Horkay Nándor úr
elnök
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal!
Tisztelt Elnök Úr
Mellékelten megküldöm az Európai Unióval, ill. az Európai Bizottsággal kötendő “Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020.” és annak részeként, a  “Vidékfejlesztési Program VP 1.0.” c. – társadalmi egyeztetésre bocsájtott – előterjesztés-tervezetekkel kapcsolatos, előzetes észrevételeinket és jobbító szándékú javaslatainkat, amelyet a Klub elnökségének a felkérésére a Klub tagsága körében lefolytatott viták/interneten sorra került párbeszédek alapján, majd az Elnökség jóváhagyását követően Péteri László állított össze.
Kérem, hogy az alábbi összeállítást a REÁLIS ZÖLDEK KLUB álláspontjaként kezelje. 

Tisztelettel: Juhos László, elnök Reális Zöldek Klub

——————————————————————–

A magyar vidékfejlesztés 3 alappillére a föld és a vízkészletek feletti rendelkezési jog biztosítása és a foglalkoztatás/munkahely-teremtés! Az összes többi (földhasználat, termékszerkezet-váltás, növény-, zöldség-, gyümölcs-termesztés, állattenyésztés, stb.) csak ezek előzetes megoldásának függvénye!

1. A “Földtörvény” alkotmányossági felülvizsgálata már folyamatban van (dr. Szabó Máté, alapjogi biztos, de meddig?),

2. A vízkészletek – EU/EB által titokban, tervezett – EU-szintű privatizációját az európai polgári kezdeményezés sikere (1 millió aláírás, 7 EU-tagországból!) remélhetőleg megakadályozza! A hazai vízkészletgazdálkodás területén viszont alapvető szemlélet-, és paradigma-/paradogma-váltásra van szükség! Addig azonban, amíg Magyarországon “tabu” a duzzasztás, a vízlépcső-építés, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer témája, és amíg a tiszta vízenergia többcélú hasznosítása nem számít “megújuló”-nak és “fenntartható”-nak, valamint a környezetbarát, fenntartható vízi-közlekedés/szállítás, személy-, és teherhajózás és kikötőhálózat fejlesztése – a nemzetközi és EU gyakorlattól eltérően, sőt azzal szöges ellentétben – Magyarországon nem tartozik a központilag kiemelt, államilag támogatott fejlesztési célok, prioritások közé, addig se korszerű magyar vidék-, közlekedés-fejlesztésről, se energia-stratégiáról nem beszélhetünk! A fentiek megoldása éppen a Vidékfejlesztési Minisztériumnak lenne alapvető érdeke, kötelessége és feladata, de amelyet a VM-en belül éppen a “környezetügyért felelős” (?) államtitkárság akadályoz meg, éppen a “környezetvédelem” ürügyén, és arra hivatkozva! (lásd: Illés Zoltán nyilatkozatai, Szigetköz, Duna, Tisza, Dráva, vízpótlás ügyben, stb.) Nagy kár, hogy erre a VM-en belüli többi államtitkárság (vidékfejlesztés, agrárgazdaság-irányítás, élelmiszerlánc-felügyelet, környezet-, és természetvédelem, vízügy(?) még mindig nem jött rá! (pedig az elmúlt időszakban már – dr. Mosonyi Emil évtizedekkel ezelőtti jóslata, és a Békés megyeiknek írt nyilt levele szerint – egyre gyakrabban váltotta és váltja egymást – rövid időn belül – az árvíz, belvíz és az aszály, de ebből, sajnos, semmit sem tanultak a döntéshozók!

3. A foglalkoztatás/munkahelyteremtés – kormányprogramban szereplő, 1 millió munkahely! – célkitűzésének realítását elsősorban az erdő-, mezőgazdaság, élelmiszer-termelés/értékesítés, állattenyésztés céljait is szolgáló, vízügyi beruházások (árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezések elleni védelem, folyó-, és tószabályozás, hegy-, domb-, és síkvidéki vízrendezés, víztározás, vízkormányzás, hajózás, vízi-, vízparti-, kerékpáros-, falusi-, tanyasi-turizmus, ipari-, mezőgazdasági-, kommunális vízkivételek, öntözés, hűtővíz, stb.) biztosíthatnák! (Lásd: Gunter Pauli/Római Klub – PTE: “The Blue Economy/Kék Gazdaság” – címlap: “10 év – 100 innováció – 100 millió munkahely”!

Változatlanul állítjuk: “a “Zöld gazdaság”-ba, a “Kék gazdaság”-on keresztül vezet az út!” (Ezt már a Világon mindenhol tudják, sok helyen a magyar vízügyi szakemberektől tanulták (pl. dr. Mosonyi Emil akadémikus, a vízépítés professzora, stb.), csak az 1989-90. évi rendszerváltás, ill. annak “Trójai Falova”, a Bős-Nagymaros, alias “Dunaszaurusz” szindróma óta felejtették el ezt a hazai döntéshozók! Nagy kár, de talán még mindig nem késő! Határidő: 2013.10.08-11. Budapesti Víz Világtalálkozó, ill. Világ Fórum!)

Amennyiben a Reális Zöldek Klub elnöksége egyetért az azokban foglaltakkal, kérem annak hivatalos megküldését az info@nth.gov.hu e-mail címen, legkésőbb 2013. augusztus 13-ig. 

Üdvözlettel:


Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat:

a PM szerves részét képező VP 1.0 “diagnózisa” (helyzet-felmérése, probléma-feltárása) általánosságban, elvileg elfogadható, de a “terápia”, a problémák megoldására vonatkozó javaslatai, prioritásai, fontossági-, térbeli-, időbeli sorrendje teljesen elhibázott, még a VM feladat-, hatáskörébe, illetékességébe tartozó témák vonatkozásában is! Vízkészletgazdálkodás, árvíz-, belvíz-, aszály, jégár elleni védekezés, vízvisszatartás, víztározás, vízkormányzás, a vízenergia többcélú (!) hasznosítása nélkül tervszerű vidékfejlesztésről, erdő-, és mezőgazdaságról, gyümölcs-, és zöldség-termesztésről, élelmiszer-termelésről / értékesítésről, munkahelyteremtésről, fenntartható foglalkoztatásról nem beszélhetünk! (lásd: www.realzoldek.hu honlap, és a nemzetközi gyakorlat, és tapasztalatok, stb.)

