Hozzászólás Gerő András Népszabadságban 2009. október 16-án megjelent cikkéhez.

Idézet a cikkből:

„A történelmi kitérő itt inkább arra vonatkozik, hogy az Európai Unió nagyon is demokratikus, polgárosult jogállamai közül jó néhány monarchikus keretben működik. Nagy-Britanniától Dániáig, Luxemburgtól Hollandiáig, Spanyolországtól Svédországig a monarchikus államformát lelhetjük fel -, miközben ezek az államok azonos elvek szerint működő, számunkra sok esetben példaértékű polgári társadalmak és demokráciák. Nem ördögtől való tehát a monarchia gondolata; attól függ minden, hogy milyen az a monarchia.

Úgy gondolom, hogy a monarchia egy politikai közösségen belül képes megteremteni azt az autoritást, ami a demokratikus működés és a végrehajtó hatalom politikai kritikája mellett biztosíthatja azt a kritériumot, amit az alkotmány ma a köztársasági elnökhöz társít, nevezetesen a nemzeti egység közpolitikai, ámde pártpolitikán felül álló kifejezését. Ez természetesen csak akkor működik, ha a monarcha uralkodik, és nem kormányoz, azaz: szerepe szimbolikus.

A monarchának a köztársasági elnökkel szembeni előnye, hogy nem választják, hanem öröklési rendben működik, tehát legitimitása nem a pártpolitikai viszonyoktól függ. Vélhetően nem kerülne többe a költségvetésnek, mint a köztársasági elnök fenntartása. Nem elsődlegesen a személynek, hanem az intézménynek szól a tisztelet és az autoritás. A monarchia külsőségei pedig megadják azt a történelmi patinával ellátott spiritualitást, amire minden politikai rendszernek és közösségnek szüksége van.

Tov&#225bb olvasom »