Archive for the ‘Vízügyek’ Category

A dunai folyamszabályozás nem teher, hanem adottság!

elemzesek-kutatasok

A hazának kárt okozók körében tarja nyilván a reális zöldek civil szervezet Lontay Zoltánt

Sajnálatos módon a Magyar Energetikai Társaság 25 éve, Lontay Zoltán és a hozzá hasonló károkozók, köztük ’Sigmond György ostoba, a politikusok tudatos megvezetését eredményező tevékenységét nem ismerte fel.

Az állítás igazolásául szolgáljon Lontay Zoltán levele Fellegi Tamás miniszterhez.

https://www.levego.hu/sites/default/files/innovacio-meta-felleginek_1102.pdf

Már önmagában az energetikusok társadalmának az elárulásával felérő tevékenysége a fenti két alaknak, hogy a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének a tagjai.

Náray – Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Köre elnöke is a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének a tagja.

Túl sok a dilettáns/ostoba alak a jobboldali értelmiségiek körében is.

2014-ben a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace aktivistái éjjel óriási ÖKO♥TÁRS feliratot készítettek napelemes mécsesekből a budapesti Egyetem téren, majd felolvasták 23 hazai civil szervezet közös nyilatkozatát, amelyben támogatásukról biztosították az Ökotárs Alapítványt.

Az Ökotárs Alapítvány, 1994-ben kezdte meg a norvég pénzek osztogatását a zöld civil szervezetek körében. Kizárólag olyan zöld civil szervezetek részesültek támogatásban, amelyeknek atomból, vízből nem kell a villany. A  Levegő Munkacsoport a Duna Kör emlőin felcserepedett ál zöld szervezet.

A vízből nem kell a villany felfogása hátterében valójában norvég állami pénzforrás állt, 1984-ben, a Duna – Körnek adományozott Alternatív Nobel díj ennek  a nemzet károsító támogatásnak a szolgáltában állt.

Három vízlépcsőt hiányolnak a Dunáról

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2016/08/08/harom_vizlepcsot_hianyolnak_a_dunarol/ 

Legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen – írja a Magyar Nemzet hétfői számában a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetségének tájékoztatására hivatkozva.

A szervezet szerint Magyarország mind a nyugat-európai országokhoz, mind pedig Szerbiához és Romániához képest jelentős lemaradásban van a Duna logisztikai célú hasznosíthatósága terén. Pedig a Duna-Rajna-Majna-csatorna révén is adottak a lehetőségek ahhoz, hogy az Északi-tengertől a Fekete-tengerig lehessen hajózni.

9534 Budapesten az oszi Duna es hidjai

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK Légi felvétel

Bíró Koppány Ajtony, a szervezet főtitkára a lapnak azt mondta, a fő problémát az okozza, hogy a Duna felső szakaszain már megvalósult vízlépcsők alatt felgyorsul a sodrás, emiatt egyre alacsonyabb lesz a vízállás. Így viszont a Duna magyarországi szakasza hajózhatóság szempontjából egyre kiszámíthatatlanabbá válik, hiszen a gazdaságos hajózáshoz legalább két és fél méteres merülési szintre lenne szükség.

Bíró szerint megoldást jelentene, ha Budapest felett egy, a főváros alatt pedig két vízi erőművet építenének. Így a kiszámíthatóbb vízállás biztosítása mellett áramtermelésre és a folyón való közúti átkelésre is mód nyílna, a földuzzasztott víz pedig turisztikai célokra lenne alkalmas. A kapcsolódó tárolók használhatók az árvíz elleni védelemben, illetve a mezőgazdasági területek elsivatagosodása ellen, valamint az öntözéses növénytermesztési kultúrák elterjedésére is megoldást nyújtanak – legalábbis a logisztikusok szerint.

 

Milliárdos kárt okozott a szlovákok Duna elterelése

Mellékelve a Kossuth Rádió adása 2016. 07.18. 14 óra % perc.

Idézet a bevezetőből:

Milliárdos kárt okozott a szlovákok Duna elterelése.

