Archive for the ‘Közélet’ Category

Ki volt Angéla Merkel ?

Ki volt Angéla Merkel ?

Olvassátok és terjesszétek!

Rebecca – Angela Merkel Európa sírásója ZSIDÓ!

Olvastam már e tudnivalókat Merkelről, de ez most összeszedettebb.

http://leleplezo.eu/?modul=oldal&tartalom=1196458
https://www.youtube.com/watch?v=HvhOoSWFzJA

 

Korrupt politikusok összehörcsögölték a közvagyont

Hol vagyon a vagyon címmel jelent meg Bogár László legújabb könyve a Kairosz Kiadónál. A cím szójátéka arra az ellentmondásra utal, amelynek lényege, hogy az emberiség és benne a magyarság úgy akar a „jó gazda gondosságával”  gazdálkodni a szakrális felelősségére bízott  világgal, hogy e roppant vagyontömeg lényegi összefüggéseiről  fogalma sincs. A közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

– Professzor Úr, az emberi gazdálkodás alapvető célja az, hogy a méltó élet feltételeit megteremtse, az adott emberi közösség anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi javait gyarapítsa. Pár ezer esztendeje ez többé-kevésbé így van. Most, a III. évezred elején elénk dobban-e új kihívás? 

– A „jó gazda gondosságával gazdálkodni” formula évezredek óta létezik. Az ókori görög kultúra is használta, és a római jogban is szerepelt. Mi több, a mai magyar polgári jogban is benne van. Szimbolikus üzenetként is értelmezhetjük, hogy akkor használják, ha valamilyen kár esemény történik, és azt kell bizonyítani, hogy az érintett felek mindent megtettek a kár elhárítása érdekében, vagy, ha erre már nem volt mód, legalább a kár mérsékléséért. És ma valóban ez a legfőbb feladatunk, a „kármentés”. Az, hogy felismerjük, hogy mi emberek ma nem vagyunk „jó gazdái” a szakrális felelősségünkre bízott Teremtésnek, és, ha már így van, és ezen rövidtávon nem nagyon tudunk változtatni, akkor legalább ne ártsunk. Az ember mindig sajátos kettős természettel rendelkezett/rendelkezik. A kentaur ennek a kettősségnek volt az egyik legpontosabb szimbóluma a görög mitológiában. A bennünk lévő „állat” (a kentaur alsó teste) a földhöz köt minket, de Isten képmásaiként az ég felé törünk, a szakrális egyensúlyt és harmóniát keressük. Van, amikor az állat mértéktelen, féktelen habzsolása uralkodik bennünk, a létfenntartás, fajfenntartás, élettérért való kíméletlen küzdelem, de van amikor a szeretetteljes türelem, szelídség, alázat. Most egy olyan, szellemileg hanyatló korszak utolsó évszázadainak egyikében lehetünk, amikor az ember globális csúcsragadozóként, vagy inkább globalizált „techno-hüllőként viselkedik. Nap, mint nap meg kell tudnunk „szelídíteni” magunkban ezt az „állatot”, hogy mentsük, ami menthető.

– Az ember nevű élőlény létének kritikus elágazási pontjához érkezett. Vagy képes végre szembesülni azzal, hogy mit művel, és változtat önpusztító létmódján, vagy ebben a formájában megszűnik létezni. Mi adhat okot és bátorságot ahhoz, hogy az ember – szakítva az utóbbi hatezer év gyakorlatával – kezdjen el bízni a másik emberben?

– Sokszor el kell majd mondanunk önmagunknak az ősi keleti bölcsességet, miszerint:”Ha változást akarsz, a változás légy te magad.” Ha a világ kegyetlen, pusztító és gonosz, ez valójában saját tükörképünk, így a változás csak legbelülről, lelkünk legmélyebb szellemi rétegeiből indulhat el.

Nem készült semmiféle vagyonleltár, pedig nagyon valószínű, hogy százmilliárd dolláros nagyságrendű a veszteség. Pedig éppen hogy bővülni kellett volna a vagyonmérlegek, hiszen az anyagi vagyon mellett van két még fontosabb vagyontömb, a természeti vagyon (föld, víz, élővilág) és az emberi vagyon (népességvagyon, egészségvagyon, szellemi vagyon stb.) A nagy történelmi elszámoltatással első sorban önmagunknak tartozunk erkölcsileg, hisz arra már nincs semmi remény, hogy ebből bármit visszaszerezhetünk. De legalább pontosan tudnunk kellene, hogy milyen vagyontárgyakból milyen veszteség ért minket, és ezért kit és milyen felelősség terhel. A Tax Justice Network nevű nemzetközi szervezet hatéves kutatás nyomán tette közzé, hogy mekkora volt az, az összeg, amit a világ egyes országaiból „off-shore”-ba vittek, magyarul kiloptak. Arra az eredményre jutottak, hogy ez összesen 22 ezermilliárd dollár, ez annyi, mint Kína egész nemzeti vagyona! Magyarországról az elmúlt harminc év során szerintük 242 milliárd dollárnyi vagyon „mentettek ki”, ami a nemzeti vagyonunk 40%-a. Az egész világon egyetlen ország van, amelyet relatíve ennél is nagyobb vagyonvesztés sújtott, és ez Elefántcsontpart. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. És, sajnos nem elég, hogy észre sem vettük, hogy mit művelnek velünk, de semmi jelét nem adjuk, hogy érdekelne minket, hogy mi történt/történik a hazánkkal. Az új kormány 2010 augusztusában hozott egy határozatot arról, hogy másfél éven belül el kell készíteni Magyarország komplex vagyonleltárát. Eltelt öt és fél év, ám a munka még el sem indult. Csak remélni tudjuk, hogy, ami késik, az nem múlik. Tudás, bátorság, becsület nélkül nincs méltó emberi élet. Sőt hova tovább semmilyen élet nincs. Hinnünk kell benne, hogy vissza tudunk fordulni erről a végzetes lejtőről.

