http://www.flixxy.com/japanese-tsunami-viewed-from-a-car.htm

Egy japán szállító furgonban rutinosan egy HD kamera vette föl a a sofőr munkáját az utakon. Így a március 11-i földrengést megelőző néhány pillanatot is rögzítette az ún. digicam.

A rázkódás után a vezetője tovább hajtott, nem is sejtve hogy a szökőár perceken belül elkapja őt is, meg az egész környéket is elárasztja.
A sofőr megmenekült, de a kocsiját az áradat elsüllyesztette.

Csak most találták meg az utolsó néhány percet rögzítő digikamerát a víz alá süllyedt kocsiból, s láthatóvá tették számunkra.

Héjjas István: ALBEDO dokumentum letöltése

Érdemes elolvasni: http://kuruc.info/r/4/82519/

.

Balogh József országgyűlési képviselő, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke „Célegyenesben a Nemzeti Tanyafejlesztési Program” címmel szólalt fel az Országgyűlés 2011. július 11-i ülésnapján.

Tovább olvasom »

Mátyásföldi buszok Amerikának – pps diabemutató

Tájékoztatásul küldi:

–
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Meghívó: http://realzoldek.weboldala.net/albums/userpics/10001/2011-05-18-Baja.pdf

.

Diabemutató - pps

.

Reális Zöldek Klub

T. Juhos László elnök úr részére

juhos.laszlo@realzoldek.hu

Tisztelt Elnök úr, kedves László,

Csatolom a súmérokról szóló rövid tanulmányomat. Persze meg lehet kérdezni, hogy mi közük a Reális Zöldeknek a sumérokhoz. A téma azért lehet érdekes, mert ez volt az első olyan letelepedett civilizáció, amely képes volt teljes mértékben hasznosítani a folyóvizekben rejlő erőforrásokat. Tanulságos pedig azért lehet, mert ha annak idején Mezopotámiában működött volna egy Eufrátesz-kör vagy Eufrátesz Charta mozgalom, és olyan környezetvédelmi minisztereik és államtitkáraik lettek volna, mint nekünk, akkor az emberiség még ma is egy békés, nyugodt, természet-közeli kőkorszakban élhetne.

Üdv. Héjjas Pista

Sumerok – pdf

BUDAPESTI LEPEL

Szabadtéri színpadokon erős fénnyel világítanak a közönség szemébe, amikor szeretnék, hogy ne lássák, mi folyik a nézőknek szánt jelenetek között a színpadon. A főváros soha nem látott hatalomhoz jutott vezetősége mostanában ehhez hasonlatos módon igyekszik leplezni tehetetlenségét a lényeges feladatok megoldásában (tömegközlekedés, félben maradt beruházások, megalapozatlan gazdálkodási tervek, határozatlanság a városkép megőrzésében, a helyi vállalkozások támogatásában, a kerületi kiskirályok megfékezésében), ezért távolról sem halaszthatatlan akciókat indít erősen felszított médianyilvánosság mellett. A vakító fény most a szimbolikák bumfordian forradalmi átalakításából árad. Az újabb javaslattevő egyszerre rendkívül fontossá tette, hogy középületek, intézmények mellett – az eddigi szabályozással ellentétben – a meglevő 16 után újabb közterületet nevezzenek el Széchenyi Istvánról (utca: 1028, 1039, 1041, 1054, 1161, 1174, 1183, 1191, 1203, 1212, 1222, tér: 1041, 1083, 1152, rakpart:1054-5, emlékút: 1121 ir.sz.), pedig végre már eszébe juthatna valamiféle illetékesnek a két Széchenyi fiú is, akik életműve méltó volt a Legnagyobb Magyaréhoz és külföldön is nagy megbecsülésnek örvendtek. Ödön hozta létre a Budavári Siklót is, amelyről szép kilátás nyílik a Roosevelt térre, ott pedig semmi sem utal arra, hogy a kedves, Mikszáth-kedvelő Teddy Bear Theodore, vagy a 2. Világháborút számunkra nem igazán kedvező megállapodással lezáró Franklinról van-e szó. Még szerencse, hogy a Széchenyi hagyományokat tiszta szívből ápoló polgárok saját erőből emléktáblát állítottak a párizsi világkiállításra saját építésű gőzösén kihajózó Ödönnek az utazás kezdeténél, a Hajógyári öbölben és céljánál, Párizsban a Jéna híd tövében, de Törökországban is nagyobb megbecsülés övezi a Széchenyi sarjat, mint szülőhazájában, ahová az osztrák titkosrendőrség zaklatásai miatt menekült és szerzett kivételes elismertséget. Sírját ma is kegyelettel ápolják Isztanbulban.  Tovább olvasom »