Évi egymilliárd jóléti veszteséget okoznak a hurokáramlások Európában
Egyebek július 28th, 2016Évi egymilliárd eurónyi, úgynevezett jóléti veszteséget okoz aznak Európában a villamosenergia-remndszerelkben keletkező, úgynevezett hurokáramlások. A megoldás a hálózatfejlesztés, valamint a fogyasztás és a termnelés struktúrájának, eloszlásának szabályozása. Ennek azonban mind költsége van, ezért megegyezésre van szükség, milyen elvek szerint és kik, hogyan viseljék ennek az anyagi terheit.
A Németország északi részén lévő, jellemzően szélenergia kapacitások által termelt nagy mennyiségű energiának a déli irányba történő szállítása, akaratlanul érinti a lengyelországi villamosenergia-rendszert is. Az úgynevezett hurokáramlásokkal érintett térségek közül ez az egyik legérzékenyebb Európában. Arról van szó, hogy amikor az északi termelők, áramot adnak el dél-német fogyasztóknak, ezek az áramlások a fizikai törvényszerűségek következtében a lengyel hálózaton is megjelennek, miután a német hálózat nem elég erős ahhoz, hogy ezt a “szálíltást” lebonyolítsa. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy a lengyelországi rendszerirányítónak a stabilitás érdekében ezzel számolni kell a német-lengyel határmetszéken, az ott szabadon kiosztható kapacitásokat csökkenteni kell ennek a közvetett áramlásnak a mértékével, vagyis ennyivel kevesebbet tud mondjuk azoknak a lengyelországi áramtermelőknek a rendelkezésére bocsájtani, akik Németországba szállítanának – érvel Pató Zsuzsa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. Emlékeztet, hogy ezeknek a nem szándékolt áramlásoknak a következtében, szakértői számítások szerint 2014-ben 1 milliárd euró úgynevezett jóléti veszteség érte az európai országokat, aminek 20 százaléka jutott a német-lengyel határra, de legalább ilyen mértékben a csehországi hálózat is érintett. A gazdasági kár mellett az is probléma, hogy – maradva a lengyel-német példánál – a lengyelorzsági rendszerirányítónak csak empírikus ismeretei vannak arra vonatkozóan, mikor hogyan alakulhatnak ezek a hurokáramlások, amelyekkel azonban ellátásbiztonsági szempontból számolnia kell. Vagyis egyfajta állandó bizonytalanságot jelentenek az érintett térségekben az egyensúly szempontjából.
A legegyszerűbb megoldás Pató Zsuzsa szerint az lenne, ha a németországi hálózat észak-déli összeköttetését megerősítenék. Folynak is ilyen beruházások, 43 hálzati projekt van előkészületben, amelyeknek valamikor 2019-2022 között kellene elkészülni, ezek között van három, kiemelten az észak-déli hálózati kapcsolatok megerősítését szolgálja. Ugyanakkor, jegyzi meg a REKK szaklértője bajor nyomásra a szabadvezetékek helyett bizonyos szakaszokos földkábelt kell alkalmazni, ezért viszont új tervekre lesz szükség, így ezek a projektek csúszhatnak.
A rendszerirányítók régóta alkalmazzák a termelés visszafogását az egyensúly fenntartása érdekében egy-egy ország határain belül, ezt nyilván nemzetközi szinten is lehetne alkalmazni, két szomszédos ország rendszerirányítóinak megállapodása alapján, a hurokáramlások csökkentésére is – Pató Zsuzsa szerint. Ennek azonban nyilván vannak költségei, hiszen az érintett erőműtulajdonosokat veszteség éri, ezt valéakinek meg kell térítenie.
Egyelőre nincs nemzetközi gyakorlat, szabályrendszer a hurokáramlások közvetlen és közvetett költségeinek elosztására vonatkozóan. Kézenfekvő volna például, hogy amíg a német hálózat észak-déli összeköttetései nem elég erősek, addíg a lengyelországi hálóazt használatáért, vagy a német-lengyel határhoz közeli, a lengyelországi oldalon lévő hálózatok megerősítéséért valamilyen formában Németország fizessen. A hurokáramlásokkal kapcsoaltos szabályozás a következő évek egyik fontos feladata lehet, hiszen a decentralizált termeléssel, a megújulók további növekedésével, ha a hálózatfejéesztés nem követi szoropsan ezeket a folyamatokat, egyre nagyobb problémái lesznek az európai rendszerirányítóknak.
július 28th, 2016 at 17:36
Nem vitatom Pató Zsuzsa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa írásának a valóság tartalmát.
Kaderják Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. A rendszerváltás után Kaderják vezető szerepet játszott a magyarországi energiapiac liberalizációjában.
Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-én fogadta el az Egységes szabályozás a belső (Európai Unió) villamosenergia piac számára irányelvet. (96/92/EC)
A villany piaci termékké vált, lehetővé vált hazánkból a villamos energiatermelés és elosztás területéről a pénzek kiszivattyúzására. Kaderják ehhez kiváló figura volt és napjaikban is az!
A szakértelem a kooperációs szabályozási rendszerek területéről is kiszorult. (Az MVM berkeiből általában a komplex szakértelem. )
Szerintem probléma megoldásához ismerni kellene a szabályozási binom fogálmát, az együttműködő rendszerek eredő statizmusát, területi szabályozási hiba értéket, stb…
Egyszóval érvényesülnie kellene a „Darrieu” elvnek.
Ez persze a villany kereskedők számára nem lenne nyerő. Nem lophatnák a közöst!