És néhány reális zöld gondolat a rendszerváltás kapcsán:

Az még nem nyilvános, hogy ugyanennyi kárt okozott magának Magyarország a szerződés felmondásával, de dollárban. Persze arról, hogy milyen kárral járt a mi rendszerváltásunk a Kínai által követett modellhez képest még nem történt felmérés. Ennek csupán egy kisebb hányada az amely Bős-Nagymarossal kapcsolatos. Ha akkor nem verjük szét az ipart és a mezőgazdaságot, hanem helyette felépítjük a már elkezdett a megmaradásához szükséges energetikai kapacitást, nemcsak Nagymarost és Prédikálószéket, hanem az előkészített két 1000MW-os blokkot Pakson, akkor ma nem államadósságunk lenne, hanem hasonló nagyságrendű többlet, Kínához és Tajvanhoz hasonlóan. Ez a lehetőség elszállt, de odáig már eljutottunk, hogy a minden építést ellenző, ma éppen ligetvédő széplelküek mellé nem állíthatók oda tettrekész tömegek. Talán azért, mert ők már külhonban dolgoznak?

Pálos László

160718_04_Kossuth_Horvath.mp3

 

 

 

Földrajzi és ökológiai szempontból a szíriai konfliktus a vízellátás súlyos válságának a következménye

http://inosmi.ru/world/20151112/231331516.html

Tamri, Ajala: A szíriai háború igazi oka (részlet)

Аяла Тамри (איילה תמרי): Настоящая причина войны в Сирии

  1. nov. 12. Haaretz, Izrael

Földrajzi és ökológiai szempontból a szíriai konfliktus a vízellátás súlyos válságának a következménye.

A vízellátás válságának okai összefüggenek Szíria előző elnöke, Hafez Asszad programjával. Ő az 1960-as években a búza vetésterületeinek a növelése mellett döntött, hogy fedezni tudják a belső, sőt az export szükségleteket is. Az 1970-es évektől az erdő-, sőt a puszta területek egyre újabb részeit szántották fel, hogy búzát termeljenek. A szükséges víznek mintegy a fele az Eufráteszből és a hatóságok engedélyével ásott kutakból érkezett. Szíria hamarosan ki tudta elégíteni a belső búzaszükségleteit, sőt tartalékokat képzett. E mellett vízszerető gyapotot is termelni kezdtek. De az ember által létrehozott problémák, szorozva természeti csapásokkal, felborították ezt a programot.    (tovább…)

A vízügyi ágazat súlyos problémái, ahogy azt az LMP látja

Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm az LMP fenti tárgyra vonatkozó közleményét. A közleményben foglaltakhoz – előzetesen – az alábbi kiegészítő megjegyzések megtételét tartom szükségesnek. Nevezetesen:
– az LMP – mint közismerten „zöld” párt – fenti közleményében foglaltakkal általánosságban egyetértünk (kutatás, tervezés, fejlesztés, beruházás, karbantartás, üzemeltetés, oktatás-nevelés, foglalkoztatás költségvetési-, finanszírozási problémái, stb.) azzal a megjegyzéssel, hogy azok csak „féligazságokat”, és azokat is csak „féloldalasan” tartalmaznak.    (tovább…)

Dr. Petz Ernő: Bős-Nagymarosi Vízerőrendszer jövőjéről

Dr. Petz Ernő: Bős-Nagymarosi Vízerőrendszer jövőjéről. ( Idézet Lévai András: „A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája” című könyvéből.)

Hiszem és vallom, hogy a hosszú távú és tartós baráti jószomszédi viszonyra törekvés, valamint az ökológiai szempontok jövőbeni felértékelődése következtében előbb-utóbb a következő megoldás fog megvalósulni:

  1. Egy átmeneti időszakra (30-50 (-100?) évre, azaz a létesítmény tervezett élettartamára) kompromisszumos megállapodás keretében szabályozottá válik a vízmegosztás és a bősi erőmű közös üzemeltetésének módja.
  2. Ezt követően visszaállításra kerül az eredeti állapot. A Duna pedig, mint hajózható határfolyó segítségünkkel „visszaépíti” természetes állapotát és környezetét a Duna menti népek ősi jussaként.

Természetesen elmaradhatatlan kötelezettsége mindkét félnek, hogy a közben mindenkor szükségessé való (ökológiai, hajózási, környezetvédelmi stb.) intézkedéseket és beruházásokat együttműködve és maradéktalanul végrehajtsa.

