Archive for január, 2016

Ted Cruz szerint a klímaváltozás egy baloldali teória

Minden tudományos alapot nélkülöző baloldali teóriának minősítette a klímaváltozást Ted Cruz texasi republikánus szenátor, aki pártján belül az egyik résztvevője az elnökjelöltségért folytatott versengésnek.

A klímaváltozásról szóló ideológiának Cruz szerint az a célja, hogy a kormányok kiterjesszék ellenőrzésüket a gazdaság és különösen az energiaipar felett.

“Az éghajlatváltozásról folyó vita során bizony nagyon gyakran a washingtoni politikusok és nagyszámú tudós, akik jelentős támogatásban részesülnek közpénzekből, figyelmen kívül hagyják a tudományosságot és a tényeket egy politikai ideológiával helyettesítik” 

– jelentette ki az ultrakonzervatív nézeteket képviselő texasi szenátor az NPR közszolgálati rádiócsatornán az Egyesült Államokban.


AFP / SAUL LOEB

Cruz szerint néhány évtizeddel ezelőtt a liberálisok és bizonyos tudósok azt mondták, hogy a klíma lehűlőben van, de a tények megcáfolták őket. Ezért ugyanezek a baloldaliak és néhányan ezek közül a tudósok közül megváltoztatták a lehűlésről szóló elméletüket, s felmelegedésről kezdtek beszélni.  Majd harmadszor is megváltoztatták a nézeteiket, mert van egy probléma: a tudományos tények nem támasztják alá a globális felmelegedést.

“Most már “klímaváltozásról” beszélnek, ami egy tökéletes áltudományos elmélet egy kormány számára, hogy kiterjessze a hatalmát. Miért? Azért, mert ez egy olyan elmélet, amelyet soha nem lehet megcáfolni”. “Ugyanis akár melegszik, akár lehűl, akár párásabbá válik, vagy épp szárazabb lesz, a klíma mindig változik” – jelentette ki Ted Cruz, majd bírálólag hozzátette: a klímaváltozásra adott leggyakoribb válasz a kormányzat ellenőrzésének kiterjesztése a gazdaság felett. ENNYIKE. (MTI)

Forrás:  http://444.hu/2015/12/09/ted-cruz-szerint-a-klimavaltozas-egy-baloldali-teoria

 

Genetikai problémák muszlimoknál…

Ki gondolna erre?
Ezt a cikket egy dán pszichológus írta, bemutat egy érdekes szempontot, amit komolyan meg kell fontolni.

Kíváncsi, hogy a muzulmán emberek miért küldik gyermekeiket ide élő bombaként, és miért kell hagyni, hogy muzulmánok jöjjenek bármilyen okból Európába? Ez csak azért érdekes, mert megmagyaráz nagyon sokat arról, hogy mi történik a világban ma.
A szerző (Dr. Nicolai Sennels) helyesen rámutat, ha az iszlámot hagyjuk tovább növekedni és átveszi a nyugati országokat, mint ami most történik Európában, az egész génállomány is súlyosan megsérül, és az emberiség leromlik eredményeiben.

Cikkében is megmagyarázza, hogy miért nem ők nyertek néhány Nobel-díjat és miért nem alakultak ki új találmányok az arab világban úgy, mint a nyugati embereknél.

De ami a legfontosabb az egészben, hogy elmagyarázza az őrült gyilkos fanatizmust, amit egyszerűen nem lehet megérteni.
Dr. Nicolai Sennels  egy dán pszichológus, aki már komoly kutatásokat végzett a muszlim világ egy kevéssé ismert problémájával:  A muszlim beltenyészet katasztrofális eredményei, amit az első unokatestvérek közötti házasságok okoznak.

Ez a gyakorlat tilos a zsidó-keresztény hagyományban, amit már Mózes idejében is büntettek, de  Mohamed követőinél már folyik 50 nemzedék óta  (1400 éve) a muzulmán világban.

Ez a beltenyésztési gyakorlat soha nem szűnik meg a muszlim világban, hiszen Mohamed a végső példa és a hatóságok hajthatatlanok minden ilyen kérdésben, beleértve a házasságot is.
A hatalmas beltenyészet a muszlim génállományban gyakorlatilag visszafordíthatatlan károkat tett, kiemelten az intelligenciában, a józan gondolkodásban, és az egészségben.
Dr. Sennels szerint az összes muszlim közel fele a világon beltenyésztett.

Pakisztánban a számok az mutatják, hogy megközelítően 70%.
Még Angliában is a bevándorlóknak közel fele az első unokatestvérével köt házasságot.
Dániában a pakisztáni bevándorlók mintegy 40%-a beltenyésztett.
A számok egyaránt elborzasztóak más fontos muszlim országokban is:
67% Szaúd-Arábiában;
64% Jordániában és Kuvaitban;
63% Szudánban;
60% Irakban; és
54% az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban
A BBC szerint a pakisztáni muszlim ihletésű beltenyészet azon valószínűsége, hogy egy gyermek recesszív genetikai rendellenességekkel születik, 13X nagyobb, mint egy brit családban.
Ugyanakkor míg az Egyesült Királyságban a pakisztániak felelősek 3%-ban a genetikailag hibás születésekért, Pakisztánban 33% ez az arány.

A kockázat az úgynevezett autoszomális recesszív betegségek, mint például a cisztás fibrózis és gerincvelői izomsorvadásban 18-szer magasabb, és a halálozási kockázat miatti fejlődési rendellenességek is 10-szeresek.

A beltenyésztés másik negatív következménye, hogy 100%-kal nőtt a kockázata a halvaszületéseknek és 50% -kal nőtt a lehetősége, hogy a gyermek meghal a szülés alatt.
Csökkenti a szellemi kapacitást is a muszlim házasság-minta.
Dr. Sennels szerint a kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek a vérségi házasságok miatt elveszítenek 10-16 IQ pontot, és a szociális képességek fejlesztése is jóval lassabb a beltenyésztett babáknak.

Annak kockázatát, hogy az IQ-ja alacsonyabb lesz mint 70, (a hivatalos demarkációs szint miatt a minősítés “retardált”), elképesztően (400%) megnöveli az unokatestvérek közötti házasság. (Hasonló hatások figyelhetők meg a fáraó dinasztiáknál az ókori Egyiptomban és a brit királyi családnál, ahol a beltenyészet volt a norma egy jelentős időszakban.)
Dániában a nem-nyugati bevándorlóknak több mint 300% -kal nagyobb valószínűséggel nem sikerül a szükséges intelligencia tesztjük a dán hadseregbe való bejutáshoz.
Dr. Sennels azt mondja, hogy “a tudásképesség és az absztrakt gondolkodás egyszerűen alacsonyabb az iszlám világban.”
Rámutat arra, hogy az arab világ mindössze 330 könyvet fordít le minden évben. Ez mintegy 20%-a annak, amit csak Görögországban fordítanak le.
Az elmúlt 1200 éves Iszlám csak 100.000 könyvet fordított le arabra, ugyanannyit, mint Spanyolország egyetlen év alatt.
10 török közül 7 még csak nem is olvasott egy könyvet sem.

Dr. Sennels rámutat a nehézségekre, hogy miért nem sikeresek a muzulmánok a Nyugaton: “Az alacsonyabb IQ együtt a vallással, amely elítéli a kritikus gondolkodást, biztosan megnehezíti, hogy sok muszlim sikeres legyen a mi high-tech tudásalapú társadalmunkban.”

Csak kilenc muszlim volt, aki valaha Nobel-díjat nyert, és öt olyan volt aki  “békedíjat.” A Nature magazin szerint a muszlim országokban mindössze 10% -át hozzák létre a világ tudományos kutatásainak. (mért cikkek egymillió lakosra vetítve).

Dániában (Dr. Sennels hazájában) a muszlim gyermekek nagymértékben felülreprezentáltak a gyermekek körében a sajátos nevelési igény tekintetében.
Egyharmaduk (33%) a költséges dán iskolák által biztosított gyógypedagógiai szolgáltatást veszi igénybe; 51% -70%  a testi fogyatékos muzulmán gyermekek száma Koppenhágába.
Tanulási képességük súlyosan érintett. A vizsgálatok kimutatták, hogy az iskolás arab gyermekek szüleinek 64%-a még 10 év után is írástudatlan.

A bevándorló muszlim diákok lemorzsolódása a dán középiskolákban kétszer akkora, mint a bennszülötteké.
A mentális betegségek is egy végterméke a belterjes házasságoknak. Minél közelebb van a vérrokonság relatíve annál nagyobb a kockázata a skizofrén betegségeknek. A fokozott téboly lehet a magyarázata, hogy Dánia legnagyobb kórházában a klinikailag őrült bűnözők 40%-a bevándorlói háttérrel rendelkezik.

Az USA sem mentes ettől. Dr. Sennels szerint, “Egy tanulmány alapján 300.000 amerikainál azt mutatják ki, hogy a muszlimok többsége  az USA-ban alacsonyabb jövedelmű, kevésbé képzett, és rosszabb a munkahelye, mint a lakosság egészénél.”

Dr. Sennels arra a következtetésre jut:
“Nincs kétség afelől, hogy a széles körben elterjedt hagyományos első unokatestvérek házassága a muzulmánok között ártott a génállománynak. Mivel a muszlim vallásban tiltják a nem-muszlimok közötti házasságot, az megakadályozza, hogy friss genetikai anyag kerüljön a lakosság körébe. A génállomány genetikájának okozott kárt a próféta tette, amikor az első unokatestvérével kötött házasságot 1400 évvel ezelőtt. Ennek elsöprő közvetlen és közvetett emberi és társadalmi következményei lehetnek. ”

A lényeg: az iszlám nem egyszerűen egy jóindulatú és erkölcsileg egyenértékű alternatívája a zsidó-keresztény hagyománynak.
Ahogy Dr. Sennels rámutat, az első és a legnagyobb áldozatok maguk az iszlám muzulmánok.
Egyszerű keresztényi kötelesség,  és a józan ész diktálta szükség, hogy megvédjük a nyugati civilizációt a pusztító iszlámmal szemben, és megállítsuk  ennek a sötét és veszélyes vallásnak a terjedését .

Ezeket a súlyos szociális terheket is figyelembe kell venni, amikor létrehozzák az államok politikáját és az iszlám országokból való bevándorlással kapcsolatos intézkedéseket.  .

 

 

Modernkori rabszolgaébresztő

Egy ember, aki az életét arra tette fel, hogy hatással legyen a világra és minél nagyobb mértékben részt vegyen annak meggyógyításában – mégpedig megalkuvás nélkül.”