  – A magyar história utóbbi két és fél évtizedében azok a politikusok, akik a magyar közösséget megfosztották vagyonától, megvagyonosodtak. Az Ön könyve hogyan könnyíti meg elszámoltatásukat?

– Nagyon nehéz ma megnyugtató választ adni erre a kérdésre. Talán onnan lehetne kiindulni, hogy a világ leganyagibb dolga a pénz, hiszen, ha azt mondjuk „anyagiak”, akkor mindenki tudja, hogy a pénzre gondolunk. A világ legszellemibb „dolga” viszont kétségkívül a hit, a bizalom. Ám, az elmúlt évszázadok megrendítő pontossággal jelzik, hogy minden pénzrendszer azonnal összeomlik, ha elfogy „alóla” a hit és a bizalom. A mai emberiség, vagyis ez a mértéktelen, féktelen „csúcsragadozó”, valójában szorong. Ha esetleg nem rettegne attól, hogy mi lesz vele, ha nem tesz magáévá brutálisan mindent, ami egyáltalán megragadható, akkor talán csillapulna mértéktelensége. A szakrális tradicionalitás embere mindent, a saját tehetségét, képességeit, készségeit is a Teremtő ajándékának tekintette, és, mint ilyet természetes módon ajándékozott tovább. Tette ezt abban a biztos tudatban, hogy mindenki más is így él, így érez, így viselkedik, így soha senki nem fog szűkölködni sem anyagi sem szellemi javakban. Ezt a közösségi szeretet-hálót kellene helyreállítani, ami nagyon-nagyon nehéz lesz. Még pedig azért, mert szellemileg nagyon mélyre süllyedtünk, és legfőképpen azért, mert elfogyott belőlünk a hit és a bizalom, és nagyon nehéz megmondani, hogy a visszaforduláshoz szükséges erőkifejtésünk mit használhat majd „támasztékul”. Csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar nemzet nevű emberi közösség végre szembesül azzal, hogy az elmúlt néhány évtized során történelmének egyik legdrámaibb vagyonvesztésén ment keresztül. Ráadásul úgy, hogy közben a „nemzeti vagyon” fogalma is eltűnt a statisztikai számbavételi rendszerből. Bármilyen hihetetlen, de 1989-ben még volt a statisztikai évkönyvnek ilyen fejezet, 1990 óta viszont nincs.

 

Áder bátor akar lenni, csak Orbán ne lenne

Forrás:  http://nol.hu/belfold/ader-bator-akar-lenni-de-orbannal-utkozni-nem-mer-1584463

A belpolitikából történő kivonulás szándéka és egy ENSZ-karrier lehetősége is magyarázhatja Áder János új keletű érdeklődését a zöld ügyek iránt. A jelenlegi elnök környezetvédelmi érdeklődésének nincsenek mély gyökerei, ennek ellenére akadnak, akik a fordulatot őszintének tartják, bár a hitelességét kétségkívül erősítené, ha itthon is vállalna érte néhány keményebb ütközést.

A Fidesz vezetésében a kezdetek óta nincs jelen markánsan a környezetvédelem: jellemző adalék, hogy a 90-es években a párt úgynevezett zöld frakciójának összejövetelén az oda delegált

elnökségi tag azt mondta: legszívesebben az összes környezetvédőt a Dunába szórná.

Ma már annak a ténynek is dokumentumértéke van, hogy az eseményen, ahol gyakorlatilag a zöld témák iránt érdeklődő összes helyi és országos fideszes politikus felvonult, Áder János nem vett részt. Az egyik jelenlévő lapunknak utóbb azt mondta, hogy inkább azon csodálkoztak volna, ha Áder ott van, mivel semmilyen érdeklődést nem mutatott a környezetvédelem iránt.

Ebben a hozzáállásban először akkor mutatkozott változás, amikor a Fideszen belüli száműzetés keretében EP-képviselőként Brüsszelbe került: ott rendszeresen megszólalt zöld ügyekben. Az viszont a mindent megszépítő messzeség ellenére is túlzás, hogy odakint valamiféle harcos zöldpolitikus vált volna belőle: ahogyan egy informátorunk fogalmazott, a szintén a zöldbizottságban tevékenykedő Jávor Benedek egy féléves ülésszak alatt több önálló környezetvédelmi kezdeményezéssel él az Európai Parlamentben, mint Áder János a kintlétének három éve alatt – most mégis ezzel az európai parlamenti előélettel próbálják hitelesíteni a köztársasági elnök frissen támadt zöld aktivitását.

Nem nagy fogás. A köztársasági elnök a horgászszövetség versenyén
Nem nagy fogás. A köztársasági elnök a horgászszövetség versenyén
Reviczky Zsolt / Népszabadság

2015 januárjában, ha nem is az egész ország, de a teljes magyar sajtó izgatottan várta, milyen rendkívüli bejelentést tesz az államfő. Áder az egy nappal korábban beharangozott szónoklatban a felfokozott érdeklődést gyorsan lehűtve arról beszélt, hogy új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővül a Köztársasági Elnöki Hivatal, és a részleget Kőrösi Csaba korábbi ENSZ-nagykövet vezeti.

