Mészáros Milán

(A tanulmány december második hetében kerül publikálásra.)

Mészáros Milán

Kivonat

A tanulmány röviden áttekinti a természeti –a meteorológiai és geofizikai– hadviselés lényegét, jelenlegi állását, formáit és eszközeit. A természeti hadviselés lényege a környezet irányított megváltoztatásának –vagyis a környezetmódosító technikák alkalmazásának– fegyverként való használata.
A 2040-es évek közepéig tartó időszak nagy valószínűséggel a természeti és kibernetikai hidegháború korszaka lesz. Ezek a hadviselési formák –kisebb ráfordítás mellett– sokkal nagyobb pusztítást okozhatnak emberben és környezetben egyaránt, mint a “hagyományos” hadviselés. (A hagyományosba beleértve a nukleáris hadviselést is.) Sőt, az ilyen támadások nemcsak az egyes infrastruktúrák részleges vagy teljes megbénítását idézhetik elő (cyber hadviselés), hanem a teljes fizikai megsemmisüléshez is vezethet (természeti hadviselés).
A megújuló energia-forrást hasznosító erőművek –külön-külön ugyan sokkal kisebb mértékben, de– ugyanazokat a természeti erőforrásokat használják, mint a természeti hadviselés. Ezért, természeti hadviseléssel például a nemzetek megújuló energia-forrást hasznosító erőműveinek teljes flottája könnyen megsemmisíthető. Azonban, a megújuló energiákkal való kapcsolatnak más vonatkozásai is vannak. Ugyanis, a megújuló energiák kitermelése ugyanúgy a természeti erőforrásokat –a metastabil vagy relatíve instabil körfolyamatokba zárt energiákat– használja, mint a természeti hadviselés. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek ugyan nem olyan intenzitásal (nem lavina-szerűen vagy kaszkád-megsokszorozódással) termelik ki a földi körfolyamatok energiáit, mint ahogy azt a természeti hadviselés teszi, ennek ellenére a megújló energiák kitermelésének részesedése a Föld energiaháztartásából már ma is összemérhető a természeti hadviselés által más pályákra terelt energia-áramlásokkal. Vagyis, a megújuló energiák kitermelése az éghajlatváltozást katalizálja, nagyobb arányú kitermelésük pedig a természeti hadviselés spontán és random formája, ami felér egy klímaváltozással.

Mészáros Milán

1. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ÖKOLÓGIAI TÉLRŐL
Az Alkotmány 18. §-ának jelenlegi formája: ”A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Ez a teljesen helyénvalónak tűnő laza megfogalmazás messzemenő következményekkel bír a gazdasági-társadalmi élet egészére. [Lásd pl. az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) határozatát, valamint a benne hivatkozott más AB határozatokat. Ezenkívül, érdemes még megtekinteni a külterületi földet belterületi föld területté nyilvánító 13/1996. (VII. 9.) KTM rendeletet megsemmisítő 48/1997. (X. 6.) AB határozatot is.] Több probléma is van ezzel a szabályozással. Természetesen az alapprobléma, hogy mit jelent az egészséges környezet. (A következményeket alább röviden áttekintjük, például a javaslatok indoklásában.)

A teljes anyag letöltése:

Mészáros Milán: ZÖLD ALKOTMÁNY – ZÖLD SZÉCHENYI TERV

Mészáros Milán

A tudatlansággal párosult magabiztosság, valamint a népbutítás mára úgy elhatalmasodott a magyarországi környezetvédelem területén is, hogy jelen sorok íróját rákényszeríti véleményének közreadására. Tisztában van vele, hogy ebben a minden szempontból feje tetejére állt világban falra hányt borsó az egész, de legalább a lelkiismereti önvádtól megszabadul a közreadás által. Sajnos, manapság –szakértők és laikusok között egyaránt– trendi (fő áramvonalbeli) nézet, hogy úgy tekintenek a megújuló energiaforrásokra, mint valami megváltóra, amely képes megoldani az emberiség energia gondjait. Ebben a meglehetősen tudománytalan és felelőtlen nézetben a hívők –hallgatólagos evidenciával– úgy tekintenek a megújuló energiákra, hogy kitermelésüknek természeti-környezeti következményei fel sem merülnek. A “farkasvakság” oly mértékű, hogy nincs ma a világon egyetlen kutató, személy vagy politikus stb., egyetlen egyetem, kutató intézet vagy más intézmény, amely legalább a következő elemi szintű kérdéseket feltenné:
1. A megújuló energiák nagyobb mértékű kitermelésének vannak-e káros természeti-környezeti következményei?
2. Ha vannak, mik azok?
3. A káros következmények ismeretében, megéri-e nagyobb mértékben is kitermelni azokat? Stb.

A teljes anyag letöltéséhez kattints a következő címre:
A megújuló energiák kitermelésének káros hatásairól

A válságok részben azért következnek be, mert a forradalmian új innovációkba, azaz a ”kumulatív korszakváltás”-ba a társadalmak nem fektetnek be elegendő erőforrást. Másrészt, a
gyors változások és forradalmi átalakulások kísérő jelensége (másik oldala) a válság és az instabilitás. (Ez utóbbi Alvin Toffler tétele.) A mindenkori politikának e két elvet figyelembe véve kellene az egyensúlyt megtalálnia. Amíg a politikának ez nem sikerül, addig –sokkal szerényebb lehetőségeikkel, de a köz szolgálataként– az Alfa Csoport Laboratóriumok és a Reális Zöldek Klub ad hangot az egyensúly elérése érdekében.
Sajnos, 1994. óta Magyarországon a tudomány, a K+F és az innováció a politika szolgáló leánya. Pedig, lényegét tekintve a tudomány, a K+F és az innováció nem reklámhordozó, nem politikai játszmák eszköze, nem a politika vagy a költségvetés ’szolgáló leánya’, és nem jótékonyságra váró alázatos koldus. A tudomány és a K+F stratégiai kérdés, mert horizontnyitó és innovatív hatása van.

A teljes anyag letölthető innen: A POLITIKA SZOLGÁLÓ LEÁNYA – PDF formában.

Egy tanulmány vagy írás az emberi szellem bátor alkotása. Különösen így van ez, ha a tanulmány témája vagy megközelítési módszere nem vagy csak nehezen illeszkedik a fő áramvonalba. A szerző pedig egy úttörő, egy felfedező, aki az emberi intellektus törvényei szerint igyekszik felkutatni az igazságot. A szerző egy művészhez vagy például egy szobrászhoz hasonlítható, aki új és felfedezetlen formáit alkotja meg a művészeteknek. Hasonlóan, a tudományos írás szerzője új és felfedezetlen formáit találja meg a valóságnak.

Mivel a tudományos igazság “világra segítése” a cél, így a fentiek miatt e rovatban a szerzők kiterjedt intellektuális szabadsággal rendelkeznek. Írásaik –az etikai szempontok érvényre juttatása mellett– csak a logikai konzisztencia vagy a kísérleti alátámasztottság alapján kerülnek megvizsgálásra, majd elfogadásra. Az akadémiai szabadság érvényre juttatása érdekében, az elfogadási folyamat természetesen független a szerző nevétől és helyétől stb., aki által vagy ahol az igazság megtalálásra került.

A Tudományos Rovat a szerzők gondolatainak vagy felfedezéseinek ily módon történő előmozdítása és közlése által tölti be misszióját.

Mészáros Milán – rovatvezető