Kedves Kollégák!

A Nemzeti Közlekedési Stratégia – NKS 2014-től, 2020, 2030 és 2050-ig terjedő időszakokra történő kidolgozása önmagában dicsérendő vállalkozás, de egyúttal nagy felelősséget is jelentő feladat! Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen előzmények után, milyen helyzetben és aktuálpolitikai befolyás hatására határozzák meg a célokat és jelölik ki a prioritásokat! Az sem közömbös, hogy a történelmi előzményeket és az elmúlt időszak tapasztalatait, tanulságait, a nemzetközi trendeket, meglévő hálózatokat, fejlesztési elképzeléseket, folyamatban levő interregionális hálózati kapcsolatok – Hazánkat pozitívan, vagy negatívan érintő –  hatásait a hazai döntéshozók helyesen, és reálisan értékelik-e?

Az NKS légi-közlekedéssel, repüléssel, a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér és a MALÉV sorsával foglalkozó írásom 1. része után, most a 2. részben a vízi-közlekedéssel, a hajózással és a MAHART, valamint Szimon Miklós tengerészkapitány, a Magyar Tengerészek Egyesülete / MATE volt elnöke tragikus sorsával foglalkozom, rámutatva arra, hogy milyen kísérteties hasonlóságok vannak, ill. történtek a rendszerváltás utáni időszakban, és az EU-csatlakozásunk óta – napjainkig – eltelt időszakban.

De – sajnos – ugyanezt elmondhatnám, ill. leírhatnám a vasúti közlekedéssel, a vasúthálózat fejlesztésével és a MÁV sorsával kapcsolatban is!

(lásd:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1414 NKS 1. rész. Stratégia véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1415 NKS 2. rész. Vízi-közlekedés véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1416 NKS 3a. Kerékpáros-közlekedés véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1417 NKS.3b. Vasúti-közlekedés véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1412 Bajor Tibor doktori disszertációja / Záhony, vasút, logisztika, nemzetközi hálózati összefüggésben
Miután a korábbiakban – nem kevés botránnyal, korrupcióval, PPS-konstrukcióval kísérve – a közúti közlekedés, autópálya-építés volt a prioritás, jelenleg a vasúti közlekedés fejlesztése szerepel a középpontban, ezért szükséges most, elsősorban a “mostoha-gyerek”-ként kezelt magyar légi-, és vízi-közlekedés, személy-, és teher-hajózás, ill. a kikötő-hálózat, valamint a vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus hálózatának integrált tervezésének, komplex, térben és időben is összehangolt fejlesztésének és az állami szerepvállalás szükségességére felhívni a figyelmet.

A téma szervesen összefügg az árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, víz-, cianid-, nehézfém-szennyezés elleni védelemmel, a terület-, település-, és vidékfejlesztéssel, az agrár-, az élelmiszer-, energia-, és öntözés-stratégiákkal, a hajózható folyók mentén elhelyezkedő városok (lásd: Budapest-Főváros, a “Duna királynője”?) folyó-part és hajókikötő-, hajóállomás rendezésével is, stb. (lásd: Bp. Várkert-rakpart 1-6. sz. szállodahajó-kikötők sorsa, ill. Somlóvári László hajóskapitány 2 részes cikke!)

A 2010. évi választások óta eltelt, igen nehéz, gazdasági-, pénzügyi-, erkölcsi-, és főleg morális válsággal terhelt időszakban – az ország szuverenitását, import-függőségének csökkentését, gazdasági-, szociális helyzetének megszilárdítását érintően – számos előremutató, kormányzati szándék, intézkedés, parlamenti döntés, határozat és törvény is született, sok esetben “erős ellenszélben”! (EU, EB, EP, IMF, WB, ill. ellenzéki pártok részéről, stb. Lásd: Orbán Viktor 2013.07.27-i beszéde Tusnádfürdőn, a XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.)

De jó-néhány témában van még javítani való. A teljesség igénye nélkül – ezek közül – csak a stratégiai jelentőségűekre szeretnénk rávilágítani.

Nevezetesen:

A 2014-2020 évek közötti időszakra vonatkozó, Magyarország részére kiharcolt, EU támogatási lehetőségek ugyancsak dicsérendők, deegyáltalán nem mindegy, hogy azokat milyen célokra, milyen prioritások mentén és hogyan használjuk fel!

A jelenleg – sorozatban – készülő ágazati koncepciók, stratégiák és programok egymástól függetlenül, koordináció és érdemi szakmai párbeszéd nélkül, sokszor statisztikai adatokkal, tényekkel, korábbi tapasztalatokkal történő alátámasztás nélkül, “pre-koncepció” alapján (pl. indoklás nélküli, duzzasztás-, vízlépcső-építés-ellenes politikai állásfoglalás, szemben az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentummal, stb.!) készülnek, míg egyes stratégiák, törvények évek óta hiányoznak, mások felülvizsgálata viszont, még nem készült el! (pl. turizmus-kerettörvény, vízkészlet-gazdálkodás, éghajlatváltozás-, árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár elleni védelem, öntözés, energia-, megújuló-energia-termelés, beleértve a vízenergia többcélú hasznosítását is, stb.)

A fentiekre való tekintettel szeretnénk a politikai döntéshozók figyelmét ismételten felhívni a fenti problémákra, és

– az integrált, hosszú-távú ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés,
– a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás), valamint
– a többcélú hasznosítás

hazai gyakorlatban – de előzetes, érdemi, szakmai párbeszéd alapján! – történő megvalósításának szükségességére.

Ehhez kívánok sok sikert, és egy Boldog(abb) Új Évet,

Baráti üdvözlettel:

—
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033

Küldés/Megosztás