Gazdaságtalan a Vértesi Erőmű működése!?
Közzétette: realzoldek - június 8th, 2010Gazdaságtalan a Vértesi Erőmű működése!? Vertesi-Eromu – dokumentum.
Simon Kálmán köszöntése
Közzétette: realzoldek - május 13th, 2010
Dr. SIMON KÁLMÁN 90 éves
Az OMBKE Bányászati Szakosztályának előterjesztésére “Magyar Bányászatért” emlékéremmel tüntette ki Dr. Simon Kálmánt, a műszaki tudományok doktorát, a KBFI korábbi vezérigazgatóját, az OMFB nyugalmazott főosztályvezetőjét a Magyar Bányászati Szövetség 2010. május 10-én. Az átadási ünnepségen Dr. Simon Kálmán lakásán, Holoda Attila, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke meleg szavakkal méltatta az ünnepelt kimagasló szakmai életútját és reményének adott kifejezést, hogy 10 év múlva hasonló találkozásra kerül sor. Jó kívánságaikat fejezték ki az ünnepségen résztvevő Dr. Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára, Dr. Gagyi Pálfy András, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ügyvezető igazgatója, Dr. Gál István, Dr. Horn János és Dr. Vojuczki Péter.
Livo László: Elmélkedés hazai energetikai lehetőségeinkről
Közzétette: realzoldek - május 13th, 2010Elmélkedés hazai energetikai lehetőségeinkről
Voltam egy konferencián. Nagyon érdekes és lélekemelő volt. Különösen azután, hogy meglátogattam az „Ipar napjai” c. kiállítást. Ez a rendezvény a Vásárváros egyetlen (A) pavilonjában mutatta be a magyar ipart. Már a méretek is megdöbbentőek, de ha a külföldön készült kereskedelmi termékeket leszámítjuk, akkor szomorodhatunk el igazán…
Ehhez képest felüdülés volt a konferencia, ahol jobbnál jobb előadások mondták el, hogy ipari nyersanyagot és primer energiahordozót tekintve mennyire gazdag Hazánk!
A hazai energiaforrások kihasználásának lehetőségei és ellentmondásai
Közzétette: realzoldek - május 11th, 2010A hazai energiaforrások kihasználásának lehetőségei és ellentmondásai
Dr. Gál István
Dr. Gál István, a műszaki tudományok kandidátusa, a GTTSZ energetikai bizottságának titkára. Hozzászólás a GTTSZ 2010.május 4-i Energetikai Konferenciáján.
A mai konferencia megrendezésével a GTTSZ célja véleményem szerint az volt, hogy áttekintsük az ország energetikai célú megújuló és meg nem újuló természeti erő¬forrásait.
Szükség van-e új importforrásokra, növelve a nagyon magas – jelenleg közel 80%-os – importfüggőségünket, vagy rendelkezünk hazai természeti erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik a magas arány lényeges csökkentését. Véleményem szerint igen, és ez azt jelentené, hogy sok tízezer új munkahely teremthető, javulhat a hazai költségvetés helyzete, csökkenne az energia import¬függőségünk és szükségtelen politikailag instabil országokon átmenő gázvezeték építése.
A természeti erőforrások metafizikája és geopolitikája Magyarországon
Közzétette: realzoldek - április 12th, 2010Kedves László!
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 2010. április 8 -11.
között tartotta a XII. Bányászati, Földtani és Kohászati
Konferenciáját.
“A természeti erőforrások geopolitikája és metafizikája
Magyarországon” címmel a konferencián előadást tartottam, amely írott
változatát mellékelten megküldöm és felajánlom a “Jó szerencsét”
rovatban való megjelentetésre.
Üdvözöllek:
Vojuczki Péter
szerkesztő
—————————————————–
A természeti erőforrások metafizikája és geopolitikája Magyarországon
Geopolitics and Metaphysics of Natural Resources in Hungary
Dr. VOJUCZKI PÉTER, okleveles bányamérnök, ügyvezető igazgató, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztályának alelnöke
Auroma Kft., 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 13-15.
Összefoglaló
Dr. Horn János levele Nagy Gábor Miklós úrhoz
Közzétette: realzoldek - március 11th, 2010Nagy Gábor Miklós
úrnak,
a Magyar Közgazdasági Társaság
titkárságvezetője
B u d a p e s t
Tisztelt Nagy Gábor Miklós Úr !
Köszönöm, hogy munkahelyi e-mail-emre visszaigazolta jelentkezésemet a mai napi konferenciára.
Sajnos ma hajnalra megbetegedtem , így legnagyobb sajnálatomra a konferencián nem tudok megjelenni.
A konferencián szerettem volna hozzászólni, de sajnos ezt már nem tehetem meg.
