Aki szelet vet, vihart arat! Meddig tűri még a műszaki értelmiség a laikus politikusok “Szél-lelt bélelt” támadásait a tudomány ellen?

 

Kedves Kollégák!

A mai MTI hírek között ismételten – már nem is emlékszem hányadszor – jelent meg az LMP részéről nyílt, és megalapozatlan támadás a Paksi Atomerőmű bővítése ellen, és erőszakos, szakmailag teljesen megalapozatlan, sőt részigazságokat, hazugságokat tartalmazó lobbizás a szélenergia mellett, ha fúj, ha nem! (És, ha nem?)  

Az MTA, a BMGE, az energetikai-, vízügyi-, szakemberek egyik része meg sem mer szólalni a témában, a másik – sajnos kisebb – részük véleményét a politika lesöpörte, ill. folyamatosan lesöpri az asztalról, a média ezen szakemberek részére még megszólalási lehetőséget sem adott, ill. ad.

A témában érdemi párbeszéd szóba sem került, ill. kerülhet! A megújuló energiák esetében az un. “teljes életciklus analízis” elkészítésének hiánya úgy látszik eddig senkinek nem tűnt még fel, pedig jó lett volna, ill. lenne azt energia-fajtánként elkészíteni, mielőtt még – az állampolgárok pénzét – magas költségű , és jelentős áremelkedést eredményező beruházásokra, fejlesztésekre költené – az egyébként “rezsi-csökkentést” a zászlajára tűző kormány. A helyzet tragi-komikus, ha figyelembe vesszük a jelenlegi kormány és kormányzópárt elkötelezettségét a Paksi Atomerőmű bővítése mellett.

Igaz ugyan, hogy a témához szorosan kapcsolódna a tiszta, fenntartható, megújuló vízenergia komplex hasznosítása – beleértve a szivattyús vízenergia tározó / SZET megvalósítását is –  amelyről a korábbi és a jelenlegi kormányzat hallani sem akar, a téma a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel kapcsolatos államközi szerződés magyar részről történt egyoldalú, teljesen indokolatlan felmondása, ill. az ezzel kapcsolatos Hágai-per óta, változatlanul “szitokszó” és “tabu-téma”, figyelmen kívül hagyva azt a nem elhanyagolandó tényt, hogy a pert Magyarország 7:1 arányban elvesztette, az 1977. évi szerződés – a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete alapján – változatlanul érvényben van, valamint a magyar és a szlovák fél jóhiszemű tárgyalásokra és közös álláspont kialakítására van kötelezve! (megemlítem, hogy már magyar kormánybiztosa sincs a témának!)

A mellékelt MTI hír kapcsán szükséges lenne – a közvélemény tudatos félrevezetésének, megtévesztésének megakadályozása érdekében – néhány alapvető kérdést feltenni a közleményt kiadó és jegyző párt és képviselője részére, válaszukat várva. A teljesség igénye nélkül, csak néhány apróság. Nevezetesen:

Kérdéseink Szél Bernadetthez a megújuló szélenergia vs nukleáris / atomenergia és a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése kapcsán:

–        mitől olcsóbb és biztonságosabb a szélenergia (a teljes szélcsendtől a szélviharig!?), mint a nukleáris energia?

–        az időjárástól is függő, importigényes, szabályozhatatlan szélenergia országos hálózatba történő betáplálhatóságára mi a konkrét javaslata?

–        a megújuló energiák közül a tiszta, fenntartható, megújuló vízenergia többcélú hasznosítását, ill. ezen belül a rendszer-szabályozást is biztosító szivattyús vízenergia tározó (SZET) megépítését vajon miért nem támogatják?

–        a többi megújuló energia – és köztük különösen a biomassza, biodízel – környezetkárosító hatásairól, a szél-, és napenergia importigényességéről, környezetkárosító, tájképromboló hatásairól, valamint a foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben jelentéktelen szerepéről miért hallgatnak?

–        a vízenergia-, és az atomenergia-hasznosítás nélkül, hogy teljesíthető a Magyarország által vállalt széndioxidkibocsájtás-csökkentés mértéke?

