Archive for február, 2014

Kereskedelmi forgalomból származó élelmiszerek transz-zsírsav tartalma

Kereskedelmi forgalomból származó élelmiszerek transz-zsírsav tartalma

A megújuló energiaforrások valós tükre

A megújuló energiaforrások alkalmazásában érdekelt szervezetek és az atomenergia ellenzői gyakran hangoztatják azt, hogy hazánk számára két út van a jövőbeli energiaellátás tekintetében vagy atomenergia, vagy pedig a megújuló energiaforrások alkalmazása.
(tovább…)

Antall József: Kései memoár

Osskó Judit: 1992 júniusa és 1993 májusa között kilenc, egyenként két-három órás beszélgetést rögzített magnószalagra ez került kiadásra egy 304 oldalas interjú kötet formájában húsz évvel később. A Corvin kiadó jóvoltából.

A kötet fülszövegén többek között a műről így ír az interjú készítője:

„ Az interjúk szövegén nem változtattam nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élő beszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes Antalli beszédstílushoz, előadásának hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ö közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. „  (tovább…)

A 2013. évi dunai árvíz tapasztalatainak utólagos értékelése, a hazai és nemzetközi tapasztalatok levonása. 1. rész. Hol késik a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása?

A 2013. évi dunai árvíz tapasztalatainak utólagos értékelése, a hazai és nemzetközi tapasztalatok levonása. 1. rész. Hol késik a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása?

Kedves Kollégák!

A 2013. júniusi, Duna-menti árvíz levonulása után, egy darabig nagy csend volt az állami, kormányzati vonalon, és már félő volt, hogy az árvízzel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok a feledés homályába vesznek! Emlékeztetőül: korábbi figyelemfelkeltő írásaim, és a bekövetkezett, dunai árvíz tetőzéséről készült helyszíni bejárásról készített légi-felvétel, Esztergomtól Budapestig és vissza (jó minőségű, teljes képernyős nézetben is éles felvételek!)   (tovább…)

Hogy is van ez ?

Akkor hogy is van ez?

Nem a jobboldali média híre!

A volt világbankos vezető nagyra becsüli a magyarok küzdelmét

2014. február 16., 12:15, frissítve: 14:58 , forrás: ATV, szerző: VZ

A világ pénzügyeinek és médiumainak döntő része egy globális
szuperelit kezében van – nyilatkozta a Világbank egykori jogi vezetője
a Hetek című hetilapnak. Az Atv.hu-n idézett interjúban Karen Hudes
elmondta: a Világbank hitelei gyakorlatilag elsorvasztják az országok
gazdaságát, ezért nagyra becsüli a magyarok azon küzdelmét, amellyel
ebből a globális pénzügyi hálóból próbálnak kitörni.  (tovább…)

2014.02.18. MTA a “Villamosenergia-ellátás a 21. században” c. konferencia. Program, előzetes regisztráció. Előzetes adalékok a konferenciához

Kedves Kollégák!

Azoknak a Kollégáknak, akik nem kaptak meghívót, azoknak tájékoztatásul és figyelemfelkeltés céljából, azok részére, akik tudnak róla, ill. előadóként is szerepelnek, azoknak emlékeztetőül, és kiegészítésül, a rendezvényre történő felkészülés céljából küldöm a mellékelt anyagokat, dokumentumokat.    (tovább…)

Prof. Lentner Csaba előadása az MPU rendezésében. 2014.02.07.

Prof. Lentner Csaba előadása az MPU rendezésében. 2014.02.07.

 

Bevezető

http://youtu.be/HhrKNQ2JNQM

 

Előadás

http://youtu.be/QZ2Tz7c-Sd4

 

A földtörvényről

http://youtu.be/mDar6e-9BwE

 

Kérdések válaszok

http://youtu.be/ev5YE1_mviY

 

A Paksi bővítésről

http://youtu.be/r_9zU5UE-8U

 

További kérdések válaszok

http://youtu.be/u-nYqKK1MAI

 

Tisztelettel:

Pálos László

 

 

A magyar rendszerváltás elmúlt 25 évének előzetes mérlege. 3. rész Vízmérleg? “Vízga(rá)zdálkodás Magyarországon

Kedves Kollégák!
Ami a rendszerváltás, és a “Duna-mozgalmak” megjelenése óta Magyarországon a vízügy-, és a vízgazdálkodás területén  a “környezetvédelem”-re, a “globális felmelegedés”-re és az “EU Víz Keretirányelvé”-re történő – féligazságokat, hazugságokat tartalmazó – hivatkozással történt, a mindenkori kormányok, politikai döntéshozók, döntés-előkészítők, és a média részéről – az tényleg kimeríti a nemzet elleni “bűncselekmény” fogalmát.