Az eredeti állapot visszaállítását a Duna – Kör tűzte zászlajára. A Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét követően az eredeti állapot visszaállítását már a Duna – Kör sem szorgalmazza. Petz úgy mond véleményt a vízlépcső jövőről, hogy a Bíróság ítéletét nem is tanulmányozta. Nemcsak az erőmű, hanem a „C” variáns közös üzemeltetéséről meg kell állapodni, de a megállapodás előtt a „C” variáns létesítési költségeit részben fedeznünk kell.

Az Európai Bizottság 2001-es ország jelentése szorgalmazza a vízi közlekedés részarányának növelését. A Duna magyarországi szakaszának hajózhatósága érdekében legalább három duzzasztás megépítése elkerülhetetlen.

 

Nemzetközi Duna túra résztvevőinek az érkezése 1994-ben. Húsz éve a helyzet változatlan

Nemzetközi Duna túra résztvevőinek az érkezése 1994-ben.
Húsz éve a helyzet változatlan.

Kommentár nélkül

Pálos László

A “Hableány” kalandos története 2000-2009. között, képekben. A Dunától (Óbuda), a Tiszán (Szegeden) át a Balatonig (B.almádi, Keszthely), a 2000. évi Hannoveri Világkiállítás helyett! Ez a magyar “módi”!

A “Hableány” kalandos története 2000-2009. között, képekben. A Dunától (Óbuda), a Tiszán (Szegeden) át a Balatonig (B.almádi, Keszthely), a 2000. évi Hannoveri Világkiállítás helyett! Ez a magyar “módi”!

https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpQmNhbHJXQWFVdEE/edit?usp=sharing


Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033+36 30 319 2033

 

—————————————————

Kedves Kollégák!

2014.03.21-22-én, az Óbudán, a Hajógyári-szigeten, a “Wiking Marina Budapest” területén – a magyar hajózás jövőbeni sorsa iránt aggódók, a hazai hajógyártás, a magyar hajózás és kikötőhálózat fejlesztése iránt elkötelezett érdeklődők jelenlétében – több-évtizedes várakozás után! – került sor a “Táltos” névre keresztelt katamarán vízre tételére. (lásd: előzetesként néhány fénykép! Amennyiben a Duna vízállása nem lett volna ilyen alacsony – sója-tér hiányában – a szükséges 2 autódaru helyett, a “Clark Ádám” úszódaru sokkal egyszerűbben és gyorsabban megoldhatta volna a katamarán vízre-tételét! Remélhetőleg az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentumában szereplő javaslat alapján, a Nagymarosi-, az Adonyi- és a Fajszi Vízlépcső / duzzasztó, vízerőmű, hajózsilip, híd, hallépcső, stb, komplexumok megvalósítása – más egyéb problémák (árvíz, belvíz, aszály, öntöző-, hűtővíz, stb.) megoldása mellett – ezt a problémát is – a vízkormányzási lehetőség birtokában – meg fogja oldani!)

A fenti hír több szempontból is érdekes és említésre méltó:  (tovább…)

Aszódi Attila Paksról

———- Eredeti üzenet ———-
Feladó:
Címzett:
Dátum: 2014. március 21. at 17:27
Tárgy: aszódi

A 2013. évi dunai árvíz tapasztalatainak utólagos értékelése, a hazai és nemzetközi tapasztalatok levonása. 1. rész. Hol késik a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása?

A 2013. évi dunai árvíz tapasztalatainak utólagos értékelése, a hazai és nemzetközi tapasztalatok levonása. 1. rész. Hol késik a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása?

Kedves Kollégák!

A 2013. júniusi, Duna-menti árvíz levonulása után, egy darabig nagy csend volt az állami, kormányzati vonalon, és már félő volt, hogy az árvízzel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok a feledés homályába vesznek! Emlékeztetőül: korábbi figyelemfelkeltő írásaim, és a bekövetkezett, dunai árvíz tetőzéséről készült helyszíni bejárásról készített légi-felvétel, Esztergomtól Budapestig és vissza (jó minőségű, teljes képernyős nézetben is éles felvételek!)   (tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 2. rész

2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 2. rész.

Kedves Kollégák!