 

—————————————

———- Továbbított levél ———-
Feladó: Egri Sándor <jaszkun@externet.hu>
Dátum: 2013. augusztus 4. 19:22
Tárgy: Re: “Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020.” és a “Vidékfejlesztési Program VP 1.0.” c. tervezetek véleményezése.
Címzett: László Péteri <peteril62@gmail.com>

Kedveseim!
Csatolok egy képet. A Vasárnapi Újság (Pest) 1861. február 3-i számából való. Szolnoki látkép a Tisza túloldaláról, igen, hajómalmokkal (is).
Semmi másra nem kívánok utalni, mint arra, hogy másfél évszázaddal korábbi eleink sokkal gyakorlatiasabban közelítették meg a témát, pl. folyóvizeink energiája hasznosításának tekintetében is.  Nem vitatkoztak azon, ami természetesen adott, hanem felhasználták. Ésszerűen, grandiózus beruházások nélkül. A Tisza és a Duna tele volt hajómalmokkal.
Tessék elzarándokolni Ráckevére, ahol megépítették az eredeti hajómalom mását okos szakemberek, kizárólag nosztalgiából. Kiinduásnak elegendő. Tessék megkérdezni, mennyiből hozták ki, azután e költséget összehasonlítani egy 1.500 lakosú Tisza menti település éves elektromos energia felhasználásával. Nem mérnöki becsléssel, mérnöki pontossággal! Megkapjuk, hány év alatt térül meg, azaz mennyi idő múlva állhat át a település saját elektromos energia ellátásra. Merthogy a hajómalom egyszerűen forgó mozgást végez. Akkor gabona őrlésére használták. Most – megfelelő áttáttellel – miért ne fejleszthetne e forgó mozgás elektromos energiát? Elég csak a kerékpár dinamójára gondolni!
Ha összeadjuk a Tisza menti településeket Tiszabecstől  Röszkéig, kisebbeket, nagyobbakat, hasonló módon történő elektromos energia ellátással, ugyancsak grandiózus eredményt kapunk.
Ha nem tetszik a hajómalom – mintájára készült energiatermelő egység – foglalkozzunk hasonló módon a fenékturbinákkal. Nem látszik, de működik!
Sok kicsi sokra megy!
A megküldött 3 pontot tehát szeretném kiegészíteni egy 4.-kel, azaz az elektromos energia nyerésével folyóvizeinkből. Mert minden számít, amin spórolni tudunk, ami függetlenít bennünket a nagy energiaellátó rendszerektől.
Tudom, hogy a költségvetés bevételéért felelősök irtóznak minden “ellenőrizhetetlen” megoldástól, így folyóvizeink energiájának kisebb-nagyobb helyi közösségi felhasználásától is. Csakhogy alaposan tévednek. Ugyanis az így megtakarított pénz nem vész el – a költségvetés számára -, mert az állampolgárok – és kisebb-nagyobb közösségeik – elköltik másra. Azaz az ÁFÁ-n és az egyéb adókon keresztül ugyanúgy átfolyik a költségvetésen, nem helyezik el offshore cégek ciprusi bankokban.
Ami a víz problematikát illeti: a Tisza-völgyről beszélek, az Alföld – hazánk – legszárazabb tájáról, a Dunához nem értek. Azonban gondolkodó magyar állampolgárként egyszerűen érthetetlen számomra az a megegyezésre való képtelenség, amit a magyar fél, immár több mint 2 évtizede – aktuális hatalomtól függetlenül – tanúsít. Közben szlovák barátaink mosolyognak rajtunk, és használják a Duna energiáját.
Tehát vissza a kaptafához: a Tisza-völgy hazánk legszárazulóbb tája. Ismerem dr. Mosonyi Emil – szerintem utolsó -, a Békés Megyei Közgyűlés elnökéhez írott levelét. Abban a szárazság okozta károkra, majd a tájban való megélhetés elehetetlenülésére hívja fel a figyelmet. Valóban, a Dunából képzeli el az Alsó-Tisza-vidék vízpótlását, amely javaslat értelemszerűen azonos a Duna-Tisza-csatornával.
Nem mennék bele most e kérdéskör elemzésébe.
Engedtessék meg emlékeztetnem: a 90-es évek elején – az akkori Szolnok Megyei Néplap újdondászakénrt – módom volt interjút készíteni dr. Mosonyi Emillel, akiben egy talpig becsületes, a szakmájának és hazájának elkötelezett úriembert ismertem meg. Nem lepődött meg a nézeteivel, javaslataival ellentétes vélemények ismertetésekor, hanem pontról pontra válaszolt.
Én azt nem tudom, miben volt igaza, miben tévedett. Igen, szakmai kérdésekről szabad, sőt, szükséges vitatkozni, szakmai – és nem politikai – alapon!
Ilyen szakmai kérdésnek fogom fel a Vidékfejlesztési Programot, és maximálisan egyetértek az előttem szólóval: a vízellátással – ennek teljes problémakörével, amelybe beletartozik a szennyvízkezelés és – hasznosítás is! – a legfontosabb kérdések között kell foglalkoznunk!
Ahogy a XXI. szd. legfontossabb kérdése az emberiség számára a tiszta, szennyeződésektől mentes vízzel való ellátás – ami az élelmiszertermelés alapja (1 kg marhahús előállításához pl. 9 köbméter! víz szükséges), számunkra e kérdés megválaszolása valóban alapja a vidékfejlesztésnek, a munkahelyteremtésnek, a foglalkoztatásnak.
Különösen érvényes ez a Tiszai Alföldön, a Tisza-völgyben, amelynek szélsőséges vízellátásáról, vízhiányáról mindennél világosabban beszél az idei termelési év is: a májusi bőséges csapadéknak köszönhetően a legtöbb helyen rekordtermést arattak gabonából. Igen ám, de mi lesz az őszi betakarításúakkal, ha 2 héten belül nem kapunk esőt?
Itt térnék rá a következő – javasolt – pontra, a nemzetközi kapcsolatokra. Hazánk folyóvizeinek 94-96%-a határainkon túlról érkezik. Ismét maradok a kaptafánál.
A Tisza vízgyűjtőjén 5 ország osztozik: Ukrajna (Kárpátalja megye), Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia (a Vajdaság). Ezen országok – érintett területei – közös megegyezésen alapuló stratégiája nélkül a Tisza-völgy vízellátása, stb. – azaz a Tisza-problematika rendezése – nem képzelhető el. Mivek azonban a Tisza-térség mind az 5 ország centrumtól távoli perifériája (Magyarországon sajátos belső periféria), halmozott hátrányokkal küzdő, saját erejéből felemelkedésre képtelen “vidéke”, e problematika eltörpül az összes többi mellett.
Megoldása azonban számunkra az élet – gyermekeink, unokáink jövőjének – alapja. (Az érintett 5 ország 14 millió lakójáról van szó!)
Éppen ezért kezdeményeztük a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Stratégia kidolgozását, ami mindeddig süket fülekre talált.
Köszönet annak, aki elolvasta!
Egeri S. 30 279 1419
Szolnok_hajomalmokkal
————————————–