„Becsületes munkából nem lehet megélni.” Mondják. És ez szó szerint így van.

És én ezt sohasem tudtam elfogadni. Miért van az, hogy az egyszerű, kétkezi munkából élő embereket szinte megvetik? Hiszen ők teremtik meg a kényelmünket, ők állítják elő eszközeinket. A társadalomban mindenki egyformán hasznos, ha akár fizikai, akár szellemi munkájával értéket teremt, alkot, vagy vigyáz egészségünkre, biztonságunkra.

Ennek ellenére épp az értékteremtő emberek élnek nyomorúságosan.

Kik élnek a palotának is tekinthető luxusházakban, kik járnak drága tengerparti üdülőkbe, síparadicsomokba, kik építenek alagsorukban luxus úszómedencéket, konditermeket, kik aggatják magukat tele ékszerekkel, kik járnak luxusautókkal?

Olyanok, akik mások munkájából élnek. A banki vezetők, akik a levegőből állítják elő a pénzt. A multicégek vezetői, akik éhbérért három műszakban dolgoztatják a kényszerhelyzetbe került embereket. A politikai vezetők, akik a népet sarcolják, és közpénzekből lopnak saját jólétük megteremtésére, és persze busásan jutalmazza őket a szervezett magánhatalom is.

És közben mi nem vesszük észre, hogy az egész társadalom hazugságokra épül. Elhitetik velünk, hogy demokráciában élünk, hiszen pártokra szavazhatunk. Csakhogy épp azt nem tudják az emberek, hogy mindkét oldalt, minden pártot, minden kormányt a felső elit, a háttérhatalom, a szervezett magánhatalom irányítja. Ők azok, akik a politikusokat kitaníttatják, megvásárolják, sakkban tartják. Ők irányítják a háborúkat, ők szítják a feszültséget a népben a fajok, pártok, vallások, nemek között.

És sajnos ez emberek elhiszik, hogy egy bizonyos faj, egy bizonyos népréteg, egy bizonyos valláscsoport vagy egy bizonyos párt miatt kell szenvedniük. De hát éppen ez a cél. Az, hogy ne vegyük észre, hogy “odafönt” egy jól kidolgozott gépezet tartja markában az egész világot. Kevesen vannak, de erősek, minden pénzünk odaszivárog.

Valóban úgy épül fel a rendszer, mint egy piramis, és az egyes rétegek elszigetelődnek egymástól, nem ismerik azt, ami fölöttük áll. A legalsó réteget azok a végtelenül szegény emberek alkotják, akiktől elvették a földjüket, nyelvüket, vallásukat, és kitaszítottként élnek a világban. Az ő földjeik adják ásványi kincseinket, olajunkat, energiánkat. A kissé fölöttük álló, szintén széles réteget alkotjuk mi, akik elhisszük, hogy az iskolában az igazat tanuljuk, a médiák az igazat mondják, és van értelme annak, hogy egész életünket végigdolgozzuk, aztán megkapjuk várva-várt nyugdíjunkat, és végignézzünk, hogy gyerekeink, unokáink is ugyanezt az egyhangú, robotmunkával töltött életet éljék, ugyanazt az utat járják végig.
Mi tartjuk fenn a piramist, nem a felső 1%. Nélkülünk semmire sem mennének. Ezt próbálom megértetni a videókkal.
Óriási alkotóerőnk van, de nem hisszük el. Hiszen az iskolában keményen besorolnak, kategorizálnak, osztályoznak bennünket. A sportban egymással versenyeztetnek bennünket. Elhittük, hogy mi csak annyit érünk, amilyen osztályzatot vagy pontszámot kaptunk, azt, hogy csak egy dologra vagyunk képesek, arra, amiről az iskola papírt adott nekünk. Így aztán függővé váltunk. Alattvalónak érezzük magunkat, és örülünk, hogy a társadalom gondoskodik rólunk, etet bennünket, utat épít nekünk, ellát bennünket a kórházakban.

Nem vesszük észre, hogy nem alattvalónak születtünk, és teljesebb életet kellene élnünk. Minden tőlünk függ. De ehhez fel kell ébrednünk. A mostani idők komoly változásokat fognak hozni, és nem mindegy, hogy milyen irányban.

Egy filmben hallottam, ha egy békát beletesznek egy edény forró vízbe, kiugrik belőle, de ha a hideg vizet lassan kezdik el melegíteni, a béka megfő benne.

Most az emberiség ez a béka, és egyre forróbb lesz a víz, de már hozzászoktak és nem akarnak belőle kiugrani.

Megalkuvók lettek. Félnek. A versenyeztető iskolarendszernek „hála” csak az egójuk működik. A közösségi tudat megszűnt. A őszinteségnek szinte nyoma sincs. Aki próbál segíteni a helyzeten, azt ellenségnek tekintik, próbálják visszahúzni saját szintjükre. Mert attól félnek, hogy silány életüket veszélyezteti az, aki épp a szebb jövőjükért harcol.

Szeretném, ha az is megértenék az emberek, hogy a rabszolgatartó társadalom megszüntetésén túl fontos az értékrendszerünk átgondolása is. A média, a reklámok, szappanoperák, reality show-k azt sugallják, hogy csak a tárgyak megszerzésétől lehetünk boldogok.
Sokszor gondolkodtam el azon, hogy miért olyan fontos az embereknek a különböző kényelmi cikkek megszerzése. Azért, hogy ezeket megszerezzék, képesek még több munkát vállalni. Mert ugye a dolgozó feleségnek, anyának otthon is el kell végeznie a munkát, ezért jó szolgálatot tesznek a különböző háztartási cikkek. Gyakorlatilag azért dolgozunk egy életen át, hogy a kényelmünket biztosítsuk, amit viszont sohasem élvezhetünk, mert nem marad rá idő. Egy bennszülött milyen jót nevethetne ezen, neki csak napi 3 órát kellett dolgoznia azért, hogy legyen mit ennie, fedél legyen a feje fölött, a többi idejében pedig szórakozott, táncolt, énekelt, barátokkal töltötte az idejét, elmélkedett az életen, járta a természetet.”

Folytatás: http://www.antaljudit.com/493/

 

https://www.youtube.com/user/sevaster1/videos

 

Áder bátor akar lenni, csak Orbán ne lenne

Forrás:  http://nol.hu/belfold/ader-bator-akar-lenni-de-orbannal-utkozni-nem-mer-1584463

A belpolitikából történő kivonulás szándéka és egy ENSZ-karrier lehetősége is magyarázhatja Áder János új keletű érdeklődését a zöld ügyek iránt. A jelenlegi elnök környezetvédelmi érdeklődésének nincsenek mély gyökerei, ennek ellenére akadnak, akik a fordulatot őszintének tartják, bár a hitelességét kétségkívül erősítené, ha itthon is vállalna érte néhány keményebb ütközést.

A Fidesz vezetésében a kezdetek óta nincs jelen markánsan a környezetvédelem: jellemző adalék, hogy a 90-es években a párt úgynevezett zöld frakciójának összejövetelén az oda delegált

elnökségi tag azt mondta: legszívesebben az összes környezetvédőt a Dunába szórná.

Ma már annak a ténynek is dokumentumértéke van, hogy az eseményen, ahol gyakorlatilag a zöld témák iránt érdeklődő összes helyi és országos fideszes politikus felvonult, Áder János nem vett részt. Az egyik jelenlévő lapunknak utóbb azt mondta, hogy inkább azon csodálkoztak volna, ha Áder ott van, mivel semmilyen érdeklődést nem mutatott a környezetvédelem iránt.

Ebben a hozzáállásban először akkor mutatkozott változás, amikor a Fideszen belüli száműzetés keretében EP-képviselőként Brüsszelbe került: ott rendszeresen megszólalt zöld ügyekben. Az viszont a mindent megszépítő messzeség ellenére is túlzás, hogy odakint valamiféle harcos zöldpolitikus vált volna belőle: ahogyan egy informátorunk fogalmazott, a szintén a zöldbizottságban tevékenykedő Jávor Benedek egy féléves ülésszak alatt több önálló környezetvédelmi kezdeményezéssel él az Európai Parlamentben, mint Áder János a kintlétének három éve alatt – most mégis ezzel az európai parlamenti előélettel próbálják hitelesíteni a köztársasági elnök frissen támadt zöld aktivitását.

Nem nagy fogás. A köztársasági elnök a horgászszövetség versenyén
Nem nagy fogás. A köztársasági elnök a horgászszövetség versenyén
Reviczky Zsolt / Népszabadság

2015 januárjában, ha nem is az egész ország, de a teljes magyar sajtó izgatottan várta, milyen rendkívüli bejelentést tesz az államfő. Áder az egy nappal korábban beharangozott szónoklatban a felfokozott érdeklődést gyorsan lehűtve arról beszélt, hogy új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővül a Köztársasági Elnöki Hivatal, és a részleget Kőrösi Csaba korábbi ENSZ-nagykövet vezeti.

Az elnöki szavakból sehol sem lett címlapos hír, pedig minden kulcsmomentum benne volt, amely a következő évekre meghatározza az államfői politizálás irányát. Áder János gyakorlatilag azt deklarálta, hogy kivonul a magyar belpolitikából, elsősorban a globális környezeti problémákra, és lehetőség szerint egy fontos ENSZ-pozíció megszerzésére koncentrál. A kinézett hely nem a főtitkári, hanem a főtitkárhelyettesi pozíció, az ötletgazda pedig a már említett Kőrösi Csaba, a kormányfőhöz közeli vélemények szerint ugyanakkor Orbán még nem döntötte el, hogy kit indít ebben a versengésben: lehetséges, hogy a nagyköveti székben Kőrösit váltó Bogyai Katalint jelölik.

Saját archívumunk adatai szerint eddig mindössze két olyan alkalom volt, amikor Áder János környezetvédelmi kérdésekben nyíltan szembefordult a zöld kérdéskört minden korábbinál alacsonyabb szintre delegáló Orbán-kormánnyal: aláírás helyett az alkotmánybírósághoz küldte a nemzeti parki védett földek elvételét célzó törvényjavaslatot, és utólag bírálta azt a törvényt is, amely büntetőadót vetett ki a napelemekre.

Sokkal hosszabb ugyanakkor azon ügyek listája, amelyekben az államfő nem szólalt meg, holott ha valóban komolyan venné a környezetvédelmet, aligha maradhatott volna néma.