Az elnöki szavakból sehol sem lett címlapos hír, pedig minden kulcsmomentum benne volt, amely a következő évekre meghatározza az államfői politizálás irányát. Áder János gyakorlatilag azt deklarálta, hogy kivonul a magyar belpolitikából, elsősorban a globális környezeti problémákra, és lehetőség szerint egy fontos ENSZ-pozíció megszerzésére koncentrál. A kinézett hely nem a főtitkári, hanem a főtitkárhelyettesi pozíció, az ötletgazda pedig a már említett Kőrösi Csaba, a kormányfőhöz közeli vélemények szerint ugyanakkor Orbán még nem döntötte el, hogy kit indít ebben a versengésben: lehetséges, hogy a nagyköveti székben Kőrösit váltó Bogyai Katalint jelölik.

Saját archívumunk adatai szerint eddig mindössze két olyan alkalom volt, amikor Áder János környezetvédelmi kérdésekben nyíltan szembefordult a zöld kérdéskört minden korábbinál alacsonyabb szintre delegáló Orbán-kormánnyal: aláírás helyett az alkotmánybírósághoz küldte a nemzeti parki védett földek elvételét célzó törvényjavaslatot, és utólag bírálta azt a törvényt is, amely büntetőadót vetett ki a napelemekre.

Sokkal hosszabb ugyanakkor azon ügyek listája, amelyekben az államfő nem szólalt meg, holott ha valóban komolyan venné a környezetvédelmet, aligha maradhatott volna néma.

Szakértők szerint már a második Orbán-kormány kinevezésekor is megfogalmazhatta volna az aggályait, amikor kiderült, hogy a környezetügy az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárságon egy helyettes államtitkárhoz kerül – ilyen lefokozásra nem volt példa a rendszerváltás óta. De nem emelt kifogást Áder a paksi bővítési egyezmény (és vele a megújuló energiaforrások de facto nemkívánatossá minősítése), a természetvédelmi érdekeket is durván sértő földprivatizáció, a védett természeti élőhelyeket veszélyeztető határkerítés-építés vagy a lakosságnak szánt energiahatékonysági uniós támogatások elvétele ellen sem.

Környezetvédő civil szervezetektől visszatérően halljuk, hogy amikor különféle zöldügyekben Áder Jánoshoz fordulnak segítségért (legutóbb a Százhalombattára tervezett gumiégető miatt keresték meg),

az államfőtől rendre az az udvarias szabványlevél érkezik válaszul, amelyben a köztársasági elnök sajnálkozva közli, hogy nem illetékes.

Illés Zoltán, az Orbán-kormány volt környezetügyi államtitkára, a Fidesz legismertebb környezetpolitikusa a Népszabadságnak azt mondta, becsüli Áder megváltozott értékválasztását, különösen a klímavédelem egyre következetesebb képviseletét, ugyanakkor meggyőződése, hogy ezekben az ügyekben az államfő sokkal többet tehetne, még úgy is, hogy nem lépi át az alkotmányos hatáskörét.

A dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. A miniszterelnökkel nem meri vállani a kötélhúzást
A dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. A miniszterelnökkel nem meri vállalni a kötélhúzást
Bruzák Noémi / MTI

A volt államtitkár szerint abban sem akadályozza semmi Ádert, hogy vitatott környezetvédelmi kérdésekben, mint amilyen például a Duna elterelése, a már hivatkozott atomerőmű-építés, a betiltott szélerőmű-építés vagy a megoldhatatlannak tűnő városi levegőszennyezés, a köztársasági elnök önálló politikai tényezőként véleményt nyilvánítson, szakbizottságot kérjen föl vagy mondjuk az MTA-tól kérjen állásfoglalást,

de eddig egyikre sem volt példa.

Lapunk a hét elején a köztársasági elnök hivatalát is megkereste, hogy információkat kérjünk a készülő cikkhez, esetleg olyan, eddig nyilvánosságra nem került további esetekről, amikor az államfő szembefordult a kormányfői akarattal. Választ – az időpont megjelölése nélkül – későbbre ígértek.

 

A magyar rendszerváltás elmúlt 25 évének előzetes mérlege. 1. rész Mezőgazdaság, élelmiszer-termelés/értékesítés, vízgazdálkodás, öntözés

A magyar rendszerváltás elmúlt 25 évének előzetes mérlege. 1. rész Mezőgazdaság, élelmiszer-termelés/értékesítés, vízgazdálkodás, öntözés.

 

Kedves Kollégák!