Tisztelt Egri Úr! Kedves Sándor!

Nagyon szépen köszönjük a “Magyarország Partnerségi Megállapodása – PM 2014-2020.” c. és annak részeként a “Vidékfejlesztési Program – VP 1.0” c. tervezetekkel kapcsolatos észrevételeinkhez fűzött egyetértő és támogató leveledet, amelyet remélhetőleg tekinthetünk egyúttal a “Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület” állásfoglalásának is.

A leveledben foglalt általános, elvi megállapításokkal, helyzetértékeléssel, probléma-feltárással általánosságban, elvileg, egyetértünk.

Néhány részletkérdést érintő javaslatod azonban – éppen a hivatkozott dokumentumodban foglaltak alapján – kiegészítésre, ill. pontosításra szorul.

Nevezetesen:

1. A vízkészlet-gazdálkodás fogalmába a vízenergia többcélú hasznosítása – a mi komplex értelmezésünk szerint – bele tartozik, ezért nem szerepeltettük önálló pontként! (a Száva esetében, még az ISRBC  “Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodás Terve” keretében is foglalkoznak vele,ugyanannak az EU Víz Keretirányelvének / VKI-nek az alapján, amelyre hivatkozva, Magyarországon, nem! Ennek dokumentumait, lásd:www.realzoldek.hu honlapon) Természetesen nincs akadálya annak, hogy ezt a témát, külön pontként, hasznosítási területenként – a későbbiekben – külön-külön részletezzük (víztározás (meder-, talaj-tározás), ipari-, mezőgazdasági-, közösségi-, lakossági vízkivételek, mezőgazdasági öntözés, vízenergia-termelés, vízi-, vitorlás-, yacht-turizmus, vízi-közlekedés/szállítás, személy-, és teherhajózás, stb.), a későbbi egyeztetések folyamán, amennyiben erre szükség lesz! Az egyszerűség kedvéért, minél kevesebb pontban, tömörebben lehet a lényeget összefoglalni, annál könnyebben áttekinthető és kezelhető az előterjesztők részére.

2. A vízenergia-termelésnek számtalan módja és lehetősége van. Az erre vonatkozó külföldi és hazai példák egész sora áll rendelkezésre, de érthetetlen  okokból, a rendszerváltás utáni kormányok – a nemzetközi gyakorlattól eltérően – a vízlépcső-építést, a duzzasztást, a szivattyús vízenergia-tározást, stb. minden lehetséges eszközzel (jogi-, közgazdasági, pályázati-, támogatási-, ösztönzési-, stb.) akadályozzák, miközben unos-untiglan hangsúlyozzák a víz-visszatartás, tározás szükségességét! Ugyanakkor támogatandónak ítéltek / ítélnek több, a “megújuló energiaforrások” közé sorolt, energia-fajtát (bio-massza, bio-etanol, ill. szél-, és napenergia, stb.), amelyeknek környezetkárosító, élelmiszerár-felhajtó, ill. import-növelő, foglalkoztatást csökkentő, negatív hatásaira, indokolatlan támogatási igényeire, az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentumban, és a témával kapcsolatos MTA konferenciák előadásai keretében is – már évekkel ezelőtt felhívta a közvélemény és a döntéshozók figyelmét!
Ezt az ellentmondást – évtizedes szívós munkával, felvilágosítással sem mi, sem mások – nem tudták feloldani!
(Ennek dokumentumai a Reális Zöldek Klub / RZK honlapján – www.realzoldek.hu – 1992-ig, visszamenőleg megtalálhatók! Ezek hasznosítását mindenki figyelmébe ajánljuk, akik először tájékozódni, informálódni akarnak, mielőtt – “hályog-kovács” módjára – megalapozatlanul, már a “tárgyalás” megkezdése előtt, “ítéletet akarnak hirdetni”, olyan szakmai-, tudományos kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a legminimálisabb alapismeretekkel sem rendelkeznek! (festők, filmesztéták, stb. Lásd: dr. Mosonyi Emil akadémikus, a vízépítés nemzetközi hírű professzorának írása a “Környezetvédők felelősségéről!”)

3. A szakmai párbeszéd fontosságát és szükségességét évtizedek óta szorgalmazzuk, javasoljuk, az egyes érintett szakmai-, érdekvédelmi-, kamarai szervezetek, a civil-szervezetek érdemi bevonásával, és aktív közreműködésével! Erre a legutóbbi konkrét példa a 2013.03.21-24. között Gödöllőn, a “Környezet-, és Természetvédő Szervezetek” által szervezett, “23. Zöld Országos Találkozó”-t emelném ki, pozitív és negatív értelemben egyaránt! Ezzel kapcsolatban érdemes tanulmányozni a kiadott, hivatalos állásfoglalásokat, ajánlásokat, és a hivatalos programban szereplő, az egyes szekciók vezetői által elkészített “Állásfoglalás-tervezet” (pl. az általad vezetett “Tisza szekció”, amelyen személyesen is részt vettünk!) teljes figyelmen kivül hagyását a végleges anyag összeállításánál!

