Archive for the ‘Energia’ Category

Klímaváltozás – Bayer Zsolt részére

From: István Héjjas [mailto:hejjas224@gmail.com]
Sent: Saturday, October 14, 2017 9:35 AM
To: info@echotv.hu; Reálzöldek
Subject: klímaváltozás

Bayer Zsolt részére

Tisztelt Műsorvezető úr,

Régi igazság, hogy az emberek szívesebben fogadnak el egy hazugságot, mint azt, ha a „pofájukba vágnak” egy kellemetlen igazságot. Gondolom ezt már Ön is tapasztalhatta, hiszen hajlamos a szókimondásra.

Hasonló a probléma az USA új elnökével is, amikor a klíma egyezmény felmondását azzal indokolja, hogy az nem más, mint az ezredforduló egyik legnagyobb tudományos szélhámossága.

Sajnos Trump elnöknek tudományos szempontból teljesen igaza van.

Kérem, ha van egy kis ideje, nézzen bele ebbe a cikkbe:

http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2017/10/L%C3%A9tezik-e-%C3%BCvegh%C3%A1zhat%C3%A1s.pdf

 

Tisztelettel és üdvözlettel:

Dr. Héjjas István

Nyugdíjas kutató-fejlesztő mérnök

 

 

 

Petz Ernő: A szél‐ és naperőművek versenyképességéről

Már régóta készülök erről írni, mivel nagy a szakmai megosztottság a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban, különös tekintettel a szél‐ és naperőművekre. Persze ezeket elsősorban a klímavédelem jegyében építik, az érintett lobbik, befektetők, gyártó cégek és zöld szervezetek azonban a versenyképességük mellett is érvelnek. Hát hogy látom ezt a kérdést erőműves szakemberként?

Forrás és PDF :  http://energiaakademia.lapunk.hu/tarhely/energiaakademia/dokumentumok/201701/a_szel__es_naperomuvek.pdf

Áder: Igenis atomerőművekre van szükség

Forrás:  http://hirtv.hu/ahirtvhirei/ader-igenis-atomeromuvekre-van-szukseg-1383279

A paksi bővítés mellett érvelt Áder János a mérnöki kamara húszéves, jubileumi ünnepségén.

A köztársasági elnök arról beszélt: a globális klímaváltozás új kihívásokat jelent a világ összes országának. Szerinte Magyarország jó úton jár, mert a gazdaság bővülése ellenére csökken a károsanyag-kibocsátás. Az alacsony üzemanyagárak miatt azonban kormányzati lépéseket sürget az államfő.

 

(tovább…)

A “(Fekete) Bárányok” hallgatnak, de meddig?

A “(Fekete) Bárányok” hallgatnak, de meddig? Mottó: “Minden, mindennel összefügg!” Washington – Moszkva – Berlin/Brüsszel vs Amerika – Európa jövője?

Kedves Kollégák!

A szíriai háború és a “menekült/migráns”-áradat közvetlen kiváltó okairól, és főleg az igazi, a háttérben (az USA-ban és Európában) zajlott, és napjainkban is zajló, titkos tárgyalásokról rántja le a leplet a Le Monde diplomatique magyar fordításban megjelent 2 írása (szerző: F. William Engdahl / fordította: Kleinheincz Ferenc, ill. J-M. Quatrepoint / Morva Judit), és részben a “Valdai Klub” Szocsiban, 2016.10.23-28. között megrendezett, 13. ülésén elhangzottak is (Magyar Nemzet, 2016.10.31-i száma, Stier Gábor tudósítása, köztük Vlagyimír Putyin beszéde / kivonat: “Oroszország Európában van, s így érdekei az EU-hoz kötik!”) amelyek Magyarországot, annak energia-, és importfüggőségét közvetlenül és közvetve is, alapvetően érintik!    (tovább…)

Egyre kevésbé hajlandóak a németek zöldáram-felárat fizetni

Egyre kevésbé hajlandóak a németek zöldáram-felárat fizetni

Egyre kevesebben hajlandóak Németországban megfizetni az ökoáram „tiszta lelkiismereti” felárát – állapítja meg az Energie & Management szaklap megbízásából készült felmérés.

A felmérésbe bevont áramszolgáltatók tájékoztatása szerin az ökoáram-felhasználás a 2013-as 29,6 milliárd kilowattóráról 2015-ben 21,2 milliárd kilowattórára csökkent. A mintegy 40 millió német háztartásból 2013-ban még ötmillió fizetett elő ökoáramra, 2015-ban viszont 4,4 millió.