A bécsi nemzetközi vízügyi konferencia programjából elsősorban, a hazai gyakorlatban hasznosítható előadásokból összeállított, szelektív válogatást mellékeljük, azzal a megjegyzéssel, hogy a konferencia honlapján – www.errconference.eu – az egész program, a résztvevők listája, az előadások pdf formátumban és videón is, valamint a rendezvényekről készített fotók mindenki számára elérhetők!   (tovább…)

A 2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 1. rész

2013.09.11-13. között, Bécsben tartott 5. ERRC nemzetközi vízügyi konferencia és kísérő rendezvényeinek magyar tanulságai. 1. rész.

Kedves Kollégák!

Visszatérve a 2013.09.11-13. között, Bécsben megtartott, 5. ERRC – Európai folyók integrált tervezésével, fejlesztésével és revitalizációjával foglalkozó – Nemzetközi Konferenciára, ill. annak magyar vonatkozásaira, valamint a magyar vízgazdálkodást, árvízvédelmet, vízenergia-hasznosítást érintő tanulságaira, mellékelek néhány dokumentumot – a teljesség igénye nélkül – tekintettel a 3 napos konferencia igen zsúfolt programjaira, a résztvevők és az előadók nagy számára.   (tovább…)

Adalékok és nekrológ a magyar hajózás, a MAHART és a Csepeli Szabad-kikötő történetéhez, Szimon Miklós tragikus halálára emlékezve. 2. rész

Kedves Kollégák!

A Nemzeti Közlekedési Stratégia – NKS 2014-től, 2020, 2030 és 2050-ig terjedő időszakokra történő kidolgozása önmagában dicsérendő vállalkozás, de egyúttal nagy felelősséget is jelentő feladat! Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen előzmények után, milyen helyzetben és aktuálpolitikai befolyás hatására határozzák meg a célokat és jelölik ki a prioritásokat! Az sem közömbös, hogy a történelmi előzményeket és az elmúlt időszak tapasztalatait, tanulságait, a nemzetközi trendeket, meglévő hálózatokat, fejlesztési elképzeléseket, folyamatban levő interregionális hálózati kapcsolatok – Hazánkat pozitívan, vagy negatívan érintő –  hatásait a hazai döntéshozók helyesen, és reálisan értékelik-e?

Az NKS légi-közlekedéssel, repüléssel, a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér és a MALÉV sorsával foglalkozó írásom 1. része után, most a 2. részben a vízi-közlekedéssel, a hajózással és a MAHART, valamint Szimon Miklós tengerészkapitány, a Magyar Tengerészek Egyesülete / MATE volt elnöke tragikus sorsával foglalkozom, rámutatva arra, hogy milyen kísérteties hasonlóságok vannak, ill. történtek a rendszerváltás utáni időszakban, és az EU-csatlakozásunk óta – napjainkig – eltelt időszakban.

De – sajnos – ugyanezt elmondhatnám, ill. leírhatnám a vasúti közlekedéssel, a vasúthálózat fejlesztésével és a MÁV sorsával kapcsolatban is!

(lásd:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1414 NKS 1. rész. Stratégia véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1415 NKS 2. rész. Vízi-közlekedés véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1416 NKS 3a. Kerékpáros-közlekedés véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1417 NKS.3b. Vasúti-közlekedés véleményezése.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1412 Bajor Tibor doktori disszertációja / Záhony, vasút, logisztika, nemzetközi hálózati összefüggésben
Miután a korábbiakban – nem kevés botránnyal, korrupcióval, PPS-konstrukcióval kísérve – a közúti közlekedés, autópálya-építés volt a prioritás, jelenleg a vasúti közlekedés fejlesztése szerepel a középpontban, ezért szükséges most, elsősorban a “mostoha-gyerek”-ként kezelt magyar légi-, és vízi-közlekedés, személy-, és teher-hajózás, ill. a kikötő-hálózat, valamint a vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus hálózatának integrált tervezésének, komplex, térben és időben is összehangolt fejlesztésének és az állami szerepvállalás szükségességére felhívni a figyelmet.

A téma szervesen összefügg az árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, víz-, cianid-, nehézfém-szennyezés elleni védelemmel, a terület-, település-, és vidékfejlesztéssel, az agrár-, az élelmiszer-, energia-, és öntözés-stratégiákkal, a hajózható folyók mentén elhelyezkedő városok (lásd: Budapest-Főváros, a “Duna királynője”?) folyó-part és hajókikötő-, hajóállomás rendezésével is, stb. (lásd: Bp. Várkert-rakpart 1-6. sz. szállodahajó-kikötők sorsa, ill. Somlóvári László hajóskapitány 2 részes cikke!)

