Reális Zöld Valóság vélemények!

Véleményemet már egyszer (2 hete) megosztottam, most megírom ide is:

Paksi bővítés
A dolognak 3 aspektusát érdemes megvizsgálni:
• a döntés (ha döntés) tartalmi része,
• a döntés (ha döntés) formai része,
• a népszavazás.

A döntés (ha döntés) tartalmi része
Alapvetően egyetértek vele, mert
• Új erőműre szükség van.
A meglevő erőműpark egy részét (főleg a gáztüzelésűeket) gazdasági okokból véglegesen vagy ideiglenesen leállították. A még működők jelentős része elöregedett, megérett a bezárásra. Van Paks, Mátra (40-45 éves, bár sok részében felújított) közel 10%-kal rosszabb hatásfokú, mint egy mai korszerű lignites (40% helyett talán 30%), a megújulók (ha süt a nap, dől az erdő vagy fúj a szél, addig kifizetődőek – az üzemeltetőnek – amig kapják a nagy támogatási zsozsót) és kész. E pillanatban 5 650 MW rendszerterhelés mellett 1 800 MW (32%) az import. Tarthatatlan arány.
• Milyen erőművet érdemes építeni?
o szén- vagy lignittüzelésű erőmű: előre hallom a (jogos és nem jogos) tiltakozásokat,
o olajtüzelésű: ez a vicc kategória, a világ minden részén a meglevőket is leépítik (még az olajtermelő országok többségében is),
o gáztüzelésű: most állnak le a gázár miatt, és ha jövőre olcsóbb lenne a gáz (mitől? palagáz? már tiltakoznak ellene), akkor is a legbizonytalanabb árú energiahordozó, az olcsón kitermelhető készletek fogyása miatt hosszútávon biztosan drágul (legalább 30 évre kell előre nézni),
o vízerőmű: Magyarországon?
o egyéb megújulók:
– szél és nap alig működik (22-23% ill. 10% maximális kihasználás érhető el),
– biomassza: amig van még erdőnk lehetséges, de ökológusok szerint a fahulladék, mezőgazdasági hulladék eltüzelése gátolja a tápanyag-utánpótlást, ami legfeljebb fokozott műtrágyázással javítható egy kicsit,
– geotermikus: majd ha lesz 120-150 ºC feletti termálvízünk, talán pár 10, esetleg csoda esetén pár 100 MW-nyi, jelenleg a PannErgy is letett erőművi terveiről, marad a fűtésnél,
– árapály-, hullám-, tengeráramlat-erőművünk – egyelőre – nem lesz,
– mindegyik baromi drága csak támogatással vagy 2-3-szoros villamosenergia-ár mellett kifizetődő.
o Mi is maradt: az atomerőmű!
• Milyen atomerőművet érdemes venni?
Több atomerőműépítő cég is körüludvarolta az országot, amikor kiderült, hogy újabb atomerőművet akarunk építeni és megjelentek ajánlataikkal. Ezek között volt olyan, ami túl nagy az országnak (EPR 1600-1700 MW, most épül az első 2 Finnországban és Franciaországban), volt, ami egyelőre csak papiron létezik (Westinghaus AP 1000). Versenyben volt még az ATMEA (európai-japán közös vállalkozás), a dél-koreai KEPCO és az orosz (Roszatom, Atomsztrojexport, VVER-1200).
Igen nagy az esélye annak, hogy a szabályos tendert is a már számos helyen működő VVER-1000 továbbfejlesztéseként született VVER-1200 nyerte volna. (Emlegetik VVER-2006-ként is.) Az első 2 példánya idén kell, hogy üzembe kerüljön a Leningrád II és Novovoronezs II erőművekben. Tehát előrébb tart, mint a versenytársak. Valamennyi teljesíti a továbbfejlesztett 3. generációs reaktorokra vonatkozó (Generation III+) biztonsági kritériumokat. Ebben tehát nincs különbség. A Wikipédiában közölt alacsony beruházási költség és rövid építési idő (Specifications include a $1,200 per kW electric capital cost, 54 month planned construction time) valószínűleg nem igaz, de valaszínű, hogy kedvezőbb árat kértek volna érte a többiekhez képest.