A hazai rendszerváltás óta eltelt kb. 25 év mérlegének előzetes megvonásához, a tapasztalatok kritikai értékeléséhez, és a jövőre vonatkozó javaslatok megtételéhez, kiindulásként érdemes megnézni, meghallgatni Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember és Raskó György agrár-közgazdász, volt államtitkár – nemzetközi összefüggésekbe ágyazott – véleményét, észrevételeit, különös tekintettel a rendszerváltás utáni, mindenkori magyar kormányok gazdaságpolitikájára, a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, és ezekkel összefüggésben a vízkészlet-gazdálkodásra, ill. az öntözésre.

http://www.atv.hu/videok/video-20140108-voks-1-resz-2014-01-07   16:19   2014.01.07. ATV. Voks. 1. rész. Havas Henrik vendége: Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember.

http://www.atv.hu/videok/video-20140108-voks-2-resz-2014-01-07   35:11   2014.01.07. ATV. Voks. 2. rész. Havas Henrik vendége: Raskó György, agrár-közgazdász, v. államtitkár. 1. Kishantos, kisüzem – nagyüzem, 2. Vízgazdálkodás, öntözés, BNV – HNB – Duna Kör?

http://www.youtube.com/watch?v=L-qBdPGq3GE   28:50   Megjelenés ideje: 2013. nov. 24. Dr. Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség alelnöke, a Csopak Holding elnök-vezérigazgatója, korábbi államtitkár. Az eurázsiai országok és Magyarország gazdasági együttműködésének lehetőségei a “Keleti nyitás kormányprogram” keretében
Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak kiemelése szükséges, azzal a megjegyzéssel, hogy jó lenne megismerni – még a 2014. évi választások előtt és idején – a politikai pártok, ill. a mindenkori politikai döntéshozók véleményét, a fentiekkel kapcsolatban. (Megemlítjük, hogy első lépésként, az energia-politika ügyében a jelenlegi, második Orbán kormány a napokban, végre komoly, nemzetgazdasági-, stratégiai lépésre szánta el magát, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és bővítése kapcsán. De ennek részleteivel a későbbiekben fogunk foglalkozni, előzetesen megjegyezve, hogy az energia-politika és az energia-termelés / értékesítés témaköre – a tiszta, fenntartható-, megújuló vízenergia többcélú hasznosítását is bele értve!!! – szoros összefüggésben van a fentiekkel is!)

 

Nevezetesen:

1. Az interjúban Róna Péter által elhangzottak legfontosabb, megszívlelendő, de legalább érdemi választ igénylő megállapításai:

 

A rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt „édes-keveset” értünk el! A magyar politika nemzeti konszenzusra képtelen volt, bele értve elsősorban a gazdaság-politikát. Magyarország gazdaságára a krónikus saját forrás, és tőkehiány a jellemző. A belföldi beruházási ráta rendkívül alacsony, és nem mindegy, hogy mire költ az állam! Az alacsony beruházási szint, az alacsony foglalkoztatást, alacsony keresletet, az államadósság növekedését, stb. vonja maga után. A stadion-építések csak rövid-távú foglalkoztatást eredményezhetnek, amely azonban hosszabb-távon fenntarthatatlan.Ugyanakkor lehetőség lenne, az ország kiváló természeti adottságainak hosszú-távú, fenntartható hasznosítására, elsősorban a nemzetközileg is versenyképes magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar fejlesztése révén, amelyhez azonban a vízgazdálkodási, az öntözési-rendszer infrastruktúrájának integrált fejlesztésére is szükség lenne! Ezzel a mezőgazdasági termelés-, értékesítés megkétszerezhető, megháromszorozható lenne!!!

Javaslata: az ország termelőképességének javítása érdekében, az állami beruházásoknak – a költségvetési források és az EU támogatások jelentős részének felhasználásával – az alapvető infrastruktúra-hálózatok, és az erre épülő mezőgazdaság, élelmiszeripar, vízgazdálkodás, öntözés fejlesztésére kellene irányulnia.

 

2. Az interjúban Raskó György által elhangzottak legfontosabb, megszívlelendő, de legalább érdemi választ igénylő megállapításai:

 

a.        Kishantossal kapcsolatban: Ez egy politikai lépés, és az „újraelosztás”-ról szól, amelynek célja az új vagyonos-, hazai tulajdonosi réteglétrehozása.

 

b.        A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar fejlesztése nemzeti érdek, de ehhez a vízgazdálkodás-, öntözés fejlesztése nélkülözhetetlen.Magyarországon az 1970-80-as években kb. 400 ezer hektár volt az öntözött mezőgazdasági terület, amely napjainkban kb. 80 ezer hektár! A klímaváltozás miatt, mezőgazdasági termelés – öntözés nélkül – szinte lehetetlen! Ezért Magyarországon a hazai és az EU-s pénzek döntő hányadát a vízgazdálkodás-, a mezőgazdasági öntözés fejlesztésére kellene az államnak fordítania! De Magyarországon – a rendszerváltás óta – a vízügyben a politika mindent felülír!!!

 

Magyarországon a rendszerváltás 2 Dunával összefüggő botránnyal kezdődött: (amelyek jelenleg is tabu-témának számítanak!)

 

–          az egyik a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer elleni, Duna Kör által szervezett tüntetés-sorozat, amelynek révén a Nagymarosi Vízlépcső nem épült meg, amely egy totálisan elhibázott lépés volt!!!

–          a másik a Dunakiliti vízlépcső/duzzasztó üzembe helyezésének megtiltása, amelynek következtében a szlovákoknak engedtük át Szigetköz vízellátásának lehetőségét, és ezzel teljesen kiszolgáltatott, függő helyzetbe kerültünk!!!

 

Ez a politikai lobbi azóta is, és most is nagyon erős Magyarországon! (Horn Gyula kísérlete?)

 

Kíváncsian várjuk a fentiekre vonatkozó, konkrét, érdemi válaszokat, de nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is!

Baráti üdvözlettel:


Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Mellékletek:

https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpTm5DVEkyUnNfRGc/edit?usp=sharing

 

 

1956-ban nemcsak Moszkvát, hanem Washingtont is szolgáltuk

1956-ban nemcsak Moszkvát, hanem Washingtont is szolgáltuk.

