És, ami a Nemzeti Közlekedési Stratégiából / NKS kimaradt: Közlekedés/szállítás földön – vízen – levegőben, régen és ma
Egyebek december 29th, 2013És, ami a Nemzeti Közlekedési Stratégiából / NKS kimaradt: Közlekedés/szállítás földön – vízen – levegőben, régen és ma.
Kedves Kollégák!
Közeledünk a 2013. év végéhez, az egész évben végzett fáradságos munka után, ideje egy kicsit megállni, lazítani és visszanézni. Ehhez szeretnék hozzájárulni, néhány gondolat erejéig, különös tekintettel a közlekedésre, a hajózásra, a Dunára, a Tiszára és a Drávára, visszatekintve – néhány képkocka erejéig – a múltra, a közel-múltra is, de felvillantva néhány képet a jelenről, és az esetleges jövőről is.
A fentieket részben az ez-évi Víz Világtalálkozó, részben a Duna-stratégia (Tisza-stratégia, a Szigetköz és az Ős-Dráva program?), részben a Nemzeti Közlekedési Stratégia / NKS kapcsán felmerült kételyek inspirálták! (a fentiekkel kapcsolatos szakmai észrevételeinket, jobbító szándékú javaslatainkat a www.realzoldek.hu honlapon az érdeklődők ugyan megtalálhatják, de most inkább a mellékelt írások, képek és videók megtekintését javasoljuk, “lazítás” képen, felkészülve 2014-re, de elsősorban a hazai és a külföldi turisták “szemszögé”-ből!)
Érdekességként, érdemes megjegyezni, hogy
– Magyarországon már 1923-tól lehetett Budapestről, a Szent Gellért téri dunai kikötőből, hidroplánnal repülni a Balatonra (Siófok) és Ausztriába (Bécs), míg Horvátországban egy német cég, még csak most tervezi hidroplán-járatok indítását, 2014-től, az Adrián levő szigetekre!
– Budapesten, és annak természetes – de jelenleg kihasználatlan – főútvonalán, a Dunán, 2009-től közlekedő “RiverRide” kétéltű városnéző autóbuszát – egy volt kollégánk, dr. Galla Gábor, az MT Zrt. volt vezérigazgatója – és nem a BKV/BKK közlekedési szakembereinek! – ötlete, beruházása alapján – üzemeltetik, 1 gépkocsivezetővel, aki a hivatásos gépkocsivezetői jogosítvány mellett, egyben hajóskapitányi vizsgával is rendelkezik! (ez is kuriózumnak számít a Világon, mert máshol ezt 2 fő, váltva tudja csak ellátni!)
– a Tiszán és a Dráván hagyománya volt a tutajozásnak, de ez a hagyomány is majdnem végleg eltűnt a magyar folyószakaszokról. Atutaj-építés és a tutajozás hagyományát a Nemzetközi Cserkész Szövetség Vízi Túra Bizottsága – a Világban szétszórtan élő magyar tagok részvételével és közreműködésével – próbálta/próbálja – tetsz-halott állapotából – feléleszteni a Felső-Tiszán. (lásd: mellkelt cikk). Megemlítem, hogy hasonló – de előregyártott elemekből összeállítható és szétszerelhető, tehergépkocsin szállítható – tutajok szállítják a turistákat a Dunajec-áttörés lengyel-szlovák 6 km-es közös szakaszán, a “Vörös Kolostor”-tól indulva, a Pieninekben fekvő szlovák Nemzeti Parkban, egy , vadregényes festői tájon átvezető, zuhatagos folyón.
Addig is, amíg rászánják magukat a politikai döntéshozók, a “Kék Duna”, a “Szőke Tisza” és a “Nemzetközi Dráva” hajózhatóságának biztosítására – átmeneti megoldásként – javasoljuk az alábbi videók, és a mellékelt képek megtekintését:
http://www.youtube.com/watch?
http://www.youtube.com/watch?
http://www.youtube.com/watch?
http://www.youtube.com/watch?
Jó szórakozást,
Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván,
Baráti üdvözlettel:
—
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Utóirat:
– azért érdemes elgondolkozni azon, hogy honnan indult és hová jutott a magyar (vízi-)közlekedés / személy-, és teherhajózás, a hajóépítés, a Nemzetközi Duna Túra / TID, ill. a Nemzetközi Tisza Túra / NTT, a nemzetközi vízi-, és jacht-turizmus, az elmúlt évtizedekben, hol vannak, milyen lobogó alatt szolgának még a jól képzett, magyar hajósok, tengerészek, és mi lesz az utánpótlásukkal?
– a 2013. évi, Felső-Tiszai Nemzetközi Vízi-cserkész Tábor résztvevői által épített tutajokat időközben szétszerelték, és megpróbálták darabokra szétszedve, részletekben értékesíteni. (arra vonatkozó kísérletem, hogy a 12 tutajt valamilyen vízi-turisztikai egyesület (pl. MTSZ Vízitúra Bizottsága, ha van még ilyen?) megvásárolja és egy egységes rendszer keretében üzemeltesse – megvetve ezzel a Felső-Tiszai tutajos-turizmus alapjait, és megmentve a tiszai tutajozás hagyományait, és egyúttal, speciális turisztikai vonzerőt teremtve(!) – nem járt sikerrel!)
– Magyarország büntetlenül, megengedheti-e magának, és meddig, azt a “luxust” , hogy a Kárpát-medencei fekvésének köszönhető, páratlan természeti adottságait kihasználatlanul, veszni hagyja? 2014-től jó lenne ezen, alapvetően változtatni, amíg nem késő!
———————————————-
Kedves Kollégák!
Az előzőleg – “És, ami az NKS-ből kimaradt” c. írásomhoz – küldött mellékletekhez, pótlólag küldöm az alábbiakat, kiegészítésül:
– a Tisza-tavon kétéltű (vízi-)járművet helyeztek üzembe a napokban
– a Dunakanyari önkormányzatok a dunai hajózás fejlesztését követelik
– a MAHART PassNave többségi állami tulajdonba került, és
– az NFM és az NGM kiemelt turisztikai célnak tekinti a dunai hajózás fejlesztését
– a Drávai hajózás, tutajozás, folyószabályozás, vízgazdálkodás története (Burián Alajos: “A nemzetközi Dráva” – kivonat)
– a Duna és a Dráva hajózhatóságának, vízi-turizmusának fejlesztési lehetőségei az EUDRS IPA -SEE támogatásával – a River Projekt keretében, 5 ország (Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország) részvételével, stb.
Baráti üdvözlettel:
Péteri László
.
Powered by FireStats
Legutóbbi hozzászólások