Reális Zöldek Klub - Második Víz Világtalálkozó Budapesten!

Hurrá, a második Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón vendégünk lesz a VILÁGBANK! A Világbank válaszolt a reális zöldeknek: A magyar műszaki-, gazdasági értelmiség felelőssége is felmerül!

A Világbank válaszolt a reális zöldeknek. A reális zöldek 1993-ban kérdéssel fordultak a Világbankhoz. A Világbank válaszolt.
A válasz elérhető a Reális Zöld alternatíva 11. oldalán http://realzoldek.hu/pdf/1995_juni_juli.pdf

A Világbank válaszának az előzménye, hogy Magyarország 1993-ban visszabontott egy félig elkészült 150 MW-os víz érőművet, a nagymarosi vízlépcsőt, ugyanakkor világbanki hitelt vett fel a kormány 235 MW-os gázturbina beruházására.

A Dunamenti Hőerőműbe az első gázturbina a Magyar Villamos Művek Tröszt 1986-ban elfogadott terve szerint létesült
A második gázturbinára a rendszerváltás után az MDF holdudvarához tartózó energetikusok javaslatára, A két gázturbina és egy gőzturbina, amely beépült a DHV-be lényegében alaperőmű bővítésnek volt tekinthető viszonylag nagyon jó hatásfokkal. Az MDF holdudvarához tartozó energetikusok ezt a tényt a mai napig nem értik.

Ekkor írta Stróbl Alajos a kapcsolt villamosenergia – termelés aránya a következő években erősen lecsökkenhet hazánkban. Stróbl Alajos a Magyar Energetika 2011.novemberi számában megjelent „Hozzászólás a kapcsolt távhőhöz” című írásában a következőket írja a Dunamenti Erőműben megtörtént beruházásról. „ Ismert, hogy a múlt század kilencvenes éveinek elején helyezték üzembe a legnagyobb kapcsolt termelésű egységet a Dunamenti Erőműben. A gázturbinás blokk évente több mint 1 milliárd kWh villamos energiát termelt több mint egy évtizeden át 80%-nál nagyobb hatásfokkal: Támogatást nem kapott, majd a vevő aztán megelégelte a hő árát, és talált olcsóbb saját megoldást….” Idézet vége.

Az MDF által a MVM élére helyezett Halz – Járosi duó politikai megfelelés céljából sietette az első gázturbina üzembehelyezését, négy milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Péteri László írta ekkor ja a reális zöldek honlapján:”…úgy tűnik, hogy változatlanul megy tovább Magyarországon az a helytelen gyakorlat, hogy a tudományos-, szakmai-, és civil szervezetek bevonása diszkriminatív, és formális, ill. sokszor utólagos! Ennek kapcsán felmerül a közigazgatásban, a döntés-előkészítők és a döntéshozók felelőssége is! Ha jogilag ilyen eddig még nem is történt, de erkölcsi, etikai szempontból az utókor, a társadalom ezt remélhetőleg meg fogja tenni! De a magyar műszaki-, gazdasági értelmiség felelőssége is felmerül, különös tekintettel a mindenkori kormánypártok holdudvarához tartozó, sokszor elvtelenül megalkuvók, „bólogató jánosok”, stb. esetében.

Péteri László teljes írása elérhető az alábbi címen:
http://realzoldek.hu/velemenyek/2012/01/22/keszul-az-eu-uj-vizstrategiaja-es-elkeszult-az-eu-uj-kozlekedesfejlesztesi-terve-feher-konyv-es-mi-keszul-magyarorszagon-2-resz/#more-2336

1991-ben Világbanki küldöttség érkezett az MVMT- be.
1991. december 2-18 között a Világbank küldöttsége járt az MVMT- ben. Céljuk az 1992-re ütemezett kölcsönszerződés előkészítése volt. A küldöttség áttekintette a MACRO cég által készített ÜRIK tanulmányt és az MVMT zsűrijének döntését, és azt jóváhagyva, a programot világbanki finanszírozással előzetesen alkalmasnak tartotta. Megállapodás történt a projekt előkészítés következő lépésére.

A módosított szerződés értelmében a kölcsön fennmaradt 25 millió USD nagyságú része a kelenföldi gázturbinás beruházáshoz lesz felhasználva.

A küldöttséggel megbeszéltük azon további feladatokat, amelyeket 1992 tavaszára kell elvégezni. A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet az IKM részéről Ligeti Pál főosztályvezető, az MVMT részéről Dr. Járosi Márton vezérigazgató helyettes írta alá ((Forrás: MVMT Közlemények, 1992/ 1. szám)

A történet vége, hogy egyesek véleménye az volt,hogy haszonnal járhat a villamos energia szektor privatizációja.
Haszonnal járhat az ország számára az energiaipar privatizációja, állította Zettner Tamás és Wiegand Győző, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület vezetője 1995-ben.

Büki Gergely, Csom Gyula, Szakolczai György és Erdősi Pál ellenkező véleményen volt, ellenezték a privatizációt.

Szavazzon!

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület vezetői jól láttak előre?
IGEN vagy NEM

Válaszok! – Összegzés!