 

Várjuk

egyrészt:
– a fentiekre vonatkozó, tudományos alapokra helyezett, műszaki-, gazdasági-, gazdaságossági-, társadalmi-, stb, szempontból is megalapozott válaszukat, amennyiben erre képesek, a sablonos, laikus, politikai indíttatású, szavazat-szerző lózungok hangoztatása helyett!

másrészt:

– a kormányzat, ill. a politikai döntéshozók – szakmailag megalapozott – állásfoglalását a Paksi Atomerőmű mellett, ill. ahhoz is kapcsolódóan a vízenergia többcélú hasznosítására – Bős-Nagymaros, Adony, Fajsz, SZET – vonatkozóan, figyelembe véve az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentumban foglaltakat is!

 

Baráti üdvözlettel:

Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

 

Mellékletek:

A szakma és a politika összhangját sürgeti a Magyar Megújuló Energia Szövetség

2014-09-04-LMP-SzélBernadett-közlemény-Szélenergia[1]MTI-OS

 

 

—————————————-

Kiegészítésül küldöm B.J.F. hozzászólását a fenti íráshoz:

Kedves Péteri László barátom !

Gondolom nem lep meg, hogy felháborodásodat nem osztom, hanem szorzom !
A “Hozzáértők gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk” vágyta egyik versében fiatal költőnk, aki pedig nem is volt műszaki ember, csak józanul gondolkodó és igazi hazafi !!
Sajnos bármennyire is sokan egyetértünk Veled, félek, hogy rövid időn belül ( és békésen !) nem változtatható meg a mai helyzet. ” És addig ? Folyvást küszködni kell…..” Elnézést, hogy majd mindig ismert, de nem pontosan idézett verssorok jutnak minderről az eszembe.

Baráti üdvözlettel:
Böhm János Ferenc

—————————————-

Kedved Péteri Laci!

Mindössze az írásod első két mondatára szeretnék reagálni.

Úgy gondolod, hogy a paksi bővítést „gráll lovagok” készítették elő és a cselekedeteiket a korrektség és a tisztesség vezérelték?

Ki kell ábrándítsalak!

Egyáltalán nem tartom indokoltnak a felháborodásodat a hazudozás miatt, mert a paksi bővítés indoklását nem elemezted.

Az összehasonlítás eredménye drámai lenni. A bővítés eszközei és érvei sem voltak korrektebbek a szeles lobbizás kifogásolt eszközeinél.

Messzebbről kellene indulni és a tényekig visszalépni, amikor tárgyilagos véleményt szeretnénk kialakítani.

Üdvözlettel

Szeredi I.

————————————————-

Szerintem elég visszamenni Horthy Miklós idején született elgondolásokig, amelyek közül a Tisza völgyében jó-néhány megépült és üzemel. Az atomenergiával kapcsolatosan meg az 1966-ban kötött Magyar Szovjet megállapodásig, vagy Eisenhauer 1954-es genfi bejelentéséig is visszamehetünk,  de talán elég annyi, 1990-ben már előkészítették két új 1000 MW-os blokk helyét Pakson. Az Adonyi és Fajszi vízlépcső meg lehetőséget biztosított volna a nagyobb hatásfokot adó vízhűtésre az új blokkoknál is, míg Prédikálószék 1000 MW teljesítménnyel biztosította volna a rendszer legnagyobb blokkjának kiesése esetén a rendszer stabilitását.

Ha a kérdés vizsgálatához úgy állunk hozzá, hogy eleve kizárjuk a kézenfekvő megoldásokat, mint a duzzasztást a hajózó út biztosítására, akkor úgy járunk, hogy a végén már sarkantyúzni és kotorni sem lehet.
Amit viszont vizsgálni kellene, mennyiben járult hozzá nem csak a Norvég Alapítvány, de a Norvég Alternatív Nobel díj is gazdaságpolitikánk kisiklatásához.
Pálos László
Reális Zöldek Klub
——————————————–
———- Továbbított levél ———-
Feladó: Szeredi István <iszeredi@mvm.hu>
Dátum: 2014. szeptember 9. 12:39
Tárgy: FW: Aki szelet vet, vihart arat! Meddig tűri még a műszaki értelmiség a laikus politikusok “Szél-lelt bélelt” támadásait a tudomány ellen?
Címzett: “peteril62@gmail.com” <peteril62@gmail.com>

Megjegyzések a szélenergia hasznosítás kérdéséhez:

