A környezetvédelem jelenleg az emberek  jövő iránti félelmeinek felkeltésével , hangulati politikai nyomásgyakorlással többnyire állami és közpénzeket felhasználva , kisebb mértékben a vállalkozások és az egyes emberek lelkiismeretére appellálva  gyakorolja a környezet védelmére irányuló javaslatait. Az előírások, hogy ne szemetelj, használj megújuló energiát, ne használj káros anyagokat kibocsájtó fűtő és hajtóanyagokat stb. valóban segítenek környezetünk állapotát megőrizni, de a javaslatok többnyire szembemennek az emberek természetes megtakarítási hajlamával, a legolcsóbb megoldásokra való törekvésekkel.  

Minden sikeresen működő stratégia kialakításának alapelve, hogy az összes résztvevő eltérő szempontrendszerét azonos nevezőre kell hozni.

Olyan környezetvédelmi rendszereket és technológiákat kell bevezetni, amelyek egyúttal optimálisan gazdaságosak, illetve a jelenleg alkalmazott rendszerekhez képest megtakarításokhoz vezetnek.

Abból kell kiindulni, hogy a jelenleg káros anyagoknak tekintett anyagok , amik a környezet szennyezését okozzák a jelenleg alkalmazott rendszerekben anyagiakban is kifejezhető veszteséget okoznak, tehát a kisebb anyag és hő stb. veszteséggel  járó technológiák az anyagi megtakarítást és a környezet védelmét egyszerre jelentik. A meglévő eljárásokat az elemzés módszertanával  az első menetben digitális módon ki kell értékelni, azokat újabb technológiai lépésekkel ki kell egészíteni, úgy hogy legkésőbb a rendszer felújításakor, már az új elvek szerint történjenek a beruházások.

Néhány kiragadott gyakorlati példa:

  • A műanyag és gumi pirolízisolajok a legolcsóbbak a piacon, de mind motorikus használatuk, mind égetésük során károsítják a motorokat és égéstereket, katalizátorokat és jelentős káros emissziót bocsájtanak ki. Ennek az anyagnak a használata tulajdonképpen tilos, olcsósága miatt mégis rendszeresen használják. A tiltás helyett az anyag felhasználás előtti megtisztítása jó kompromisszumos megoldást jelenthet.
  • A szilárd pl. nagy kéntartalmú tüzelőanyagok hasznosítása során egyszerű elgázosítás után nagyobb a kinyerhető hő, és kisebb a környezeti szennyezés
  • A lángégés helyett a katalitikus izzítás jelentős tüzelőanyag megtakarítást jelent, ami egyúttal kisebb környezeti terheléssel is jár.
  • A megújuló energiák , és elsősorban a nap és szél energia médiákban elterjesztett legfőbb alkalmazása a villamos energiatermelés, ami a potenciálisan megújuló rendelkezésre álló energia 10%-a körül van, valamint rendelkezésre állásuk sem folyamatos.

Ha ezeket másképpen hasznosítjuk , akkor jelentős megtakarítások érhetők el: pl. szennyvizek víztelenítése nap és szél, motorok, turbinák hatásfoknövelése szélenergiával hozzáadott vákuummal stb.

  • Az előző pontban leírt elv szerint , minden a környezetünkből elvett anyaggal kapcsolatban különböző kombinációkban jelentős megtakarítások érhetők el.
  • A bányászat során korábban meddőnek tekintett anyagok építőanyagként hasznosíthatók. stb.

A hazai egyetemekkel karöltve a külföldön alkalmazott eljárásokból is tanulva , azonosítani kell a már meglévő kereskedelmileg is alkalmazott technológiákat, valamint a még fejlesztésre szoruló, de ígéretesnek tűnő, jelenleg modell vagy labor esetleg nagylabori/félüzemi stádiumban hazai és külföldi elképzeléseket, és a bevezetésben vázolt módon először digitális mintázással ki kell próbálni.

 

 

Budapest 2018 február 21.

Kalmár István

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email