A magyar rendszerváltás elmúlt 25 évének előzetes mérlege. 2. rész

A magyar rendszerváltás elmúlt 25 évének előzetes mérlege. 2. rész

Kedves Kollégák!

A magyar rendszerváltás, vagy “rendszerváltoz(tatgat)ás” elmúlt 25 évének, ill. az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk 10. évfordulójának előzetes értékeléséhez – folytatásként, dr. Róna Péter és dr. Raskó György után –  dr. Csath Magdolna, közgazdászt, egyetemi tanárt hívom segítségül, az éter hullámain, ill. a “Hitel” c. folyóirat 2006. évi 2. számában megjelent, “Mi történt velünk, avagy miért futott vakvágányra a rendszerváltás vonata?” c. írása alapján, valamint dr. Pozsgay Imre, egyetemi tanárt, ugyancsak ugyanebben a számban megjelent, mellékelt, “A rendszerváltás közelről” c. írása, ill. a Közép-Európai Pannónia Klub 2013.05.23-i, VI. Társadalmi Párbeszéd Fórumon tartott előadása, valamint Oplatka András egyetemi tanárt, “Egy döntés története” c. könyvében foglaltak alapján, szembesítésül, Tabajdi Csaba, Európa Parlamenti képviselő, mellékelt MTI-OS közleményében foglalt szubjektív értékelések egy részével:  (tovább…)

Atomenergiainfo – Hírlevél 2014. február 3.

From: Atomenergia Info [mailto:aei@atomenergiainfo.hu]
Sent: Monday, February 03, 2014 3:52 PM
To: undisclosed-recipients:
Subject: Atomenergiainfo – Hírlevél 2014. február 3.

http://atomenergiainfo.hu/

Atom nélkül Japán gondban lenne …  

(tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 4. rész

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 4. rész

Kedves Kollégák!

2013.09.11-13. között Bécsben tartott, 5. ERRC Nemzetközi Vízügyi Konferenciáról szóló tájékoztató befejezéseként – a folyók revitalizációjára vonatkozó, elméletben bemutatott, különböző megoldások után – szerettem volna beszámolni a konferencia 2. napján, a rendezők által szervezett, 3 szakmai – a Morva, a Donau-Auen Nemzeti Park revitalizációját, és a Bécs / Feudenau-i Vízlépcső / Vízerőmű-komplexum és a halút-/hallépcső-rendszer együttes kialakítását – mint jó és követendő példákat bemutató – kirándulásról, de sajnos erre vonatkozó anyagot – a mellékelt program-kivonat, és néhány fénykép kivételével – nem találtam.  (tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 3. rész

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 3. rész

Kedves Kollégák!

2013.09.11-13. Bécsben tartott, 5. ERRC Nemzetközi Vízügyi Konferencia keretében került sor, az EU által, az IPA-ból is támogatott, “SEE-River-Projekt” előzetes bemutatására, amely 2012.09.29-i kezdéssel és 2014.09.30-i befejezéssel szerepelne, az EU 2014-2020fejlesztési programjában.

(tovább…)

AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA
a Paksi Atomerőmű új reaktorblokkjainak építésével kapcsolatosan.

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Elnöksége örömmel vette tudomásul és üdvözli a Paksi Atomerőműben új reaktorblokkok építésére vonatkozó magyar-orosz kormányközi megállapodást.

Egyesületünk korábban is egyetértett azzal, hogy a jelenleg működő reaktorblokkok üzemidő hosszabbításának lejárta után a hazai nukleáris energiatermelés hasonló arányú hosszú távú fenntartásának nincs ésszerű alternatívája. Ezen véleményünket 2011. október 3-i Állásfoglalásában is rögzítette Egyesületünk.

