Bányamérnök az energiapolitikáról

Közzétette: realzoldek - február 26th, 2010

Vojuczki Péter bányamérnök hozzászólása vágatlanul, kommentár nélkül. Elhangzott a GTTSZ “Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban” fórumán. 2010. február 25. A fórum viaindító előadását Dr. Molnár Csaba kancellária miniszter tartotta.

A Clubrádióban PhD Vojuczky Péter, Dr. Zoltay Ákos és Rabi Ferenc beszélgetése

Közzétette: admin - január 21st, 2010

klub20100118-145903  – mp3

A Clubrádióban PhD Vojuczky  Péter, Dr.  Zoltay Ákos és Rabi Ferenc beszélgetése

A Vértesi Erőmű bezárása ellentétes Magyarország importgáz függésének enyhítési szándékával

Közzétette: admin - december 21st, 2009

Juhos László főszerkesztő úr,
Reális Zöldek

Kedves László!

Javasolom a “Jószerencsét” rovatban megjelentetni Dr. Katics Ferenc “ A Vértesi Erőmű bezárása ellentétes Magyarország importgáz függésének enyhítési szándékával című mellékelt írását.

Jószerencsét!
Vojuczki Péter
rovatszerkesztő

Kellemes Karácsonyt!

Közzétette: admin - december 14th, 2009
Kellemes Karácsonyt!

Kellemes Karácsonyt!

Livo László: Életünk az energia

Közzétette: admin - november 29th, 2009
Juhos László főszerkesztő úr,
Reális Zöldek
Kedves László!
Javasolom a “Jószerencsét” rovatban megjelentetni Livó László okleveles bányamérnök 

Életünk az energia ( LivoLaszlo: Életünk az energia – pdf)  című mellékelt írását.

Jószerencsét!
Vojuczki Péter
rovatszerkesztő

Interjú Dr. Vojuczki Péterrel

Közzétette: realzoldek - november 12th, 2009

Ladányi András: Bányászat nélkül nincs esély a fejlődésre és a felzárkózásra.

Interjú Dr. Vojuczki Péterrel: http://www.tilos-az-a.hu/vojuczki_01.html

Vojuczki Péter bányamérnök hozzászólása

Közzétette: realzoldek - november 12th, 2009


Dr. Vojuczki Péter, rovatszerkesztő

Közzétette: realzoldek - november 12th, 2009

Jószerencsét!

Ebben a számban új rovat indul, amelyben a természeti erőforrásokból alapértékeket előállító bányászattal foglalkozó, azt támadó vagy védő írásokat szeretnénk közreadni. Célunk feltárni, esetenként bemutatni, hogy mennyire alkalmasak a természeti adottságaink versenyképes, a kincstárat gazdagító művelésre, bányászatunk pedig a nyersanyag- és energiaellátásunk biztonságának, a gazdaságunk civilizált mederben való fejlődésének és az ország fizetőképessége fenntartásának elősegítésére. Az új geopolitikai feltételek az ásványi nyersanyagokkal való gazdálkodás objektív újraértékelését sürgetik. Aligha elvárható ugyanis másoktól, hogy az általunk felhasznált nyersanyagokat és energiahordozókat számunkra kedvező áron, hosszú távon, a saját környezetüket miattunk fokozottan igénybe véve, helyettünk kitermeljék és ideszállítsák.

A bányászat mindenütt a környezet terhelésével jár, amely legkíméletesebb módjának keresése és alkalmazása elsőrendű szakmai feladat. Ebben a tekintetben minden előrevivő kritika hasznos, fejlesztésre ösztönző, de sértő, hogyha nem kiforrott elméleti feltételezések alapján a műszaki fejlesztés helyett a hazai gazdaságos és környezetkímélő bányászat, és a termékeit felhasználó ipar felszámolása és az import részesül előnyben. Napjainkban a bányászatunk mintegy 24 ezer fővel közel évi 140 millió tonna nyersanyagot termel. Ki tudja pontosan megmondani, hogy ez a termelés milyen értéket képvisel, hogyan részesedik a bruttó hazai termékből? Szeretnénk, hogy a közvélemény többet tudjon, hitelesebben értesüljön a kitermelő ágazataink valódi jelentőségéről és a környezetre kifejtett hatásáról, mert a megélhetésünk, többek között az, hogy mennyiért fogunk lakni, melegedni, világítani és közlekedni, mindnyájunk állásfoglalásától függ. Kérem tisztelt olvasóinkat, hogy írásaikkal, hozzászólásaikkal segítsék e közérdek legjobb kifejezését.