Öt évvel a fukusimai atombaleset után tehát már jócskán megcsappant a németek hajlandósága arra, hogy megfizessék a környezetbarát módon előállított elektromos áram felárát.

A Verivox áramár-összehasonlító portál szóvivője a lapnak elmondta, hogy a fukusimai baleset után ugrásszerűen megnőtt a kereslet a nem atom, vagy szénerőművek, hanem más megújítható energiaforrások által termelt elektromos áram iránt. 2012 második félévében például az új szolgáltatási szerződések 81 százalékát ökoáram-tarifával kötötték meg. Három évvel később, 2015 második felében viszont az arány már 59 százalékra csökkent.

A német ökoáram-szolgáltatásban piacvezető, mintegy 500 ezer háztartást ellátó hamburgi Lichtblick vállalat energiagazdasági igazgatója Gero Lücking szerint elveszett mostanra a piac dinamikája. „Mindenfelé szélturbinákat és napelemekkel borított tetőket látva az emberek úgy érzik, az energiaipari váltás már megtörtént, így joggal teszik fel magunknak a kérdést, hogy minek finanszíroznák azt tovább” – mutatott rá.

Az ökoáram iránt csökkenő érdeklődés oka lehet az is, hogy növekedett a megújuló engeriaforrások részaránya az áramtőzsdén forgalmazott általános áramszolgáltatásban is. A német áramfelhasználásnak egyharmadát fedezi szél, víz, nap és biomassza energiaforrás, amiért a felhasználók felárban 20 milliárd eurót fizetnek ki – mutatott rá Udo Sieverding, a Verbraucherzentrale NRW az észak-rajna-vesztfáliai fogyasztóvédelmi hivatal energiaipari szakértője. Így persze csökken a hajlandóság arra, hogy teljesen „zöld” áram vásárlásával még többet áldozzunk az energiaváltásra. „A templomban is csak egyszer adakozunk, nem kétszer” – fogalmazott. (MTI)

A geotermia sem mindig zöld

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/a_geotermia_sem_mindig_zold.235070.html

A geotermikus kutak általában biztos, stabil forrásként képesek tiszta hőenergiát biztosítani, azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy ezek az energiaforrások nem szennyezik a környezetet. Elég csak a török geotermikus kutakra gondolni, melyek egy része a furcsa geológiai adottságok miatt annyira szennyező, mint a széntüzelésű erőművek – állítja az EBRD egyik friss elemzése.

Az EBRD Törökországban finanszírozóként is jelen van a geotermikus energia projekteknél, legutóbbi vizsgálataik viszont azt mutatták, hogy egyes geotermikus erőművek annyira szennyezők, mint a széntüzelésű erőművek. A szervezet tanulmánya megállapította, hogy Törökországban olyan földalatti mészkőrétegek vannak, melyek, ha 280 Celsius fokon gőzzel érintkeznek, akkor széndioxid oldódik ki. Ezek a mészkőrétegek ráadásul többnyire ott vannak, ahol a geotermikus kutak többsége található (Anatólia).

A geotermia sem mindig zöld
Ez nagyon ritka jelenség a megújuló energiánál, ezek az energiatermelési módok hagyományosan nem járnak üvegházhatású gázkibocsátással. Mindez reflektorfénybe helyezheti a török geotermikus energia projekteket, melyeknél az elkövetkező években jelentős felfutás várható: a cél, hogy 2023-ra 60 százalékkal növeljék a geotermikus kapacitásokat. A kapacitások így elérhetik az 1000 MW-ot, ami akkora már, mint egy atomerőmű kapacitása.

A geotermia sem mindig zöld
A geotermikus erőműveknek több fajtája van, az egyik típusnál a kinyert magas nyomású gőzt vezetik rá a turbinákra, mely a generátort meghajtja (dry steam plant), egy másik típusnál forró vizet nyernek ki, amit nyomáscsökkentéssel vezetnek a turbinákra (flash steam plant), továbbá olyan megoldás is létezik, amikor alacsony hőmérsékletű vizet, vagy gőzt nyernek ki és ennek hőjét hasznosítják (binary cycle power plant).

Akadtak persze olyan török energetikai cégek, melyek vitatták a tanulmány megállapításait, ilyen volt például a Zorlu Enerji, mely eddig közel 1 milliárd dollárt fektetett geotermikus projektekbe. Vannak olyan cégek is, melyek már azon dolgoznak, hogy hogyan tudják a kibocsátott széndioxidot a földbe visszajuttatni, ilyen például az ankarai központú Gurmat.

