EGY KEVÉSBÉ ISMERT NEMZETI TRAGÉDIÁNK!
Egyebek május 3rd, 2016EGY KEVÉSBÉ ISMERT NEMZETI TRAGÉDIÁNK! –
EZEN A NAPON… 1849. január 8.-án, ma 167 éve kezdődött az oláhok által elkövetett nagyenyedi népirtás.
Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett, több mint 800 ember halt meg, amikor oláh “népfelkelők” lerohanták a várost.
- január 8-ának éjszakáján az Enyedtől mintegy 5 km-nyi távolságra fekvő Csombordon táborozó Axente Sever és Prodan Simion pópa feleskette gyülevész haramia hadát, majd megindultak a város felé. Szilágyi Farkas majdani református lelkész, aki gyermekként élte meg a szörnyűségeket, utóbb így emlékezett vissza az enyedi Szent Bertalan éjszakára: a
“Amint a román csőcselék betört a városba és felgyújtotta az első épületeket, “kezdetét vette a lövöldözés, az ablakok és kapuk betörése, a rablás és ordítozás, a megtámadottak rémes sikoltozásai és jajveszékelései, olyan pokoli lárma, melynek hallatára az ember testében a vér megfagyott”.
Jellemző, hogy az iszonyat kiáltásai és a dúlás eszeveszett alvilági hangjai még a Nagyenyedtől 22 km-re fekvő Mihálcfalván is hallhatóak voltak.
Akit nem vertek agyon saját házában vagy nem szenvedett ott azonnal tűzhalált, rémülten rohant hiányos öltözetben az utcára a mintegy mínusz 20 fokos hidegben, és kétségbeeséssel próbált üldözői elől menekülni.
A fosztogatás és vérontás látványától megrészegülő oláh csőcselék kit doronggal vert agyon, kit lándzsával szúrt keresztül, kit eltaposott, kit agyonlőtt – a gyilkolás módszerei nagyon változatosak voltak.
A lakóházak kifosztásán és felgyújtásán túl nem kímélték a szent helyeket, a templomokat sem. A híres református templomban összetörték az úrasztalát, az orgonát, a padokat, a karzatot – egyszóval mindent, sőt, belovagoltak a templom épületébe. A fosztogató söpredék elpusztította a Bethlen Gábor által 1622-ben alapított református kollégium épületét annak híres könyvtárával együtt, valamint elhamvasztotta az erdélyi református egyház püspöki levéltárát is. Számos felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatvány lett semmivé.
Nem járt jobban a katolikus minorita templom és rendház épülete sem. Ugyanazt az őrült pusztítást vitték végbe a mócok, mint a református egyház épületében.
A nagyenyedi szörnyű események 1849. január 8-ának éjszakáján kezdődtek, általánossá másnap, január 9-én váltak, tetőpontjukat pedig január 10-én érték el, de a fosztogatás és gyilkosságsorozat csak 17-én fejeződött be. A magyarirtásnak mintegy 800-1000 főnyi halálos áldozata volt, ám legalább ugyanennyien fagytak halálra a kegyetlenül hideg téli időben.
Az agyonvertek, meggyilkoltak, kibelezettek földi maradványait a várfal előtti sáncokba hányták, illetve a korábban mészégetőgént használt gödrökbe kerültek.
Egyidejűleg a szomszédos Alsó-Fehér és Torda megyei településeken is folyt a magyarság kiirtása, ennek következtében végleg megváltoztak e térségben az etnikai arányok a románok javára.
A ROMÁNOK ÁLTAL ELKÖVETETT MAGYAR ÍRTÁSOK TELJES LISTÁJA
Valójában az első mészárlásra 1848 október 19-én került sor, Kisenyeden. Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni. Az oláhok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire az oláhok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak.
Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a oláhok elől, látva a borzalmakat, felakasztotta magát.
Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg.
Zalatna és Abrudbánya bányavárosokat felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepü határában lemészárolták. 1700 magyar esett itt áldozatul.
Október 23.-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200.
Október 28.-ról 29.-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki.
Október 29.-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg.
Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki.
Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alig hogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva.
A székely lakosságú Felvincet a személyesen Avram Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben.
Következzen egy lista az 1848-49-ben az oláh felkelők által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről:
Dátum – Település – Magyar áldozatok száma
- október 12. Kisenyed (Sangatin) 140
- október Magyarigen (Ighiu) 176 család
- október Asszonynépe (Asinip) ?
- október Boklya (Bochia) 30
- október Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasa) 73
- október Bugyfalva (Budesti) ?
- október Csáklya (Cetea) ?
- október Forrószeg (Forosig) ?
- október Mikeszásza (Micasasa) ?szinte mind
- október Zám
- október 20. körül Balázsfalva (Blaj) térsége 400
- október Alvinc (Vintu de Jos) 2 békeküldött
- október Sárd (Sard) környéke 300
- október Algyógy (Geoagiu) 85
- október 24. Ompolygyepüi (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely – 700 zalatnai magyar
- november 13. Felvinc (Unirea) 200
- január 8. Nagyenyed (Aiud) 800
- január 18. Marosnagylak (Noslac), Hari (Heria), Marosdécse (Decea), Inakfalva (Inoc), Felvinc (Unirea) (100?)
- január Marosújvár (Ocna Mures) 90
1848 december 9. Köpec 51
- december 14. Kővárhosszúfalu (Satulung), Bácsfalva (Bacea), Türkös (?), Al- sócsernáton (Cernat)?, Tatrang (Tarlungeni), Zajzon (Zizin), Pürkerec (Purcareni) ?
Gerendkeresztúr (Grindeni) 200
- október 28. Borosbenedek (Benic) a teljes falu
- október Székelykocsárd (Lunca Muresului) 60
- Gyulafehérvár (Alba Iulia) ?
- október Naszód (Nasaud) ?
- október Borbánd (Baraban?) ?
- október 25. Kőrösbánya (Baia de Cris) és Cebe (Tebea) között a teljes Brády-család
- október Radnót (Iernut) környéke majdnem teljes falvak lakossága
- május Abrudbánya (Abrud) 1000
- május Bucsesd (Buces) 200
Román részről a mai napig nem kértek bocsánatot az általuk elkövetett szörnyűségekért… De ami még inkább vérlázító és elkeserítő, hogy ezeknek az eseményeknek NINCS HÍRÉRTÉKE a magyar állami televízióban!!
(Forrás: az erdély.ma)
Legutóbbi hozzászólások