Laci ! A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalban is nagy változások történtek. Új elnök-, elnökhelyettes stb. Minden adat a www.mbfh.hu honlapon olvasható. Itt a cikk!
Az OMBKE Bányászati Szakosztályának előterjesztésére “Magyar Bányászatért” emlékéremmel tüntette ki Dr. Simon Kálmánt, a műszaki tudományok doktorát, a KBFI korábbi vezérigazgatóját, az OMFB nyugalmazott főosztályvezetőjét a Magyar Bányászati Szövetség 2010. május 10-én. Az átadási ünnepségen Dr. Simon Kálmán lakásán, Holoda Attila, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke meleg szavakkal méltatta az ünnepelt kimagasló szakmai életútját és reményének adott kifejezést, hogy 10 év múlva hasonló találkozásra kerül sor. Jó kívánságaikat fejezték ki az ünnepségen résztvevő Dr. Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára, Dr. Gagyi Pálfy András, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ügyvezető igazgatója, Dr. Gál István, Dr. Horn János és Dr. Vojuczki Péter.
Voltam egy konferencián. Nagyon érdekes és lélekemelő volt. Különösen azután, hogy meglátogattam az „Ipar napjai” c. kiállítást. Ez a rendezvény a Vásárváros egyetlen (A) pavilonjában mutatta be a magyar ipart. Már a méretek is megdöbbentőek, de ha a külföldön készült kereskedelmi termékeket leszámítjuk, akkor szomorodhatunk el igazán…
Ehhez képest felüdülés volt a konferencia, ahol jobbnál jobb előadások mondták el, hogy ipari nyersanyagot és primer energiahordozót tekintve mennyire gazdag Hazánk!
A hazai energiaforrások kihasználásának lehetőségei és ellentmondásai
Dr. Gál István
Dr. Gál István, a műszaki tudományok kandidátusa, a GTTSZ energetikai bizottságának titkára. Hozzászólás a GTTSZ 2010.május 4-i Energetikai Konferenciáján.
A mai konferencia megrendezésével a GTTSZ célja véleményem szerint az volt, hogy áttekintsük az ország energetikai célú megújuló és meg nem újuló természeti erő¬forrásait.
Szükség van-e új importforrásokra, növelve a nagyon magas – jelenleg közel 80%-os – importfüggőségünket, vagy rendelkezünk hazai természeti erőforrásokkal, amelyek lehetővé teszik a magas arány lényeges csökkentését. Véleményem szerint igen, és ez azt jelentené, hogy sok tízezer új munkahely teremthető, javulhat a hazai költségvetés helyzete, csökkenne az energia import¬függőségünk és szükségtelen politikailag instabil országokon átmenő gázvezeték építése.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 2010. április 8 -11.
között tartotta a XII. Bányászati, Földtani és Kohászati
Konferenciáját.
“A természeti erőforrások geopolitikája és metafizikája
Magyarországon” címmel a konferencián előadást tartottam, amely írott
változatát mellékelten megküldöm és felajánlom a “Jó szerencsét”
rovatban való megjelentetésre.
Üdvözöllek:
Vojuczki Péter
szerkesztő
—————————————————–
A természeti erőforrások metafizikája és geopolitikája Magyarországon
Geopolitics and Metaphysics of Natural Resources in Hungary
Dr. VOJUCZKI PÉTER, okleveles bányamérnök, ügyvezető igazgató, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztályának alelnöke
Auroma Kft., 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 13-15.
Köszönöm, hogy munkahelyi e-mail-emre visszaigazolta jelentkezésemet a mai napi konferenciára.
Sajnos ma hajnalra megbetegedtem , így legnagyobb sajnálatomra a konferencián nem tudok megjelenni.
A konferencián szerettem volna hozzászólni, de sajnos ezt már nem tehetem meg.
Ezért írásban foglaltam össze a tervezett mondanivalóm lényegét és nagy megtiszteltetés lenne, ha az felolvasásra kerülne. Ez 4 percet vesz / venneigénybe. Tovább olvasom »
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2009. évben a munkanélküliek száma elérte a 456 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 10,8%, az állásukat vesztők többsége végleg állástalanná válik. Ez a mai magyar társadalom egyik legnagyobb problémája. Ha nem leszünk képesek ezen változtatni, akkor a kérdésre – Mi leszel, ha nagy leszel? – nem a vágyakat kifejező, hanem jelenlegi realitásból kiinduló választ várhatjuk: Munkanélküli.
Milyen értéktermelő tevékenységgel lehet csökkenteni a munkanélküliek számát? Erre kell javaslatokat kérni a szakmák művelőitől. Úgy vélem, hogy hazai bányászat lehetőségei ezen a területen nagyok, meghatározóak. Ennek alapját megkutatott és reménybeli ásvány-, érc- és szénvagyon képezi. A Magyar Geológiai Szolgálat adatai szerint 3650 lelőhelyen 38 milliárd tonna az ásványvagyonunk. 2007-ben 1280 bánya termelése 75 millió tonna volt. Noha a kőolaj- és a földgáz készletünk valóban korlátozott (1800 PJ), de van sok gazdaságosan kitermelhető szén- (27000 PJ), 38 millió tonna bauxit-, 3 millió tonna mangánérc-, világviszonylatban jelentős réz-, ólom- és cink, a Paksi Atomerőmű működéséhez további 35 évre elegendő uránérc vagyonunk!
A Magyar Bányászati Szövetség kimutatása szerint 2006-ban az ágazat közel 22,5 ezer főt (1990-ben 81,5 ezer főt) foglalkoztatott. Minden bányászati munkahelyhez legalább négy másik kötődik. Mértékadó számítások szerint az ércbányászatunk ésszerű fejlesztésével 5500 – 6000 munkahely teremthető. Ezzel a létszámmal hazánk korábban tervezett érctermelésének értéke 2008. évi világpiaci árakon egy milliárd dollárra becsülhető. A szénbányászat felszámolása a kapcsolódó munkahelyekkel együtt 350 – 400 ezer jövedelmező munkahely elvesztését jelentette a munkanélküliséggel most leginkább küszködő régiókban. Tovább olvasom »
Vojuczki Péter bányamérnök hozzászólása vágatlanul, kommentár nélkül. Elhangzott a GTTSZ “Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban” fórumán. 2010. február 25. A fórum viaindító előadását Dr. Molnár Csaba kancellária miniszter tartotta.
Legutóbbi hozzászólások