mint Budapest szennyvizeinek, tisztítatlanul a Dunába öntése ellen! Viszont annál radikálisabban tiltakoztak, és tiltakoznak jelenleg is, a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer, a Csongrádi Vízlépcső, valamint a Duna-Tisza csatorna befejezése, ill. az MTA-KSP által javasolt Adonyi-, Fajszi Vízlépcsők, és a tervszerű, nemzetközi és hazai pozitív, negatív tapasztalatokat is figyelembe vevő vízgazdálkodás ellen! Érdemes lenne végre elgondolkozni azon, hogy a Bős-Nagymaros ügyének évtizedek óta tartó megoldatlansága, kinek az érdekeit szolgálja? (Nekünk ugyanis csak kárunk származott/származik belőle, amely kár naponta növekszik! Vajon miért akarnak egyesek újból Hágába menni, ahol valójában, egyszer már 7:1 arányú, csúfos vereséget szenvedtünk?! A Szigetköziek eredményes, országos népi kezdeményezésével mit kezdett az Országgyűlés, ill. annak “Fenntarthatalan Fejlődési Bizottsága”, időközben változó elnökével az élen, mit tett a Kormány, és mire jutott Székely László, a pár nap múlva, 2013.07.19-én lejáró mandátumú, vétójog nélküli “miniszteri biztos”?)

A mostani árvíz ismét ráirányította mindenki figyelmét a hazai víz(készlet)gazdálkodás, árvíz-, belvízvédelem helyzetére, problémáira, de lehet, hogy nemsokára megint, az aszály problémái lesznek az érdeklődés középpontjában, és a “napsütés”-ben, hamar elfelejtjük a mostani árvizet!

Mikor vonjuk le már végre a tanulságokat, mikor szánjuk el magunkat arra, hogy az évtizedek óta bevált (?) gyakorlat szerinti, utólagos “védekezés” helyett, a tervszerű “megelőzés”-t válasszuk, az egyre gyakrabban visszatérő problémák együttes, egységes kezelésére, és hosszú-távra történő megoldására?

Milyen szerepet játszottak, és játszanak jelenleg is a magukat “környezetvédő”-nek nevező, “civil szervezetek” és képviselőik, a fent jelzett problémák megoldásában, vagy megakadályozásában? Milyen szerepet játszanak a nagy nemzetközi “környezetvédő” (?) szervezetek – regionális szervezeteiken keresztül – a magyar “zöld-mozgalmak” minden fejlesztést megakadályozó tevékenységének irányításában, a rendszerváltás utáni mindenkori kormányok döntéshozóinak befolyásolásában? (pl. Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer befejezése, Szigetköz vízpótlása, Dunakanyar árvízvédelme, dunai nemzetközi hajózás, és víziturizmus fejlesztése, Duna-menti kerékpárút-hálózat – EV-6. sz. útvonal, Dunai Limes megvalósítása, stb.)

Ki is az “igazi környezetvédő”? Kinek higgyünk mi, és főleg a döntéshozók?

A laikusoknak, vagy a tudomány és az érintett szakterületek (vízügy-, közlekedés-, energia-, terület-, és vidékfejleszés, agrár-, termelés, öntözés, értékestés, turizmus-, ökológia-ökonómia-, foglalkozatás-munkaügy, stb.) képviselőinek? A tiszta, megújuló, fenntartható vízenergia többcélú hasznosítását, a környezetbarát vízi-közlekedés/szállítás, hajózás fejlesztését ellenzőknek? Az integrált vízgazdálkodás tervezést, a komplex fejlesztést, finanszírozást, a többcélú hasznosítást akadályozóknak? Akiknek még a  vízügyesek” még mindig “rákos daganat a nemzet testén”? Tényleg “minden szabadon folyjék”, és a “hajókat igazítsuk (a szabályozatlan) folyókhoz”? A “vízkormányzás”, a “víztározás” megoldására mi a konkrét javaslatuk a “radikális zöldek”-nek? A “meder-tározás” lehetősége – szerintük – miért kizárt, stb.?