Szakértők szerint már a második Orbán-kormány kinevezésekor is megfogalmazhatta volna az aggályait, amikor kiderült, hogy a környezetügy az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárságon egy helyettes államtitkárhoz kerül – ilyen lefokozásra nem volt példa a rendszerváltás óta. De nem emelt kifogást Áder a paksi bővítési egyezmény (és vele a megújuló energiaforrások de facto nemkívánatossá minősítése), a természetvédelmi érdekeket is durván sértő földprivatizáció, a védett természeti élőhelyeket veszélyeztető határkerítés-építés vagy a lakosságnak szánt energiahatékonysági uniós támogatások elvétele ellen sem.

Környezetvédő civil szervezetektől visszatérően halljuk, hogy amikor különféle zöldügyekben Áder Jánoshoz fordulnak segítségért (legutóbb a Százhalombattára tervezett gumiégető miatt keresték meg),

az államfőtől rendre az az udvarias szabványlevél érkezik válaszul, amelyben a köztársasági elnök sajnálkozva közli, hogy nem illetékes.

Illés Zoltán, az Orbán-kormány volt környezetügyi államtitkára, a Fidesz legismertebb környezetpolitikusa a Népszabadságnak azt mondta, becsüli Áder megváltozott értékválasztását, különösen a klímavédelem egyre következetesebb képviseletét, ugyanakkor meggyőződése, hogy ezekben az ügyekben az államfő sokkal többet tehetne, még úgy is, hogy nem lépi át az alkotmányos hatáskörét.

A dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. A miniszterelnökkel nem meri vállani a kötélhúzást
A dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. A miniszterelnökkel nem meri vállalni a kötélhúzást
Bruzák Noémi / MTI

A volt államtitkár szerint abban sem akadályozza semmi Ádert, hogy vitatott környezetvédelmi kérdésekben, mint amilyen például a Duna elterelése, a már hivatkozott atomerőmű-építés, a betiltott szélerőmű-építés vagy a megoldhatatlannak tűnő városi levegőszennyezés, a köztársasági elnök önálló politikai tényezőként véleményt nyilvánítson, szakbizottságot kérjen föl vagy mondjuk az MTA-tól kérjen állásfoglalást,

de eddig egyikre sem volt példa.

Lapunk a hét elején a köztársasági elnök hivatalát is megkereste, hogy információkat kérjünk a készülő cikkhez, esetleg olyan, eddig nyilvánosságra nem került további esetekről, amikor az államfő szembefordult a kormányfői akarattal. Választ – az időpont megjelölése nélkül – későbbre ígértek.

 

Szándékosan rohasztja le az egészségügyet a kormány

Szándékosan rohasztja le az egészségügyet a kormány – Durva beismerés egy fideszestől – Exkluzív!

2016. január 20. 13:18 Első Kézből

Egészen döbbenetes állításokat tett az egészségügy szétveréséről egy korábban élvonalbeli fideszes politikus. Részletek alább.

Évek óta figyeli az ország értetlenkedve az Orbán-kormány pénzköltési prioritásait: stadion lassan minden kisvárosba, MOL-részvények, milliárdos tanácsadói szerződések, luxusingatlanok és festmények az MNB-nek, közmédiának csúfolt fideszes hazugsággyár 80 milliárdért, felcsúti Disneyland, 50 milliárdos támogatás a vajdasági Fidesz-barát pártnak, és a sor holnap délelőttig folytatható.

Sokan nem értik, hogyan lehet fontosabb Orbánéknak szinte minden, mint a magyar emberek gyógyítása. Miközben nem kérdéses, hogy a hazai egészségügy a katasztrófa szélén áll:

1. A szakma hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik. Orvosaink, ápolónőink tömegesen menekülnek nyugatra, és az elvándorlás mértéke egyre csak nő.

2. Életüket végigdolgozó, többmillió forintnyi járulékot befizető emberek kapnak megalázó börtönkosztot az állami kórházakban. Darált löncshús, kefír, parizer, szelet kenyér a mindennapos menü.

3. Az egészségügyi dolgozók egészen gyalázatos 80-90 ezres nettókért güriznek, állandóan túlhajszoltak, sokszor egyetlen nővér jut 25-30 betegre.

4. Egy csípőprotézis-műtétre akár éveket, de egy allergológiai vizsgálatra vagy rákszűrésre is kemény hónapokat kell várni. A várólisták miatt sokan leromlott vagy már gyógyíthatatlan állapotban jutnak el a terápiáig.

A Nyugati Fény most egy korábban a Fidesz országos élvonalába tartozó politikussal beszélgetett, aki azóta a helyi politikába húzódott vissza, de pártbeli kapcsolatait megtartotta. A fideszes informátorunk által mondottak egészen más megvilágításba helyezik az egészségügy szemmel látható sanyargatását.

A politikus elárulta: a kormány mélyreható számításokat készíttetett, melyekből kiderült, hogy mindannak az összegnek, amelyet az állam egy adott ember egészségügyi ellátására költ, a 80 százalékát 60 éves kora fölött költi rá. Magyarán: ötször annyit költ az egészségügy az emberekre 60 éves koruktól halálukig, mint amennyit a megszületésüktől 60 éves korukig.

Jelentősen csökkenthetők tehát az egészségügyi kiadások, ha úgymond nem engedik az embereket túl sokáig élni. Ezért vannak a több hónapos, olykor több éves várólisták.

Szintén gigantikus spórolást jelent a nyugdíjkasszának, ha a magyarok hamarabb meghalnak, mint ahogy az orvostudomány jelen állása szerint élhetnének. Bár a magánnyugdíj-vagyont már a második Orbán-kormány idején lenyúlták, a 3000 milliárd forint azóta elpárolgott.

Minden komolyan vehető számítás szerint már középtávon hatalmas gondot jelent az államnak a nyugdíjak kifizetése, két évtizeden belül pedig a teljes nyugdíjrendszer összeomlása várható. Ezért sem érdeke a kormánynak, hogy európai színvonalú egészségügyet teremtsen, amivel átlagosan 6-8 évvel tovább élhetnének a magyarok.

Fideszes forrásunk „bónuszként” hozzátette: mivel a kutatások szerint még mindig a 60 év felettiek körében a legmagasabb a baloldali pártok szavazóinak aránya, így politikai okokból is hasznos a Fidesznek, ha közülük minél kevesebben érik meg a következő választások időpontját. Kiélezett verseny esetén akár rajtuk is múlhat a győzelem.

Az egészségügy kivéreztetése mögött tehát nem puszta érzéketlenségről, figyelmetlenségről, vagy információhiányról van szó. Valójában egy mesterien tudatos terv zajlik, melyről mindenkinek tudnia kell.

Forrás:  http://nyugatifeny.blog.hu/2016/01/20/szandekosan_rohasztja_le_az_egeszsegugyet_a_kormany_durva_fideszes_beismeres

 

De Gaulle árnyékában

De Gaulle 1962-ben elmondott beszéde:

 „Nagyon jó dolog, hogy léteznek sárga franciák, feketék vagy barnák. Ez bizonyítja, hogy Franciaország nyitott minden rassz számára, és egyetemes világszemlélettel bír. Viszont ez csak egy feltétellel lehetséges: Hogy ők a lakosság egy csekély hányadát képezik csupán. Ha ez nem így lenne, az azt jelentené, hogy Franciaország nem Franciaország többé. Ugyanis mi egy európai, fehér bőrű népcsoport tagjai vagyunk, görög-latin kulturális gyökerekkel és keresztény vallással. (…)

Ne gyertek nekem gyermekmesékkel! Muzulmánok? Jártatok ott, hogy lássátok őket? Láttátok őket turbánjaikkal és burnuszaikkal? Teljesen nyilvánvaló, hogy nem franciák! Azoknak, akik az integrációt propagálják, kolibri eszük van, akkor is, ha nagy tudósnak hiszik magukat! (…)

Próbáljátok integrálni az olajat az ecettel. Öntsétek össze egy üvegbe, aztán rázzátok jól össze – egy kis idő elteltével ismét szét fognak válni. Az arabok azok arabok, a franciák pedig franciák! Valóban azt hiszitek, hogy Franciaország népessége magába tud szívni tízmillió muzulmánt, akik holnap már húszmillióan lesznek, holnapután pedig negyvenmillióan?

Ha most megvalósítjuk Algéria Franciaországhoz történő integrációját, ha Algéria minden arabja és berbere franciának fog számítani, hogyan fogjuk megakadályozni őket abban, hogy idejöjjenek, a kontinentális Franciaországba, ahol sokkal magasabb az életszínvonal?”

Nincs új a nap alatt. De Gaulle pedig zseni volt, és ugyanazokkal a liberális idiótákkal küzdött, mint mi. Ezt ne felejtsük el sohasem. És azt sem, hogy háborúban állunk!

 

A franciaoerszági ATTAC tanulmánya a bolognai folyamatról

Forrás: http://www.transform.hu/index.php/elemzesek/43-elemzesek-kulfold/926-a-bolognai-folyamat-mint-a-tudas-elpiacositasa

A “gondolkodjunkegyutt.hu” honlap néhány évvel ezelőtti megszűnésének következtében számos korábbi fordítás ment veszendőbe, holott a bennük foglalt információk változatlanul aktuálisak. Ezért időről-időre egy-egy cikket – amelynek eredeti változata megmaradt – a transform.hu-n elérhetővé teszünk. Az alábbi cikk apropója az atlatszo.hu-n megjelent cikk, mely szerint “a bolognai folyamat sikereiről és kudarcairól tartott előadást január 13-án a Közép-európai Egyetemen Georg Winckler, aki a 47 ország felsőoktatási intézményeit tömörítő European University Association (EUA) alelnökeként majd elnökeként működött közre a bolognai rendszer kialakításában és bevezetésében.” Az alábbi fordítás annyiban érdekes, hogy a bolognai folyamatnak egy olyan problematikus és nagyon veszélyes oldalát elemzi, amelyről a vitákban Magyarországon soha nem esik szó: a tudás privatizációjáról, a tőkelogikának való alárendeléséről van szó. Pedig a magyar felsőoktatásban is világosan látszanak ennek a jelei, kancellárok, konzisztóriumok és Parragh Lászlók formájában… Külön felhívjuk a figyelmet a felsőoktatás fizetőssé tételével kapcsolatban a bankok érdekeltségéről szóló bekezdésre ! Az elemző cikket  az Attac France szakértői állították össze, 2010-ben jelent meg, de – sajnos – semmit nem veszített aktualitásából. A cikk végén a témával kapcsolatos irodalomjegyzék is található. A forrásnál megadott kapcsolatra kattintva a francia nyelvű eredeti cikk is elérhető. (A lábjegyzeteket az eredeti formátum elvesztése miatt szögletes zárójelben levő számokkal jeleztük).