A 2010. évi választások óta eltelt, igen nehéz, gazdasági-, pénzügyi-, erkölcsi-, és főleg morális válsággal terhelt időszakban – az ország szuverenitását, import-függőségének csökkentését, gazdasági-, szociális helyzetének megszilárdítását érintően – számos előremutató, kormányzati szándék, intézkedés, parlamenti döntés, határozat és törvény is született, sok esetben “erős ellenszélben”! (EU, EB, EP, IMF, WB, ill. ellenzéki pártok részéről, stb. Lásd: Orbán Viktor 2013.07.27-i beszéde Tusnádfürdőn, a XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.)

De jó-néhány témában van még javítani való. A teljesség igénye nélkül – ezek közül – csak a stratégiai jelentőségűekre szeretnénk rávilágítani.

Nevezetesen:

A 2014-2020 évek közötti időszakra vonatkozó, Magyarország részére kiharcolt, EU támogatási lehetőségek ugyancsak dicsérendők, deegyáltalán nem mindegy, hogy azokat milyen célokra, milyen prioritások mentén és hogyan használjuk fel!

A jelenleg – sorozatban – készülő ágazati koncepciók, stratégiák és programok egymástól függetlenül, koordináció és érdemi szakmai párbeszéd nélkül, sokszor statisztikai adatokkal, tényekkel, korábbi tapasztalatokkal történő alátámasztás nélkül, “pre-koncepció” alapján (pl. indoklás nélküli, duzzasztás-, vízlépcső-építés-ellenes politikai állásfoglalás, szemben az MTA-KSP “A megújuló energiák hasznosítása” c. dokumentummal, stb.!) készülnek, míg egyes stratégiák, törvények évek óta hiányoznak, mások felülvizsgálata viszont, még nem készült el! (pl. turizmus-kerettörvény, vízkészlet-gazdálkodás, éghajlatváltozás-, árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár elleni védelem, öntözés, energia-, megújuló-energia-termelés, beleértve a vízenergia többcélú hasznosítását is, stb.)

A fentiekre való tekintettel szeretnénk a politikai döntéshozók figyelmét ismételten felhívni a fenti problémákra, és

– az integrált, hosszú-távú ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés,
– a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás), valamint
– a többcélú hasznosítás

hazai gyakorlatban – de előzetes, érdemi, szakmai párbeszéd alapján! – történő megvalósításának szükségességére.

Ehhez kívánok sok sikert, és egy Boldog(abb) Új Évet,

Baráti üdvözlettel:


Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033

A Magyar zászló már a földön /köveken/ hever, remélem azóta az illetékesek visszatették a helyére!!!

A Magyar zászló már a földön /köveken/ hever, remélem azóta az illetékesek visszatették a helyére!!!

Adalékok a Bős-Dunaremetei kompjárat “kálváriájához”! Mi az igazság az Öreg-Duna mentén? Egyszer kisvíz, egyszer árvíz! Hol késik a folyószabályozás, vízkormányzás?

Kedves Kollégák!A Bős-Dunaremetei kompjárat – 1933.05.14. utáni – újraindításának története – az interneten elérhető, magyar és szlovák híradások szerint – 2010. évre nyúlik vissza. Akkor még a Szigetköziek és Csallóköziek abban a hiszemben voltak, hogy az eredményes EU pályázat után rövid időn belül – akkor még 1 évvel számoltak – megvalósulhat ez a hiánypótló fejlesztési program. De sajnos nem így történt!

Érdemes röviden áttekinteni a beruházás történetét, az első – szlovák-magyar megbeszélésektől (lásd: 2010.06.12. Bős), napjainkig.  (tovább…)

Ki az igazi környezetvédő? Válaszaink Szabó Gábor (HVG) – a Római-parti mobilgáttal kapcsolatban feltett kérdések, és az Almásfüzitői vörösiszap-tározóval kapcsolatos vélemények alapján. 1. rész

Kedves Kollégák!