Az a véleményem, hogy legelőször a civil szféra felvilágosításával, aktivizálásával, a média befolyásolásával, a tárgyilagos, objektív tájékoztatás törvényben előírt követelményeinek betartására történő rászorításával kellene kezdeni, de nemcsak a környezet-, természetvédelem területén, hanem a nemzetgazdaságot alapvetően érintő témákban (víz-, energia-, élelmiszer-biztonság, foglalkoztatás/munkahelyteremtés, terület-, vidék-, turizmus-fejlesztés, stb.). Ugyanakkor ezeken a területeken működő civil szervezeteken belül, háttérbe kellene szorítani a nem magyar érdekeket (esetleg külföldről támogatott, valójában minden értelmes javaslatot megakadályozó, ellen-érdekeket) képviselő szervezeteket, és azok régóta ismert radikális “hangadóit”! (Ezek közül jónéhányan ott voltak az 23. Zöld OT-n is, vezető funkciókban [lásd: a Greenpeace agresszív részvétele, és vezető szerepe, a döntéseket, állásfoglalásokat alapvetően befolyásolni akaró tevékenysége a plenáris és szekció üléseken. Egyik fő célpont: Paksi Atomerőmű bővítésének megakadályozása, stb.]!)

http://atv.hu/videotar/20130328_gyengult_a_magyar_zold_mozgalom   7:37                                   2013.03.28. 07:44                  Gyengült a magyar zöld mozgalom? Az ATV Start / Mészáros Antónia vendége Szegfalvi Zsolt igazgató, Greenpeace.
4. A kormánnyal és a politikai döntéshozókkal folytatandó párbeszéd előtt a civil társadalomnak kellene kialakítania – a saját nemzeti-, nemzetgazdasági érdekeit képviselő – álláspontját, figyelembe véve az ország természeti-, földrajzi-, vízrajzi-, tudományos-, szellemi-, kulturális, stb. adottságait és lehetőségeit is, különös tekintettel a Kárpát-medencei elhelyezkedésére. A környezetvédő szervezetek egy része – jól hangzó blöffökkel, riogatásokkal, féligazságokkal, hazugságokkal, és a média segítségével, egyes köztisztviselők aktív közreműködésével – félrevezeti a közvéleményt és zsarolja – politikai szándékkal – a politikai döntéshozókat, döntés-előkészítőket is! (ennek egyik jellemző példája a “Dunaszaurusz”-szindróma, a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszerre vonatkozó államközi szerződés egyoldalú felmondatása a magyar kormány, ill. dr. Antall József akkori miniszterelnök részéről, amelynek eddig csak kárát látta és látja még jelenleg is, az ország, míg Szlovákia “köszöni szépen, jól van”!)

5. Ami a folyók vízenergiájának hasznosítására vonatkozó, konkrét javaslatodat illeti, szükséges néhány pontosító észrevételt tenni!
A vízimalmokra, hajómalmokra vonatkozó megállapításaid közül, az általad is hivatkozott, Ráckevei hajómalmot ismertető dokumentumból – indoklásként – csak az alábbiakat emelném ki:

“..A hajómalmokat tavasszal, József napja után volt szokás újra vízre bocsátani. Ekkor már elolvadt a jég a Dunán, megindulhatott a munka. Minden hajómalomnak megvolt a maga helye. Lépcsőzetesen, ún. szelvényenként állították be őket a sodorvonalhoz közel. Egy szelvény 200 méter volt folyásirányban 175 méter szélességben. Rendeletekkel szabályozták hol állhatnak a malmok, nehogy a folyami hajózást akadályozzák.1852-ben volt a legtöbb malma Ráckevének; 35 hajó. Mivel a hajómalmok a dunai hajózásra is hatással voltak, minden egyes korabeli térképen jelölték őket.

A hajómalmok egészen november végéig voltak kikötve a legnagyobb sodrású szakaszokon, ekkor András napja körül bevontatták őket egy csendesebb, telelő szakaszra, hogy elvégezhessék rajtuk a téli karbantartást. Ez Ráckevén a Fekete Sas vendéglő alatti szakasz, valamint a hídtól délre eső Duna-part volt. …
A legtöbb malommal azonban nem a jég végzett. 1950 késő őszén még bevontatták a molnárok a malmokat, de a következő év tavaszán már nem futottak ki többé. A kommunista államosítás után már nem volt rájuk többé szükség. A molnárcéhet feloszlatták, tárgyi emlékeik a céhládával együtt ebek harmincadjára jutott. A hajómalmok a parton pusztultak el, többségüket szétverték és elhordták tüzelőnek. Nagyobb szerencséje volt annak, amelyik a karbantartás hiánya miatt elsüllyedt. A Gyurcsik-féle malom 1968-ban került a Duna fenekére. Kiemelése után a Szentendrei Skanzenba szállították, mint az utolsó magyarországi hajómalmot.

 

A 2010. augusztus 19-i avató ünnepségen, három és fél év munkájának eredményeképpen látogathatóvá vált Magyarország egyetlen működőképes hajómalma és múzeuma.

A malom ma elektromos árammal működik, ugyanis ha a Ráckevei-Duna sodrására lenne bízva a vízikerék, az ugyan meg nem mozdulna. (!!!) Ezt az egy apróságot leszámítva (!!!) az újjáépítésnél mindent sikerült eredeti formájában helyreállítani. (!)”

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy: a Ráckevei hajó-/vízi-malom ma már csak néha őröl, de elektromos áramot nem termel, hanem csak fogyaszt! (a fenti problémát – általánosságban – még tovább növeli a telepítési hely kiválasztása (holt-ág, szinte álló-víz, ill. a folyó-menti elhelyezés esetén is, a  szezonális működés, a téli jegesedés, az egyre gyakoribbá váló jelentős vízszintingadozás, a hajóforgalom zavarása, és az üzemen kivüli tárolás problémái, költségei, stb.)

