A napokban lesz húsz éve, hogy nyugdíjas vagyok. A 8 évtizedem alatt nem volt szerencsém ilyen primitív aljas mentalitású fiatalokhoz, akik élősdinek és tolvajnak tituláltak volna. Nyilván ezek fiatal emberek azok, akik a szerencsétlen munkanélküliektől, a cigányoktól és a saját szüleiktől, nagyszüleiktől is sajnálják, irigylik a segélyt, a nyugdíjat. Amióta épelméjű morális társadalomban él az emberiség, mindig alapvető erkölcsi kötelességük volt azoknak az embereknek akik éppen akkor dolgoztak, termelték a társadalomnak szükséges javakat, az eleve munkára képtelenek és a már megöregedettek ellátása.

Nem olyan régen van az általános nyugdíj intézménye, sőt az egészségbiztosítás sem régi.. Itt Európában először csak bizonyos szakmai köröknek volt nyugdíjuk. A Horthy érában nagy érték volt a nyugdíjas állás, például a MÁV, és a BESzKÁRT volt ilyen.. A II. Világháború után abban a bizonyos átkosban az ötvenes években született meg az általános nyugdíj és egészség biztosítás a munkásságnak hazánkban és Európában. A parasztságnak nálunk valamikor csak a 60-as években valósult meg mindez.

Az a 134 éves korig kicsit zavar engem. A 10 % nyugdíjjárulékot 40 évig fizetve és utána a fizetés 70 %-át nyugdíjként 5-6 évig kaphatná a nyugdíjas. Azonban 40 év alatt egy dolgozó ember a társadalom számára óriási termelési értéket hoz létre, aminek csak a töredékét használja fel saját magának, a többi gazdagítja a gazdagokat, herdálják a korrupciókkal, még valami jut az ország gyarapítására is, aztán jöhet az oktatás, az egészségügy, aztán a maradék megy a segélyekre és az akkori nyugdíjasoknak.

A fontoskodó, szenzáció hajhász  egyszer már hitelét vesztett Frei Tamást pedig nem ajánlott.olvasni.

TK

—– Original Message —–

From: Józsefné Szabados

 

Mielőtt elolvassátok, megosztok veletek egy információt:

A néhai Prof. Dr. Popper Péter tartott egyszer, kb. 4 éve egy előadást az alábbi témához kapcsolódóan és mivel ott is felmerült a nyugdíjasok léte, elmondta a következőket!

Mivel kíváncsi volt, személyesen bement a statisztikai hivatalba és azzal, hogy munkájához kell az adat, hivatalosan kikérte, hogy az akkor nyugdíjba menők mennyi évre termelték meg az államkassza bevételét.

MOST FIGYELJ! KÁR, HOGY A HOFI EZT MÁR NEM HALLHATTA.

Azt mondták neki, hogy, az akkor nyugdíjba menők előre megtermelték a nyugdíjukra valót a 134. születésnapjukig!

Aztán meg kifejtette az értetlenségét, hogy akkor most MI VAN? Mondta, hogy ez az amit ő sem ért.

Élősdi nyugdíjasok?
*Az “élősködő” generáció*????????????????????

A Metropoin megjelent Frei Tamás írása Nizzából “Tolvajok generációja” címmel.

Provokatív és az idősebb generáció ellen hangulatot keltő írásában megemlíti, hogy főleg Nyugaton a fiatalabb generáció tudatába egyre mélyebben rágja be magát a “tolvaj-generáció” kifejezés. Tolvajok a mai 60-100 évesek, és a már éppen nyugdíjasok is, vagy akik pár év múlva lesznek azok. Ők lopták el a mai fiatalok jövőjét, szerinte ez a legszerencsésebb generáció, mert nem rázta meg az életüket háború, és évtizedekig fognak még a mai fiatalok hátán élősködni.Élősködni !!!

Tény, hogy vannak, akik próbálnak békétlenséget szítani a generációk között.

Nemrégiben az ATV Start Plusz műsorában egy Kiss Zoltán nevű, túltáplált kinézetű blogger tette próbára a nézők türelmét, és vélhetően a széket is, amin ült. Ő radikális nyugdíjcsökkentésért harcol, mondván, hogy a mai nyugdíjasok felélik a jövő erőforrásait, és azt is  nehezményezte, hogy nem halnak meg időben (!!!).
Emellett léteznek olyan szakértők, akik teljesen egyoldalú
kimutatásokkal és érvelésekkel szintén az idősebb generáció ellen lobbiznak.

A kormány kommunikációját tekintve teljességgel érthetetlen azok viselkedése, akik az idősebb generáció ellen hangulatot keltenek, és hadjáratot szeretnének indítani. Hiszen a kormány 2010-ben hangoztatott álláspontja szerint “a nyugdíjrendszer a jelen formájában 30 évig fenntartható”, és a biztonság kedvéért 2010-óta még számos intézkedést is hoztak, amellyel talpraállították a nyugdíjrendszert, ráadásul az ország tagadhatatlanul jobban teljesít, és nőtt a foglalkoztatás is.