A tanulmány egyébként az EBRD-t is kínos helyzetbe hozza, mely a környezetvédelmi szempontok alapján vizsgálja a megújuló energia projekteket. Januárban a szervezet 100 millió eurót különített el törökországi geotermikus projektek finanszírozására.

(Bloomberg)

 

 

Gondot okoznak a szélerőművek

Forrás:  http://www.vg.hu/vallalatok/energia/gondot-okoznak-a-szeleromuvek-472964

Egyre nagyobb gondot okoznak az időjárásfüggő erőművek – elsősorban a szélparkok – az európai villamosenergia-hálózatoknak. Erősen ingadozva, esetenként látványosan belendülve termelik az áramot, amellyel egyrészt túlterhelhetik a rendszereket, másrészt olyan áramlásokat kelthetnek bennük, amelyek eltérhetnek a kereskedelmi megállapodásokban foglalttól.

A villamos energia ugyanis a fizikai törvényeknek engedve, és nem a szerződések szerint választja ki a maga útját az erőműtől a felhasználóig.

A rendszerüzemeltetők, így a hazai MAVIR ZRt. is, költséges fejlesztésekkel igyekszenek hozzáerősíteni hálózataikat az extra terheléshez. Bevetnek speciális szabályozásokat is. Ezek egyike, hogy a nem szándékolt áramlásoknak visszatartanak némi „helyet” a határokat metsző vezetékeken, amikor kiosztják azok kapacitásait a kereskedők között. Ám ezzel mesterségesen szűkítik a kereskedhető mennyiséget, közvetve pedig nehezebbé teszik a szomszédos országok közötti áramárak egymáshoz való közelítését.

Összefogott a Mavir a többi rendszerirányítóval

A Mavir a belső üzem-előkészítési, üzemirányítási, valamint a nemzetközi együttműködési eljárásai, folyamataival eddig sikeresen kezelte a nem szándékolt az áramlásokat úgy, hogy azok ne veszélyeztessék az üzembiztonságot.

A társaságtól kapott válasz szerint ezen áramlások már az európai szabad árampiac kialakulása óta érvényben levő kereskedelmi szabályok miatt okoznak kihívásokat. Ezeket az európai rendszerirányítók szerint a szabályozási környezet javításával lehetne kezelni, amit jogilag támogat is az Európai Bizottság tavalyi, a kapacitás-felosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó rendelete. Ennek kialakításában részt vett a Mavir is, amely együtt dolgozik az európai rendszerirányítókkal és beszállt az érintett, regionális kezdeményezésekbe is. Ilyen a kelet-közép-európai rendszerirányítók együttműködése TSO Security Cooperation (TSC), amelynek tagjai megalapították a TSCNET Services GmbH-t. Ebben 2015-ben a Mavir is részesedést vásárolt.

A TSCNET – korszerű informatikai alkalmazásokkal – olyan rendszerbiztonsági szolgáltatásokat nyújt, amelyekkel megelőzhetők az üzembiztonságot veszélyeztető nem szándékolt áramlások. Készül az úgynevezett áramlásalapú kapacitásszámítás és – kiosztás módszertana és eljárása is.

Ám nem lehet egyértelműen megbecsülni a nem szándékolt áramlások okozta károkat, mert a különböző módszertanok más-más eredményt adnak.

A kisebb kiosztott kapacitás miatt Európában 2014-ben egymilliárd eurónyival volt kisebb az áramkereskedelem a lehetségesnél (a szám a kieső kapacitások és az áramárak szorzatából adódik) az európai Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége szerint. A mínusznak körülbelül az ötöde a német–lengyel energiakapcsolatokat sújtotta. A szlovák–magyar határon e „jóléti veszteség” mintegy 40 millió euró lehetett. Az adatokat a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmánya idézte, amely kimutatta, hogy térségünkben 2011 óta ütemesen bővül a határokon keresztüli, nem szándékolt áramlások összege.