Ezért írásban foglaltam össze a tervezett mondanivalóm lényegét és nagy megtiszteltetés lenne, ha az felolvasásra kerülne. Ez 4 percet vesz / venne igénybe. Tovább olvasom »
Csak úgy ne legyen, ahogy kellene?
Közzétette: realzoldek - március 5th, 2010Csak úgy ne legyen, ahogy kellene?
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2009. évben a munkanélküliek száma elérte a 456 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 10,8%, az állásukat vesztők többsége végleg állástalanná válik. Ez a mai magyar társadalom egyik legnagyobb problémája. Ha nem leszünk képesek ezen változtatni, akkor a kérdésre – Mi leszel, ha nagy leszel? – nem a vágyakat kifejező, hanem jelenlegi realitásból kiinduló választ várhatjuk: Munkanélküli.
Milyen értéktermelő tevékenységgel lehet csökkenteni a munkanélküliek számát? Erre kell javaslatokat kérni a szakmák művelőitől. Úgy vélem, hogy hazai bányászat lehetőségei ezen a területen nagyok, meghatározóak. Ennek alapját megkutatott és reménybeli ásvány-, érc- és szénvagyon képezi. A Magyar Geológiai Szolgálat adatai szerint 3650 lelőhelyen 38 milliárd tonna az ásványvagyonunk. 2007-ben 1280 bánya termelése 75 millió tonna volt. Noha a kőolaj- és a földgáz készletünk valóban korlátozott (1800 PJ), de van sok gazdaságosan kitermelhető szén- (27000 PJ), 38 millió tonna bauxit-, 3 millió tonna mangánérc-, világviszonylatban jelentős réz-, ólom- és cink, a Paksi Atomerőmű működéséhez további 35 évre elegendő uránérc vagyonunk!
A Magyar Bányászati Szövetség kimutatása szerint 2006-ban az ágazat közel 22,5 ezer főt (1990-ben 81,5 ezer főt) foglalkoztatott. Minden bányászati munkahelyhez legalább négy másik kötődik. Mértékadó számítások szerint az ércbányászatunk ésszerű fejlesztésével 5500 – 6000 munkahely teremthető. Ezzel a létszámmal hazánk korábban tervezett érctermelésének értéke 2008. évi világpiaci árakon egy milliárd dollárra becsülhető. A szénbányászat felszámolása a kapcsolódó munkahelyekkel együtt 350 – 400 ezer jövedelmező munkahely elvesztését jelentette a munkanélküliséggel most leginkább küszködő régiókban. Tovább olvasom »
Bányamérnök az energiapolitikáról
Közzétette: realzoldek - február 26th, 2010Vojuczki Péter bányamérnök hozzászólása vágatlanul, kommentár nélkül. Elhangzott a GTTSZ “Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban” fórumán. 2010. február 25. A fórum viaindító előadását Dr. Molnár Csaba kancellária miniszter tartotta.
A Clubrádióban PhD Vojuczky Péter, Dr. Zoltay Ákos és Rabi Ferenc beszélgetése
Közzétette: admin - január 21st, 2010A Clubrádióban PhD Vojuczky Péter, Dr. Zoltay Ákos és Rabi Ferenc beszélgetése
A Vértesi Erőmű bezárása ellentétes Magyarország importgáz függésének enyhítési szándékával
Közzétette: admin - december 21st, 2009Juhos László főszerkesztő úr,
Reális Zöldek
Kedves László!
Javasolom a “Jószerencsét” rovatban megjelentetni Dr. Katics Ferenc “ A Vértesi Erőmű bezárása ellentétes Magyarország importgáz függésének enyhítési szándékával“ című mellékelt írását.
Jószerencsét!
Vojuczki Péter
rovatszerkesztő
rovatszerkesztő
Kellemes Karácsonyt!
Közzétette: admin - december 14th, 2009
Kellemes Karácsonyt!
Livo László: Életünk az energia
Közzétette: admin - november 29th, 2009Juhos László főszerkesztő úr,
Reális Zöldek
Reális Zöldek
Kedves László!
Javasolom a “Jószerencsét” rovatban megjelentetni Livó László okleveles bányamérnök
Életünk az energia ( LivoLaszlo: Életünk az energia – pdf) című mellékelt írását.
Jószerencsét!
Vojuczki Péter
rovatszerkesztő
rovatszerkesztő
Interjú Dr. Vojuczki Péterrel
Közzétette: realzoldek - november 12th, 2009Ladányi András: Bányászat nélkül nincs esély a fejlődésre és a felzárkózásra.
Interjú Dr. Vojuczki Péterrel: http://www.tilos-az-a.hu/vojuczki_01.html
Vojuczki Péter bányamérnök hozzászólása
Közzétette: realzoldek - november 12th, 2009Dr. Vojuczki Péter, rovatszerkesztő
Közzétette: realzoldek - november 12th, 2009Jószerencsét!