Fogadjuk el, hogy vannak akik nem értenek ezzel egyet, és más a véleményük erről. Az akkor is érthetetlen, hogy miért az idősebb generációt és a nyugdíjasokat állítják be bűnbaknak, és miért az ő juttatásaikat akarják megnyirbálni, amiért már megdolgoztak, és más alternatíva meg sem fordul a fejükben. Például az, hogy harcot indítsanak és javaslatokat készítsenek arra, hogy lehetne jelentősen csökkenteni a feketemunkát, a szürkemunkát, a 4 órásra bejelentett munkát 12 órás foglalkoztatással, a zsebbe fizetést, számla nélküli munkát, a külföldi munkavállalást, és még lehetne sorolni a bajokat. Az adó- és járulék-elkerülés aggasztó méreteket öltött, ami hiányzik a költségvetésből!

Köztudott az is, hogy sok munkavállalót belekényszerítettek ebbe a helyzetbe, és nem mindenki önszántából rövidíti meg az államot és saját magát is. Igen saját magát is, mert nem csak a jelen nyugdíjasainak a járandóságához és az államháztartáshoz nem járul hozzá megfelelően, de a saját leendő nyugdíját is feléli, és részben a foglalkoztatója zsebét tömi vele.
Ennek a tükrében elgondolkoztató, hogy most milyen tolvajgenerációról is beszélünk? Ki lop meg és kit, és ki az élősködő, akár az akaratán kívül is. Vajon Frei Tamás a Francia Riviéráról és a túltáplált blogger hogy vélekednek erről?
Tudják-e, hogy többek között még 2008-ban 8%-kal csökkentették az induló nyugdíjakat, majd felemelték a nyugdíj-korhatárt, és megszüntették a korhatár előtti nyugdíjakat, megváltoztatták az évenkénti nyugdíjemelési indexálást?

Megnyugodhat a blogger, mert a nyugdíjemelési indexálás egy növekvő gazdaság és reálbér emelkedés mellett garantálja a nyugdíjasok elszegényedését az aktív
munkavállalókhoz viszonyítva. Mennél tovább él a nyugdíjas, annál szegényebb lesz. Ezért lenne kívánatos a svájci nyugdíjemelési indexálás visszaállítása, mert ez  igazságosabb! De ezért persze nem lobbiznak a “nyuggerezők”, pedig ez érdekükben állna nekik is.  Így ez a feladat a nyugdíjas érdekképviseletekre marad. A 16%-os szja bevezetése is növelte a jövedelemkülönbséget az aktívak és a nyugdíjasok között, csak erről kevés szó esik.

A nyugdíjcsökkentést szorgalmazók belegondoltak-e abba, hogy nyugdíjcsökkentés bármilyen fondorlatos és rafinált formája, akár differenciált nyugdíjemelés útján is, ami felborítja az elért pozíciókat, mivel járna az aktív dolgozók
járulék- és adóbefizetési moráljára? Az érintett nyugdíjasok jogos felháborodásáról nem is beszélve. El lehet gondolni…
Megtapasztalják, hogy nincs értelme több adót és járulékot befizetni, mert semmi garancia nincs arra, hogy a leendő nyugdíjukat idővel nem kurtítják-e meg nekik is.

A munka-alapú társadalomhoz a munka-alapú, befizetés alapú nyugdíj is hozzátartozik. Azok, akik azt hánytorgatják fel az érintett generációnak, hogy megúszták a háborút, végképp betegesen gondolkodnak. Ha lett volna újabb háború, talán nem is létezhetnének, hogy ostoba nézeteiknek hangot adjanak, vagy éppen a harcok alatt megrokkant, végtaghiányos hozzátartozóikkal kellene foglalkozniuk.
De az is lehet, hogy éppen ezt hiányolják.

Az érintett generáció “mentségére” legyen mondva, egy részük azért 1956-ban megtapasztalhatta, hogy milyen a háború íze, milyen érzés az, amikor még a pince alja is remeg a becsapódásoktól, és azon tűnődhetett, vajon ráomlott-e a ház a pincekijáróra vagy sem. De lehet, hogy az ilyen élmények sem nyugtatják meg azokat akik szerencsés, háborút megúszó tolvaj- generációról beszélnek. Az megállapítható, hogy akik a nyugdíjasokra mint erőforrás felélő tolvajgenerációra tekintenek, alkalmatlanok arra, hogy a rájuk háruló aktuális problémákkal (például az elképesztő méreteket öltő adó- és járulék-elkerülés jelentős csökkentése) megküzdjenek, és ezért az idősebb generáció ellen fordulnak, őket téve felelőssé a saját tehetetlenségükért.

Ez a méltánytalan kampány, lobbizás kezd kibontakozni az idősebb generáció ellen, amit a nyilvánosság segítségével és erejével és a társadalmi béke érdekében meg kell állítani.

Bán András
​

 

 
Küldés/Megosztás