 

Javasoljuk viszont – a hivatkozott külföldi / szlovák példák helyett – a hazai pozitív példák, ill. a meglevő és évtizedek óta, ki nem használt lehetőségek számba vételét, és a tanulságok levonását:

 

– a Rábán, a Nicki duzzasztómű mellett megépült és üzembe helyezett, Kenyeri kisvízerőmű és csalivizes, kaszkádos hallépcső, és

    

 

http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=610&nID=89040 15:40  2009.08.27. HírCity. Zöld energiát ad a Rába vize. Nicki Duzzasztó – Kenyeri kisvízerőmű és hallépcső. 30 éve nem épült vízerőmű Magyarországon, ezért is nagy jelentőségű a Kenyeri Vízerőmű üzembe helyezése. A 2,1 milliárd forint értékű projekt az állam és a magántőke összefogásából jöhetett létre, bizonyítva, hogy a hazai duzzasztóművek mellett lehet és hasznos vízerőművet létesíteni.

 

http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=610&nID=88892  8:20

2009.08.27. HírCity. Hallépcső a jó megoldás. Hallépcső a jó megoldás (video) – 2009.08.27., 8:20 | Ma avatják fel a Rábán épült Kenyeri Vízerőművet, melynek szomszédságában elkészült a folyó hosszanti átjárhatóságát, a vízi-élőlények szabad mozgását lehetővé tevő hallépcső. A mesterséges objektumon augusztusban elvégzett vizsgálat bebizonyította, hogy a hallépcsőt használják a halak.

– a Hármas-Körösön a Békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip-hez kapcsolódóan megvalósuló kisvízerőmű részletesebb tanulmányozását, és

http://www.bekesszentandrasivizeromu.hu/videogaleria-3/latkepek-az-epites-soran.html

 

ezek után annak eldöntését, hogy a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer szerves részeként megvalósult, Dunakiliti duzzasztóban kialakított, de 20 év óta üresen álló “turbinagépház” befejezését, üzembe helyezését tiltó Országgyűlési határozat valójában kinek az érdekeit szolgálja?

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=dkKqKDVCY8U&feature=player_embedded 6:44 2012.06.07. Nyugatmagyar.                 Vízhelyzet Dunakilitinél. Tóásó Gyula, Szokoli Sándor.

 

Végezetül, összefoglalva megismételjük, hogy a nemzetgazdaság egésze, és ezen belül kiemelten a vidékfejlesztés, az elmaradott, és többszörösen hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében teendő legfontosabb intézkedések, időbeli és térbeli-, prioritási sorrendje – véleményünk és javaslatunk szerint – az alábbi:

 

– integrált, hosszú-távú, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, és a

– komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hzazi társfinanszírozás), valamint a

– többcélú hasznosítás

 

hazai gyakorlatának bevezetése és megvalósítása.

 

Reméljük, hogy a fentieket alátámasztó műszaki-, tudományos eredmények részletesebb tanulmányozása után, és annak ismeretében egy értelmes szakmai párbeszéd-sorozat az összes érintett és érdekelt fél bevonásával és aktív közreműködésével, ki tud jönni az ország – a maga és előző kormányai, döntéshozói, ill. a mások által Hazánknak ásott – gödörből!

 

Ehhez kívánok, magunknak jó szerencsét és sok sikert!

 

 

Baráti üdvözlettel:




Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033Utóirat:

– A Dunát érintően, a Tisza-vízgyűjtője mentén élők, ill. önkormányzatok képviselőinek javasoljuk, hogy minél előbb vegyék fel a közvetlen kapcsolatot – tapasztalatszerzés céljából – a Szigetközi önkormányzatokkal, amelyek – párthovatartozástól függetlenül – részt vettek a “Kisalföld” c. lap által indított, sikeres, “Vizet a Dunába” c. országos népi kezdeményezés előkészítésében, lebonyolításban, és a Parlamentben tartott vitanapon, igaz, hogy ott – országgyűlési képviselőiken kivül – csak a karzatról láthatták, hallhatták az ott történteket, nem minden tanulság nélkül!
– A Tiszát érintően, dr. Mosonyi Emil professzor által tervezett és kivitelezett, Tiszalöki Vízlépcső és a Körös-völgyi vízpótló-rendszer, valamintDebrecen ívóvízellátásának biztosítása,
– a Tiszalöki-, és a Kiskörei Vízlépcső, valamint a 2 vízlépcső között létrehozott “Tisza-tó” (az “Öko-turizmus Szigete”, a Hortobágyhoz kapcsolódóan az UNESCO “Világörökség” része) szerepe  és jelentősége, valamint a 2000. évi cianid-, és nehézfém-szennyezés elhárításában a fenti létesítmények által biztosított vízkormányzás lehetősége, stb. sokkal nagyobb figyelmet, szakszerű és objektív tájékoztatást és elismerést érdemelne az Alföldön, a Tisza-völgyében élő lakosság körében, de ebben a közvélemény-formáló média szereplőinek sokkal nagyobb szerepet kellene és illene vállalni.
– a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének / VTT-nek története a 2003.októberi kormány-döntéstől (2004-2007 között, vidékfejlesztési feladatokkal együtt, 130 Mrd Ft keretösszegből, már rég meg kellett volna valósulnia, amelyből 65 Mrd Ft a vidékfejlesztés céljait szolgálta volna! Mi, és mikorra, milyen tartalommal valósult meg ebből?) napjainkig, szintén “megér egy misét”!
– a Csongrádi Vízlépcsővel, a Tisza árvízvédelmének, hajózhatóságának, nemzetközi víziúttá nyilvánításával, a Nemzetközi Tisza Bizottság szolnoki székhellyel történő mielőbbi megvalósításának szükségességével, a Duna-Tisza-csatorna és a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásával, az Alföldi Tanyavillamosítási Programmal, az Európai Unió Duna Régió Stratégiájával / EUDRS-val történő összefüggésekkel – terjedelmi korlátok (25MB) miatt – a  következő részben tudok majd foglalkozni!

Tehát folytatás következik! Addig is szíves türelmet kérek!

H-Dunakiliti-duzzasztómű-üres turbinatér
————————————————–

“Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020.” és a “Vidékfejlesztési Program VP 1.0.” c. tervezetek véleményezése. 2. rész

 

Tisztelt Egri Úr! Kedves Sándor!

Előző válaszlevelem folytatásaként – a PM 2014-2020. részét képező, “Vidékfejlesztési Program – VP 1.0.” c. NGM/NTH-VM tervezetek véglegesítéséhez – a Tisza-völgyet közvetlenül, ill. közvetve érintően, a mellékelt háttéranyagok, dokumentumok figyelembe vételét javasolom.