Ebben a számban új rovat indul, amelyben a természeti erőforrásokból alapértékeket előállító bányászattal foglalkozó, azt támadó vagy védő írásokat szeretnénk közreadni. Célunk feltárni, esetenként bemutatni, hogy mennyire alkalmasak a természeti adottságaink versenyképes, a kincstárat gazdagító művelésre, bányászatunk pedig a nyersanyag- és energiaellátásunk biztonságának, a gazdaságunk civilizált mederben való fejlődésének és az ország fizetőképessége fenntartásának elősegítésére. Az új geopolitikai feltételek az ásványi nyersanyagokkal való gazdálkodás objektív újraértékelését sürgetik. Aligha elvárható ugyanis másoktól, hogy az általunk felhasznált nyersanyagokat és energiahordozókat számunkra kedvező áron, hosszú távon, a saját környezetüket miattunk fokozottan igénybe véve, helyettünk kitermeljék és ideszállítsák.
A bányászat mindenütt a környezet terhelésével jár, amely legkíméletesebb módjának keresése és alkalmazása elsőrendű szakmai feladat. Ebben a tekintetben minden előrevivő kritika hasznos, fejlesztésre ösztönző, de sértő, hogyha nem kiforrott elméleti feltételezések alapján a műszaki fejlesztés helyett a hazai gazdaságos és környezetkímélő bányászat, és a termékeit felhasználó ipar felszámolása és az import részesül előnyben. Napjainkban a bányászatunk mintegy 24 ezer fővel közel évi 140 millió tonna nyersanyagot termel. Ki tudja pontosan megmondani, hogy ez a termelés milyen értéket képvisel, hogyan részesedik a bruttó hazai termékből? Szeretnénk, hogy a közvélemény többet tudjon, hitelesebben értesüljön a kitermelő ágazataink valódi jelentőségéről és a környezetre kifejtett hatásáról, mert a megélhetésünk, többek között az, hogy mennyiért fogunk lakni, melegedni, világítani és közlekedni, mindnyájunk állásfoglalásától függ. Kérem tisztelt olvasóinkat, hogy írásaikkal, hozzászólásaikkal segítsék e közérdek legjobb kifejezését.
Dr. Simon Kálmán és Dr Horn János kollégáknak köszönöm, hogy tanácsaikkal és írásaikkal segítik a rovat indulását. (Dr. Vojuczki Péter, rovatszerkesztő).
Tovább olvasom »
Egy lehetőség Salgótarján és környéke energia gondjainak orvoslására
Közzétette: admin - november 3rd, 2009
Egy lehetőség Salgótarján és környéke energia gondjainak orvoslására – dokumentum – Dr. Bocsi Ottó okl. bányamérnök, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott osztályvezetője és Livo László okleveles bányamérnök, ügyvezető, Marketinfo Bt. (Salgótarján) írása.
AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA
Közzétette: admin - október 18th, 2009
AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA
Dr. Havelda Tamás 1981-ben szerzett bánya¬művelő mérnöki oklevelet. Az egyetem elvégzését követően két évig Tatbányán dolgozott, majd átkerült az Oroszlányi szénbányákhoz.
A termelésirányítás és a tervezés minden lépcsőjét végigjárva lett Márkushegyen felelős műszaki vezető. Az erőmű és a bánya integrációja óta a Vértesi Erőmű Zrt. bányászati igazgatója.
2005-ben doktori oklevelet szerzett a Miskolci Egyetemen. Hosszú ideje aktívan rész vesz több társadalmi szervezet munkájában is.
Talán első olvasatra nehezen értelmezhető, hogy mit is jelent a címben meg-fogalmazott gondolat. Egy üzem, egy termelő hely is tud alkalmazkodni? Tud, sőt kell is alkalmazkodnia ahhoz, hogy megújulhasson, hogy korszerűsödjön, hova tovább életben maradhasson.
Sok-sok évre visszanyúlva tudatosan – néha persze ösztönösen – kereste az üzem, az akkori vezetés a munkavállalókkal karöltve, a nagyobb termelés elérésének úját. Nem sokkal a „hurrá korszak” után érthető volt ez a törekvés. Hamar felismerést nyert, hogy sokat termelni csak intenzív gépesítéssel lehet. (No persze az ember, a technológia sem mellékes.) Már a bánya tervezésekor magas fokú gépesítés és tipizálás volt a cél. Nagykapacitású, a kor fejlettségének meg¬felelő technikai háttér került beszerzésre. Ekkor a mennyiség volt az elsőrendű szempont. Ez volt a mennyiségi igényekhez alkalmazkodás.