A kormányközi megállapodást a 2011-ben az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiában rögzített célkitűzések megvalósítása érdekében ez eddig megtett legfontosabb és döntő lépésnek tartjuk.

Ugyanakkor sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az atomenergia hazai alkalmazása körül a rendszerváltozás óta fennállt nagy többségű politikai konszenzus felbomlani látszik. Csak remélni lehet, hogy e hosszú távú energiabiztonsági és nemzetstratégiai ügy nem válik rövid távú kampánycélok céltáblájává.

Egyesületünk nem ért egyet ez ügyben népszavazás tartásával, miután a szavazópolgárok eleve nincsenek és nem is lesznek abban a helyzetben, hogy szakmailag alátámasztott álláspontot tudjanak képviselni.

Budapest, 2014. január 27.

Bakács István
elnök

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 2. rész

2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 2. rész.

Kedves Kollégák!

A bécsi nemzetközi vízügyi konferencia programjából elsősorban, a hazai gyakorlatban hasznosítható előadásokból összeállított, szelektív válogatást mellékeljük, azzal a megjegyzéssel, hogy a konferencia honlapján – www.errconference.eu – az egész program, a résztvevők listája, az előadások pdf formátumban és videón is, valamint a rendezvényekről készített fotók mindenki számára elérhetők!   (tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 1. rész

2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 1. rész.

Kedves Kollégák!

Visszatérve a 2013.09.11-13. között, Bécsben megtartott, 5. ERRC – Európai folyók integrált tervezésével, fejlesztésével és revitalizációjával foglalkozó – Nemzetközi Konferenciára, ill. annak magyar vonatkozásaira, valamint a magyar vízgazdálkodást, árvízvédelmet, vízenergia-hasznosítást érintő tanulságaira, mellékelek néhány dokumentumot – a teljesség igénye nélkül – tekintettel a 3 napos konferencia igen zsúfolt programjaira, a résztvevők és az előadók nagy számára.   (tovább…)

Iván Gács bejegyzést írt a(z) energetika, energiapolitika csoportban

From: Iván Gács [mailto:notification+kr4mbgy25eer@facebookmail.com]
Sent: Thursday, January 30, 2014 5:56 PM
To: energetika, energiapolitika
Subject: [energetika, energiapolitika] Véleményemet már egyszer (2 hete) megosztottam,…

 

Iván Gács

2014. január 30. 17:55

Véleményemet már egyszer (2 hete) megosztottam, most megírom ide is:

Paksi bővítés
A dolognak 3 aspektusát érdemes megvizsgálni:
• a döntés (ha döntés) tartalmi része,
• a döntés (ha döntés) formai része,
• a népszavazás.