Az Alföldön és az egész Tisza-völgy mentén élők egyik legnagyobb problémája, hogy – miközben mostanában majdnem minden a földről, a vízről, az élemiszer-termelésről, a megújuló energiák hasznosításának, a foglalkoztatás és a munkahely-teremtés fontosságáról, az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról, stb. szól, a médiában – addig éppen ezeknek a problémáknak az érdemi megoldásában – az egymást váltó kormányok idején – nem történt meg a sokszor hangoztatott szemlélet-, és paradigma-váltás, és a mai napig, még nem kezdődött értelmes szakmai párbeszéd és együttműködés a témában érintett szakterületek, a tudomány és a politikai döntéshozók képviselői között!

Ezek közül az egyik legjelentősebb terület a vízügy (vízkészletgazdálkodás – víztározás – vízkormányzás – vízenergia-termelés és többcélú hasznosítás, stb.), amely valójában több ágazatot, szakterületet érint (!), ugyanakkor a jelenlegi közigazgatási rendszeren belül (VM-NeKI, BM-OVF-VÍZIG, NGM, NFM, stb.?) valójában jelenleg sincs a témának egy felelős gazdája sem! (ha sikeres az árvíz elleni védekezés, akkor persze a kitüntetéseknél mindenki ott akar lenni (lásd: dunai árvíz után!), ha tragédia következik be, akkor mindenki másra mutogat! Ilyen jogi szabályozás, ill. feladat-, hatáskör-, illetékesség-meghatározás esetén, ezt többen meg is tették! lásd: vörösiszap-tragédia!)

Ennek negatív, de tanulmányozandó példái az Alföld Program, a Tisza-terv, a Vásárhelyi Terv, a Csongrádi Vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna, a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása, a Tanyás térségek felmérése, ill. fejlesztése, az Alföldi Tanyavillamosítási Program, stb. sorsának alakulása, a kezdetektől, napjainkig, de amelyeknek káros következményei már eddig is jelentkeztek a térségben, de a későbbiekben még továbbra is jelentkezni fognak. (lásd: mellékelt cikkek!)

A Magyar Tudományos Akadémia / MTA egyes képviselői (dr. Somlyódy László, dr. Horn Péter akadémikusok, stb.) már több, mint 10 évvel ezelőtt felhívták a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a víz és a föld fontosságára, nemzetközi kitekintéssel, majd azMTA Köztestületi Stratégiai Programjai keretében előadás-sorozatok és könyv-alakban megjelent dokumentumok keretében, külön foglalkoztak a vízgazdálkodás, és a megújuló energiák hasznosítása keretében a vízenergia-termelés/hasznosítás problémakörével!

http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/64-az-értől-az-óceánig-a-víz-a-jövő-kihívása.html  57:02

Somlyódy László – Az értől az óceánig – a víz: a jövő kihívása II. szemeszter,  2003.02.03.
http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/29-agrárgazdaság-eu-kitekintéssel.html   43:47

Horn Péter – Agrárgazdaság – EU-kitekintéssel II. szemeszter,  2003.02.24.
Ami eddig történt a Tisza-mentén, az röviden az alábbiakban foglalható össze:

– Kormányzati-szintű koncepciók, stratégiák, programok, tervek készültek, egymástól függetlenül, koordinálatlanul, amelyeket a 4 éves választási ciklusok elején – költségvetési forrás, és konkrét elképzelések, műszaki-gazdasági-gazdaságossági szempontból megalapozott tervek hiányában, időhúzás céljából – elkezdtek felülvizsgáltatni, módosíttatni. Az állami megbízásokban csak egy közös pont volt: környezetvédelmi szempontokra hivatkozással, se duzzasztás, se vízlépcső-építés nem jöhet szóba! Amennyiben mégis ilyen javaslatok felszínre kerültek – lásd: a megkezdett, de félbehagyott, és a Tiszán még  hiányzó Csongrádi Vízlépcső és a Tiszalpári víztározó, valamint a megkezdett és szintén félbehagyott Duna-Tisza-csatorna – korszerűsített formában történő – befejezése, stb. – a rendszerváltás utáni, mindenkori politikai döntéshozók a témákat és az előterjesztőket is, “szőnyeg alá söpörték”! (Hol van pl. Becsey Zsolt?)

És mi lett a végeredmény?

– A dunai és tiszai árvízek, belvizek, aszályok, vízszennyezések okozta össz-nemzetgazdasági károk – bele értve az állami-, önkormányzati-, vállalkozói-,  lakossági ingó-, ingatlan-, vagyoni-, nem vagyoni károk, stb. – felmér(het)etlenek, a kormányzati intézkedések – ennyi évtized után – még mindig az eseményeket “követő” jellegűek, a megelőző/preventív intézkedéseknek, a szemlélet-, és paradigma-váltásnak a gyakorlatban nyoma sincs!
– A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése / VTT keretében – többszöri név-, és tartalom-módosulást, határidő módosítást követően – változatlanul csak “árvízi árapasztó tározók” épülnek, 100 millió Ft-os nagyságrendben, amelyek azonban mezőgazdasági vízkivételekre, öntözésre, turisztikai hasznosításra, stb. teljesen alkalmatlanok! (Nem tudom, hogy az ott élők erről a tényről kaptak-e már hivatalos tájékoztatást?). A fentiekkel összefüggésben:
– A Tisza árvízvédelmének, hajózhatóságának, nemzetközi víziúttá nyilvánításának, a Nemzetközi Tisza Bizottság létrehozása, Szolnoki székhellyel (lásd: “Tisza Műhely”) hol és miért késik?

És ilyen előzmények után ki tudja, mikorra és mi lesz a “Nemzeti Vízstratégiá”-val, a “Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiá / NVS”-val, a “Nemzeti Energia Stratégiá- / NES”-val, a “Nemzeti Közlekedés Stratégiá- / NKS”-val, a “Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiá- / NFFS-val, a “Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiá- / NÉS”-val, a “Nemzeti Árvíz Stratégiá- / NÁS”-val, a “Nemzeti Öntözési Stratégiá- / NÖS-val, stb.?

Rajtunk, Mindannyiunkon, és országgyűlési képviselőinken is múlik, hogy mi lesz a sorsuk és a tartalmuk, és megérdemlik-e a “Nemzeti”-jelzőt?