A vállalat más bányaüzemeinek kimerülése miatt egyre inkább előtérbe került – a kommunális piac kiszolgálása– a tisztán termelés, a kiadott termék minőségé¬nek javítása érdekében. A program a föld alatt, a termelő helyeken kezdődött és a központi osztályozó légszérjeinél fejeződött be. Ez nem más, mint a minőségi igényekhez alkalmazkodás.
Számtalan kisebb-nagyobb szervezeti átalakítás után, 1992-höz értünk. Gazda¬sági okokból megtörtént a nagy múltú Oroszlányi Szénbányák átalakulása. Az improduktív tevékenységet az Oroszlányi Szénbányák FA-ba, míg az életképesen működő részt a Széntermelő és Szénértékesítő Leányvállalatba szervezték. Néhány hónapos működés után a leányvállalat átalakult Oroszlányi Bányák Kft-vé. Ez volt a gazdasági körülményekhez alkalmazkodás.
Időközben az országban sorra alakultak a bánya-erőmű integrált társaságok, és világossá vált az integráción kívüli maradók sorsa. 1994 áprilisában három erőmű (Oroszlányi, Bánhidai, Tatabányai) és két bányatársaság (Oroszlányi Bányák Kft és Tatabányai Bányák Vállalat) integrációjával megalakult a Vértesi Erőmű Részvénytársaság. Ezzel az átalakulással a Márkushegyi Bányaüzem is bekerült az integrációba. Ismét új kihívások elé nézett az üzem. A kissé eltérő szakmakultúrájú Mányi Bánya ásványvagyonának kimerüléséig, bezárásáig jó néhány esetben és módon Márkushegy kisegítette az „új kistestvérét”. Gépesítés, technológia és eszközátadás, ami alatt termékcserét kell érteni. Alkalmazkodás volt ez is, mint ahogy az újonnan létrejött családoknál szokás. A Mányi bánya bezárásakor kiváló szakképesítésű munkavállalóival segítette viszont a családot.
Bányásznap
Közzétette: admin - szeptember 15th, 2009
A Bányásznap (ma szeptember első vasárnapja) hosszú múltú hagyományra tekint vissza. 1951 előtt bányavidékenként eltérő időpontban rendezték ezeket az ünnepségeket a bányászok nehéz és küzdelmes munkájának megbecsülésére.
* Szent Borbála a bányászok védőszentje, így hagyományosan az ő napjához, december 4-hez kötődött az ünnep.
* Tatabányán a Bányalelkészség Szent István király temploma védőszentjének ünnepén augusztus 20-án tartották a búcsút, itt ez volt a bányásznap is.
* 1951-től szeptember első vasárnapján országosan egységesen tartják a Bányásznapot, az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére. A tatabányai bányászat nagyon mostoha körülményei, az 1950-es nagy bányaszerencsétlenség és az ezek miatti elégedetlenséget akarták csillapítani a Bányásznap törvénybe iktatásával.
Ezer szó a bányászatról az 59. bányásznap alkalmából
Közzétette: admin - szeptember 14th, 2009Ezer szó a bányászatról az 59. bányásznap alkalmából
Dr. Vojuczki Péter, okleveles bányamérnök
Energetikai vitákban egy mérnök hozzászóló megkérdezte, hogy miért akarnak a bányászok mindenáron dolgozni? Egy ismert szociológus őszintén a távolba tűnő fehér vitorlához hasonlította bányászatunkat. Meghökkentő látószögek, mert az életmódot és az önfenntartásra törekvést kérdőjelezik meg.
Azt válaszoltam, hogy a bányászok életmódjának igazi értelme a védekezés a bizonytalanság ellen. Az építés-, az anyagi termelési folyamatok-, a fűtés-, a villamosenergia-, a hajtóanyagok nyersanyagai alapvető emberi értékek és ezek kiszámítható rendelkezésre állása nélkülözhetetlen.
Noha nem vitatták e megállapítást, eltűnődtem azon, hogy a világtendenciák ellenére mennyire általános szemlélet nálunk, hogy a természeti adottságainak kiaknázása nélkül jobban lehet boldogulni. A világ bányászati termelése ugyanis növekedést mutat, mégis civilizációs probléma, hogy lehetséges-e a növekvő igények tartós kielégítése.
A világban tudják – nálunk immár 40 éve tagadják – a bányászat és a műszaki fejlődés, valamint a bányajáradék és a kincstárak szoros kapcsolatát is. Pedig gazdaságtörténetünknek lényeges eleme e kötelék leírása. A jelenlegi válságból kiutat keresőknek nem ártana áttekinteni, hogy mennyire kötődnek eddigi eredményeink bányászatunkhoz, természeti erőforrásainkhoz. Tovább olvasom »
Powered by FireStats
Legutóbbi hozzászólások