1956-ban Moszkva és Washington szövetséges volt. Egy oldalon állt a két világhatalom, a másik oldalon a zsidó állam, franciák és az angolok álltak.

A Szuezi csatorna államosítása miatt kitört 2. arab – izraeli háború 1956. október 29. – és november 7. között folyt le.

November 4-én a szovjet páncélosok a határnál visszafordultak, a szabadságharcosok „Molotov koktélokkal” vettek fel a küzdelmet ellenük. Sokan, főleg fiatalok értelmetlenül életüket veszítették.

Ha a szovjet páncélosok gyalogsági kísérettel jöttek volna Budapestre, a szabadságharcnak néhány óra alatt vége lett volna.

A magyar szabadság harc elvonta a világ közvéleményének a figyelmét a szuezi válságról és ez USA- számára kedvező volt.

Levél Dr. Áder János államfőnek

Dr. Áder János úr

köztársasági elnök

 

Tisztelt Államelnök úr!

Elismerésünket fejezzük ki, hogy Államelnök úr személyes kezdeményezésére Budapesten rendezték meg a Víz Világtalálkozót.

Ezzel kapcsolatban nagy érdeklődéssel figyeltük Államelnök úr nyilatkozatait, Államelnök úrral készült TV interjúkat.

Őszintén örülünk annak, hogy az emberiség számára fontos megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása végre napirendre került, mivel ez a kérdés az emberiség túlélése szempontjából sokkal fontosabb, mint az éghajlatváltozás elleni kilátástalan szélmalomharc.

Ugyanakkor – minden tiszteletünk ellenére – vitatjuk a Bős-Nagymaros ügyben kifejtett álláspontját.

Mint ismeretes, az államközi szerződés felmondása 1992-ben történt, amikor a magyar fél érvénytelennek minősítette a szerződést. Ezzel szemben a Hágai Nemzetközi Bíróság azt mondta ki 1997-ben, hogy a szerződést továbbra is érvényesnek kell tekinteni.

A jogi helyzet tehát a következő:

Ha a szerződés tényleg érvénytelen, akkor nincs jogunk a vízmegosztás ügyében erre a szerződésre hivatkozni.

Ha viszont a szerződés érvényes, akkor kötelesek vagyunk vagy megépíteni Nagymarosnál a duzzasztó művet, vagy kárpótolni kell Szlovákiát a veszteségeiért.

Ami pedig a vízmegosztást illeti, ennek szabályozása az eredeti szerződés szerint Magyarország területén történt volna a megépült és megfelelő zsiliprendszerrel ellátott duzzasztóművel Dunakilitinél.

Ennek üzembe helyezése azonban nem történt meg, és ez kifejezetten a magyar fél döntése volt. Ha ezt a műszaki létesítményt üzembe helyeztük volna, akkor nem mi alkudoznánk a szlovákokkal, hogy mennyi vizet engednek át nekünk a régi Duna mederbe, és a Mosoni Duna ágba, hanem a szlovák fél alkudozhatna velünk, hogy mennyi vizet hagyunk meg nekik a Bősi vízerőmű működtetéséhez.

Ez azt is jelenti, hogy a Szigetköz, a régi Duna meder, és a Mosoni Duna ág térségében bekövetkezett ökológiai károkat voltaképpen mi magunk idéztük elő azzal a politikai döntéssel, hogy önként lemondtunk a Dunakiliti duzzasztómű működtetéséről, és ezzel a vízmegosztás magyar területen történő szabályozásáról.

Tisztelettel kérjük Államelnök urat, hogy ezzel kapcsolatban kezdeményezzen független szakértői vizsgálatot, amelynek alapján politikai előítéletektől mentes valóban szakmai megoldást lehet találni erre a problémára, amely miatt nem csak a Szigetköz ökológiai helyzete van további veszélyben, de súlyosan rombolja a szlovák-magyar politikai kapcsolatokat is, amelynek hátrányos következményeit nagyrészt a határon kívül rekedt nemzet-testvéreink kénytelenek elviselni.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a Dunán felépítendő vízlépcsőkkel kapcsolatban vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hozott döntést még 1938-ban, ezért az ilyen megoldást gigantomániás bolsevik nagyberuházásnak minősíteni megalapozatlan.

Ami pedig a nagymarosi duzzasztóművet illeti, bár nem vitatjuk a vízlépcső ellenes mozgalmak szerepét a rendszerváltásban, ámde időközben lezajlott egy generációváltás, és a mai 20-30 éves korosztály egyre negatívabban ítéli meg az akkori politikai döntéseket, és egyre nehezebben érti meg, hogy miért kellett egy számunkra is hasznos félig kész beruházást visszabontani.

Budapest, 2013. október 21.

Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel:

—————————————

————————————–

————————————–

A vészhelyzet kihirdetése kötelező lett volna

A vészhelyzet kihirdetése kötelező lett volna

Az Alaptörvény szerint a Kormány vészhelyzet következményeinek az elhárítása érdekében vészhelyzetet hirdet ki. A 2011. évi CXXVIII. törvény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény, vonatkozó passzusa szerint több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás esetén a vészhelyzet kihirdetendő.

FIDESZ JANI

FIDESZ JANI

Szigetközben 80 ezren felismerték azt, amit a liberálisból polgári párttá vált FIDESZ negyedszázad elteltével képtelen felismerni.