A TUDÁS PIACOSÍTÁSA
Bolognai folyamat – lisszaboni stratégia

Egy európai szinten koordinált folyamat

I. felvonás: A bolognai folyamat (1999).

A bolognai folyamat, amely jelenleg 46 európai országot foglal magában, 1999-ben indult.
A cél az volt, hogy Európa felsőoktatási intézményeiből egy harmonizált, értékelő és összehasonlítható rendszer jöjjön létre: továbbá segítse a diákok és oktatók mobilitását, és előkészítse a felsőoktatási intézmények piacosítását és köztük a verseny megindítását.
2001-ben, Prágában a gazdasági célt világosan megfogalmazták: „A holnap Európájában, egy tudásalapú gazdaság és társadalom alapján létre kell hozni a szükségesnek bizonyuló egész életen át folyó tanulás és képzés anyagában egy stratégiát, hogy az megfeleljen azoknak a kihívásoknak, amelyeket a gazdasági verseny teremt…”. 2003-ban, Berlinben a lisszaboni stratégia céljait integrálták a bolognai folyamatba.

II. felvonás: A lisszaboni stratégia (2000).

A lisszaboni stratégia, amelyet „tudásalapú gazdaságnak” neveznek, mindenek előtt azt célozza, hogy összhangba hozza a tudás termelését a piac elvárásaival, a kutatási szektorral, egy „Európai Kutatási Térség” (Espace européen de la recherche; EER) felépítésével, ami a kutatás közös piaca, és ahol a verseny válik a „kutatás elsődleges alapelvévé [1]” és a „kutató-vállalkozó” ennek „emblematikus figurája” lesz. Az új közszféra menedzselésnek megfelelően, egy vállalkozói szervezetet akarnak létrehozni. Az EER „egyaránt vonatkozik a kutatókra, a laboratóriumokra vagy az egyetemekre, vagy a szellemi tulajdonjogokra, és még szélesebb értelemben a nemzeti rendszerek minden alkotóelemére, amit összefoglalva innovációnak [2] neveznek”
„Szabályozási kedvezményeket irányoz elő a kockázati tőkealapoknak; adókedvezményeket a kutatás-fejlesztési magánberuházásoknak; versenyalapú törvényhozást és egy európai szabadalom létrehozását, egy dinamikus, vállalkozó szellemű kultúrát; egy szilárd kutatási alapot az ipar szolgálatában [3].”
Ezzel párhuzamosan létrehozza az egész életre szóló tanulás és képzés európai térségét, amely versenybe szólítja az egyetemeket, felhív azokat arra, hogy egy menedzseri irányítást tegyenek magukévá, folyamodjanak magánfinanszírozásért és váljanak a gondos képzés elkötelezettjeivé, hogy garantálják a diákjaik jövőbeni „foglalkoztathatóságát”, hogy egy „piacon hasznosítható tudással” lássák el őket a „humán tőke” formájában.

[1] Commission européenne, „6ème PCRD. A kutatás koordinálása nem történhet politikai bátorság nélkül”, CORDIS ocus, n°209, 18 novembre 2002.
[2] ugyanott.
[3] Márkáitokhoz ®, keressetek kölcsönöket ! Isabelle Bruno, éditions du croquant, 2008 idézet forrása: „Több kutatást Európának. A cél a GNP 3 %-a”, az Európai Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament a Gazdasági és Szociális Bizottság és a régiók Bizottsága számára, Bruxelles, 2002 szeptember 11, COM(2002) 499 final, P.4

Kártékony reformok Európa-szerte [4]

A folyamat országonként különböző időpontokban és ritmusban indult. A legelőrehaladottabb állapotban az Egyesült Királyságban van, jelentősen előrehaladt Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban, kisebb mértékben Németországban és Belgiumban. Az ellenállás sem egyforma: erős Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban; eléggé erős Németországban és Dániában, gyenge az Egyesült Királyságban és szinte nincs is Belgiumban.

Az Egyesült Királyság az az ország, ahol a reform a legmesszebb jutott és szinte be is fejeződött. Az egyetemeket a diákok tartják el, évi 3000 fontos tandíjjal a 3 éves képzés diplomája előtt és 10000 fonttal annak megszerzése kapcsán. A diákok tanulmányaik végéig közel 35 000 font adósságot halmoznak fel. Az egyetemeket nem választott vezetők irányítják többé. Jelenleg megszűnt a filozófia és szociológia képzés… Olyan tananyagok, mint a filozófiáé és a politikai tudományoké a gazdasági élet nyomása alatt állnak, hogy az alkalmazkodásra és ne a kritikára neveljenek. Az angol, mint idegen nyelv tanítását privatizálták. Olyan képzések, mint a filozófia fő problémája, hogy a végzés után várható fizetés nem elegendő ahhoz, hogy a diák hitelt vehessen fel rá. A szociális kollégiumi hálózatot privatizálták. Legutóbbi kongresszusán a legnagyobb diákszervezet elhatározta, hogy felhagy a tandíjmentes tanulás alapelvével. Nehéz mozgósítani a diákokat, annál is inkább, mert tanulmányaik finanszírozását egyéni beruházásként kell megoldaniuk, ami következésképpen sokszor egész napos elfoglaltsággal jár. A leuveni ellencsúcson a helyzetet így foglalták össze: „A középosztályi diákoknak a gazdag hallgatók bárjaiban kell dolgozniuk”.

Olaszországban a reformokat 1999-től vezeték be, az LMD (felsőoktatási) törvénnyel. 2004-ben a Berlusconi vezette kormány egy az LRU-höz hasonló törvényt szavazott meg. A beiratkozási díj 2006-ban évi 1800 euróra emelkedett. Azóta a kormány felhatalmazta az egyetemeket, hogy magánjogúvá váljanak, ahol a beiratkozási díjat ők szabják meg, ami az állami kötelezettségvállalás csökkentésével nőtt. Így a beiratkozási díj a firenzei bölcsészkaron 2009-től már 8000 euróra nőtt. Az általános iskolát egy 2008-as törvénnyel reformálták meg: visszaállították a kötelező egyenruhát, a katolikus vallási nevelést, megszűnt a délutáni iskola, megszűntek a kisebb iskolák, újra egy tanító maradt osztályonként. A nyugdíjba vonulóknak csak egyharmadát pótolják. Fokozódott az oktató személyzet kiszolgáltatottsága, létbizonytalansága. 2008 októberében a tanárok megszállták az iskolákat. Attól kezdve általános mozgósítás indult mindenütt, amíg a karácsonyi szünet véget nem vetett a mozgalomnak.

Spanyolországban a „LOU” (az ottani felsőoktatási törvény) 2004-ben elindította az egyetemek liberalizációját és privatizációját: az „autonómia” olyan, mint Franciaországban, privatizáció és az egyetemek pénzügyi és döntési autonómiája, a vállalatok beleszólásának növekedése a döntésekbe, szelekció a diákok felvételékor. Az egyetemek versenyeznek és ennek következtében az általuk kiadott diplomák nem egyenértékűek. A mesterképzéseknél lehetőséget adnak a beiratkozási díjakra, amelyek a kereslet-kínálat függvényében alakulnak: minél keresettebb egy képzés, annál drágább. 2005-ben az újra hatalomra került baloldal felfüggesztette a törvény alkalmazását, azután Európa ürügyén elkezdte annak újra történő alkalmazását. Az oktatók képzését szintén megreformálták, hogy megszabadítsák a pedagógiai tartalmától (l. masterizáció Franciaországban).

Németországban a beiratkozási díjak emelkedése nem az első években jelentkezik, csak a hosszabb tanulmányok utolsó éveiben és 2005-től minden évben általánossá vált. Ma ez az általánossá válás a 16 tartományból hatra érvényes. A német egyetemeknek szenátusuk van, amelyben ott ülnek a hallgatók (8) és oktatók (8) valamint az egyéb dolgozók (5) képviselői. Azonban az elnököt más eljárással nevezik ki és az elnök hatalmának megerősödése marginalizálta a szenátust. A törvény menedzselési módja magával vonta a tanított tudás szellemének megváltozását. Egyre jelentősebbé váltak a vállalatokkal fenntartott kapcsolatok, ami specializálódást hozott magával. Hamburgban az egyetem a nukleáris fegyverkezésben érdekelt vállalatokkal lépett partnerségre. 2001-ben a diákok megkezdték első harcaikat, és sztrájkot szerveztek a beiratkozási díjak emelése ellen. 2005-ben tüntetéseket szerveztek. 2006-ban az akciók új módszerei jelentek meg: autóutak elzárása, kereskedelmi centrumok elfoglalása… (a CPE elleni mozgósítás a német diákokat is inspirálta).

Franciaországban a változás a „Kutatási paktum” (Pacte pour la recherche) nevű 2006-os törvénnyel kezdődött, amelyet az „Egyetemek Szabadságára vonatkozó Törvény (Loi relative aux libertés des universités; LRU5) követett 2007-ben, amely helyet adott a jelentős hallgatói mobilitásnak. Az LRU nem fejeződött be csak olyan mértékben, ahogyan a beiratkozási jogok szabályozását visszaszorították, mindazonáltal a francia rendszert a kettősség jellemzi: az egyetemek részéről vannak iskolák (kereskedelem, IEP programok) amelyek különösen előrehaladtak a finanszírozás privatizációjában, a menedzseri módszerek bevezetésében… és a tandíjak emelésében (12000 euró/év a külföldi hallgatóknak a Science Po-nál 2009-től). Márpedig ezek az iskolák offenzív stratégiákat fejlesztettek ki, hogy tömegessé tegyék a jelentkezést és versenyezzenek a(z egyetemi) karokkal. A hallgatók 2007 őszén egy sor tüntetéssel és az egyetemek elfoglalásával mozgósítottak az LRU ellen. Egy újabb mozgósítási hullámot a kutatók indítottak el 2009-ben, az LRU alkalmazásának azon része ellen, amely a kutatói státuszt meghatározó dekrétum módosítására vonatkozik.

Görögországban a diákok 2008-ban egy éven át megszállták az egyetemet és így sikerült megakadályozniuk a kormánynak az egyetemek privatizációjára vonatkozó reformjainak felét.

