Aki szelet vet …

Vagyis, a sajtószabadság korlátai.

2015. január 7. szerdán arab terroristák Párizsban megtámadták egy újság szerkesztőségét, agyonlőtték az ott tartózkodó újságírókat és karikatúristákat, sőt a lap egyik tulajdonosát is.

Közben pedig azt kiabálták, hogy bosszút állnak Allah nevében.

A támadás előzménye az volt, hogy a lapban rendszeresen iszlám ellenes sértő cikkek és karikatúrák jelentek meg.

A nyugati világ fel van háborodva a sajtószabadság durva megsértésén.

Azt a kérdést azonban senki nem teszi fel, hogy hol a határa a sajtószabadságnak.

Mert ha valakinek a vallását, a hitét, a meggyőződését, a világnézetét, az identitását rendszeresen lejáratják, nevetségessé teszik, ezzel szélsőséges indulatokat válthatnak ki, amelyek hasonló tragédiákhoz vezethetnek.

Fel kell tenni a kérdést, hogy meddig lehet elmenni az olyan gúnyrajzokkal, amelyek obszcén helyzetekben ábrázolnak vallási vezetőket, mint amilyen Mohamed, Mózes, Krisztus, Buddha, és még sorolhatnánk.

Ha a jó ízlés és jól neveltség nem szab gátat, vajon hol a határa a sajtószabadságnak.

A kérdés a nyugati típusú demokráciákban könnyen megválaszolható:

Ha valakinek elég sok pénze van ahhoz, hogy működtessen saját újságot, saját rádiót vagy saját TV csatornát, akkor ott bármit közölhet, amit jónak lát, számára a sajtószabadság határa a csillagos ég.

Ha pedig valakinek nem tetszik az, ami a médiában folyik, akkor az illetőre azonnal rásütik, hogy nem tiszteli a sajtószabadságot.

H. Pista

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email