A szivattyús vízpótlást szorgalmazó mosonmagyaróvári Pap Jánost (fidesz janit) 1998-ban és 2002 -ben is, megválasztották a térség egyéni országgyűlési képviselőjének. FIDESZ JANI megválasztásához 2002-ben hozzájárult a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központ 2001. júliusi- augusztusi számában „Azért a víz az úr!” című írásban szereplő hazugságok, ferdítések a vízlépcsőről. 2014-ben a vízlépcsőről hasonló hazugságokat tartalmazó írásnak Szigetközben senki sem dől be. Ha a FIDESZ továbbra is akadályozza, hogy a természetvédelem érdekében műtárgyak létesítésére kerüljön sor Szigetközben, képviselő jelöltjei 2014-ben a FIDESZ JANI sorsára jutnak.

 

2013.02.13. “Nemzeti kincsünk a víz! Vízgazdálkodás Magyarországon – Vízlépcsővel, vagy anélkül?” Kepli Lajos országgyűlési képviselő előadása az “Újbudai Nemzeti Estek” keretében

Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm az “Újbudai Nemzeti Estek” keretében, 2013.02.13-án, Kepli Lajos országgyűlési képviselő által tartott, “Magyarország vízgazdálkodása – Vízlépcsővel, vagy anélkül” c. vetített előadásáról szóló tudósítást, ill. az Újbuda TV által készített, rövid videó-összeállítást!

http://www.youtube.com/watch?v=AOUraB59piQ&list=UUAyt_SMtWG8_u6JLbIPf8Yg&index=15  2:37   Megjelenés ideje: 2013.02.16. Újbuda TV. A Jobbik közéleti előadássorozata legutóbb Magyarország vízgazdálkodását vette górcső alá. A Hétvezér projekt keretében már a párt választási programjában is szerepelt a nemzeti vízgazdálkodási stratégia kidolgozása, mely szerint a legfontosabb feladat a termőföld kiszáradását is megakadályozó Duna-Tisza csatorna kiépítése, és a folyók duzzasztással történő szabályozása.  (tovább…)

Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései

              A feladatokat megkerülik

Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései

Mostanában a kormány oldaláról a növekedés „beindítását” hirdetik meg, Orbán Viktor kormányfő ráolvasásszerűen készül a növekedés „beindítására”.  (Erre még visszatérek.) Az ellenzék elképzeléseiben a mérsékelt növekedés is a távoli jövőbe van kitolva. (Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Valutaalap a növekedés szükségességére nyomatékkal fel szokta hívni a figyelmet, tehát – ahogy alább látni fogjuk – a régi receptekkel nem érdemes manőverezni.)  (tovább…)

Az uniós támogatásokról (2014-2020)

“A tények makacs dolgok; legyenek bármik is a kívánságaink, szándékaink, vagy kívánjak bármit indulataink,
nem változtatják meg a tények és bizonyítékok állását.”
 (John Adams amerikai elnök: 1735-1826)


Az uniós támogatásokról (2014-2020)

Amit John Adams és nyomán Joszif Sztálin és mások mondtak, bölcs megállapítás. Hiába magyarázzuk félre a valóságot, attól még létezik ez a valóság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a tények helyett virtuális tényekről beszélni, mást állítani a valóságról, mint ami. De azt sem jelenti, hogy a tényeket egyáltalán tekintetbe veszik, vagy hogy megismerik a tények közötti összefüggéseket. A valóságra ma egyébként is kevesen “vevők”, vagy akár csak kíváncsiak.  (tovább…)

USA befolyása

http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2013/feb/04/us-control-diminishing-own-world

Chomsky, Noam: Az USA irányítása csökken, de még azt hiszi, hogy birtokolja a világot

Noam Chomsky: US control is diminishing, but it still thinks it owns the world

guardian.co.uk, 2013. február 4.

Ezt az anyagot az Uprisings-ból, a Power Systems egy fejezetéből adaptálták: Conversations on Global Democratic Uprisings és New Challenges to US Empire, Noam Chomsky új interjukönyvéből, amelyet David Barsamian-nal írt (köszönet a Metropolitan Books kiadónak). A kérdéseket Barsamian tette fel, Chomsky válaszolt).

Az Egyesült Államok még ugyanúgy ellenőrzi a Közel-Kelet energiaforrásait, mint valaha?  (tovább…)

Rezsicsökkentés. Mi kell hozzá?

                      Van erőnk a rezsicsökkentéshez 
(Orbán Viktor miniszterelnök)

Rezsicsökkentés. Mi kell hozzá?

A rezsicsökkentés azonban – ha célszerű a módja – nem igényel különösebb erőt, hacsak… Hacsak ahhoz nem, amihez másutt éppen hogy nem kell: a kormány kötelező feladatainak jobb, sőt netán jó ellátásához. A természetes monopóliumok szabályozása, a fogyasztói érdekvédelem és a minőség biztosítása egy kormány legfontosabb feladatai közé tartozik, de nálunk évtizedek óta e kötelezettségek el vannak hanyagolva. A fogyasztói érdekek védelmére létrehozott intézmények tulajdonképpen kulisszaként léteznek. Aligha gondolhatjuk, hogy a kormány akaratával szemben tehetnék ezt. De ha mégis, akkor ott van (ott lenne) az erő, mégsem változik „működésük” jellege. (…)

2012. december 6-án, amikor nyilvánossá vált, hogy a kormány 2013. január elsejével 10 százalékkal csökkenti a földgáz és a villamos áram, majd néhány nappal később az is, hogy ugyanennyivel a távfűtés tarifáját is, az ármérséklés módszere még ismeretlen volt. Pedig ez legalább olyan lényeges, mint a csökkentés maga, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen módszert választanakadminisztratívat vagy közgazdaságit. Vagyis, hogy az erőt alkalmazzák-e vagy a szabályozás megújítását.