Belgiumban az egyetemek hosszú évek óta autonómok, és az állam finanszírozza őket 80-90 %-ban. A felsőoktatás a frankofon és flamand közösséghez tartozik. A frankofon részen a beiratkozási díj 800 euróra emelkedett. A három nagy egyetem úton van afelé, hogy magába olvassza az őket környező kisebbeket. Megfigyelhető a verseny fokozódása, a Louvain-la-Neuve-i katolikus egyetemen az LMD (license-master-doctorat) 5 éve hatályos. A brüsszeli Université Libre de Bruxelles-en (ULB) a filozófia és irodalomoktatást érintette elsősorban a reform. Filozófiából évente 20 kurzust kell letenni. Az egyetem rektorának hivatalos céljai elsősorban a nemzetközi rangsorra vonatkoznak. A pénzek elosztásának kulcsa a hallgatói létszám arányában kiterjed a professzori kinevezésekre is, olyannyira mechanikusan, hogy az irodalom-oktatók létszáma csökkenőben van, ahol a kurzusok és/vagy nagy létszámok megszűnnek. A Solvé, a párizsi HEC (Hautes Études Commerciales, Kereskedelmi Főiskola) homológja úgy működik, mint egy vállalat. Fuzionált az ULB közgazdasági karával, amelynek most privát tanszékei vannak (sörkereskedő, stb.). Belgiumban nincsen diák érdekvédelmi szervezet. A leuveni ellencsúcson úgy tűnt, hogy a diákok nincsenek tudatában annak, mi történik az egyetemeiken. Mindazonáltal az ULB két diákja aktívan résztvett a jelenlegi ellencsúcs előkészítésében.

[4] Ez az európai reformokról és mobilizációról lényegében a 2009-es leuveni ellencsúcs jelentésére támaszkodik, amelyet Marc Delepouve és Evelyne Perrin készített.

Dánia az az ország, ahol a bolognai folyamat a legkevésbé haladt előre. Az oktatás ingyenes és a hallgatók hat éven keresztül havi 600 euró vissza nem térítendő támogatást is kapnak. 2009-ben a diákok tüntetéseken sikerrel szálltak szembe a kormánynak azzal a tervével, hogy ezt az időt 4 évre csökkentsék. Mindazonáltal, a vállalatok betolakodása az egyetemekre egyre észrevehetőbb. Nevezetesen, az adminisztratív tanácsok tizenegy tagja azelőtt kizárólag az egyetemi személyzet és a diákok képviselőiből állt, jelenleg a tizenegy tag között két diák képviselő, két oktató, egy nem oktató dolgozó és hat vállalati képviselő van. A kormány lehetővé tette magánegyetemek létrehozását. Jelenleg mozgósítás készül az egyetemi felfedezések esetleges vállalati kisajátítása (szabadalmak) ellen.

Reformok, amelyek még inkább a vállalatok szolgálatába állítják a tudást és „humán tőkét” termelő közintézményeket

A lisszaboni stratégia célként jelöli meg a tudás fejlesztését. Valójában ezek a reformok azt célozzák, hogy lehetővé tegyék a vállalatoknak, hogy még több haszonra tegyenek szert abból a tudásból, amelyet a közintézmények produkálnak, még tovább alávetve ezeket a saját szűk érdekeiknek egy „Új Közös Menedzselés” keretében.

A magánfinanszírozás felé történő nyitás ránehezedik a közös választásra.

A magánfinanszírozások felé nyitás összekapcsolódik a vállalati nyereségek adójának csökkentésével, ami súlyosan érinti a költségvetést, és magával vonja az állam kötelezettségeinek visszafejlesztését. Ezáltal egy központi finanszírozás és kötelező befizetésekből történő támogatás helyett, amelyben a döntés közös és politikai jellegű, megjelenik a decentralizált, „partneri” finanszírozás, ami lehetővé teszi a szponzoroknak, hogy helyileg befolyásolják az egyetemek és kutatási központok irányítását, ezzel még több profitra tegyenek szert a közös forrásokból, amelyek továbbra is részlegesen finanszírozzák a tudás létrehozását.
Ez a szelleme azoknak a reformoknak, amelyek bátorítják a „public-private partnership”-et, a magánfinanszírozásba menekülést a tudományos programok finanszírozásánál (a Francia Nemzeti Kutatási Ügynökségnél elindítva) és az egyetemi képzéseknél (Franciaországban az LRU révén).

A menedzseri módszerek meghonosítása gyengíti az egyetemi testületek autonómiáját

Azért, hogy alávessék az egyetemeket és kutatási központokat a vállalati érdekeknek, egy másik irányítási módra van szükség. Valójában az egyetemi testületek a saját autonómiájukhoz kötődnek, szemben a piaccal. A legutóbbi reformok így ennek az autonómiának a gyengítésére irányulnak: „az egyetemek nem vesznek részt „céljaik” meghatározásában, a tervezett eredmények szerint. A kinevezések országos testületi ellenőrzését úgy látszik megszűnésre ítélték, az alapszabállyal egyidejűleg. Az ügynökségek (ANR, Agence nationale de la recherche, AERES, a felsőoktatás értékelésére létrehozott állami szerv) tagjait a kormány nevezi ki. Az egyetemeken a megválasztott elnökkel szemben, akinek a hatalmát az LRU megerősítette, a tanácsoknak alig van szavuk olyan fejezeteknél, amelyeket az elnökség hagy jóvá, és érintik az egyetemi tudománypolitikát, a kinevezéseket, az akadémiai programokat és az értékelést6.

A beiratkozási díjak emelése az eladósodást szolgálja, a „gazdasági racionalitás” iskolájaként a diákok számára.

A beiratkozási díjak emelése [7] eladósodásra kényszeríti a diákokat, ami a „gazdasági ésszerűség iskolája” a számukra. Még jobban aggódnak a valorizáció miatt, hogy tanulmányaikból a munkaerőpiacra kilépve (azon kívül, hogy hogyan tudják vissza fizetni az adósságukat a fizetésükből), inkább arra kell figyelniük, hogy annak szenteljék tanulmányaikat, hogy összegyűjtsék a vállalatok által elvárt „humán tőkét”. Ez is egyik módja annak, hogy alávessék a diákokat a vállalatoknak, mint az „emberi tőke” termelőinek.

A szabadalmaztatás politikája háború a tudás terjesztése és megosztása ellen.

Végül, a szabadalmazatás politikája megengedi a vállalatoknak, hogy maximalizálják a profitjukat az „innovációkból” eredő kereskedelmi alkalmazások révén. Miközben a közös tudás pozitív externáliái a vállalatok hasznára gyűlnek, a „magán”-innovációk pozitív externáliái (amelyek nagyrészt a közös tudásnak köszönhetőek) az emberek kárára csökkennek.
Így, „az idő, amikor hagyományosan az akadémiai tudományos térben megszerzett tudás egy mindenki számára nyitott örökség volt, immár a múlté”, írja az Európai Bizottság általános tudományos vezetése, „az ismeretek területén a termelés összhangban van a védelemmel és felhasználással8”. A „tudásgazdaság” valójában egy olyan gazdaság, ami a tudás ritkaságán alapul. A megosztás elleni háború, amelyet a lisszaboni stratégia lényegében képvisel, valójában a tudás elleni háború. Ezt a vállalatok és ipari csoportok nevében folytatják, amelyek az ismeretek feletti hatalmukat akarják növelni.

A reformok mély egyenlőtlenségeket hordoznak, ami a közszolgáltatások megszüntetését vetíti előre.

A beiratkozási díjak emelésétől a diákok eladósodásáig vezető út a szerényebb jövedelmű rétegeknek a kiszorításához vezet.

A felsőoktatás liberalizálása a beiratkozási díjak emelésével jár9, amit az állami kötelezettségvállalás csökkenése kísér. Egyébként, mivel az intézmények (közös vagy magán) monopolisztikus versenyben állnak, ez a verseny a „minőségre” és nem az árra vonatkozik. A megemelt beiratkozási díjak kihirdetése magának a minőségnek a jelzésére szolgál (jelteória). Ezen kívül, egy olyan szektorban, ahol a szolgáltatás belső minősége a mérték, különösen nehéz megalapozni egy minőségkép felépítését és annak az egyetemek rangsorolására történő értelmezése költséges: „sztárok” összegyűjtése a kutatók-oktatók és egyetemi elnökök nemzetközi piacán, vonzó szolgáltatások kínálata a campuson, presztizsköltségek, lobbizás, marketing és hirdetési költségek, stb. Ahogy az állami felsőoktatás költségeiben az Egyesült Államokban az adminisztrációs költségek az 1976-os 30%-ról 2001-ben 50 %-ra emelkedtek; a hallgatónkénti oktatási költségek 1960 és 2001 között mindössze 17 %-kal nőttek, szemben az adminisztrációs költségek 54 %-os emelkedésével [10].

A tanulmányok mindenütt azt mutatják, hogy a beiratkozási díjak emelkedése negatív hatással van a felsőoktatás iránti igényre az alacsony jövedelmű rétegeknél, mert ezeknek a diákoknak nehéz kielégítő pénzügyi segítséget szerezniük, még ha a kölcsönzési rendszereket figyelembe vesszük is [11].

Tény, hogy van egyfajta „averzió a szegények kockázatától” (még Norvégiában is, ahol a kölcsönök különlegesen biztosítva vannak), ami részben a nélkülöző diákok valóságos jó kockázatérzékelésében és a szükséghelyzetben nyújtott családi támogatásban és a későbbi jó munkahelyek eléréséhez szükséges egyre fontosabb társadalmi tőkében tükröződik. A tendencia így az igények kettéválásában nyilvánul meg: korai feladás egyeseknél és az igények erős növekedése másoknál.

A diákok szelekciója a tudás piacán…

A felsőoktatás liberalizált piacán a diákok az egyetemek „ügyfelei”, akik egyre fontosabb pénzügyi forrást jelentenek azok költségvetési egyensúlyára, de egyúttal szolgáltatási „termelési tényezők” is, és minőségük az egyetem presztizsének meghatározó eleme, ami elvezethet a kiváló, de alacsony jövedelmű rétegekből származó diákok pénzügyi segélyezéséhez. Ez azonban egy olyan döntés marad, amelyet szigorúan gazdasági megfontolások alapján és nem közszolgálati jelleggel hoznak meg, és ahol végül az érdem (gazdagság) logikája megelőzi a szükségletét (szegénység). Valóban a gazdag „rentábilisabb”, mivel egy eredetileg is egy nagyobb emberi tőkével indul. Így az Egyesült Államokban a legszegényebb diákok, akik a legszegényebb családokból származtak (60 ezer és 80 ezer dollár közötti éves jövedelem) 1995-ben a magániskolai helyek 2 %-át kapták, és a rájuk jutó támogatás 1999-re átlagosan 29 %-kal nőtt, addig azoknál a diákoknál, akik 100 000 dollár feletti jövedelmű családokból érkeztek, az emelkedés 145 %-os volt.