Ehhez azonban, előzetesen el kell érni, hogy Magyarországon a “duzzasztás, a vízlépcső-építés” ne legyen szitokszó és tabu-téma, a tiszta, fenntartható vízenergia-termeléssel/hasznosítással, és a környezetbarát vízi-közlekedés/szállítás, személy és teherhajózás, kikötőhálózat fejlesztéssel együtt – korlátozások nélkül – állami, központi prioritások közé kerüljön, és hazai és EU forrásokból támogatható, tervezhető és megvalósítható legyen!

Kívánok ehhez kellő akaratot, kitartást és jó szerencsét!

Baráti üdvözlettel:



Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat: a témához kapcsolódó, korábbi írásaink a www.realzoldek.hu honlapon megtalálhatók, a forrásra történő hivatkozással, szabadon felhasználhatók!

2008-09-CsongrádiVízlépcső-döntéselőkészítő-tanulmány[2]Köröszugi-árvízi-tározó-térkép
—————————————-
“Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020.” és a “Vidékfejlesztési Program VP 1.0.” c. tervezetek véleményezése. 3. rész

Tisztelt Egri Úr! Kedves Sándor!

A “Nemzeti Vidékfejlesztési Program” elkészítése, és sikeres megvalósítása az egész ország – a városi és vidéki lakosság – együttes érdeke, éppen ezért a vidékfejlesztési program konkrét tartalommal történő megtöltése nem lehet egy minisztérium, és azon belül egy, vagy két államtitkárság feladata és hatásköre. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kivül a történelmi előzmények, az ország adottságai, lehetőségei, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás igénye, és a közvetlenül érintettek konkrét problémái sem. Az eddigi, 4 éves választási ciklusokhoz igazodó kormány-programok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, egy ország nem lehet az állandó kisérletezések, és a radikális “ál-környezetvédők” színtere! Ez a felismerés követelte meg – az egyre többek által igényelt – alapvető szemlélet-, és paradigma-váltást, amelyre eddig sajnos, csak a “szavak szintjén” került sor! Ideje végre a gyakorlatban is megvalósítani! Ehhez szeretnék néhány konkrét példával hozzájárulni. Először is egy reális számvetést kellene készíteni az ország, a vidék, a falu és a “hungarikum”-nak számító, “magyar tanyavilág” tényleges helyzetéről, problémáiról. Ennek egy szeletét mutatja be a mellékelt videó:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/05/02/15/Tanyasors__gazdasors__beszelgetes_egy_konyv_es.aspx  11:13  2010.05.02. MTV „Ma reggel” vendége: Bárth János etnográfus és Csatári Bálint geográfus. „Tanyasors–gazdasors” c. könyv bemutatója, konferencia. 50-es évektől elhibázott agrárpolitika!

 

A magyar vidék fejlesztéséhez csak integrált módon, komplexen lehet és szabad hozzá kezdeni! A termőföld tulajdona, a vízgazdálkodás, az energia-, és az élelmiszer-termelés/értékesítés, valamint a foglalkoztatás/munkahelyteremtés, az import-függőség csökkentés, stb. problémaköréből az egyik legfontosabb, az érintett ágazatokat összekötő terület a víz(készlet)-gazdálkodás!

 

Ezért először ennek a kérdésnek a hosszú-távú – választási ciklusokat átívelő – fenntartható megoldásával kellene kezdeni!

 

A probléma megoldásához vissza kell azonban térnünk a “gyökerek”-hez, és vissza kell nyúlnunk a dr. Mosonyi Emil akadémikus, a “vízépítés nemzetközi hirű professzora” által, a Világon először, 1954-ben készített, “Országos Vízgazdálkodási Keretterv / OVK”-hez, és annak komplex, integrált rendszerekben, hálózatokban gondolkozó, műszaki-gazdasági-gazdaságossági-környezet-természetvédelmi szemléletéhez!

Ehhez viszont elsősorban politikai akarat és a “tabu-témák” felülvizsgálata szükséges (lásd: Bős-Nagymarosi Vízlépcső – BNV / “Dunaszaurusz”, duzzasztás-, vízlépcső-ellenesség, stb.)! Ennek hiányában esélye sincs az Országnak, a Nemzetnek, a Kárpát-medencében-, a Duna-völgyében élő magyarságanak a gazdasági-, pénzügyi-, morális-, erkölcsi válságból történő kilábalásra!

Amennyiben a politikai döntéshozók felül tudnak emelkedni “presztizs-szempontjaikon”, és felülvizsgálják – az 1989/90-es rendszerváltás utáni, mindenkori kormányok és parlamentek – hibás döntéseit! (bele értve a BNV-re vonatkozó, 1977. évi államközi szerződés magyar részről történt egyoldalú, felmondását, és annak indokait, a Csongrádi Vízlépcső és Tiszaalpári víztározó, a Dráván tervezett vízlépcső, a Duna-Tisza-csatorna folytatásának leállítását, stb.), és lehetőséget adnak a magyar tudományos-élet képviselői, a műszaki-, gazdasági-, környezet-, és természetvédelmi szakemberek, kutatók, tervezők, beruházók, kivitelezők, üzemeltetők számára, a legoptimálisabb megoldások kidolgozására és megvalósítására, csak akkor van remény a kilábalásra! Ne szalasszák el ezt, az utolsó esélyt!

 

Ennek keretében felülvizsgálandók és – nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján – kiegészítendők az alábbi legfontosabb alapdokumentumok:
– az Európai Unió  Víz Keretirányelve / EU-VKI magyar fordításának felülvizsgálata és kiegészítése – a magyarra le nem fordított! – az árvízvédelemre, a hajózásra és a a vízenergia többcélú hasznosítására vonatkozó ajánlásokkal, ill. ennek alapján:

– az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT és ennek részeként készült Stratégiai Környezeti Vizsgálatok /SKV

– a Duna magyarországi szakasza hajózhatóságának javítása (helyette: a Nemzetközi Duna Bizottságban – Magyarország által is – elfogadott hajózási feltételek biztosítása, ill. a BNV-vel kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének – szlovák partnerrel folytatandó jóhiszemű tárgyalások és konszenzuson alapuló megállapodás keretében történő – mielőbbi végrehajtása, Szigetköz vízpótlása, Öreg-Duna hajózhatósága, a Dunakiliti duzzasztó szerkezet-kész gépházába a kisvízerőmű beépítése, az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentum javaslatainak – Nagymarosi, Adonyi, Fajszi Vízlépcső + Paksi Atomerőmű bővítés többlet hűtővízigényének biztosítása – figyelembe vétele, Prédikálószéki Szivattyús Vízenergia-tározó megvalósítása (MVM/Szeredi István jav.)

