Évi egymilliárd jóléti veszteséget okoznak a hurokáramlások Európában

Forrás:  http://energiainfo.hu/cikk/vi-egymilli-rd-j-l-ti-vesztes-get -okoznak-a-hurok-raml -sok-eur-p-ban.33882.html

Évi egymilliárd eurónyi, úgynevezett jóléti veszteséget okoz aznak Európában a villamosenergia-remndszerelkben keletkező, úgynevezett hurokáramlások. A megoldás a hálózatfejlesztés, valamint a fogyasztás és a termnelés struktúrájának, eloszlásának szabályozása. Ennek azonban mind költsége van, ezért megegyezésre van szükség, milyen elvek szerint és kik, hogyan viseljék ennek az anyagi terheit.

A Németország északi részén lévő, jellemzően szélenergia kapacitások által termelt nagy mennyiségű energiának a déli irányba történő szállítása, akaratlanul érinti a lengyelországi villamosenergia-rendszert is. Az úgynevezett hurokáramlásokkal érintett térségek közül ez az egyik legérzékenyebb Európában. Arról van szó, hogy amikor az északi termelők, áramot adnak el dél-német fogyasztóknak, ezek az áramlások a fizikai törvényszerűségek következtében a lengyel hálózaton is megjelennek, miután a német hálózat nem elég erős ahhoz, hogy ezt a “szálíltást” lebonyolítsa. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy a lengyelországi rendszerirányítónak a stabilitás érdekében ezzel számolni kell a német-lengyel határmetszéken, az ott szabadon kiosztható kapacitásokat csökkenteni kell ennek a közvetett áramlásnak a mértékével, vagyis ennyivel kevesebbet tud mondjuk azoknak a lengyelországi áramtermelőknek a rendelkezésére bocsájtani, akik Németországba szállítanának – érvel Pató Zsuzsa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. Emlékeztet, hogy ezeknek a nem szándékolt áramlásoknak a következtében, szakértői számítások szerint 2014-ben 1 milliárd euró úgynevezett jóléti veszteség érte az európai országokat, aminek 20 százaléka jutott a német-lengyel határra, de legalább ilyen mértékben a csehországi hálózat is érintett. A gazdasági kár mellett az is probléma, hogy – maradva a lengyel-német példánál – a lengyelorzsági rendszerirányítónak csak empírikus ismeretei vannak arra vonatkozóan, mikor hogyan alakulhatnak ezek a hurokáramlások, amelyekkel azonban ellátásbiztonsági szempontból számolnia kell. Vagyis egyfajta állandó bizonytalanságot jelentenek az érintett térségekben az egyensúly szempontjából.

A legegyszerűbb megoldás Pató Zsuzsa szerint az lenne, ha a németországi hálózat észak-déli összeköttetését megerősítenék. Folynak is ilyen beruházások, 43 hálzati projekt van előkészületben, amelyeknek valamikor 2019-2022 között kellene elkészülni, ezek között van három, kiemelten az észak-déli hálózati kapcsolatok megerősítését szolgálja. Ugyanakkor, jegyzi meg a REKK szaklértője bajor nyomásra a szabadvezetékek helyett bizonyos szakaszokos földkábelt kell alkalmazni, ezért viszont új tervekre lesz szükség, így ezek a projektek csúszhatnak.

A rendszerirányítók régóta alkalmazzák a termelés visszafogását az egyensúly fenntartása érdekében egy-egy ország határain belül, ezt nyilván nemzetközi szinten is lehetne alkalmazni, két szomszédos ország rendszerirányítóinak megállapodása alapján, a hurokáramlások csökkentésére is – Pató Zsuzsa szerint. Ennek azonban nyilván vannak költségei, hiszen az érintett erőműtulajdonosokat veszteség éri, ezt valéakinek meg kell térítenie.

Egyelőre nincs nemzetközi gyakorlat, szabályrendszer a hurokáramlások közvetlen és közvetett költségeinek elosztására vonatkozóan. Kézenfekvő volna például, hogy amíg a német hálózat észak-déli összeköttetései nem elég erősek, addíg a lengyelországi hálóazt használatáért, vagy a német-lengyel határhoz közeli, a lengyelországi oldalon lévő hálózatok megerősítéséért valamilyen formában Németország fizessen. A hurokáramlásokkal kapcsoaltos szabályozás a következő évek egyik fontos feladata lehet, hiszen a decentralizált termeléssel, a megújulók további növekedésével, ha a hálózatfejéesztés nem követi szoropsan ezeket a folyamatokat, egyre nagyobb problémái lesznek az európai rendszerirányítóknak.

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email

One Response to Évi egymilliárd jóléti veszteséget okoznak a hurokáramlások Európában

  1. Juhos László szerint:

    Nem vitatom Pató Zsuzsa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa írásának a valóság tartalmát.
    Kaderják Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. A rendszerváltás után Kaderják vezető szerepet játszott a magyarországi energiapiac liberalizációjában.
    Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-én fogadta el az Egységes szabályozás a belső (Európai Unió) villamosenergia piac számára irányelvet. (96/92/EC)
    A villany piaci termékké vált, lehetővé vált hazánkból a villamos energiatermelés és elosztás területéről a pénzek kiszivattyúzására. Kaderják ehhez kiváló figura volt és napjaikban is az!
    A szakértelem a kooperációs szabályozási rendszerek területéről is kiszorult. (Az MVM berkeiből általában a komplex szakértelem. )
    Szerintem probléma megoldásához ismerni kellene a szabályozási binom fogálmát, az együttműködő rendszerek eredő statizmusát, területi szabályozási hiba értéket, stb…
    Egyszóval érvényesülnie kellene a „Darrieu” elvnek.
    Ez persze a villany kereskedők számára nem lenne nyerő. Nem lophatnák a közöst!

Leave a Reply

Name and Email Address are required fields. Your email will not be published or shared with third parties.

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 812912
  • Egyedi látogatók : 92663
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 170
  • Egyedi látogatók 24 órája : 35

Reális Zöldek Klub

Naptár

2016. július
h k s c p s v
« jún   aug »
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top