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon>>>http://szabadibela.hu/2013/02/rezsicsokkentes-mi-kell-hozza/

Budapest, 2013. február 4.

Szabadi Béla

Az LMP osztódásának első hozadéka

Az LMP osztódásának első hozadéka.

Jávor Benedek nem lesz a választásokig hátralévő időben a Fenntartható Fejlődés bizottsága elnöke.

Szigetközben nyolcvanezren ennek minden bizonnyal örvendenek. Jávor Benedek a Fenntartható bizottság elnökeként képtelen volt megszabadulni a zöld mozgalmár felfogásától, Duna mozgalmáros múltjától.

A Mezőgazdasági bizottság megszabadul Szabó Rebeka képviselőtől. A képviselő hölgy a Mezőgazdasági bizottság ülésén a vize visszatartásának a fontosságát hangsúlyozta, az aszály stratégia elfogadását is üdvözli, de a folyók duzzasztását ellenzi. A politikai közéletre nézve a legnagyobb veszélyt a féligazságokat mondó képviselők jelentik. A reális zöldek szerint Magyarország akkor jár a legjobban, ha ezektől a csinált politikusoktól megszabadul.

Miért rongálták meg a combino villamosokat?

Az akció hátterében az áll, hogy Tarlós István főpolgármester január 27-én az auschwitzi emléknapon nem volt hajlandó a Parlament és a Hősök tere díszkivilágítását lekapcsoltatni, feltételezik a reális zöldek.

A reális zöldek feltételezése tapasztalaton alapul. A Klub tagjainak személyautóit szerintük a dumamozgalmakkal szimpatizálók karcolták össze. A reális zöldek állítják ezek a karcolok egész Magyarország problémájának fő okozói.

 

A valutaalap tévedése

A valutaalap tévedése

Ma reggel (2013. január 9.) a Kossuth Rádióban riport hangzott el a
Valutaalap (IMF) szakértőinek jelentéséről, amely szerint a Valutaalap
és a Világbank által a válságkezelésre ajánlott intézkedések
alapvetően hibásaknak bizonyultak.
Az elmúlt évtizedekben a bajba jutott országoknak tanácsolt, és olykor
gazdasági és politikai zsarolással kikényszerített megszorítások
hatása katasztrofálisnak mondható.
Az eredmény a gazdasági válság fokozódása, és a munkanélküliség
rohamos növekedése volt a legtöbb országban.
A megszólaltatott közgazdász professzor szerint ez a módszer
megbukott, és ezt az EU szakértőinek és döntéshozóinak is végre be
kellene látnia.
A közgazdasági tévedések, hibás koncepciók káros következményei
azonban nem jelentkeznek azonnal, a hatás kialakulásához hosszabb
időre van szükség.
Vitatható persze, hogy a Valutaalap és a Világbank közgazdászai
dilettánsak lennének, ezért felmerülhetne a gondolat, hogy esetleg
szándékosan kellett tönkre tenni egy csomó országot azért, hogy mások
ezen gazdagodjanak.
Csakhogy egy ilyen fajta összeesküvés elmélet ellen szól az, hogy
számos gazdaságilag fejlett ország, közöttük azok, akik ezeket a
pénzügyi intézményeket létrehozták és működtetik, saját maguknak is
nagyon sokat ártottak.
Úgy hogy mégis csak egyfajta szakmai dilettantizmusról lehet szó,
hiszen a régi mondás is úgy szól, hogy a pokolhoz vezető út is csupa
jó szándékkal van kikövezve.
Sok jel mutat ugyanis arra, hogy a szakmai dilettantizmus nem csupán a
közgazdaság területén fejti ki pusztító erejét.
Egy másik tipikus terület a környezetvédelem és a globális melegedés
elleni értelmetlen pótcselekvések kérdése.
Naponta kapunk például hírt arról, hogy az Északi Sarknál a jég olvad,
és emiatt a tengerszint hatalmas emelkedésére kell számítani.
Nem teszik azonban közzé a NASA jelentését, amely szerint a Déli
Sarknál viszont a jégtömeg növekszik.
Az Északi Sarknál egyébként a jég a víz tetején úszik, vagyis olyan
mint egy hatalmas jéghegy.
Az iskolában pedig tanultuk, hogy Archimédesz törvénye szerint a vízen
úszó jég éppen annyi súlyú vizet szorít ki, mint amennyi a jéghegy
súlya. Így azután, amikor a jéghegy elolvad, annyi víz lesz belőle,
amennyit korábban kiszorított, vagyis elfoglalja a korábban
kiszorított víz helyét, és emiatt a tengerszint egyetlen tized
milliméterrel sem emelkedhet meg.
Egy másik tetszetős zöld propaganda pedig az, hogy a TV-ben füstölgő
kéményeket, sőt olykor hűtőtornyokat mutatnak, azt állítva, hogy amit
kiáramolni látunk, az széndioxid. A széndioxid azonban színtelen,
szagtalan, láthatatlan gáz, akárcsak a tiszta levegő.
Ma már lelkes dilettáns aktivisták küzdenek az éghajlat változás
ellen, miközben fogalmuk sincs arról, hogy voltaképpen hogyan működik
az éghajlat, és olyan környezetvédők döntik el, hogy miért nem szabad
vízlépcsőt építeni, akik ha azt a szót hallják, hogy “hidrodinamika”,
úgy hiszik, hogy az egy egzotikus trópusi állatfaj.
Ha az orvosok vagy a mérnökök követnének el rendszeresen akkora
hibákat, mint a közgazdászok és a zöld mozgalmárok, sokkal több ember
halna meg feleslegesen, miközben naponta zuhannának le a repülőgépek
és omlanának össze a hidak.
Ideje lenne a terjedőben lévő neoliberális oktatási politikát
felülvizsgálni a nyugati demokráciákban és visszaállítani a valódi
szakmai követelményeket, hiszen lassan már ott tartunk, hogy könnyebb
lesz megszerezni egy PhD tudományos fokozatot, mint sikeresen
leérettségizni Klebelsberg Kunó idejében.
Dr. Héjjas István
Aranydiplomás mérnök