– az “Európai Unió Duna Régió Stratégiája/EUDRS” magyar részanyagának kiegészítése a fentiekkel, az EuroVelo® EV-6. sz. Duna-menti kerékpárút-hálózattal, a Dunai Limes-el, a Duna-Tisza-csatorna és a Sió-csatorna korszerűsített formában történő megvalósításával,

– a Tisza árvíz-, belvíz-védelmének, hajózhatóságának biztosítása, nemzetközi víziúttá nyilvánítása, a Nemzetközi Tisza Bizottság létrehozása, a Csongrádi Vízlépcső és a Tiszaalpári víztározó korszerűsített formában történő befejezésével és üzembe helyezésével, a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásának, az Alföld Tanya-fejlesztési-/villamosítási programjának megvalósításával, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztési Tervének / VTT felülvizsgálatával és a komplex vidékfejlesztési szempontok – pl. mezőgazdasági öntözés, vízi-, vízparti-, falusi-, tanyasi-, kerékpáros-, öko-, horgász-turizmus fejlesztése, stb. – szerinti kiegészítésével (pl. EuroVelo® EV-11. sz. Zemplén-Bodrog-Tisza-menti kerékpárút-hálózat), a mezőgazdasági öntözés támogatási-, ösztönzési rendszerének kidolgozásával együtt!

– a Dráva osztrák, szlovén és horvát szakaszán meglévő vízlépcsők folytatásaként, a hiányzó – horvát-magyar – vízlépcső(k) megvalósítása, és ennek duzzasztó, vízszintemelő, szabályozó hatásaként az Ős-Dráva Program sikeres és gazdaságosabb (a szivattyús vízkiemelés Szigetközben már 1995-ben környezetvédelmi, gazdasági problémák miatt, megbukott! Nem kellene megismételni!) megvalósításának elősegítése. (lásd: mellékelt videók:)

http://www.youtube.com/watch?v=JinX24Y6A8M  7:16  Megjelenés ideje: 2013.04.25. Orbán Viktor látogatása az Ormánságban. Kihelyezett Kormányülés Kémesen.

 

http://www.echotv.hu/napi-aktualis-2013-08-09-napi-aktualis-2-resz-0   0:00-09:00-ig!

2013.08.09. Echo TV „Napi aktuális” Kúl Bernadett vendége: Tiffán Zsolt. Téma: Ős-Dráva program.

A fentiekkel kapcsolatos dokumentumokat a jelen írásom, valamint a korábbi 1. és 2. részének mellékletei tartalmazzák, valamint awww.realzoldek.hu honlapon egyéb, kapcsolódó dokumentumok is megtalálhatók, és a forrásra történő hivatkozással, szabadon felhasználhatók!

 

Kellemes hétvégét kíván,

Baráti üdvözlettel:

Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat:

– Érdemes a www.vizeink.hu honlapon, és részben a www.realzoldek.hu honlapon, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek / VGT-k egyeztetéséről készült jegyzőkönyveket, ill. az abban foglalt észrevételeket tanulmányozni, amelyeknek jelentős részét az előterjesztők és megbízóik – az EU-VKI téves magyar értelmezésére hivatkozva, vagy anélkül – teljesen figyelmen kivül hagyták! Hátha így néz ki a “nemzeti konzultáció”, akkor köszönjük, de nem kérünk belőle, mert ez túl sokba fog kerülni az országnak!
– Ugyanakkor érdemes tanulmányozni az ISRBC “Száva Integrált Nemzetközi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervé”-t, amelyet ugyanennek az EU-VKI-nak az alapján, az érintett 5 ország (SLO, HR, SRB, BiH, Mo), az EU támogatásával, holland és szlovák szakértők bevonásával készítettek. Az SRBMP tartalmazza a Száva árvízvédelmét, a hajózás-, kikötőhálózat-, a vízi-turizmus-fejlesztését, valamint a Duna-Száva-csatornát is!
– az EUDRS-ben – az EU támogatásával – a Duna román-bolgár szakaszán 2 vízlépcső (Turnu-Magurele-Nikopol és Calarasi-Silistra között) megépítése, valamint a román-szerb szakaszon a Vaskapu-I. és II. Vízlépcsők/Vízerőművek korszerűsítése is szerepel!
– a Duna bajor szakaszán, Straubing és Vilshofen között – törvénymódosítás után – előkészítés alatt van vízlépcső építése, a C280variáns alapján, stb.
http://www.donauforum.de/videos_donauausbau.php

D – Straubing-Vilshofen C2,80 variáns – videó 1-2 rész

1. rész. 4:30 Donauausbau Straubing-Vilshofen Variante C/C280 Die Stützschwelle bei Aicha
Länge 4 Minuten, 30 Sekunden

2. rész. 6:40 Umgehungsgewässer – Das neue Gesicht der Donau
Länge 6 Minuten, 40 Sekunden
Kérdéseink változatlanok:

1. Mi az igazi oka annak, hogy Magyarország kormánya mindig “szembe megy” Európával, és “józan ésszel”? Ez kinek az érdeke? És, miért?
2. Magyarországon kik az igazi környezetvédők? (lásd: dr. Mosonyi Emil: “A környezetvédők felelőssége” c. írás! Érdemes mégegyszer elolvasni, még az elhamarkodott válasz előtt!)
3. Miért csak most derült ki, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium még csak most készíti a “Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégiá”-t, és hol van a korábban beígért “Öntözési Stratégia”? (a VM hivatalos honlapján egyik sem található!)

1954-OrszágosVízgazdálkodásiKeretterv-MosonyiEmil[1a]címlap
WordPress Plugin Share Bookmark Email