Egy kétsebességes rendszer.

A közszolgálatiság alapelvének végével a finanszírozás (a közpénzből történő) a már eleve jobban dotált intézmények irányába tolódik el, amelyek a legkedvezőbb helyzetű diákokat veszik fel, a „kiválóság szerinti csoportosítás” keretében. Más intézmények a fő funkciójukhoz hirdetés útján keresnek forrást, hogy a helyi szükségleteknek megfeleljenek, különösen az üzleti képzésben. Ezekben az intézményekben a képzés azon vállalatok vezetése szellemében folyik, amelyek finanszírozzák az intézményt, méghozzá „mérték szerint”, az üres munkahelyek azonnali szükségletei által meghatározottan.

[5] Mostantól az egyetem elnöke javasol külső személyeket szavazati joggal (vállalatoktól…) a területi közösségek kivételével; vétójoga van a személyzet beosztása ügyében, véleményezési joga van a „kiválasztási bizottságok” (ezek helyettesítik a szakértői bizottságokat) által adott javaslatokkal szemben. Ha hozzátesszük ezeket az előjogokat a korábbiakhoz (képviseli az egyetemet, bevételeket és kiadásokat rendelhet el, felelős a rend és biztonság fenntartásáért a területen, vigyáz arra, hogy a fogyatékosok számára az oktatás és az épületek megközelíthetők legyenek), az egyetem elnöke mostantól egy valódi vállalatvezető hatalmával összevethető jogkörrel rendelkezik.
[6] Vinokur A., « Autonómiáról beszélünk” ? », in Mouvements, n° 55-56. 2008. szeptember-december, pp.72-81
[7] A beiratkozási díjak emelkedése Franciaországban még nem történt meg, de nagy a valószínűsége, mert ez a felsőoktatás liberalizációjának és a piacosításának lényegi eleme: Az Egyesült Államokban 2002 és 2007 között a növekedés 40 %-os volt.
[8] RDT info, « az európai kutatás információs magazinja », a kutatással megbízott Bizottság általános irányítása adta ki, idézi: A vos marques®, prêts, cherchez ! Isabelle Bruno, éditions du croquant, 2008
[9] VINOKUR A., 2007, id.mű.

Egyenlőtlenségek, amelyek visszahatnak a munkaerőpiacra.

Ebben a rendszerben az általános képzés az elitek előjoga marad, biztosítva számukra az egyedüli elismerést a munkaerőpiacon.
Egyébként, a diákok adóssága a leggazdagabb diákok jövedelmének növelését biztosítja, ami önmagában arra serkenti a diákokat, hogy egyre jobban eladósodjanak, hogy a legnagyobb presztizsű képzést kaphassák; ez kizárja a többieket, ami a kínálat növekedése miatt hozzájárul a munkajövedelmek lenyomásához a munkaerőpiac alsó szegmenseiben. Ez elmélyíti a jövedelmi egyenlőtlenségeket és a polarizálja a munkaerőpiacot, melynek következménye a középosztályok elszegényedése és kiszolgáltatottsága, létbizonytalansága, ami egy deflációs kockázatot idéz elő (közömbös fogyasztás).

A diákok eladósodása egy jövedelmező piac

A Government Accountability Office egyik jelentése alapján, ha kiterjesztenék az Egyesült Államokra a közvetlenül egy állami hivatal által menedzselt hitelrendszert, az az ötödébe kerülne, mint a jelenlegi, szubvencionált rendszer került az utóbbi tíz évben; egy magánalapú hitelrendszerhez képest egy állami rendszer így 60 milliárd dollár megtakarítást tenne lehetővé a következő évtizedben és 50 %-kal magasabb Pell-ösztöndíjakat (amerikai szövetségi szociális támogatás) lehetne belőle fizetni (Kamenetz, 2005). A szubvencionált magánhitel-rendszer egyértelműen drágább, mint a közvetlen állami rendszerek. A diákok adóssága így néha rendkívül nagyra hizlalja a profitokat… A Sallie Mae (hivatalosan SLM Corporation), amelyet az amerikai kormány hozott létre egy nem haszonelvű hivatal felállításával, hogy biztosítsa a hitelek másodlagos piacát, később privatizációra került, és 2005-ben a Fortune 500 listáján a második legmagasabb profitrátát érte el [1].

Az egyetemi testület autonómiájának elvesztése: kiszolgáltatottság, az akadémiai szféra elszegényítése, agyelszívás…

A tudás elszegényítése.

A vállalati érdekeknek történő fokozódó alávetés tönkreteszi az „egyetemi szakértelem társadalmilag elengedhetetlen függetlenségét”[12]. Azokban az európai országokban, ahol Franciaország előtt bevezették az új közmenedzselést, a megtartott célok tekintetében „megfigyelhető bizonyos kutatási területek és a nem kellően „hatékony” képzések eltűnése, egy növekvő nyelvi és kulturális magamutogatás és az alapkutatás visszaszorulása”.
A tudást így elfordítják társadalmi és állampolgári funkcióitól és kizárólag a vállalatok rövid távú sajátos érdekeinek szolgálatába állítják. Ez a „neoliberális kulturális forradalom” a kutatástól egy mindinkább múlandó tudást adó oktatás felé visz, ami alkalmatlan arra, hogy megértsük a világot a maga globalitásában és egyre kevésbé hasznos az állampolgárnak.

A demokratikus és akadémiai szabadságjogok visszavétele.

A magánfinanszírozás így a demokratikus és akadémiai szabadságjogok visszavételéhez vezethet. Az Egyesült Államokban az Amnesty International-t kitiltották, egy egyetemről, mert leleplezte a Coca-Colát, amely a nigériai diktatúrát támogatta.
A finanszírozásnak és az értelmiségi képzés tartalmának a magánszférára és a(z esetenként vallásos [13]) mecenatúrára hagyása súlyos következményekkel jár a szimbolikus tőke, az intellektuális hegemónia viszonylatában. Az Európai Bizottság szerint már az alsó osztályokban is be kellene vinni az oktatásba a „vállalkozói szellemet”14. Ez már nem csupán a tudásnak, de magának a gondolkodásnak és a társadalomnak is a vállalatok szolgálatába állítása lenne…

Az egyetemi testületek kiszolgáltatása és „az agyak menekülése”.

Az Egyesült Államokban, az egyetemeken a nem véglegesített alkalmazottak aránya az elmúlt 30 évben15 43-ról 70 %-ra nőtt. Így megnő a „kirúgás” kockázata: az angol és amerikai egyetemek nagy része, ahol az oktató-kutatókat növekvő arányban tartják létbizonytalanságban, és ahol ennek következtében az akadémiai szabadságjogok visszafejlődnek egyre nehezebben vonzanak hazai jelölteket és külföldi agyak importjához kénytelenek folyamodni”16.

[10] Ibid.
[11] VINOKUR Annie « Study now, pay later, A diákok eladósodása és a felsőoktatás átstrukturálódása. (Endettement étudiant et restructuration de l’enseignement supérieur) » in Pouvoirs de décision et financement en éducation (A döntés és finanszírozás hatalma az oktatásban) 2007
[12] ugyanott.
[13]A Peter Vardy Akadémián, amely autókoncessziókkal foglalkozik és keresztény fundamentalista, „ a teremtéstant ugyanúgy tanítják, mint a darwini evolúcióelméletet és a Harry Potter könyveket azzal az ürüggyel tiltják, hogy a boszorkányságban való hitet bátorítják. Az akadémiát [az angol oktatási normákat ellenőrző] Ofsted kormányhivatal felügyeli és kitűnő minősítést adott neki”. „A brit iskola a magántőke kezében” Le Monde diplomatique, 2005 április, írta: R. Hatcher.
[14] Az Európai Bizottság közleménye (Communication de la commission européenne), 2006, “A lisszaboni program megismertetése a közvéleménnyel; Vállalkozói szemlélet elősegítése a képzésben és tanulásban (Implementing the Community Lisbon Programme:Fostering entrepreneurial mindsets through education and learning”
[15] Vinokur A., „Az egyetemek felelősségére és szabadságára vonatkozó törvény: távlati perspektívák” (La loi relative aux libertés et responsabilités des universités : essai de mise en perspective mise en perspective), in Revue de la régulation, Capitalisme, Institutions, Pouvoirs, n°2, 2008
[16] Vinokur A., 2008 szeptember-december, id. mű.

Felhasznált irodalom

BRUNO I., A vos marques®, prêts, cherchez !, 2008
VINOKUR A., « Vous avez dit “autonomie” ? », in Mouvements, n° 55-56. septembredécembre
2008. pp.72-81
VINOKUR A. « Study now, pay later, Endettement étudiant et restructuration de
l’enseignement supérieur » in Pouvoirs de décision et financement en éducation, 2007
VINOKUR A., « La loi relative aux libertés et responsabilités des universités : essai de mise
en perspective », Revue de la régulation, n°2, janvier 2008
http://regulation.revues.org/document1783.html.
Site de Printemps 2010, analyses, réseau européen, mobilisations www.printemps2010.eu
Blog participatif avec des articles de divers chercheurs et universitaires parlant de la situation
de leur pays http://isacna.wordpress.com/
Revues de presse, analyse et bibliographie de Firgoa http://firgoa.usc.es/drupal/
Synthèse 2009 de l’ISM sur les mobilisations étudiantes dans le monde.
http://www.archive.org/download/EducationProtestsWorldwide2009/Overview2009.pdf
Réseaux étudiants
Contre-Sommet de Vienne : http://bolognaburns.org/
Vagues européennes : http://www.vagueeuropeenne.fr/
Allemagne : http://unsereuni.at
Suisse http://www.cuae.ch/spip.php?article226
Pays bas http://studentenprotestutrecht.wordpress.com/
Grèce http://www.cuae.ch/spip.php?article226
Croatie Réseaux Croatie http://slobodnifilozofski.org/

Forrás: http://www.printemps2010.eu/IMG/pdf/dossier_strategie_de_Lisbonne_-_processus_de_Bologne.pdf

 

Merkelnek mennie kell !

New York Times cikke:

Merkelnek mennie kell !

