http://www.inopressa.ru/article/18Jun2015/corriere/kissinger.html
https://www.scribd.com/doc/269889594/Kissinger-Nem-fogjuk-elszigetelni-Oroszorszagot-Moszkva-kulcsszerepet-jatszik-a-vilagban
|
Európa leigázása ! Olvassátok és terjesszétek!!! Minél több embernek tisztán kell látnia, hogy ez már a vég!
A tömeges bevándorlás egy olyan jelenség, melynek kiváltó okait a mai napig ügyesen kendőzi el a multikulturalista propaganda, mely azt – tévesen – elkerülhetetlen történelmi folyamatnak állítja be. Ezen cikk célja az, hogy rámutasson a harmadik világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett voltára, melyet sokan a modern világ, a társadalmi “fejlődés” elkerülhetetlen velejárójaként akarnak láttatni, ez a folyamat valójában több évtizedes, tudatos tervezés eredménye, hogy kontinensünk arculata végleg megsemmisüljön.
Colleen Bell megnézte, nálunk is lelövik-e a bevándorlókat
Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete csütörtökön ellátogatott Szegedre, ahol sajtóinformációk szerint a rendőrség kiterjedt razziával akadályozta meg a bevándorlók hosszas ott-tartózkodását. Ugyanakkor, a nagykövet látogatása már nem feltétlen a baloldalnak, sokkal inkább a nyilvánosságnak szól.
Az amerikai nagykövet látogatása egy nappal azt követően történt, hogy Szegeden a rendőrök közel 800, a városba már eljutott illegális bevándorlót tartóztattak föl. Bell láthatóan kerülte annak látszatát, hogy a bevándorlás-kérdés miatt látogatott volna a Magyarországra érkező bevándorlók egyik első állomásához. Elődjének sikertelen ámokfutását követően az új amerikai nagykövet kerüli a magyar közéletben részvétel látszatát is, így a déli határon épülő fal előkészületeinek megtekintése sem szerepelt a hivatalos napirendben. Tovább olvasom »
A genderelmélet egy antropológiai forradalom, amely egy nyilvánvaló őrültséget szeretne ráerőltetni a társadalomra, ennek eszköze pedig többek között az ENSZ és az EU – mondja Gabriele Kuby német szociológus, akinek most jelent meg második, Globális szexuális forradalom című kötete magyarul, és előadást tartott a Danube Institute konferenciáján is. Interjú. http://mandiner.hu/cikk/20140602_gabriele_kuby_a_gender_orultseg
http://www.huffingtonpost.com/dean-baker/the-tpp-drug-patents-and_b_7640974.html
A Transz-Csendesóceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership – TPP) sok komoly kérdést vet fel, de a legnagyobb hosszú távú hatása a gyógyszerszabadalmakra vonatkozó rendelkezéseinek lehet. A kifejezett célja megerősíteni és meghosszabbítani a szabadalmak védelmét. Míg ezek a rendelkezések valószínűleg a gyógyszerárak növekedéséhez vezetnek az Egyesült Államokban, a legnagyobb hatásuk a fejlődő világban lesz.
A gyógyszerek a legtöbb fejlődő országban sokkal olcsóbbak, mint az USA-ban. Különösen így van ez Indiában. Ennek az országnak világszínvonalú generikus (nem védett), jó minőségű gyógyszereket gyártó ipara van, amely tipikusan az USA-béli ár kis töredékéért értékesít. Például, a hepatitis C elleni, Sovaldi nevű gyógyszer Indiában kezelésenként kevesebb mint 1000 USD-ért beszerezhető. A szabadalommal védett változat az USA-ban 84000 USD-ba kerül.
Az USA gyógyszeripara elkeseredetten törekszik az ilyen, akár 100:1 arányú árkülönbség kiküszöbölésére. Míg India nincs a TPP-ben, a TPP híveinek a célja kiterjeszteni az egyezményt úgy, hogy egy idő múlva Indiát végül magába foglalja és alávesse a szigorú szabadalmi szabályainak.
Ennek mindenkit aggasztania kell. A szabadalmi rendszer a kutatás finanszírozásának egy szörnyen elavult, a 15. századból származó módszere. Az alapgondolata az, hogy a kormány ösztönzi az innovációt, a feltalálónak szabadalmi monopóliumot adva egy időszakra. Ez problematikus, mert a kormány által kényszerített monopólium általában nem jó ötlet, de a problémák a receptes gyógyszerek esetén különösen komolyak.
Egy előírt gyógyszer szabadalma azt jelentheti, hogy egy gyógyszeripari társaság ellenőrzi a beteg hozzáférését valamihez, ami lényeges az egészsége vagy akár az élete szempontjából. Ilyen körülmények között olyan sokat fog fizetni, amennyit fizetnie kell vagy fizetni képes, hogy megkapja a gyógyszert. Ez olyan helyzetet teremt, mint fizetésről tárgyalni tűzoltókkal, amikor megjelennek az égő házadnál, benne a családoddal. Legtöbbünk bármilyen szükséges összeget kifizetne, hogy a tűzoltók megmentsék a családunkat, és hálás lenne a segítségért.
Ha ténylegesen így fizetnénk a tűzoltóinkat, nemcsak rendkívül gazdag tűzoltóink lennének, de rossz lenne a tűzvédelmünk és a -megelőzésünk is. Arra számíthatnánk, hogy a tűzvédelmi cégek a gazdagok házaihoz közel állítják fel az állomásaikat, hogy elsőként érjenek a tűzhöz. Még a versenytársaik elleni szabotázsba is kezdhetnének, szándékos forgalmi dugókkal akadályozva az útjukat a különösen jövedelmező tüzek felé. És mondani sem kell, a tűzoltóink nagyon kevéssé lennének érdekeltek bármit is tenni a tűzbiztonság növeléséért, mivel nem fizetnék őket a tüzek megelőzéséért.
Ez nagyon is a gyógyszerfejlesztés története a szabadalmi rendszerben. A gyógyszerkutatás az olyan betegségekre és körülményekre való összpontosítás felé hajlik, amelyek a gazdagok legnagyobb problémái. A kutatás nagyon titkos, mert a gyógyszeripari társaságok nem akarják előnyökhöz juttatni a versenytársaikat. És gyakran félrevezetik a közönséget a gyógyszereik biztonságát és hatékonyságát tekintve. Mondani sem kell, hogy nem vesztegetik az idejüket olyan kezelések követésére, mint a táplálkozás és a testgyakorlás, mivel ezek nem kínálják szabadalmi monopóliumok lehetőségét.
Ideálisan, a gyógyszerkutatás finanszírozásának hatékonyabb mechanizmusaira kellene átkapcsolnunk. Joe Stiglitz, egy Nobel-díjas közgazdász olyan árrendszert javasolt, amelyben a kormány vásárolná fel az ígéretes szabadalmakat, majd azokat köztartományba helyezné, hogy az új gyógyszereket generikusként lehessen gyártani és értékesíteni. Másik alternatíva lenne közvetlenül finanszírozni a kutatást, (amelyet magáncégek végezhetnének), majd az észleléseket azonnal a többi kutatók rendelkezésére bocsájtani.
Ha a közegészségügy és a hulladékcsökkentés iránt elkötelezett kormányunk lenne, a gazdaságban a szabadalmi rendszer hatékonyabb alternatíváit keresnénk. E helyett rögeszmésen a TPP-ben keresgélünk, hogy megőrizzük a szabadalmi rendszert a jövő századokra és kényszerítsük az egész világot szenvedésre a pazarló voltától.
E vonatkozásban úgy látszik, hogy Obama elnök a Clinton-kormányzat egyik legrosszabb hibájának a másolására és kibővítésére rendeltetett. 1994-ben, a gyógyszeripar sürgetésére, Clinton elnök a TRIPS rendelkezéseket betette a WTO uruguayi menetébe. Ez megkövetelte az országoktól szerte a fejlődő világban az USA-stílusú szabadalmi és szerzői jogi törvényeket.
Most Obama elnök kész ezeket a patenteket meghosszabbítani és megerősíteni a TPP-vel. Obama elnök talán követni tervezi Clinton elnök lábnyomait, felhasználva az ő elnökség utáni futását a világ körül, milliárdosokkal, pénzt szerezve megpróbálni helyrehozni a kár egy részét, amelyet az elnöksége alatt a világ egészségügyének okozott. Ez nem olyan örökség, amelyre nagyon büszke lehet.
(Ford. Szende Gy.)
Indulás!
Bayer Zsolt
A bajor miniszterelnök most vetette fel, hogy ki kell lépniük a schengeni övezetből, és őrizni kell Németország határait.
Bayer Zsolt – 2015.06.19. 06:21
Szily László, a Cink című szélsőliberális portál üdvöskéje így fogalmaz: „Magyarország az az ország lesz, amelyikről minden tájékozott embernek az fog beugrani, hogy ja, ezek építették fel újra a vasfüggönyt. Magyarnak lenni a legjobb esetben is 5 perces magyarázkodást jelent majd minden új külföldi ismerős esetében.
Erre persze rá lehet vágni, hogy minek büdös külföldiekkel ismerkedni.” Tovább olvasom »
Titkolózik a kormány az amerikai nehézfegyverek magyarországi telepítéséről
Budapest, 2015. június 21. vasárnap (MSZF)
A Magyar Békekör vasárnap felszólította a kormányt, hogy egyenesen mondja meg a magyar embereknek, engedélyezi-e vagy sem az amerikai nehézfegyverek és katonák Magyarországra telepítését. A hallgatás olyan benyomást kelt, hogy a kormány kész tények elé akarja állítani a népet az amerikaiakkal folyó titkos tárgyalással, melynek tényét a védelmi helyettes államtitkár után a kormányszóvivő is elismerte – áll a Békekör közleményében. Tovább olvasom »
Gordon, Michael R.: Felmérés a NATO-val szembeni orosz kihívásokról
Michael R. Gordon: Survey Points to Challenges NATO Faces Over Russia
New York Times, 2015. június 10.
WASHINGTON — Míg a NATO egy újjáéledő orosz hadsereggel néz szembe, jelentős számú európai nem hiszi, hogy az országaiknak egy támadással szemben szövetségesük védelmére kellene sietniük, egy szerdán közzétett átfogó felmérés szerint. Tovább olvasom »
Azt hisszük, ismerjük a történetet, de csak a végét ismerjük. Hogy a lényeget megértsük, vissza kell térnünk az elejéhez.
(A Tudorok c. filmsorozat felvezetője)
Devizahiteles probléma. Megoldás? Vagy helyben járás – dobbantással?
A „helyben járás – dobbantással”-t évtizedekkel ezelőtt találták ki a humorra (akasztófahumorra?) fogékony magyarok. Arra reagáltak, hogy a Kádár-korszak végén a pangást a gazdaságban nem növekedéssel akarták felszámolni, hanem nagyon hangos propagandával, a helyzet és a jövő megszépítésével igyekeztek elfedni. Úgy beszélt a hatalom és szócsövei, mintha történne valami érdemi a gazdaságban, megtörtént volna, vagy legalábbis közel lenne a remélt fordulat.
Helyben járás – dobbantással
A rendszerváltással e megfogalmazás eltűnt, pedig – ha jól meggondoljuk – akkor jött volna el igazán az ilyen kiszólások ideje. Most is hasonló helyzetről és kormányzati reakcióról lehet szó. Adevizahitelesek hosszú évekig vártak helyzetük érdemi rendezésére, de egy ehhez szükséges mértékű kártalanításra – mint egyszer csak tudomásukra hozták – nem számíthattak. Csalódásuk abból ered, hogy a banki elszámolásokból most az is hivatalosan kiderült, hogy többnyire ennél jóval kevesebbre sem számíthatnak, arra sem, amit a dübörgő propaganda hetek, hónapok óta, mindennap többször és nagy zajjal előadott. Arra, amit politikusok, kormánytagok és országgyűlési képviselők, bizottsági elnökök, nemzeti banki vezetők az elszámoltatással megígértek.
Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2015/06/
Budapest, 2015. június 14.
Szabadi Béla
Forrás: http://boldognapot.hu/blog/34-tudomanyos-vizsgalat-a-wi-fi-okozta-egeszsegkarosito-hatasokrol/
————————————————————————————————-
Íme, egy tudományos vizsgálatokból álló kiváló kollekció, amely feltárja a Wi-Fi jelek, a Wi-Fi-vel rendelkező eszközök és a Wi-Fi frekvenciák (2,4 vagy 5 GHz) egészségkárosító és ártalmas biológiai hatásait, és amely összhangban van a „WiFi az iskolákban” kampánycsoporttal.
A felsorolt tanulmányok csakis olyanok, amelyeknél a kitettség 16V/m vagy alacsonyabb. Azok, akik Wi-Fi-s táblagépeket használnak, 16V/m-nél nagyobb az elektromágneses mezőnek lehetnek kitéve. Az újságok ábécésorrendben követik egymást.
Ha szeretne egy másolatot küldeni a helyi iskolának ebből a gyűjteményből (angol nyelvű), akkor rákereshet a megadott elérhetőségen, majd kinyomtathatja és elpostázhatja, vagy elküldheti e-mailben.
Wi-Fi tanulmányok
Ez bizony így van.Lesz ebből még Brüsszellel egy nagy „háború”.
Meneküljön Ön is Magyarországra!