Lakatos Pál és a reális zöldek eltérő vélekedése a Moszadról.

Lakatos Pál és a reális zöldek eltérő vélekedése a Moszadról.

A Moszadtól akár tanulhatnánk is, állítják a reális zöldek.

Az öntözési kultúrát tanulhatnánk meg létesíteni a Homokhátságon, hasonló jó hatásfokú öntözési technológiát, mint Izráelben a zsidó államban létezik. Ideje lenne összeírni a duzzasztást a természettel szembeni agressziónak minősítők nevét. azok nevét, amelyek mérhetetlen kárt okoztak a hazának. Okozhatták, mert a rendszerváltás óta a politikai züllés folyamatos. Ha nem tartjuk vissza a folyóink vizet vízlépcsők létesítésével nem csak Szigetközben szűnik meg a biológiai sokféleség, hanem a Homokhátság teljesen elsivatagosodik, végül az egész magyar Alföld, a Kisalföld is. A térségekben kihal a magyar, helyére kettős állampolgárságú idegen telepesek érkeznek. Ők megépítik a Dunán Szigetközben az Öreg Duna medrében a helyi civil szervezetek javaslata szerinti három vízlépcsőt, lejjebb a Dunán a reális zöldek javaslata szerint Nagymarost, Budapest alatt Adony és Fajsz vízlépcsőket. Megépítik a Tiszán a csongrádi vízlépcsőt, a Duna-Tisza csatornát és a horvátokkal megegyezve megmentik a kiszáradástól a Dráva mentét.

Lakatos Pál a Moszadról:

http://www.lakatospal.hu/index.php?page=kategorizalt&kat_id=2&id=100&korosi-imre-osszeallitasa-a-moszad-hazai-rombolasarol

 

 

A kormány tolta csőd felé a Malévot

A kormány tolta csőd felé a Malévot
(Elcsípett levél 2011-ből)

A Malévot két évtizeden keresztül káderek jutalmazására használták és fosztogatták a kormányzati hatalmat birtokló pártok és azok gazdasági holdudvarai. A társaság működését ebben az időszakban előnytelen gazdasági szerződések tömkelege és folyamatos vagyonfelélés jellemezte, tulajdonképpen már az is csoda volt, hogy egyáltalán talpon tudott maradni.
A Malév a róla készült Fehér Könyv szerint éves szinten 70 milliárd forint bevételt termelt a magyar költségvetésnek, az utolsó évében már 24 milliárd forint veszteség mellett. Bár a légitársaság önmagában veszteséges volt (két év rablógazdálkodásának ez az egyenes következménye), a fenntartása így is több tízmilliárd forintos többletet termelt a magyar költségvetésnek, túl azon, hogy a társaság emberek ezreinek biztosított jól fizető, bejelentett munkahelyet. A Malév fenntartása tehát a veszteségek finanszírozása ellenére is rendkívül jó üzlet volt a magyar állam számára, elsősorban a turizmusban képződő óriási bevételek miatt.  (tovább…)

Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát és mennyivel? Ha kell, lehet-e és hogyan lehetne?

Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát és mennyivel? Ha kell, lehet-e és hogyan lehetne?

            A szabadság a törvényszerűségek ismerete
Immanuel Kant (1724-1804)


Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát és mennyivel? Ha kell, lehet-e és hogyan lehetne?

Ezzel a mottóval nem először utalok valamely írás  lényegére. Ezt használtam például az Egyetlen lépést sem hatásvizsgálatok nélkül c. nyílt levél előtt is, amit az országgyűlési képviselőkhöz intéztem. Nem véletlenül használom fel ismét e mottót, hiszen a lényeget tekintve most is hasonlóról van szó. Akkor rendezhetjük a problémákat, akkor válhatunk szabaddá a gondoktól, ha ismerjük a helyzetet, felismerjük a törvényszerűségeket, és cselekedeteinket erre építjük.  (tovább…)

MNT Sajtóközlemény – Nemzeti Kerettanterv

MNT_Kerettanterv_Sajtóközlemény – PDF letöltése

.

Vörösiszap – felelősök

A hatóságok felelősek!
A reális zöldek szerint személy szerint Illés Zoltán is.

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 803514
  • Egyedi látogatók : 90663
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 151
  • Egyedi látogatók 24 órája : 27

Reális Zöldek Klub

Naptár

2017. október
h k s c p s v
« jún    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top