A probléma elsősorban a németországi, tengeri szélparkok megszaporodásával jelentkezett. 2011-ben a régió rendszerirányítói együtt jelentették ki, hogy „a megelőző hónapokban többször is kritikus helyzetbe került a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar villamosenergia-rendszer az Észak-Németországban termelt áram miatt, amely ezeken a rendszereken keresztül jut el a dél-németországi, osztrák és további dél-európai fogyasztókhoz”. 2012-ben a Mavir is kisebb beavatkozásra kényszerült a győri alállomáson a Világgazdaság akkori cikke szerint. A rendszerirányító szintén azzal indokolta a lépést, hogy „a német szélenergia miatt az adott négy hónapban ötször haladt át a vártnál sokkal több áram a hálózaton”.

A probléma európai szintű megoldását az adott országok egymással ellentétes érdekei is nehezítik. Kiút lehet például a hálózatok további, költséges bővítése, vagy a határkeresztező kapacitások olyan kiosztása, amikor nem a kereskedelmi szerződések, hanem a határon ténylegesen áthaladó villamos energia mennyisége után kellene fizetni. A REKK szerint bármelyek is a kiválasztott eszközök, fontos, hogy azok ne gátolják feleslegesen a szabadkereskedelmet, költségeik vállalhatók legyenek, a terheket pedig méltányosan osszák szét az érintett országok és rendszerirányítók között.

Szerző: B. Horváth Lilla

A Foci EB, a széndioxid és a megújulók

A Foci EB, a széndioxid és a megújulók

Ha összeadjuk valamennyi Nobel díjas fizikus Nobel díjait, akkora összeget kapunk, amelyből már meg lehet vásárolni egy világklasszis focistát. Ez mutatja, hogy a mai modern, morálisan hanyatló, elanyagiasodott világunkban mekkora az értéke a tudománynak, és mekkora az értéke a tömegszórakoztatásnak.

Valamikor a sport amatőr sport volt, nem anyagi haszonszerzést szolgált. Ebből a szempontból az EB igazi győztese – morális értelemben – Izland, mivel a saját lakosságából állított ki olyan csapatot, amely méltó ellenfele volt 100-szor népesebb és sokkal gazdagabb országok nagyrészt „idegenlégiósokból” álló csapatainak. Izland kiérdemelte az egész világ csodálatát, legalábbis azokét, akiknek még van erkölcsi érzékük.

A foci EB nem a sport küzdelme volt, hanem a bankszámlák küzdelme, amelyben sikerült a jobb sorsra érdemes labdarúgó sportot a pénz prostituáltjává tenni.

Hasonló jelenség figyelhető meg a természettudományokban is. Sok esetben nem a tudományos igazság számít, hanem az, hogy melyik „tudományos” elmélet hoz több hasznot, és ennek érvényesítéséhez, elfogadtatásához mely tudósokat kell megfizetni.

Csakhogy időnként porszem kerül a fogaskerekek közé. Akadnak ugyanis – jó értelemben vett – „amatőr” tudósok, akiket nem lehet megvásárolni. Ez a helyzet a tudománytalan széndioxidos klímahisztériával, és a tévesen „megújulónak” nevezett energiákkal is.

Nem véletlen, hogy az ezeket propagáló politikusok és „zöld” aktivisták között nagyrészt olyan foglalkozásokat találunk, mint például jogász, közgazdász, irodalmár, műfordító, akik meglehetősen hiányos ismeretekkel rendelkeznek a természettudományok terén. Az is feltűnő, hogy a „zöld” mozgalmak és pártok csak a nagyobb városokban képesek tömegbázist toborozni. Faluhelyen az emberek még most is a természet közelében élnek, a saját szemükkel látják annak működését, őket sokkal nehezebb lóvá tenni bármiféle „zöld” propagandával.

Hogy miért tudománytalan szélhámosság a széndioxidos klímahisztéria, arra vonatkozóan érdemes beleolvasni ebbe a két közleménybe:

http://klimaszkeptikusok.hu/?p=983#more-983

http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2016/07/Kl%C3%ADma%C3%B6sszesek%C3%BCv%C3%A9s.pdf

Vagy meghallgatni ezt a két előadást:

https://youtu.be/ekZHJ-yvOLM

https://youtu.be/US8EqgWyHrU

Ami pedig a „megújuló” energiákat illeti, érdemes szóvá tenni, hogy energia nem újulhat meg, legfeljebb átalakul, vagy más helyre áramlik. A világegyetemben az energia mennyisége az ősrobbanás óta állandó, aki nem hiszi, nézzen utána egy középiskolai fizika tankönyvben.

