http://inosmi.ru/world/20151112/231331516.html

Tamri, Ajala: A szíriai háború igazi oka (részlet)

Аяла Тамри (איילה תמרי): Настоящая причина войны в Сирии

  1. nov. 12. Haaretz, Izrael

Földrajzi és ökológiai szempontból a szíriai konfliktus a vízellátás súlyos válságának a következménye.

A vízellátás válságának okai összefüggenek Szíria előző elnöke, Hafez Asszad programjával. Ő az 1960-as években a búza vetésterületeinek a növelése mellett döntött, hogy fedezni tudják a belső, sőt az export szükségleteket is. Az 1970-es évektől az erdő-, sőt a puszta területek egyre újabb részeit szántották fel, hogy búzát termeljenek. A szükséges víznek mintegy a fele az Eufráteszből és a hatóságok engedélyével ásott kutakból érkezett. Szíria hamarosan ki tudta elégíteni a belső búzaszükségleteit, sőt tartalékokat képzett. E mellett vízszerető gyapotot is termelni kezdtek. De az ember által létrehozott problémák, szorozva természeti csapásokkal, felborították ezt a programot.   

1990 júniusában egy berlini konferencián találkoztam egy szíriai szakértővel. Elmondta, hogy már akkor, a program megvalósításának kezdete után húsz évvel, erősen leesett a talajvizek szintje és megkezdődött a kutak sótartalmának növekedése, gyakran az elszennyeződése is. Szíria súlyos vízhiánnyal küzdött, a kormány nem tudta megoldani a problémát. A parasztok elhagyták a földeket és a családjaikkal a városokba költöztek, ahol a föld alatti vizek szintje annyira csökkent, hogy a használatuk veszélyessé vált. A válság azóta csak mélyült és az ifjabb Asszad rendszere tehetetlenül nézte.

Nem újdonság, hogy a Közel Keletnek nehézségei vannak a vízellátással. A régió folyókban gazdag országai a vezetőik nevét dicsőítő, hatalmas gátakat építettek víztárolók létesítése és áramtermelés céljából. Az 1970-es években, Szíriában Asszadról elnevezett gátat és víztárolót építettek az Eufráteszen. Az 1980-as években Törökország megkezdte az Atatürkről elnevezett gát építését, egyikét 22 gátnak a Tigrisen és az Eufráteszen. Ezek a folyók Törökországban erednek, Szírián és Irakon át folynak és a Perzsa Öbölbe ömlenek. Az Eufrátesz korábban Szíriába kerülő vizének a fele nagyon gyorsan Törökországban kezdett maradni. Amint az Eufrátesz szintje esett, a szíriai területen terjedt a kalóz artézi kutak fúrása, ami végül a vízhordó réteg kimerüléséhez vezetett.

Mindehhez hozzáadódtak a felmelegedés és a sivatagosodás folyamatai. A helyzetet tovább súlyosbították a szárazságok évei, különösen a 2008-ban kezdődött három év. Szíria kénytelen volt a búza behozatalába kezdeni. A kormány nem segítette a parasztokat és azok kezdtek a városokba települni. Az 1970-es években a dolgozók kétharmada a mezőgazdaságban volt, de az arányuk a 2000-es években egynegyed alá esett. A mintegy húszmilliós lakosságból milliók vándoroltak a városokba, amelyek ezzel nem tudtak megbirkózni.

Der’a-ban, ahol mintegy százezer ember él, a harmaduk migráns, 2011 márciusában lázongások törtek ki. Az alavita rezsim keményen reagált. A tüntetők közé lőttek, ami a dühnek az egész országot átfogó fellobbanásához vezetett. Polgárháború kezdődött, amely vallási, etnikai, faluközösségi, szociális és főleg kegyetlen jellegű.

Fel kell ismerni, hogy geostratégiai szempontból a szíriai konfliktus, minden belső és nemzetközi következményével együtt, egy olyan válság eredménye, amely várható volt. Évtizedeken át lassú tűzön forrósodott és senki sem próbálta meggátolni. A tengervíz sótalanításának és a mezőgazdaságba juttatásának a technológiája ismert volt. A szíriai és nemzetközi tétlenség szülte ezt a katasztrófát, amelynek a következményei messze Szíria határain túlra terjedtek.

Azt is meg kell érteni, hogy ez a vízhiány okozta háború és elvándorlási hullám az apokaliptikus vízhiány okozta háborúknak és népvándorlásnak csak kis része. Ha a globális felmelegedés a mostani tempójával folytatódik, úgy ez hatalmas hatással lesz a jövő nemzedékekre. A hó és a jég olvadása a Himalájákban hat a Gangesz, a Brahmaputra és az Iravádi folyók szintjére, amelyeknek a medencéiben mintegy kétmilliárd ember él. Ezért sürgős intézkedéseket kell tenni a globális felmelegedés elleni harcra. A sótalanító berendezések nyilván nem képesek minden problémát megoldani. Nincs jogunk elfordulni és úgy tenni, mintha a probléma nem fenyegetné az egész emberiséget.

Ajala Tamri hivatásos geográfus és ökológus, az infrastrukturális minisztérium ökológiai osztályának alapítója, környezeti problémákkal foglalkozó consulting cég tulajdonosa.

Az eredeti közlemény: הסיבה האמיתית למתחולל בסוריה

(Ford. Szende Gy.)

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email