A döntés (ha döntés) formai része
Felháborító. Amikor Gyurcsány tárgyalt az oroszokkal például Déli Áramlat ügyben, akkor hazaáruló volt. Most jó üzletet kötöttek. A köpönyegforgatás, a parasztvakítás tipikus esete. (Mellesleg most milyen gázvezeték építésben veszünk részt? A Déli Áramlatban. A Nabucco meg már a múlt.)
Indoklás: a Parlament erre már régen felhatalmazást adott. Lássuk:
„Az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján – összhangban a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV.17.) OGY határozat 12. f) pontjával -, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. Ez a határozat a közzététele napján hatályba lép.”
(Megjegyzem, hogy avval nem értettem egyet, hogy az Országgyűlés határozza meg az új atomerőmű telephelyét. Az előkészítés első lépése az kellett volna hogy legyen, hogy határozzák meg a legkedvezőbb telephelyet. Az lehet, hogy akkor is Paks lett volna, de lehet, hogy más.)
Vagyis az előkészítő tevékenységre adott felhatalmazást. Az el is kezdődött, a megelőző Teller projekt folytatásaként megkezdődött az előkészítő Lévai projekt. Ennek része volt a tender előkészítő szakértői bizottság felállítása, amelynek én is tagja voltam (ez talán nem titok, sokkal többet erről nem szabad elárulni). Nem állítom, hogy nem lehet ennél szűkebb szakértői testület is, mindenesetre a testület tagjaként arról még nem értesítettek, hogy teljesen fölösleges a tenderkiírás előkészítése, valaki vagy valakik már meghozta/meghozták a döntést.
Mondhatjuk, hogy ez még nem döntés, csak előzetes tárgyalás. Nem hiszem, hogy egy tendernél van annál nagyobb disznóság, hogy az egyik potenciális pályázóval tárgyalok, a többivel meg nem. Sőt, félig-meddig megállapodok. Lehet, hogy ez Magyarországon szokás, de a kultúrvilágban nem. Ezek után az esetleges tendereztetés már a röhej kategóriájába esne. Ilyen beruházásnál kihagyni a tendereztetést, az megint nem piackonform eljárás. Honnan tudjuk meg akkor, hogy a többiek milyen innovatív ötlettel és milyen pénzügyi feltételekkel lephettek volna meg minket? Még egyszer: nagy esély van arra, hogy akkor is ez a típus lett volna a nyerő, de ez az esély nem 100%.
Félő, hogy a nagy sietség oka az, hogy még választások előtt kijelöljék azt a magyar beszállítót vagy beszállítókat, akiket evvel kedvező helyzetbe hoznak.
A legnagyobb baj evvel az üggyel, hogy a szakemberek kezéből kivett döntéssel ez szakmaiból politikai üggyé vált. Józsa István (MSzP), aki egykor jó kapcsolatot ápolt Pakssal és az atomenergetikával, már tett atomerőmű-ellenes nyilatkozatot. És ez nagyon nagy baj. Remélhetően ez finomulni fog.

Népszavazás
Ma az autózás közben hallottam egy körkérdést: szükségesnek tartanak-e ebben egy népszavazást. Ellenzéki politikus, mosgalmár, környezetvédő stb. szerint ez olyan fontos ügy, hogy feltétlenül kell népszavazás. Csillag István (volt gazdasági miniszter) szerint csak a fejlesztés fő irányvonaláról, hogy atomenergiával vagy a nélkül, konkrét ügyekről semmiesetre sem, mert azok annál bonyolultabbak. Csak Hegedüs Miklós (GKI Energiakutató volt ügyvezető igazgató) és Rónaky József (OAH volt főigazgató) mondták egyértelműen azt, hogy ebben nem kell népszavazás. Ez sem konkrétan, sem általánosságban nem olyan ügy, amit a nagyközönség számára minden vonatkozásában (energiaellátás biztonsága, gazdaságosság, környezeti hatások) olyan mélységben el lehet magyarázni, hogy döntési helyzetbe kerüljenek.
Na, vajon én kivel értek egyet? Természetesen a szakemberekkel. Én biztosan tudom, hogy én sem tudom (más sem tudja egyszemélyben) az összes hatást áttekinteni. Ezt csak egy sok főböl álló, minden szakterületet lefedő csapat teheti meg. És Mari néni?

Végül a legszubjektívebb magánvéleményem:
Eddig ahol népszavazás volt atomerőmű ügyben, ott mindig leszavazták az atomerőműveket. A demagóg (önmagukat környezetvédőnek mondó) atomerőmű-ellenes mozgalmárok apokaliptikus képekkel operáló propagandája ellen a szakszerű ellenérvek nem elég látványosak.
Ausztriában a kész atomerőmű (már csak az üzemanyagot kellett volna behelyezni) üzembehelyezését akadályozták meg népszavazással és megszületett a világ legdrágább emlékműve Zwentendorfban. És megbukott Kreisky. A népszavazás pikantériája: Alsó-Ausztriában (ahol az atomerőmű felépült), az atomerőművet támogató szavazatok voltak meggyőző többségben, a távoli Voralbergben volt a legerősebb az ellenzés.
A svédek 1980-ban döntöttek az atomerőművek leállításáról. 2007-ben már így fogalmaznak: „Egy friss közvélemény-kutatás szerint továbbra is erős a támogatottsága a svéd atomerőművek további üzemeltetésének és szükség esetén újak építésének.” És a svéd atomerőművek? Köszönik, jól vannak. És még van néhány jó példa.
És ezt miért tartom bajnak? Mert és – félig szubjektív alapon, de szakmai meggyőződésböl is – atomerőmű-párti vagyok.