Hogy az ún. „megújuló” energiák a valóságban mennyire védik, kímélik a természetet, és a környezetet, arra vonatkozóan érdemes elolvasni még ezeket is:

http://klimaszkeptikusok.hu/?p=832#more-832

http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2015/11/Enpol-klimaprospektus.pdf

Dr. Héjjas István

 

Szabó Benjámin: Paks nem tud elszállni

Forrás: http://www.hir24.hu/nagyinterju/2015/04/07/szabo-benjamin-paks-nem-tud-elszallni/

Mi van, ha repülőgép csapódik a paksi atomerőműbe? És ha rakéta? A bombázást kibírja? És a földrengést? Kiszabadulhat az atom? S ha igen, mi lesz velünk? Megéri iszonyú sok pénzt, az ország GDP-jének ötödét Paks 2-be ölni? Az “első Paks” kormánybiztosával beszélgettünk. Nagyinterjú.

Kivásárolja Paksból az államot az MVM

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése döntött arról, hogy az MVM Zrt. megvásárolja az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Vértesi Erőmű Zrt. nem állami tulajdonú részvényeit.

Az MVM Zrt. közgyűlése a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2014. december 24. napjától hatályos módosított rendelkezései alapján döntött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 883 darab, 10 475 912 Ft értékű részvényének és a Vértesi Erőmű Zrt. 40 428 darab, 10 268 712 Ft értékű nem állami tulajdonban lévő részvényének MVM Zrt. általi megszerzéséről annak érdekében, hogy az MVM Csoport két meghatározó erőműve az MVM Zrt. 100 százalékos tulajdonába kerüljön.     (tovább…)

Néhány gondolat a Paksi Atomerőmű bővítéséről – 4. változat

Néhány gondolat a Paksi Atomerőmű bővítéséről  – 4. változat
Dr. Szász Gábor emeritus professzor, Gábor Dénes Főiskola

Néhány gondolat a Paksi Atomerőmű bővítéséről – 4. változat Dr. Szász Gábor emeritus professzor, Gábor Dénes Főiskola – – megnyitás külön oldalon, nagyban!

Néhány gondolat a Paksi Atomerőmű bővítéséről – 2. változat

Néhány Gondolat a Paksi Atomerőmű Bővítéséről – megnyitás külön oldalon, nagyban!

István Héjjas: Szélcsatorna

István Héjjas: Szélcsatorna

Ma reggel (2014. március 11. kedd 6 órakor) a Kossuth Rádióban közzétett hír szerint a Margit kőrúton lebontják a volt Ipari Minisztérium épületének egy részét, amely akadályozza a Hűvösvölgy felől a levegő beáramlását a belvárosba.
Várható, hogy a jobb átszellőzés hatására a belvárosban javul a mikroklíma, és tisztább lesz a levegő.
A lebontandó épületrész széláramlást akadályozó hatáskeresztmetszete kb. 3600 négyzetméter.
Illés Zoltán szerint a nukleáris energiát 7000 darab hatalmas szélerőművel kellene kiváltani.
Ezek együttes hatáskeresztmetszete kb. 30 millió négyzetméterre becsülhető.
Kérdés, hogy ha 3600 négyzetméter hatáskeresztmetszetű épületrész eltávolítása észrevehető módon képes befolyásolni a belváros
mikroklímáját, akkor a 30 millió négyzetméter együttes hatáskeresztmetszetű szélturbina erdő milyen hatással lehet a magyarországi időjárásra és a mezőgazdasági tevékenységre.
Kapcsolódó hírek:
http://index.hu/belfold/budapest/2014/02/18/heteken_belul_bontjak_a_budai_monstrumot/

http://www.portfolio.hu/ingatlan/lebombazza_a_kormany_a_margit_koruti_miniszteriumot.181498.html

http://hg.hu/cikkek/varos/16352-bpinfo-kozpark-es-melygarazs-lesz-a-margit-koruti-miniszteriumepulet-helyen-kiirtak-az-otletpalyazatot

Juhos László kifogásolta az ábrát

NA-abra-Juhos

Szélturbinák hatása a szelekre

Szélturbinák hatása a szelekre

http://zoldtech.hu/cikkek/20140302-hurrikan-szelfarm?h=rmvn
Hurrikánlassító szélfarmok
Egy amerikai kutatócsoport számítógépes szimulációkkal kimutatta, hogy a tengerpartok mentén elhelyezett szélerőmű farmok jelentős mértékben csökkentik a hurrikánok erejét. A felfedezés rámutat, új szélfarmok telepítésével, egyben a hurrikánok gyengítésével a településeken okozott kár is mérséklődne, ami gazdaságilag is előnyös, így megtérülő beruházás lehetne a kormányok számára.   (tovább…)