A döntés (ha döntés) tartalmi része
Alapvetően egyetértek vele, mert
• Új erőműre szükség van.
A meglevő erőműpark egy részét (főleg a gáztüzelésűeket) gazdasági okokból véglegesen vagy ideiglenesen leállították. A még működők jelentős része elöregedett, megérett a bezárásra. Van Paks, Mátra (40-45 éves, bár sok részében felújított) közel 10%-kal rosszabb hatásfokú, mint egy mai korszerű lignites (40% helyett talán 30%), a megújulók (ha süt a nap, dől az erdő vagy fúj a szél, addig kifizetődőek – az üzemeltetőnek – amig kapják a nagy támogatási zsozsót) és kész. E pillanatban 5 650 MW rendszerterhelés mellett 1 800 MW (32%) az import. Tarthatatlan arány.
• Milyen erőművet érdemes építeni?
o szén- vagy lignittüzelésű erőmű: előre hallom a (jogos és nem jogos) tiltakozásokat,
o olajtüzelésű: ez a vicc kategória, a világ minden részén a meglevőket is leépítik (még az olajtermelő országok többségében is),
o gáztüzelésű: most állnak le a gázár miatt, és ha jövőre olcsóbb lenne a gáz (mitől? palagáz? már tiltakoznak ellene), akkor is a legbizonytalanabb árú energiahordozó, az olcsón kitermelhető készletek fogyása miatt hosszútávon biztosan drágul (legalább 30 évre kell előre nézni),
o vízerőmű: Magyarországon?
o egyéb megújulók:
– szél és nap alig működik (22-23% ill. 10% maximális kihasználás érhető el),
– biomassza: amig van még erdőnk lehetséges, de ökológusok szerint a fahulladék, mezőgazdasági hulladék eltüzelése gátolja a tápanyag-utánpótlást, ami legfeljebb fokozott műtrágyázással javítható egy kicsit,
– geotermikus: majd ha lesz 120-150 ºC feletti termálvízünk, talán pár 10, esetleg csoda esetén pár 100 MW-nyi, jelenleg a PannErgy is letett erőművi terveiről, marad a fűtésnél,
– árapály-, hullám-, tengeráramlat-erőművünk – egyelőre – nem lesz,
– mindegyik baromi drága csak támogatással vagy 2-3-szoros villamosenergia-ár mellett kifizetődő.
o Mi is maradt: az atomerőmű!
• Milyen atomerőművet érdemes venni?
Több atomerőműépítő cég is körüludvarolta az országot, amikor kiderült, hogy újabb atomerőművet akarunk építeni és megjelentek ajánlataikkal. Ezek között volt olyan, ami túl nagy az országnak (EPR 1600-1700 MW, most épül az első 2 Finnországban és Franciaországban), volt, ami egyelőre csak papiron létezik (Westinghaus AP 1000). Versenyben volt még az ATMEA (európai-japán közös vállalkozás), a dél-koreai KEPCO és az orosz (Roszatom, Atomsztrojexport, VVER-1200).
Igen nagy az esélye annak, hogy a szabályos tendert is a már számos helyen működő VVER-1000 továbbfejlesztéseként született VVER-1200 nyerte volna. (Emlegetik VVER-2006-ként is.) Az első 2 példánya idén kell, hogy üzembe kerüljön a Leningrád II és Novovoronezs II erőművekben. Tehát előrébb tart, mint a versenytársak. Valamennyi teljesíti a továbbfejlesztett 3. generációs reaktorokra vonatkozó (Generation III+) biztonsági kritériumokat. Ebben tehát nincs különbség. A Wikipédiában közölt alacsony beruházási költség és rövid építési idő (Specifications include a $1,200 per kW electric capital cost, 54 month planned construction time) valószínűleg nem igaz, de valaszínű, hogy kedvezőbb árat kértek volna érte a többiekhez képest.

A döntés (ha döntés) formai része
Felháborító. Amikor Gyurcsány tárgyalt az oroszokkal például Déli Áramlat ügyben, akkor hazaáruló volt. Most jó üzletet kötöttek. A köpönyegforgatás, a parasztvakítás tipikus esete. (Mellesleg most milyen gázvezeték építésben veszünk részt? A Déli Áramlatban. A Nabucco meg már a múlt.)
Indoklás: a Parlament erre már régen felhatalmazást adott. Lássuk:
„Az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján – összhangban a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV.17.) OGY határozat 12. f) pontjával -, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Ez a határozat a közzététele napján hatályba lép.”
(Megjegyzem, hogy avval nem értettem egyet, hogy az Országgyűlés határozza meg az új atomerőmű telephelyét. Az előkészítés első lépése az kellett volna hogy legyen, hogy határozzák meg a legkedvezőbb telephelyet. Az lehet, hogy akkor is Paks lett volna, de lehet, hogy más.)
Vagyis az előkészítő tevékenységre adott felhatalmazást. Az el is kezdődött, a megelőző Teller projekt folytatásaként megkezdődött az előkészítő Lévai projekt. Ennek része volt a tender előkészítő szakértői bizottság felállítása, amelynek én is tagja voltam (ez talán nem titok, sokkal többet erről nem szabad elárulni). Nem állítom, hogy nem lehet ennél szűkebb szakértői testület is, mindenesetre a testület tagjaként arról még nem értesítettek, hogy teljesen fölösleges a tenderkiírás előkészítése, valaki vagy valakik már meghozta/meghozták a döntést.
Mondhatjuk, hogy ez még nem döntés, csak előzetes tárgyalás. Nem hiszem, hogy egy tendernél van annál nagyobb disznóság, hogy az egyik potenciális pályázóval tárgyalok, a többivel meg nem. Sőt, félig-meddig megállapodok. Lehet, hogy ez Magyarországon szokás, de a kultúrvilágban nem. Ezek után az esetleges tendereztetés már a röhej kategóriájába esne. Ilyen beruházásnál kihagyni a tendereztetést, az megint nem piackonform eljárás. Honnan tudjuk meg akkor, hogy a többiek milyen innovatív ötlettel és milyen pénzügyi feltételekkel lephettek volna meg minket? Még egyszer: nagy esély van arra, hogy akkor is ez a típus lett volna a nyerő, de ez az esély nem 100%.
Félő, hogy a nagy sietség oka az, hogy még választások előtt kijelöljék azt a magyar beszállítót vagy beszállítókat, akiket evvel kedvező helyzetbe hoznak.
A legnagyobb baj evvel az üggyel, hogy a szakemberek kezéből kivett döntéssel ez szakmaiból politikai üggyé vált. Józsa István (MSzP), aki egykor jó kapcsolatot ápolt Pakssal és az atomenergetikával, már tett atomerőmű-ellenes nyilatkozatot. És ez nagyon nagy baj. Remélhetően ez finomulni fog.

