Mészáros Milán
 
A Stabilitási Paktum sarkalatos pontja, hogy az egyezményt aláíró országok a társasági adó mértékét harmonizálják. E szerint Magyarország minden olyan lépést megtesz, amely az EU strukturális paktumában szerepel, sőt a Széll Kálmán Terv ennél még ambiciózusabb intézkedéseket tartalmaz úgy, hogy közben megtartja adórendszere függetlenségét is. A társasági adórendszer harmonizációja többek között azért sem áll Magyarország érdekében, mert a magyar gazdaságpolitika kifejezetten azt célozza, hogy az üzleti vállalkozások számára a legkedvezőbb befektetési célpont legyen az ország. A kormány tehát végre meghallotta, megfogadta, és érvényesíteni igyekszik az adószakértők évek óta mantra-szerűen ismételt tanácsát. Ez dicséretes dolog.
Persze, Magyarországot már ez sem –és a hasonló “társadalom-semleges” intézkedések sorozata sem– menti meg a katasztrófától. Ugyanis, a kormány –más intézkedéseivel– olyan területekről von el jelentős forrásokat, amelyek –a forrás hiány következtében– sokkal nagyobb károkat okoznak a társadalomnak, a gazdaságnak és a környezetnek, mint amit a társadalom-semleges intézkedéseik hoznak a “konyhára”. Ilyen kirívó példa a kormány szegénység ellenes és anti-szociális filozófiája és politikája, ami a Lázár-féle kijelentésekben és a kormány korábbi intézkedéseiben is tükröződik. A hatalom a tűzzel játszik, amikor politikáját minden tekintetben a szavazat-maximalizálásra építi, vagy amikor eközben a potenciális baloldali szavazók “biológiai ellehetetlenítésén” fáradozik. Nagyon valószínű, hogy a háttérben ezt az instabilitási paktumot követi a hatalom. Ennek a politikának az etikai-erkölcsi értékítéletét hozza meg mindenki maga.
Az etikai-erkölcsi ítéleten túlmenően azonban, a hatalmon lévők hiába hoznak értelmes –bár ugyanakkor “társadalom-semleges”– intézkedéseket is (ld. például a szóban forgó társasági adó), azok nem tudják felfűteni vagy mozgásba hozni a gazdaságot, mert más szavazat-maximalizálásra épülő intézkedéseikkel nagyobb mértékben fagyasztják le vagy bénítják le azt.
2011. március 22.
 
Forrás: http://www.hir24.hu/gazdasag/234744/nem-csatlakoznank-a-stabilitasi-paktumhoz.html

Mészáros Milán – OKAFOGYOTT EU ELNÖKSÉGI PROGRAM

A legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázat

Mészáros Milán

A mai magyar politikai életben van egy mozzanat, amely sötét árnyékként vetül a jövőre.

A jelenlegi kormány frazeológiában a 2/3-os többség az igazság képviseletére történt felhatalmazást és annak képviseletére felszentelt felhatalmazottakat jelenti. Továbbá, ez a többség jeleníti meg a nemzetet, az együttműködést és a társadalmi egyeztetéseket stb., egyszóval mindent, mivel végső soron ez a nemzeti együttműködés kormánya. Nyilvánvaló, hogy ez a hozzáállás mélyen sérti a társadalmi és a nemzeti együttműködés elvé-t. Ezen frazeológia mögött rejlő magatartás azonban a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázat.

A jövőt beárnyékoló nemzetbiztonsági kockázat megértését illetően gondoljuk végig a következőket. Ha már túl leszünk a roham tempójú és mindenre kiterjedő átalakulásokon, és túléljük azokat, akkor előfordulhat, hogy a jelenlegi kormány elveszíti többségét. (Ez egyébként előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkezik.) A kisebbségi időkben pedig a világpolitikai és világgazdasági vagy a szűkebb geopolitikai helyzet, vagy a földi klíma, vagy az országbeli közhangulat stb. úgy változhat, hogy a kihívásokra gyors és radikális válaszokat kell adnia a nemzetnek. Nagyon valószínű, hogy ezekben az időkben nem lesz újra (rögtön) kétharmados többsége vagy kormánya egyetlen pártnak sem. Hogyan reagál majd akkor az ország, amikor rövid időn belül alkotmányt kellene módosítani, vagy újat kellene megalkotni, vagy kétharmados, valamint négyötödös törvényeket és szabályokat tömegével kellene módosítani? Vagy a társadalmi tárolókból majd kirobban a vörösiszap? Állíthatja felelősen valaki, hogy abban –a még meg sem szokott– helyzetben majd kialakul a szükséges összefogás és konszenzus? Bizonyára nem, akkor viszont lebénul és cselekvőképtelenné válik az ország, s abból a vert helyzetből már nincs kiút. Vagyis nemzetvesztő az a logika és politika, amelyik ekkora többség esetén –saját térfele helyett– az egész pályát igyekszik elfoglalni, valamint bebetonozza önmagát. Ezen forgatókönyv szerint tehát megvalósulhat a nemzeti holokauszt.