A 2013. évi “évszázad árvize” levonult a Duna magyarországi szakaszán, emberi élet veszteség nélkül (!!! Ezt kevés ország mondhatja el magáról!), de jelentős erőfeszítések, heroikus küzdelem, homokzsákok millióinak megtöltése, majd későbbi kiürítése, fertőtlenítése árán, de példátlan, régóta nem tapasztalt nemzeti összefogás, és az ország minden részéből érkező vízügyi szakemberek szakértelmének eredményeként. (Szerencse, hogy egyidejűleg a Tiszán, és a Dráván, valamint mellékfolyóikon nem volt árvíz!)  (tovább…)

Most jól jött volna Bős-Nagymaros

Mészáros Csaba az RZK tiszteletbeli tagja, mint a cikkből is látszik, nem véletlenül! Az általunk is képviselt véleményt osztja, amit nem is rejtett, ill. rejt  véka alá, ma sem! Lásd az alábbi cikket:

Most jól jött volna Bős-Nagymaros

Keveset tud a társadalom Bős-Nagymarosról, amit hiba volt feladni – állítja Mészáros Csaba. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi docense szerint idővel sor kerül az egykori elképzelések részleges megvalósítására.  (tovább…)

Dráváról lakossági fórumon 2003-ban

Barcs Polgármesteri Hivatal

2003. október 17. 15 óra

http://youtu.be/Cpoj16UYjsE

 

http://youtu.be/M-nBI6TApGw

 

http://youtu.be/WBHynOUQoH

 

2004.02.04.

KVM

 

http://youtu.be/ZRceA24dAqo

 

http://youtu.be/eLxs-iK5kcU

Árvízvédelem mobil-gáttal, vagy anélkül? Vagy, “minden szabadon folyjék” továbbra is? Adalékok a Római-part árvízvédelméhez

Kedves Kollégák!

Az 1989-90 évi politikai rendszerváltás egyik áldozatává vált, a korábban egységes, magyar vízügyi szolgálat. A vízügyi igazgatás (önálló, kormány-közvetlen OVH, OVF, VÍZIG, stb.) és háttér-intézményei (VITUKI, VÍZITERV, OVIBER, stb.) szisztematikus szétverésének “eredményei” évről-évre szembetűnőbben látszanak a magyar víz(készlet)gazdálkodás tervezése, fejlesztése terén.

Az évente egyre gyakrabban bekövetkező árvíz-, belvíz-, aszály-helyzet okozta károkkal, a kártérítések / kárenyhítések növekvő nagyságrendjével, az emberek élet-, és vagyonbiztonságának védelmével és az “elmaradt haszon”-nal, a mindenkori felelős kormányok nem számolnak. Továbbra is bíznak abban, hogy a vízügyi szakembereknek – a “katasztrófavédelem” zászlaja és szóvívői alatt – ember-feletti erőfeszítései révén, eddig még mindig sikerült megállítani a még nagyobb katasztrófákat! Legyen az dunai-, tiszai árvíz, vagy cianid-, nehézfém-, vagy vörös-iszap katasztrófa! De mi történik akkor, ha ez a heroikus küzdelem már nem segít?  (tovább…)

Magyar hajósok Európa vizein, a “Széchenyiek nyomában”. Széchenyi Vízi Emléktúrák 4. rész. Budapest-Vaskapu/Kazánszoros 2005.06.02-06.15.

Kedves Kollégák!

A gr. Széchenyi Ödön “Hableány” nevű gőzhajójának – korszerűsített formában történő – másolata eredetileg a 2000. évi Hannoveri Szakvilágkiállításon vett volna részt. A tervezést és a kivitelezést a gr. Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet által létrehozott Alapítvány keretében – tagjainak és pártolóinak adományaiból – elkezdte, egy – a világkiálítással kapcsolatban kiírt – eredményes pályázaton nyert, 60 Mó Ft-os támogatási igérvény birtokában, amelyet a kiíró indoklás nélkül, menet-közben visszavont! (?)  (tovább…)

Budapest Water Summit

2013. február 17. 12:25 Szarka László írta, <szarka.laszlo@titkarsag.mta.hu>:

Péteri László részére

Kedves Laci!

Az idén 21 levelet kaptam tőled, számtalan melléklettel, igazából nem tudom, mire kell válaszolnom azon kívül, amit az Energiapolitika 2000 rendezvény végén neked elmondtam.  (tovább…)

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 812889
  • Egyedi látogatók : 92663
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 148
  • Egyedi látogatók 24 órája : 36

Reális Zöldek Klub

Naptár

2017. december
h k s c p s v
« nov    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top