A megújuló energiaforrások valós tükre

A megújuló energiaforrások alkalmazásában érdekelt szervezetek és az atomenergia ellenzői gyakran hangoztatják azt, hogy hazánk számára két út van a jövőbeli energiaellátás tekintetében vagy atomenergia, vagy pedig a megújuló energiaforrások alkalmazása.
(tovább…)

2014.02.18. MTA a “Villamosenergia-ellátás a 21. században” c. konferencia. Program, előzetes regisztráció. Előzetes adalékok a konferenciához

Kedves Kollégák!

Azoknak a Kollégáknak, akik nem kaptak meghívót, azoknak tájékoztatásul és figyelemfelkeltés céljából, azok részére, akik tudnak róla, ill. előadóként is szerepelnek, azoknak emlékeztetőül, és kiegészítésül, a rendezvényre történő felkészülés céljából küldöm a mellékelt anyagokat, dokumentumokat.    (tovább…)

Atomenergiainfo – Hírlevél 2014. február 3.

From: Atomenergia Info [mailto:aei@atomenergiainfo.hu]
Sent: Monday, February 03, 2014 3:52 PM
To: undisclosed-recipients:
Subject: Atomenergiainfo – Hírlevél 2014. február 3.

http://atomenergiainfo.hu/

Atom nélkül Japán gondban lenne …  

(tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 4. rész

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 4. rész

Kedves Kollégák!

2013.09.11-13. között Bécsben tartott, 5. ERRC Nemzetközi Vízügyi Konferenciáról szóló tájékoztató befejezéseként – a folyók revitalizációjára vonatkozó, elméletben bemutatott, különböző megoldások után – szerettem volna beszámolni a konferencia 2. napján, a rendezők által szervezett, 3 szakmai – a Morva, a Donau-Auen Nemzeti Park revitalizációját, és a Bécs / Feudenau-i Vízlépcső / Vízerőmű-komplexum és a halút-/hallépcső-rendszer együttes kialakítását – mint jó és követendő példákat bemutató – kirándulásról, de sajnos erre vonatkozó anyagot – a mellékelt program-kivonat, és néhány fénykép kivételével – nem találtam.  (tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 3. rész

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 3. rész

Kedves Kollégák!

2013.09.11-13. Bécsben tartott, 5. ERRC Nemzetközi Vízügyi Konferencia keretében került sor, az EU által, az IPA-ból is támogatott, “SEE-River-Projekt” előzetes bemutatására, amely 2012.09.29-i kezdéssel és 2014.09.30-i befejezéssel szerepelne, az EU 2014-2020fejlesztési programjában.

(tovább…)

AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA
a Paksi Atomerőmű új reaktorblokkjainak építésével kapcsolatosan.

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Elnöksége örömmel vette tudomásul és üdvözli a Paksi Atomerőműben új reaktorblokkok építésére vonatkozó magyar-orosz kormányközi megállapodást.

Egyesületünk korábban is egyetértett azzal, hogy a jelenleg működő reaktorblokkok üzemidő hosszabbításának lejárta után a hazai nukleáris energiatermelés hasonló arányú hosszú távú fenntartásának nincs ésszerű alternatívája. Ezen véleményünket 2011. október 3-i Állásfoglalásában is rögzítette Egyesületünk.

A kormányközi megállapodást a 2011-ben az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiában rögzített célkitűzések megvalósítása érdekében ez eddig megtett legfontosabb és döntő lépésnek tartjuk.

Ugyanakkor sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az atomenergia hazai alkalmazása körül a rendszerváltozás óta fennállt nagy többségű politikai konszenzus felbomlani látszik. Csak remélni lehet, hogy e hosszú távú energiabiztonsági és nemzetstratégiai ügy nem válik rövid távú kampánycélok céltáblájává.

Egyesületünk nem ért egyet ez ügyben népszavazás tartásával, miután a szavazópolgárok eleve nincsenek és nem is lesznek abban a helyzetben, hogy szakmailag alátámasztott álláspontot tudjanak képviselni.

Budapest, 2014. január 27.

Bakács István
elnök

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 804060
  • Egyedi látogatók : 90734
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 196
  • Egyedi látogatók 24 órája : 39

Reális Zöldek Klub

Naptár

2017. október
h k s c p s v
« jún    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top