Reális Zöldek Klub - 2010.11.08. Gondolatok Dégen Imre születésének 100. évfordulóján

Kedves Kollégák!

2010. "Széchenyi Év"!

De ebben az évben emlékezünk a magyar Vízügyi Szolgálat 2 neves személyisége születésének 100. évfordulójáról is, valamint nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy 2010. december 8-a az Európai Unió Duna Régió Stratégiája elkészítésének határideje az Európai Bizottság részéről, de még mindig nem tudjuk, hogy lesz-e konkrét előrelépés a Duna és a Tisza hajózhatóságának, árvízvédelmének, stb. kérdésében?

Nem tudom, hogy az Európai Unió polgárai - bele értve a magyar állampolgárok jelentős részét is - mennyire vannak tudatában a magyar őseink, jeles elődeink - köztük magyar államférfiak, tudósok, mérnökök - szerepével, tevékenységük nemzetközi jelentőségével pl. a Dunát, a Tiszát érintően? (Hogy most Kossuth Lajos "Dunai Konföderáció"-ra vonatkozó elképzeléséről, vagy a Korinthoszi-csatornáról, Türr Istvánról és Gerster Béláról, stb. ne is beszéljünk!)

Csak címszavakban:

- Gr. Széchenyi István, a "legnagyobb magyar" az Al-Duna / Vaskapu - Kazánszoros szabályozásával megnyította az utat Európából, a Dunán, a Fekete-erdőtől a Fekete-tenger felé, a magyar hajógyártás, a hazai dunai, tiszai, balatoni gőzhajózás fejlesztése, stb.

- Dégen Imre a magyar vízügyi szolgálat megszervezésével, a Dunának az egységes európai víziútrendszerbe történő bekapcsolására vonatkozó javaslataival, az UNESCO nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamának megszervezésével, stb.

- dr. Mosonyi Emil akadémikus, a "vízépítés nemzetközi hírű professzora - többek között - a Duna-Majna "Európa-csatorna" koncepciójának elfogadtatásával, majd megtervezésével hozzájárult "egy ezeréves álom", a Rajna-Majna-Duna transzkontinentális, nemzetközi víziút-hálózat megvalósulásához. A Tiszalöki-, a Békésszentandrási Vízlépcsők, a Keleti-, és a Nyugati Főcsatornák tervezésének, ill. részben megvalósításának köszönhetően oldódott meg - többek között - a Körös-völgy és Debrecen vízellátása, és a Kiskörei Vízlépcsővel és a Tisza-tóval együtt sikerült 2000-ben a tiszai cianid-, és nehézfém-szennyezés okozta katasztrófa kárait jelentősen mérsékelni! (Igaz ez, még akkor is, ha a média erről annak idején, nem tudósított, de ugyanakkor még hónapok múlva is ugyanazt a haltetemekről készült képet ismételgette!)

Dégen Imre születésének 100. évfordulója alkalmából 2010.11.08-án, ünnepélyes koszorúzásra kerül sor a Farkasréti temetőben lévő sírjánál. A hivatalos értesítést és meghívót tájékoztatásul mellékelem.

Szakmai életrajzából - a teljesség igénye nélkül, a fentieken túlmenően - az alábbiak emelhetők ki:

"...1955-től a vízügyi szolgálat vezetője, előbb, mint főigazgató, majd 1968-tól az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) elnöke. Árvízvédelmi kormánybiztosként irányította az 1965. évi nagy dunai árvíz és az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz elleni védekezést. Vezetése idejére esik a vízügyről szóló 1964: IV. tc. megalkotása és ennek szellemében a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének megszervezése. ...Munkásságához fűződik a korszerű, egységes vízügyi igazgatás szervezetének kiépítése és megerősítése, a m. Vízgazdálkodás Távlati Fejlesztési Koncepciójának kialakítása és a tervezés alapjául szolgáló Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása, a Kiskörei (Tisza II) Vízlépcső és a csatlakozó öntözőrendszerek megépítése és a vízügyi szakemberképzés továbbfejlesztése, az UNESCO nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamának szervezése. Része volt a környező országok vízügyi együttműködésének kialakításában és ezen belül a Tisza-völgye vízgazdálkodásának közös fejlesztésében. Több mint száz tanulmánya jelent meg a hazai és nemzetközi szaksajtóban a vízgazdálkodás elmélete és gyakorlata köréből. 1958-tól alelnöke volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) és tb. tagja az Österreichischer Wasserwirtschaftsverbandnak. A korszerű vízgazdálkodási tervezés elméletét megalapozó egyetemi tan-, és kézikönyve külföldön is elismert munka. ..."

A fentiek felvetik a kérdést, hogy az utódok, hogyan sáfárkodtak a rájuk bízott értékekkel? Hol van a magyar hajógyártás, a magyar hajózás, mi van az árvíz-, belvíz-, aszály-, jégzajlás elleni védelemmel, a mezőgazdasági területek öntözésével? Mi történt a korábban nemzetközi hírű magyar vízügyi szolgálattal, mi van a hazai vízkészletgazdálkodással, komplex vízenergia-hasznosítással, a határon túlról érkező szennyezések problémájának kezelésével, hogy a hazai ipari szennyezésekről most ne is beszéljünk, stb.?

Ezek után mi lesz a magyar Duna-stratégiával? Mi lesz a Tiszával, a Drávával, a Rábával, a Sióval, a Körösökkel, stb.?

Ezekre a konkrét kérdésekre továbbra is várjuk a döntéshozók érdemi válaszait!

Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Dokumentumok és képek: