Forrás:  http://transform.hu/index.php/elemzesek/43-elemzesek-kulfold/816-csatlosok-es-rebellisek-a-ttip-es-az-europai-szocialdemokracia

A görög válság eseményei háttérbe szorították a transzatlanti paktummal (TTIP) kapcsolatos eseményeket. Közben, július 8-án Magyarország az EU-ban 17. tagállamként elérte azt a kvótát, amely a TTIP elleni európai állampolgári kezdeményezésben szerepelt, az összes aláírások száma pedig meghaladja a 2.33 milliót. Ezzel egy időben az Európai Parlamentben is szavaztak a kérdésről, zöld utat adva a tárgyalásoknak, és ami még veszélyesebb, kisebb módosítással a paktum beruházásvédelmi részének (ISDS) is. Mindezt úgy, hogy a téma előadója egy német szociáldemokrata képviselő volt, és egy éve az SPD határozottan ellenezte az ISDS-t. A paktumot 436 képviselő támogatta, 241 ellene szavazott, 32 tartózkodott.

Az ISDS-re esett szavazatok aránya minimálisan különbözik ettől, 447-re nőtt a támogatók aránya, 229-re csökkent az ellenzők és 30-ra a tartózkodók aránya. Ennek magyarázata, hogy több, korábban tartózkodó (főleg liberális) képviselő igennel szavazott, a jelentős létszámú francia FN nem helyett tartózkodott, viszont a nemek száma kevésbé csökkent, mert több előzőleg tartózkodó szocialista (pl. négy lengyel) nemmel szavazott. Így az ISDS vonatkozásában öttel csökkent az igennel szavazó és tízzel (!) nőtt a nemmel szocialista szavazók száma. A magyar képviselők a két alkalommal azonosan szavaztak.

EUUSAkép

A megállapodás mellett és ellen szóló érveket több korábbi cikkben tárgyaltuk és rendszeresen közöltük az aláírásgyűjtés állását is. Ennek célja, hogy egész Európában mód legyen az ellenérvek kifejtésére, mivel a tömegmédiában ezek csak mellékesen megemlítve jelennek meg, miközben ismert, hogy közgazdászok számításai alapján a paktumból eredő gazdasági növekedés minimális, sőt nem is bizonyított, más számítások éppenséggel csökkenést és növekvő munkanélküliséget prognosztizálnak.
Az állampolgári kezdeményezés honlapján (stop-ttip.org) látható, hogy a 436 támogató, 241 ellenző és 32 tartózkodó szavazat (41 képviselő nem szavazott), hogyan oszlott meg, sőt, a név szerinti voks is pontosan követhető. Az információból az is kiderül, hogy kik adtak le a frakcióéval azonos (lojális), illetve attól eltérő („rebellis”) szavazatot – ez utóbbiba a tartózkodásokat is beleszámították. Ennek alapján a TTIP fő támogatói a jobboldali pártszövetségek és részben a liberálisok. Az Európai Néppárt 205 képviselőjéből 200, a konzervatív blokk 69 képviselőjéből 61, a liberálisok 68 képviselőjéből 56 szavazott igennel, ez azonban nem lett volna elegendő az elfogadáshoz a szociáldemokrata frakció 116 (181 jelenlevőből) igenlő szavazata nélkül. Következetes ellenszavazatot adott le a baloldali (49/50), a zöld /48/48), a „szabadság és közvetlen demokrácia” (38/41) és a nacionalista (32/33) frakció, valamint a néhány független (javarészt szélsőjobbos) jelölt is. A konzervatív és szociáldemokrata frakció elvtelen kompromisszumai ugyan nem mennek újdonságszámba, ezúttal azonban a szociáldemokrata frakció határozata olyan mértékben bontotta meg annak egységét, ami látványos belső megosztottságot mutat. A képviselők ugyanis nem véletlenszerűen, hanem nagyjából országonként adták le a „rebellis” szavazatokat.

Nézzük hát, kik voltak a paktumpárti, a konzervatívok (és ezzel a multinacionális nagytőke) mögött csatlósként felsorakozó szociáldemokrata képviselők. A sort „természetesen” az a német nagykoalíciós SPD vezeti, amely a görög adósság ügyében is Merkelhez hasonló elutasító álláspontot foglal el és melynek 26 szavazó képviselőjéből mindössze 3 mert nemet mondani a TTIP-re és az ISDS-re (az elismerés kedvéért írjuk ki a nevüket: Ismail Ertug, Dietmar Köster, Maria Noichl). Kivétel nélkül az SPD-t követte a spanyol, portugál, román és magyar szociáldemokrata frakció, valamint több kisebb létszámú szocialista frakció (finn, észt, dán, horvát, ír) és a cseh, svéd, szlovák és olasz frakció többsége is.
Érdekes a „rebellis” szavazók összetétele is. François Hollande és a francia kormány Németországhoz való igazodása hosszabb ideje belső konfliktusok forrása a francia szocialista pártban. Az azért mégis elég váratlan, hogy a teljes francia PS-blokk a TTIP ellen szavazott. Legalább ilyen meglepő, hogy 18 szavazó brit munkáspárti képviselő közül 17 szavazott a paktum ellen. Létszámban kevesebben, de az adott frakción belül nagy arányban utasították el a TTIP-t az osztrák (4/5), a bolgár (3/4), holland (3/3) és belga-vallon (2/3) szocialista képviselők, a 4 lengyel képviselő pedig tartózkodott. Ellenszavazatot adtak le még olasz (4/31), svéd, cseh, lett képviselők, tartózkodtak szlovén, szlovák, svéd és luxemburgi szocialisták.

A statisztikából arra vonatkozóan is érdekes adatokat kaptunk, hogy mely országokban volt magasabb az elutasítók aránya az igenlőkénél. Négy ilyen ország volt: Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria és Görögország, azonos volt az igenek-nemek száma Írországnál. Az első három országnál a „rebellis” szocialisták, Görögországnál a Syriza képviselői billentették át a mérleget. Jelentős arányt képviseltek a nemek Belgium, Ciprus, Svédország, Hollandia esetében, továbbá Németország, Spanyolország és Olaszország képviselőinél, a németeknél a zöld és baloldali, a spanyoloknál a baloldali, OIaszországban pedig a Beppe Grillo-párt képviselőinek viszonylag nagy létszáma miatt. 100 %-os támogatást a kis létszámú máltai képviselők mellett Románia képviselői adtak a TTIP-nek…

A stop-ttip.org aláírásgyűjtése immár 17 országban elérte a kvótát, Szlovákia 95 %-kal a küszöbön áll. Még Bulgáriának (66 %) és Portugáliának (59 %) lenne esélye erre egy nagy „hajrá” esetén, de ennek nem nagy a valószínűsége. Málta és Ciprus mellett hat olyan ország van, amelynél gyakorlatilag sikertelen maradt az aláírásgyűjtés. Közülük Görögország esetében nyilván az a magyarázat, hogy a súlyos belső problémák miatt nem maradt energiájuk erre (az EP-képviselőik viszont többségükben ellenszavazatot adtak le), a maradék öt ország pedig az oroszellenes amerikai politika csatlósai közé tartozik (Lengyelország, Románia és a balti államok), és Romániát kivéve masszív konzervatív-jobboldali többség is jellemzi őket.

Végül a magyar képviselőkről. Deutsch Tamás és a jobbikos Kovács Béla nem szavazott. A többiek hozták a szokásos „formájukat”. A kormányzati „megfontolási” ígéretek ellenére a teljes fideszes blokk megszavazta a paktumot és velük tartottak az MSZP és a DK kép viselői is, újabb bizonyítékát adva annak, hogy az ellenzéki megújulási ígéretek hiteltelenek. A négy magyar ellenszavazatot a mindenre nemet mondó szélsőjobboldali jobbikos képviselők mellett az LMP-s Meszerics Tamás és a PM-es Jávor Benedek adta le – legalább ennyi hozadéka lett annak, hogy 2014-ig meglehetősen furcsa duót alkottak Bajnai Gordonnal – ha utóbbi nem adja át mandátumát, alighanem eggyel kevesebb elutasító szavazat született volna… Összességében a magyar EP-képviselők többsége – sajnos azt kell írnunk, hogy nem meglepő módon – besorolt a német nagykoalíció által irányított kelet-közép-európai csatlósok közé…

A fenti adatok megtalálhatók:  https://stop-ttip.org/blog/european-parliament-paves-the-way-for-private-arbitration-in-ttip-how-your-meps-voted/
http://www.votewatch.eu/en/term8-negotiations-for-the-transatlantic-trade-and-investment-partnership-ttip-motion-for-resolution-vote-.html

WordPress Plugin Share Bookmark Email