Tehát, két út áll a kormánypártok előtt: 1. A nemzet érdekében önkorlátozást bevezetve leépítik önmagukat. (A bölcsesség ilyen mértéke –ekkora többség és támogatottság esetén– nem valószínű.); 2. Katasztrófába sodorva a nemzetet, megsemmisítik önmagukat is. (Sajnos, ez a valószínűbb változat.) A hatalom természetéből következően harmadik út nincs. Látható, hogy a jövőt magában hordó jelen nagyon ellentmondásos. Egyrészt a 2/3-os többség hatékony cselekvőképességet biztosít, másrészt, ha ez a többség nem párosul felelős és jelentős önkorlátozással, akkor éppen a hatékony cselekvőképesség kövezi ki az utat a katasztrófába.

2010. október 20.

Bővebben: http://works.bepress.com/milan_meszaros/40

Mészáros Milán

(A tanulmány december második hetében kerül publikálásra.)

Mészáros Milán

Kivonat

A tanulmány röviden áttekinti a természeti –a meteorológiai és geofizikai– hadviselés lényegét, jelenlegi állását, formáit és eszközeit. A természeti hadviselés lényege a környezet irányított megváltoztatásának –vagyis a környezetmódosító technikák alkalmazásának– fegyverként való használata.
A 2040-es évek közepéig tartó időszak nagy valószínűséggel a természeti és kibernetikai hidegháború korszaka lesz. Ezek a hadviselési formák –kisebb ráfordítás mellett– sokkal nagyobb pusztítást okozhatnak emberben és környezetben egyaránt, mint a “hagyományos” hadviselés. (A hagyományosba beleértve a nukleáris hadviselést is.) Sőt, az ilyen támadások nemcsak az egyes infrastruktúrák részleges vagy teljes megbénítását idézhetik elő (cyber hadviselés), hanem a teljes fizikai megsemmisüléshez is vezethet (természeti hadviselés).
A megújuló energia-forrást hasznosító erőművek –külön-külön ugyan sokkal kisebb mértékben, de– ugyanazokat a természeti erőforrásokat használják, mint a természeti hadviselés. Ezért, természeti hadviseléssel például a nemzetek megújuló energia-forrást hasznosító erőműveinek teljes flottája könnyen megsemmisíthető. Azonban, a megújuló energiákkal való kapcsolatnak más vonatkozásai is vannak. Ugyanis, a megújuló energiák kitermelése ugyanúgy a természeti erőforrásokat –a metastabil vagy relatíve instabil körfolyamatokba zárt energiákat– használja, mint a természeti hadviselés. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek ugyan nem olyan intenzitásal (nem lavina-szerűen vagy kaszkád-megsokszorozódással) termelik ki a földi körfolyamatok energiáit, mint ahogy azt a természeti hadviselés teszi, ennek ellenére a megújló energiák kitermelésének részesedése a Föld energiaháztartásából már ma is összemérhető a természeti hadviselés által más pályákra terelt energia-áramlásokkal. Vagyis, a megújuló energiák kitermelése az éghajlatváltozást katalizálja, nagyobb arányú kitermelésük pedig a természeti hadviselés spontán és random formája, ami felér egy klímaváltozással.

Mészáros Milán

1. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ÖKOLÓGIAI TÉLRŐL
Az Alkotmány 18. §-ának jelenlegi formája: ”A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Ez a teljesen helyénvalónak tűnő laza megfogalmazás messzemenő következményekkel bír a gazdasági-társadalmi élet egészére. [Lásd pl. az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) határozatát, valamint a benne hivatkozott más AB határozatokat. Ezenkívül, érdemes még megtekinteni a külterületi földet belterületi föld területté nyilvánító 13/1996. (VII. 9.) KTM rendeletet megsemmisítő 48/1997. (X. 6.) AB határozatot is.] Több probléma is van ezzel a szabályozással. Természetesen az alapprobléma, hogy mit jelent az egészséges környezet. (A következményeket alább röviden áttekintjük, például a javaslatok indoklásában.)

A teljes anyag letöltése:

Mészáros Milán: ZÖLD ALKOTMÁNY – ZÖLD SZÉCHENYI TERV