Dr. Simon Kálmán és Dr Horn János kollégáknak köszönöm, hogy tanácsaikkal és írásaikkal segítik a rovat indulását. (Dr. Vojuczki Péter, rovatszerkesztő).
Tovább olvasom »

Egy lehetőség Salgótarján és környéke energia gondjainak orvoslására

Közzétette: admin - november 3rd, 2009


Egy lehetőség Salgótarján és környéke energia gondjainak orvoslására
– dokumentum – Dr. Bocsi Ottó okl. bányamérnök, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott osztályvezetője és Livo László okleveles bányamérnök, ügyvezető, Marketinfo Bt. (Salgótarján) írása.

AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA

Közzétette: admin - október 18th, 2009

AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA

Dr. Havelda Tamás 1981-ben szerzett bánya¬művelő mérnöki oklevelet. Az egyetem elvégzését követően két évig Tatbányán dolgozott, majd átkerült az Oroszlányi szénbányákhoz.

A termelésirányítás és a tervezés minden lépcsőjét végigjárva lett Márkushegyen felelős műszaki vezető. Az erőmű és a bánya integrációja óta a Vértesi Erőmű Zrt. bányászati igazgatója.

2005-ben doktori oklevelet szerzett a Miskolci Egyetemen. Hosszú ideje aktívan rész vesz több társadalmi szervezet munkájában is.
Talán első olvasatra nehezen értelmezhető, hogy mit is jelent a címben meg-fogalmazott gondolat. Egy üzem, egy termelő hely is tud alkalmazkodni? Tud, sőt kell is alkalmazkodnia ahhoz, hogy megújulhasson, hogy korszerűsödjön, hova tovább életben maradhasson.

Sok-sok évre visszanyúlva tudatosan – néha persze ösztönösen – kereste az üzem, az akkori vezetés a munkavállalókkal karöltve, a nagyobb termelés elérésének úját. Nem sokkal a „hurrá korszak” után érthető volt ez a törekvés. Hamar felismerést nyert, hogy sokat termelni csak intenzív gépesítéssel lehet. (No persze az ember, a technológia sem mellékes.) Már a bánya tervezésekor magas fokú gépesítés és tipizálás volt a cél. Nagykapacitású, a kor fejlettségének meg¬felelő technikai háttér került beszerzésre. Ekkor a mennyiség volt az elsőrendű szempont. Ez volt a mennyiségi igényekhez alkalmazkodás.

A vállalat más bányaüzemeinek kimerülése miatt egyre inkább előtérbe került – a kommunális piac kiszolgálása– a tisztán termelés, a kiadott termék minőségé¬nek javítása érdekében. A program a föld alatt, a termelő helyeken kezdődött és a központi osztályozó légszérjeinél fejeződött be. Ez nem más, mint a minőségi igényekhez alkalmazkodás.
Számtalan kisebb-nagyobb szervezeti átalakítás után, 1992-höz értünk. Gazda¬sági okokból megtörtént a nagy múltú Oroszlányi Szénbányák átalakulása. Az improduktív tevékenységet az Oroszlányi Szénbányák FA-ba, míg az életképesen működő részt a Széntermelő és Szénértékesítő Leányvállalatba szervezték. Néhány hónapos működés után a leányvállalat átalakult Oroszlányi Bányák Kft-vé. Ez volt a gazdasági körülményekhez alkalmazkodás.
Időközben az országban sorra alakultak a bánya-erőmű integrált társaságok, és világossá vált az integráción kívüli maradók sorsa. 1994 áprilisában három erőmű (Oroszlányi, Bánhidai, Tatabányai) és két bányatársaság (Oroszlányi Bányák Kft és Tatabányai Bányák Vállalat) integrációjával megalakult a Vértesi Erőmű Részvénytársaság. Ezzel az átalakulással a Márkushegyi Bányaüzem is bekerült az integrációba. Ismét új kihívások elé nézett az üzem. A kissé eltérő szakmakultúrájú Mányi Bánya ásványvagyonának kimerüléséig, bezárásáig jó néhány esetben és módon Márkushegy kisegítette az „új kistestvérét”. Gépesítés, technológia és eszközátadás, ami alatt termékcserét kell érteni. Alkalmazkodás volt ez is, mint ahogy az újonnan létrejött családoknál szokás. A Mányi bánya bezárásakor kiváló szakképesítésű munkavállalóival segítette viszont a családot.

Tovább olvasom »


Copyright © 2007 Reális Zöld vélemények. DVD to iPod converter. Best laptops. Antivirus software
FireStats icon Powered by FireStats

Secured for spam by MLW and Associates, LLP's Super CAPTCHASecured by Super-CAPTCHA © 2009-2010 MLW & Associates, LLP. All rights reserved.