A.    Az előzmények közé tartozik, hogy a megújuló energia mennyiségének növekedése jelentős többlet terhet ró a villamos energia fogyasztókra. A villamos energia árak megnőttek és az EU versenyképessége lecsökkent. Az Európai Bizottság 2013. november 5 -i közleményében a megújuló energia hasznosítás támogatásának mérséklésére szólította fel a tagországokat annak érdekében, hogy azok mielőbb piaci elemmé válhassanak. A válsággal sújtott országok a megújuló energia hasznosítás gazdasági terheinek visszafogására kényszerültek. Egyes országok teljes mértékben leállították a megújuló energia gazdasági támogatását, mások lecsökkentették a támogatás mértékét, vagy elhalasztották bizonytalan időre annak kifizetését. Van, ahol megadóztatják a megújuló energia árbevételeit.

B.     Az Európai Bizottság energiapiaci és környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatása 2014. július 1-én hatályba lépett. Az iránymutatásban foglaltak végrehajtása a tagállamokra kötelező. Az Európai Bizottság új alapokra helyezi a megújuló energia projektek támogatásának rendszerét. A megújuló energia támogatását fokozatosan piaci alapokra kell helyezni és az új támogatási rendszerek kialakítása során a költséghatékonysági szempontokat is hangsúlyosan kell érvényesíteni.

A tagállamok 2015. január 1-től kötelesek megkezdeni a versenytárgyalásos eljárások alkalmazását az új megújuló energia beruházások vonatkozásában. Az új támogatási rendszerben a 2016. január 1-től belépő megújuló energia termelők kötelesek lesznek a termelt villamos energiájukat a piacon értékesíteni. Támogatás csak azoknál a termelőknél megengedett, akik az energiát a piacon értékesítették és csak meghatározott időtartamig.

Az iránymutatás végrehajtási szabályai egyelőre nem láthatók. Beláthatatlan, hogy miképp hat az iránymutatás szerinti rendszer a hazai villamos energia piacra. A magyar megújuló energia hasznosítási cselekvési terv felülvizsgálat tárgyát képezte és az új rendszer bevezetése további vizsgálatokat tesz szükségessé. Nem kizárt, hogy az új prioritások miatt a korábbi cselekvési terv aktualitását veszti.

Az új szabályok belépése miatt várhatóan a megújuló beruházásokat magasabb kockázat és alacsonyabb jövedelmezőség fogja jellemezni. Egyelőre nagyobb kapacitású megújuló energia projektek megvalósulásának kicsi a valószínűsége.

Fentiek alapján a szélenergia kapacitás növelésének kérdése nem látszik sürgősnek, amíg az új rendszer ki nem alakul.

C.     A 17,0 Ft/ kWh szélenergia összehasonlítására javasolt ár nem teljesen világos hogy honnan származik és az sem, hogy mit tartalmaz. Ez nem a Magyarországon hatályos ár, hanem valami más. A kötelező átvétel hatálya alá tartozó szélenergia átvételi ár jelenleg a 2008. előtt engedélyezettekre 34,42 forint/kWh, míg a 2008. utániakra kb. 31,27 forint/kWh.

D.    A korrekt összehasonlításnak ki kellene terjednie az összehasonlított megoldások alkalmazásának összes feltételére. És ez igaz a Paksi Atomerőmű bővítésére is, ahol a lényegi kérdések megoldásának az utókorra hagyása (vagy felejtése) alig korrektebb megoldás mint a 17,00 Ft/kWh-szélenergia erőltetése.

—————————————————

 

Kedves Pista!

Köszönöm szépen – mindannyiunk nevében – a jobbító szándékú, pontosító írásodat, amely jól kiegészíti és alátámasztja dr. Gács Iván professzornak – a szélenergia támogatási rendszerének indokoltságát firtató – 2010.06.24-én, az MTA-n tartott vetített-képes előadását is.

Baráti üdvözlettel:

Péteri László

 —————————————————–
Kedves Kollégák!

Kiegészítő tájékoztatásul korábbi cikkemhez – és egyúttal megköszönve Szeredi István barátunk és Kollégánk jobbító szándékú hozzászólását – küldöm a mellékelt írást.

Baráti üdvözlettel:

Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033

Mellékletek:

A szakma és a politika összhangját sürgeti a Magyar Megújuló Energia Szövetség

2014-09-04-LMP-SzélBernadett-közlemény-Szélenergia[1]MTI-OS

WordPress Plugin Share Bookmark Email