A kérdés-, ill. a probléma-halmaz a “rendszerváltás” óta megválaszolatlan! A probléma bonyolult, a külföldi és a hazai szálak “szerteágazóak”, ezért a tisztánlátás elősegítése érdekében, csak néhány konkrét, Duna-menti példát mellékelek, tájékoztatásul:

– a WWF-Ausztria tevékenysége a Bősi Vízlépcső térségének rehabilitációjával kapcsolatban (WWF Központ/Sylvén Magnus úr elnézést kérő levele dr. Igor Mucha professzornak)
– a Szigetköz vízpótlására – a “környezetvédők” által kierőszakolt, környezet-szennyező, dízelmotoros szivattyús vízpótlás, majd később, a vízügyesek által javasolt és megvalósított, “ideiglenes, fenékküszöbös” megoldás
– a Dunakiliti duzzasztóműbe beépített kis-vízerőmű befejezésének, üzembe helyezésének megtiltatása a Parlamentben / lásd: üres turbinaház!
– a Greenpeace és külföldi és hazai szakértőinek – köztük a győri székhelyű Reflex “Környezetvédő” Egyesület – véleménye és akciói az Almásfüzitői vörösiszap-tározó – Tatai Környezetvédelmi Zrt. által végzett – rekultivációja, és a dunai monitoring/megfigyelő kút telepítése ellen! (Miközben a Neszmélyi VIII. vörösiszap-kazetta osztrák tulajdonosa nem tett semmit a rekultiváció érdekében, de ellene nem tüntetett senki! Vajon miért nem?)

http://www.youtube.com/watch?v=YIgwq0Ovllo   0:57

Feltöltés ideje: 2011.11.16. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkárt kérdezte a Duna TV Talpalatnyi Zöld c. műsorának stábja

 

http://www.youtube.com/watch?v=ZjeYh_sgP08 6:24 2011.12.22. Az almásfüzitői vörös-iszap tározó rekultivációja. Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója ismerteti a Zrt. tevékenységét Almásfüzitőn, a VII. vörös-iszap kazettán végzett munkájukat, a megszilárdult vörös-iszap lefedésének technológiáját.

 

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Kwd579wkPa8   2:26

Megjelenés ideje: 2013.06.06. A várható legnagyobb vízszinthez képest is jóval magasabbak a gátak, töltések az almásfüzitői vörösiszap-tározónál – mondta el Illés Zoltán.
– a Római-part árvízvédelmének megoldatlansága évtizedek óta közismert – hasonlóan a Duna és a Tisza-mente több térségéhez, településéhez! (lásd: Szigetköz (Győrújfalu), Dunakanyar (Kisoroszi, Dunabogdány, Nagymaros, Kismaros, Verőce, stb.), Dunaszekcső, stb.)

Végezetül egy aktuális videó a Szentendrei mobilfal “próbaüzemé”-ről, és néhány kép az “évszázad árvizé”ről, azzal a kiegészítő megjegyzéssel, hogy ne feledjük: “Zöld utat a Kék gazdaságnak!” (lásd: Gunter Pauli / Római Klub – PTE / Ulbert József: “The Blue Economy / Kék Gazdaság”:

http://www.youtube.com/watch?v=_fq_2Y8-WfM&feature=player_embedded 1:33 Megjelenés ideje: 2013.06.09. A szentendrei mobilgát levizsgázott 796 cm magasságon. Dr. Dietz Ferenc Szentendre polgármestere. Szeretettel várok mindenkit vasárnap délelőtt 11:30 órakor a Duna-korzó és a Görög utca sarkán egy kis beszélgetésre, kávézásra a mobil árvízvédelmi falnak köszönhetően, a Duna biztonságos közelségében. Zene: Rakovits István. Operatőr: Kaposvári Péter.

http://www.google.hu/search?q=szentendre+mobilg%C3%A1t&rlz=1W1ADFA_huHU425&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=yla1Udv5DMuAPcjTgIgB&sqi=2&ved=0CDQQsAQ&biw=1280&bih=568   Képek, látványtervek, stb. a Szentendrei, Greini, mobilgátról