2016.jan.12.

Nagyot fordult a világ a kölni események óta. A liberális New York Times olyat írt le, amit még a Magyar Idők sem: Merkelnek mennie kell. Tíz nappal azután írta ezt az amerikai újság, hogy észak-afrikai és közel-keleti bevándorlók a kölni dóm előtti téren ünneplő nőket molesztáltak és erőszakoltak meg, zsebeltek ki vagy épp fejmagasságban kilőtt tűzijátékkal veszélyeztették testi épségüket.

Tíz nap talán elég idő ahhoz, hogy az események leülepedjenek és már ne a hirtelen jött düh, hanem a racionalitás mondassa ezt a New York Times újságírójával.Pedig az amerikai lapban nemrég még arról írtak, hogy Merkel már biztosította helyét a történelemkönyvekben, és olyan nagy német óriások mellé kerül majd, mint Konrad Adenauer, Helmut Schmidt vagy Helmut Kohl. Sőt talán még felül is múlja őket, és úgy vonul majd be a történelembe, mint a nagy politikus, aki bármi történt is, megvédte az Európai Uniót.

Aztán december vége felé közeledve a New York-i liberális lap, ugyan mintha a fogát húzták volna, de elismerte, hogy a magyar miniszterelnöknek világosabb képe volt a migrációs válság léptékéről és potenciális veszélyeiről, mint a brüsszeli technokratáknak, vagy a berlini és más európai vezetőknek. Ez volt az a cikk, amelyben már Konrád György is úgy nyilatkozott: „Fájdalom, de el kell ismerni, hogy ebben a kérdésben Orbánnak igaza volt”.

A január 9-ei számban megjelent írás szerint, a hatóságok eleinte azért titkolták el a történteket, nehogy az kényelmetlen legyen Merkel menekültek tömegeit befogadó politikájára nézve. (A legutóbbi hírek szerint a rendőrség mellesleg nem magától, hanem feltehetően felsőbb utasításra döntött így. Az szintén kérdéseket vet fel, hogy amikor a saját állampolgáraik vonulnak utcára, hogy kifejezzék nemtetszésüket a szilveszter éjjelén történtek miatt, akkor nagyon gyorsan elő tudják keríteni a vízágyúk slusszkulcsát.)

A New York Times újságírója szerint, aki elhiszi, hogy egy korosodó, szekularizált és egykor nagyrészt homogén társadalom képes békésen beolvasztani egy ekkora és kulturálisan ennyire eltérő tömeget, arra fényes jövő vár a jelenlegi német kormány szóvivőjeként. Viszont egyúttal ostoba is.A bevándorlás ugyanis nem csak a terrorizmus terjedését hozza magával, de fennáll a veszélye annak is, hogy újjászületik az 1930-as évekbeli politikai erőszak.

A lap egyszerű megoldást vázol fel, hogy mindezt elkerüljék:​ ​ Németország határait le kell zárni az újonnan érkezők előtt, egyúttal meg kell kezdeni a jó fizikumú fiatal férfiak kitoloncolását. A németeknek pedig fel kell adniuk azt az illúziót, hogy a múltbeli bűneiket csak a meggondolatlan humanitárius magatartás tudja feloldozni. Mindez az amerikai lap szerint azt jelenti, hogy Angela Merkelnek menni kell, hogy országának és az általa uralt kontinensnek ne kelljen túl nagy árat fizetnie a kancellár ostoba tévképzeteiért.

Dr.Nagy Lászlónak

a „Szent László civil diplomácia „

alapító-irányítójának a megjegyzései

a fenti , idehaza  is lelkesen fogadott  amerikai cikkhez:

 

A MAGYAR  NÉP NEM EGY ÖNTELT EURÓPAI CSŐLÁTÓ NÉP,

HANEM EGY TEHETSÉGES ELEMZŐ. EZÉRT MARADT FENN

1000 ESZTENDŐ  ISZONYATOS VIHARAI KÖZÖTT IS!   

 

Nézzük sorban és összefüggéseikben is a valóságot. Szó sincs meggondolatlan tévképzetről. Ez a szöveg szerecsenmosdatás  és beetetés tipikus példája !

A nemzetközi  háttérhatalom szervezett és minden részletre kiterjedő döntéseit  a beavatott és abban részes Kasner –Merkel asszony hajtotta végre  gátlástalan módon a stabil Németország szétverésére!

Úgy látszik, hogy még mindig be lehet etetni a magyar értelmiséget „ egy személy tévedése csak az egész”  teória elfogadtatásával, miközben a migráns roham szerves része egy tervszerű döntés-sorozatnak, amelyben Kasner-Merkelnek kulcsszerepe volt, mint végrehajtónak Sorossal és Erdogánnal karöltve!  

 

Minden más teória a tévútra terelés átlátszó trükkje és semmi más!Számomra már fárasztó e tény „ vezéreseményeit „ újra felvázolni a szellemileg és taktikailag elmaradottak számára. De utoljára megkísérlem az ő emlékezetüket is felfrissíteni:

 

1./ Beindították a mindent szétziláló arab tavaszt. Felfegyverzett bandákkal szétverették az arab és mellette a stabil afrikai társadalmakat is. Ezzel beindították  és mobilizálták az európai nemzetállamokat  megsemmisítő csapásmérő „ népvándorlást.

 

2./ A menekült áradatot Európa kőműves kormányai üdvözölték,mint hasznos  munkaerő utánpótlást a gazdaságuk fejlesztéséhez, miközben minden  épeszű európai  látta, hogy itt nem menekültekről van szó. E dezinformációt a sajtó prostituáltjai aztán   csúcsra járatták!  

 

3./Befulladással, leállással fenyegette Európát a menekült áradat csökkenése , ezért Kasner –Merkel meghívást intézett az arab világhoz gyertek –várunk jelszóval és Erdogánt felkeresve, Törökország területén levők továbbküldését szorgalmazta nála.

 

4./A muszlim áradat elleni évszázados harcokban iszonyatos véráldozatokat elszenvedett népek , élükön a magyar néppel elsőként ismerték fel a katonaköteles és láthatóan szabályszerű egységeket alkotó migránsok „ megszállóként „ történő európai betelepítésének az ördögi tervét és kerítést  emeltek ellenük.

 

5./A megszállók beözönlésével elért nyomással egyidejűleg felerősödtek az európai nemzetek gazdasági alávetettségét  minden lehetséges módon elérni akaró  szabad-kereskedelmi tárgyalások Amerika és Európa között.

 

6./Ahogy keményedett a népi ellenállás a migránsok beözönlése ellen, hirtelen jól szervezett terroresemények  és a kölnihez hasonló szervezett  támadások rázták meg Európa nagyobb városait. A saját népeik ellen dolgozó európai labancoknak még arra is volt lelki erejük, hogy tudatosan lebénítsák a saját rendőri erőiknek a bevetését az áldozatok védelmére és lakatot tegyenek  még a sajtó szájára is.

 

7./ Beállt a polgárháborús helyzet a háttérhatalom terveinek megfelelően Németországban. Magánhadseregek szerveződnek

a migránsok tömegei ellen. A németországi polgárháborús helyzettel szinkronban  a „ Kasner-Merkel libling körhöz tartozó „ egyes magyarországi manipulátorok  minden lehetséges eszközzel és  rafináltnál rafináltabb  lépések sorozatával fokozzák a belpolitikai  feszültséget Magyarországon is.

( a tendereken sikeres kiválóan szervezett nemzeti vállalatok tönkretétele a hőn óhajtott   „ nemzeti burzsuázia kiépítése jegyében„ , képzetlen figurák sokszoros milliárdossá tétele néhány hónap alatt , földmutyik,  személyes indulatokat kiszolgáló törvénykezés beindítása, a pártvezéri hatalom totálissá tétele, egyre sötétebb keleti kötődések megjelenése a Nato államban, , a fosztogató maffia állam rémének a megjelenése, a beteg lakosság gyógyításának a mélybe zuhanása  stb )

8./A szétzilált Európai állapot tetőzéseként  újraindították  az ukrán fegyveres felszabadítási harc előkészületeit Oroszországgal szemben. Ezt megelőzően egy  oktalan terrortámadással leválasztották Törökországot az Oroszországgal kiépített békés kapcsolatok útjáról. ( harapófogó )  

 

9./Elrendelték Ferenc pápa törvénytelen hatalomba helyezését  eredményező titkos adatok nyilvánosságra hozatalát a Vatikán erkölcsi megsemmisítése céljából, amit mellesleg a háttérhatalom szervezett meg XVI. Benedekkel szemben 10 éven át tartó titkos munkával ( Svájcban )

10./Megteremtődtek  az európai-orosz katonai összecsapás előfeltételei, amelynek mi lehetünk az első  sivatagi áldozatai. Európa likvidálása a régi bűneiért  ( Hitler uralma  és kiszolgálása ) e sötét terv sikeres végrehajtása érdekében  bevégeztetett.(2016.)  

 

Budapest 2016. jan.16.

Dr.Nagy László sk.

 

 

Tarantino új filmje és szava

Egy bátor hang Amerikából

Bojkottálják Quentin Tarantino új filmjét  (The Hateful Eight) a New York-i, a Los Angeles-s és a philadelphiai rendőrök, mert teljesen kiborultak attól, amit a rendező a RiseUpOctober elnevezésű erőszakellenes tüntetésen mondott.

Tarantino az erőszak elleni tüntetésen arról beszélt, hogy  ha gyilkosságot lát akkor azt nem nézheti tétlenül. Ezt parancsolja a lekiismerete.  “A gyilkosságot gyilkosságnak, a gyilkosokat pedig gyilkosoknak kell nevezni.”-mondta határozottan, köntörfalazás nélkül  a rendező. A világhírű művész nemcsak feketékkel együtt tüntet és követeli az erőszak megszüntetését, hanem filmjein keresztül is üzen. Nemcsak a hivatalos USA vezetőinek és erőszakszervezeteinek, hanem az egész világnak. Az Aljas nyolcasban  a fekete szereplő egy Abraham Lincolntól kapott személyes levelet hord magával, ezzel teremti meg  azt az állami védelmet, ami a fehéreknek eleve garantált.  Tudatja az emberekkel, hogy vele is törődik az állam, azaz törődnie kellene,  őt is számon tartják, és ő is fontos.