Népszavazás
Ma az autózás közben hallottam egy körkérdést: szükségesnek tartanak-e ebben egy népszavazást. Ellenzéki politikus, mosgalmár, környezetvédő stb. szerint ez olyan fontos ügy, hogy feltétlenül kell népszavazás. Csillag István (volt gazdasági miniszter) szerint csak a fejlesztés fő irányvonaláról, hogy atomenergiával vagy a nélkül, konkrét ügyekről semmiesetre sem, mert azok annál bonyolultabbak. Csak Hegedüs Miklós (GKI Energiakutató volt ügyvezető igazgató) és Rónaky József (OAH volt főigazgató) mondták egyértelműen azt, hogy ebben nem kell népszavazás. Ez sem konkrétan, sem általánosságban nem olyan ügy, amit a nagyközönség számára minden vonatkozásában (energiaellátás biztonsága, gazdaságosság, környezeti hatások) olyan mélységben el lehet magyarázni, hogy döntési helyzetbe kerüljenek.
Na, vajon én kivel értek egyet? Természetesen a szakemberekkel. Én biztosan tudom, hogy én sem tudom (más sem tudja egyszemélyben) az összes hatást áttekinteni. Ezt csak egy sok főböl álló, minden szakterületet lefedő csapat teheti meg. És Mari néni?

Végül a legszubjektívebb magánvéleményem:
Eddig ahol népszavazás volt atomerőmű ügyben, ott mindig leszavazták az atomerőműveket. A demagóg (önmagukat környezetvédőnek mondó) atomerőmű-ellenes mozgalmárok apokaliptikus képekkel operáló propagandája ellen a szakszerű ellenérvek nem elég látványosak.
Ausztriában a kész atomerőmű (már csak az üzemanyagot kellett volna behelyezni) üzembehelyezését akadályozták meg népszavazással és megszületett a világ legdrágább emlékműve Zwentendorfban. És megbukott Kreisky. A népszavazás pikantériája: Alsó-Ausztriában (ahol az atomerőmű felépült), az atomerőművet támogató szavazatok voltak meggyőző többségben, a távoli Voralbergben volt a legerősebb az ellenzés.
A svédek 1980-ban döntöttek az atomerőművek leállításáról. 2007-ben már így fogalmaznak: „Egy friss közvélemény-kutatás szerint továbbra is erős a támogatottsága a svéd atomerőművek további üzemeltetésének és szükség esetén újak építésének.” És a svéd atomerőművek? Köszönik, jól vannak. És még van néhány jó példa.
És ezt miért tartom bajnak? Mert és – félig szubjektív alapon, de szakmai meggyőződésböl is – atomerőmű-párti vagyok.

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 803573
  • Egyedi látogatók : 90664
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 208
  • Egyedi látogatók 24 órája : 28

Reális Zöldek Klub

Naptár

2014. február
h k s c p s v
« jan   Már »
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728  

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top