Természetesen nem akarjuk azt sugallni, hogy a mobilfal-, mobilgát-rendszerek mindent megoldó csodaszerek, de azt, hogy egyes esetekben (folyó-parti, sűrűn beépített, műemlékekben, és egyéb kulturális-, természeti-, egyedi értékekben gazdag települések, stb.), bizonyos belterületi-, üdülőterületi-, és egyes kivételes esetben külterületi, árvíz ellen nem védett szakaszokon, nagyon jól használhatók! (a hagyományos ideiglenes, nyúlgátas, homokzsákos, fóliás, vízballonos, stb. árvízvédekezési technológiák kiegészítéseként!)
Korábbi cikkeimben már bemutattam a nemzetközi gyakorlatban, már több, mint 10 éve alkalmazott rendszereket, és gyakorlati tapasztalatokat! Valójában tehát nem egy vadonatúj technológiáról, árvízvédekezési rendszerről van szó, mint ahogy ezt a médiában ismertetik! (lásd: Hollandia: Nijmegen/Rajna, Ausztria, Krems, Grein, Stein, Spitz, Németország: Deggendorf, Regensburg, Düsseldorf, Köln, Drezda/Elba, Frankfurt am Oder, Szlovákia: Pozsony-Dévény, Párkány, stb.)

Itt az idő a cselekvésre, az ár levonulása után, végre “öntsünk tiszta vizet a pohárba”, és a korábbi, ill. a mostani rengeteg tapasztalat és információ (légi felvételek, vízügyi-, árvízi adatok, vízszintek térbeli és időbeli alakulása, stb.) birtokában kezdjünk neki végre – a szó igazi értelmében – egy integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezésnek, felkészülve a 2014-től kezdődő új EU2020 program, és EU pénzügyi-, támogatási rendszer hazai fogadására, és maximális hasznosítására is! (a Szentendrei mobilfal is az EU 100%-os támogatásával épül, amelynek befejezési határideje: 2013.10.11! A Duna-mentén Nagymaroson, Vácon, a Tisza-mentén Szeged tervezi mobil árvízvédelmi-rendszert, hasonló konstrukcióban! A Főváros a Római-part esetében miért nem él ezzel a lehetőséggel?)

Ehhez viszont a vízügy-, vízgazdálkodás, vízügyi kutatás-tervezés-fejlesztés egységes állami-, kormányzati szintű irányításának intézményi rendszerét vissza kell állítani, és a felesleges párhuzamosságokat fel kell számolni! (BM-VM-NGM-NFM, stb.)
A miniszterelnök, a mostani árvízi tapasztalatokat, a vízügyi szakemberek segítőkészségét, végig a Duna mentén – áttételek nélkül – személyesen is megtapasztalhatta. A fentiek talán elegendők lesznek, a szükséges szemlélet-, és paradigma-váltáshoz, és ennek keretében a vízügy szakmai-, erkölcsi értelemben vett “rehabilitálásá”-hoz, valamint a “vízügyért is felelős”(?) államtikár eddigi tevékenységével kapcsolatos konzekvenciák levonásához is!

Kellemes hétvégét kíván,

Baráti üdvözlettel:


Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat: A témához kapcsolódó, korábbi írásaim a www.realzoldek.hu honlapon is megtekinthetők, a forrásra történő hivatkozással, szabadon felhasználhatók, és a gyakorlatban is hasznosíthatók! (Ez utóbbit, főleg a döntés-előkészítőknek és döntéshozóknak ajánljuk!

http://www.youtube.com/watch?v=b12ffk-LFJg 3:12
Megjelenés ideje: 2012.12.11. Látványos szakaszhoz érkezett a szentendrei mobilgát építése.
http://www.youtube.com/watch?v=kfibz8US_28 5:13
Megjelenés ideje: 2013.02.26. Jól halad a gátépítés.

http://www.youtube.com/watch?v=uFk99R1BkHM 2:20 Megjelenés ideje: 2013.02.28. Szentendre. Duna-parti mobilgát építése. Dietz Ferenc polgármester, Varju Lajos, Kádár Kristóf, …

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/06/04/08/Mobilgat_Szentendren__meg_az_arhullam_el_tt_osszeszerelik.aspx 3:03  2013.06.04. MTV „Ma Reggel”. Dietz Ferenc polgármester: Mobilgát Szentendrén – még az árhullám előtt összeszerelik.

1995-Bős-NagymarosiVízlépcső-rendszer-BősVízerőmű-Környezetvédelem[1]SK-IgorMucha-tanulmány-címlap

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email