1.) A tenger felől simán megközelíthető Szerbia, a szerb-magyar határ gyakorlatilag őrizetlen. 10 kilométerre jut EGY járőrpár. Biztos és kockázatmentes bejutás az Európai Unió schengeni övezetébe!
2.) Szállás-ellátás az első perctől fogva! Szállodáink az ország nagyvárosaiban vagy azok közelében, csendes környezetben, dúsan termő kertek közelében helyezkednek el. Vegetariánus? Muszlim? Kóser? Nem gond, itt minden vallási előírás szerint képesek főzni, a napi három étkezés garantált! Ha nem megfelelő, munkatársainknál és jogvédőinknél panaszt tehet!*
3.) Papírok nélkül érkezett? Sebaj! Kezdjen új életet Európában! Ha Ön arabos külsejű, tanulja meg: Afganisztánban nincs vasúti közlekedés és a folyót is Kabulnak hívják. Ha Ön afrikai külsejű, magolja be: Libériából jött, Monroviában a tengerparton van a belváros, vasútállomás pedig nincsen. Ebből tudni fogják, hogy Ön nem hazudik, nem bűnöző. Már meg is kapta a magyar okmányait. Arra ügyeljen, hogy születési dátumnak akármelyik év január 1-et adja meg! Tovább olvasom »
Tizenhat környezet- és természetvédő civil szervezet üdvözli a magyar köztársasági elnök kezdeményezését.
Akik ezt a hisztériát gerjesztik, tevékenyen kiveszik részüket benne, vagy mélyen tudatlanok, vagy lelkiismeretlenek és/vagy még gátlástalan gazemberek is. (Forrás: Zöldtech, 2015.06.09, vélemény)
„Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
Éghajlatvédelmi Szövetség
Energia és Környezet Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
Inspi-Ráció Egyesület
Kis Túr Természetvédelmi Egyesület
Közép-magyarországi Zöld Kör
Levegő Munkacsoport
Magyar Természetvédők Szövetsége
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Társaság
Reflex Környezetvédő Egyesület
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Védegylet
Zöld Akció Egyesület
Kedves Kollégák!
Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm az LMP fenti tárgyra vonatkozó közleményét. A közleményben foglaltakhoz – előzetesen – az alábbi kiegészítő megjegyzések megtételét tartom szükségesnek. Nevezetesen:
– az LMP – mint közismerten „zöld” párt – fenti közleményében foglaltakkal általánosságban egyetértünk (kutatás, tervezés, fejlesztés, beruházás, karbantartás, üzemeltetés, oktatás-nevelés, foglalkoztatás költségvetési-, finanszírozási problémái, stb.) azzal a megjegyzéssel, hogy azok csak „féligazságokat”, és azokat is csak „féloldalasan” tartalmaznak. Tovább olvasom »
Falra hányt borsó
Mondhattok bármit…
Sajnos tömegnyi olyan fajsúlyos kérdés van, amivel bár a hatalomnak kötelessége lenne megfelelően (tényszerűen, összefüggéseikben, következményeikben) foglalkoznia, mégsem teszi. Feladatuk lenne a kormányzás belső és a külső kontrolljának megteremtése és működtetése, „többnyire” ez sem valósul meg. Biztosan kevesebb lenne az ilyen gond, ha – a harsány nyilatkozatok és főleg az eredménytelenség ellenére is – nem maradt volna fent a liberális szemlélet: az állam, a kormány, a politika, a parlament és a sajtó ne tehetne azt, amit akar.
Ha nem válogathatna kénye-kedve szerint, mit is lásson el. Milyen „póttémákat” találjon magának az elhanyagolt, ám értelemszerűen ellátandó témák helyett. Mit vigyen félre kötelező feladataiból és/vagy mit rázzon le teljesen. „Szabadon” dönthet arról is, mit tegyen mások gondolataival. Mi legyen az, amit hajlandó kisajátítani a kívülről jövő gondolatokból, de úgy, mintha ő találta volna ki. (Ld. a Kis Gömböc meséjét, de most a valóságban.) E törekvés jegyében saját igényeihez alakítja (leegyszerűsíti, primitivizálja) az átvett (elvett) gondolatokat, mintegy „lefordítja” saját frazeológiájára. És közben „természetesen” más összefüggésbe is helyezi, és más értelmet tulajdonít neki. Ezzel egyszersmind „pacifikálja” is azokat.
Részletek>>>a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2015/06/
Budapest, 2015. június 3.
Szabadi Béla
Powered by FireStats Top
Legutóbbi hozzászólások