“Az USA úgy tartotta magát a világ legdemokratikusabb államának, hogy közben feketék millióit tartotta rabszolgasorban. “

Bárki kiállhat és elmondhatja a véleményét egy demokratikusnak mondott országban, ahol szólásszabadság van. Szólni szabad, csak kérdés, hogy meddig jut el a hang, hogy ki hallja meg. Mindenkinek kötelessége felszólalni az ártatlan áldozatok mellett, az igazság oldalán. Minél többen vagyunk, annál erősebbek leszünk. Azonban, ha egy világhírű ember, művész teszi ezt, sokkal többen fognak róla tudni, sokkal többen hallják meg.  Tarantino a gyengék mellé állt, nem először. A gyengék, a megalázottak üzenetét hangoztatja, és az ő hangja messzire hallatszik.

“És ha úgy gondolod, hogy embereket gyilkolnak meg, akkor fel kell kelned és tiltakoznod kell ellene. Azért vagyok itt, hogy elmondjam, én a meggyilkoltak oldalán állok.”- mondta a rendező. Nem érdekli az sem, hogy jelentősen csökkennek a bevételei, és nem fogják díjakra jelöni. Ez a hang eljutott Európába, mindenki hallja és hallani fogja. Kérdés, hogy meg is értik? Megértik a filmjeit? Megértik az Aljas nyolcast? Igen. Meg fogja érteni mindenki!

F.Zs.

Forrás:  http://frontoldal.hu/egy-bator-hang-amerikabol/

 

Ha jobban szerette a régi villanykörtéket, akkor van egy nagyon jó hírünk

Úgy tűnik, amerikai kutatóknak sikerült olyan szinten megreformálniuk a hagyományos izzókat, hogy visszahozhatják a kereskedelmi forgalomból egyszer már kivont technológiát.

Miközben sokan elsősorban a hagyományos izzók fényét kedvelik (illetve: hosszú évtizedek alatt inkább ahhoz szoktak hozzá), van velük egy viszonylag nagy probléma. Ezek az izzók csupán a felhasznált energia 5 százalékát alakítják át fénnyé, a maradék 90-95 százalék hő formájában jelentkező veszteség. Éppen ezért pár éve EU-szerte be is tiltották a hagyományos izzók forgalmazását.

Most azonban amerikai kutatók előálltak valamivel: a hagyományos villanykörtében lévő izzószálat egy speciális kristálystruktúrával vonták be, ami a fényt átengedi, a korábban hő formájában jelentkező energiát viszont visszaforgatja, amiből így “újra fény lehet”.


Fotó: StockSnap

A Telegraph beszámolója szerint miközben a most használt energiatakarékos LED izzók 14 százalék körüli hatásfoka valóban sokkal jobb a hagyományos égők 5 százalékánál, az MIT által kifejlesztett technológia fényében a mai energiatakarékos megoldások nevetségesnek tűnnek. Az új megoldástól ugyanis 40 százalékos hatékonyságot várnak a tudósok.

Ha érdeklik a régi-új villanykörtével kapcsolatos fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Forrás:  http://hvg.hu/tudomany/20160115_hagyomanyos_villanykorte_izzo_hatasfok

 

Nekimentek a kollégái a női princípium mellett kiálló Bagdy Emőkének, mert ellent mondott a kötelező gender elméletnek

Nekimentek a kollégái a női princípium mellett kiálló Bagdy Emőkének, mert ellent mondott a kötelező gender elméletnek

http://www.titkolthirek.hu/nekimentek-a-kollegai-a-noi-principium-mellett-kiallo-bagdy-emokenek-mert-ellent-mondott-a-kotelezo-gender-elmeletnek/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Több mint százan írták alá azt az állásfoglalást, amely azt kifogásolja, hogy a szakmai vitákhoz aktuálpolitikai szempontokkal szólt hozzá, és ezzel az alapvető szakmai etikai normákat is megsértette a neves pszichológus.

2015 végén, amikor hatalmas hullámokat vetett Kövér László ésKovács Ákos eszmefuttatása a nők helyéről és szerepéről, a Heti Válaszsajátos cikkel szállt be a vitába. Egész pontosan kiemelt néhány idézetet a témában egyébként sokszor megszólaló Bagdy Emőke 2013-ban megjelent Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvéből. Mint például ezt:

„Amikor női és férfi mivoltunkról beszélek, akkor princípiumokról is szólok. […] Mi is a nő fő feladata az életben, amire szervei fölkészülnek? Amint azt Carl Gustav Jung svájci lélekgyógyász elénk tárta, a befogadás és a gyermek kihordása. […] A nő nembeli beteljesülése az anyaság. […] Mi, nők magunk mellé, fölé helyezzük párunkat, hogy védjen és szeressen meg minket. […] Ez az alárendelődő, szeretetteli odatartozás, amely határtalanul átadja magát, nem félve, hogy önmagát kiszolgáltatja, és rábízza magát a férfi szeretetére, ez a tiszta nőiség megnyilvánulása.”

A Heti Válasz nem véletlenül lapozta fel Bagdy Emőke könyvét, a neves és sokak által rajongott pszichológus ugyanis nagyjából ugyanazt fejtette ki a női princípiumról, mint amiről Kövér László és Kovács Ákos beszélt. Bagdy Emőke ráadásul a Demokratának adott interjújában is reflektált a Kövér László által genderőrületként emlegetett, tudományosan ma már alaposan körbejárt társadalmi és kulturális folyamatokra, amikor arról beszélt, hogy

A genderidentitás-elmélet egy bizarr, teljességgel képtelen és a fejlődési törvényeknek ellentmondó áramlat.

Bagdy Emőke hasonló megnyilatkozásai miatt döntött úgy néhány pszichológus, hogy nyilvánosságra hozza a szakmai álláspontját többek között a Magyar Pszichológiai Társaság szakmai állásfoglalására alapozva. A dokumentumot , amellyel párbeszédet és vitát szeretnének nyitni, eddig több mint száz pszichológus írta alá.

Az állásfoglalást aláíró pszichológusok azt kifogásolják, hogy Bagdy Emőke Kövér Lászlóhoz hasonlóan nem tudományos érvek mentén bírálja az úgynevezett genderőrületet, hanem azért, mert olyan felforgató ideológiaként gondolnak rá, amely az „öröktől fogva létező természetes rendet” borítja fel. Az állásfoglalás aláírói kiemelten fontosnak tartják, hogy „a gender tudományokra, ahogy az elnevezésben is szerepel, tudományokként kell tekintenünk, melyeket kizárólag az aktuális tudományos kritériumok mentén értékelhetünk, bírálhatunk, nem pedig aktuálpolitikai szempontok mentén”. Az állásfoglalás egyik legfontosabb üzenete, hogy „hamis az a kép, mely szerint a gender-szemlélet család-, heteroszexualitás-, anyaság- vagy férfiellenes lenne”.

pszichológus állásfoglalás byVSfoto

Bagdy Emőke szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, termékeny szerző és előadó. Sokan egyfajta guruként tekintenek rá. A népszerűségének a mértéke akkor lesz igazán zavarba ejtő, ha ellátogatunk a nevét viselő weboldalra, amelyről elsőre nehéz eldönteni, hogy személyes/szakmai vagy rajongói oldalról van-e szó, a bemutatkozó oldalon ugyanis ez olvasható: „Az emberség, kedvesség, segíteni vágyás emeli a professzorasszonyt olyan magasságba, ahová kevesen érhetnek. Legyünk hálásak, hogy közöttünk él, hat, alkot, dolgozik, és még mindig fáklya, biztos támpont, példakép, mester és barát”.

Bagdy Emőke a tekintélyes szakmai publikációs listája mellett rengeteg életvezetési könyvet is írt. A Nyitott Akadémia gondozásában például 28 könyve jelent meg, amelyek a párkapcsolatok, a tehetség kibontakozásának, az önbizalomnak, az álmoknak vagy éppen a boldogságnak az útvesztőiben igazítják el az olvasót. 2013-ban elnyerte a Prima Primissima-díjat és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.

Kerestük Bagdy Emőkét, hogy megtudjuk, mit szól a kollégái fellépéséhez, de jelenleg külföldön van.

 

 

Pilóták, orvosok, tudósok tanúvallomása a chemtrailről

„Pilóták, orvosok, tudósok tanúvallomása a chemtrailről” megtekintése a YouTube-on

—————————————-

From: palos.laszlo3@upcmail.hu [mailto:palos.laszlo3@upcmail.hu]
Sent: Sunday, January 10, 2016 11:06 AM
To: szorgosemberek@googlegroups.com; “Reálzöldek”; “Csevegő csoport”; zold-valasz@googlegroups.com; “István Héjjas”
Subject: Re: Fwd: „Pilóták, orvosok, tudósok tanúvallomása a chemtrailről” megtekintése a YouTube-on

 

Érdekes felvetés. Ha az 1 mikrogramm literenkénti aluminiumtartalommal számolunk. akkor az 1gr  aluminiumot jelent egymillió liter vízben és 1kg aluminiumot egymillió köbméter vízben. 500 mm évi átlagos csapadékkal számolva ez négyzetkilométerenként 0.5 kg aluminium. A föld felülete 510 millió nényzetkilométer. Így a lesett aluminium mennyisége 250.000 tonna kellene hogy legyen. Ez közel egy százaléka a világ évi 30 millió tonna körüli aluminiumtermelésnek. A 100 mikrogram csapadékliterenként meg közel kiadná a 33 millió tonnás évi termelést. Annak viszont utána kellene nézni, hogy milyen javító adalékanyagokat használunk az olajokban üzemanyagokban és mennyit. Az olmozott benzint már sikerült betiltani.

Arra mi lenne a magyarázat, hogy az aluminiumtermelés jelentős részét elpermetezik?

 

Aki többet tud kérem ossza meg velem.

Tisztelettel:

Pálos László

 

 

 

 

Túl a klímacsúcson

Az éghajlatváltozást érdemben nem befolyásolhatjuk, csak alkalmazkodni tudunk hozzá JÁROSI MÁRTON–HÉJJAS ISTVÁN

Túl a klímacsúcson – MN 2016.01.06.

Szíria, a megtévesztés háborúja

Kenneth O’Keefe, háborúellenes, emberi jogi aktivista, aki amerikai tengerészgyalogos volt, később lemondott amerikai állampolgárságáról, megtartotta ír állampolgárságát, és felvette a palesztin állampolgárságot. A felvétel 2013. augusztusban készült.
https://www.facebook.com/sevaster1/

 

 

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 803523
  • Egyedi látogatók : 90663
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 160
  • Egyedi látogatók 24 órája : 27

Reális Zöldek Klub

Naptár

2016. január
h k s c p s v
« dec   feb »
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top