Reális Zöldek Klub - Észrevétle - TURIZMUS Jó Reggelt Magyarország

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, October 17, 2018 9:07 AM
To: 'Közönségszolgálat'; 'Dobos Menyhért'
Cc: 'INFO'
Subject: Észrevétel

TURIZMUS

Jó Reggelt Magyarország

2018. október 17.

Nem került kifejezésre, hogy a yacht turizmus Pozsony alatt megáll!

Nem került kifejezésre, hogy a Dunán hazánkba kajakkal, kenuval nem lehet behajózni.

A Duna menti kerékpár út sem készült el Esztergom felett.

„Yacht Camping, Ásványráró”

A Szigetközben zörög a haraszt. Megállás nélkül pusztul a táj, az itt élők úgy érzik, ez senkit nem érdekel. Nincs már hivatalos halász, meghalt az utolsó aranymosó. … Két osztrák keveredett ide tíz-tizenkét éve, s elhatározták, hogy jachtkikötőt építenek. (Forrás: Magyar Nemzet, 2003. október 18.)

Ami a közsolgálati médiaszolgáltató elhallgat:

Az öreg Duna medre ásott meder, tehát emberi beavatkozással készült meder. Az ásott meder elkészítése előtt Szigetközben a Dunának sohasem volt állandó medre, ahol folyt, ott maga alatt töltötte a medret, majd egy idő után, jobbra vagy balra odébb állt, így jött létre az a sok-sok mellékág, amely Szigetköz „vízgazdaságát” (mellékágak) ma is jellemzi. Miután a sógorok a saját Duna szakaszukat belépcsőzték a mellékágak vízpótlása nélkül Szigetköz vízgazdagsága fogyókúrára ítéltetett.

Tegyük fel, hogy Magyarország megcsonkítására nem kerül sor. Magyarország rovására az utódállamok nem jönnek létre, megnagyobbodásukra nem kerül sor. Csallóköz a miénk marad. Pozsony felett a Dunán megépülnek a vízlépcsők.
Akkor is csallóközi és szigetközi táj védelme érdekében a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a térségben vízlépcsőt/ vízlépcsőket kellett volna építeni.
Tegyük fel Pozsony felett nem épültek volna vízlépcsők, kb. 47 vízlépcső a Dunán. A táj hordalékkal feltöltődött volna, Mosonmagyaróvár alatt 600 méter vastag a hordalék. A Duna egy idő után elkerüli a tájat.

Szigetközben élők már a bősi vízlépcső megépítése előtti évtizedekben megismerték a Duna folyamatosan csökkenő szintű kisvizeinek hatását a térség viszonyaira. Az emberek látták szárazon a rajkai zsilipet, amikor a teljes vízhozamú Dunából sem került elegendő víz a Mosoni –Dunába. A Mosoni –Duna haldoklott.

Szigetköz ökológiai helyzete az elmúlt évtizedekben, annak függvényében romlott, ahogyan amilyen mértékig a osztrákok a Duna osztrák szakaszát belépcsőzték. Az osztrák vízlépcsők megépülésével egyre kevesebb görgetett hordalékot érkezett Szigetközbe, és egyre többet vitt el onnan a Duna és az ember, például a győri panelházak építéséhez. Szigetközből a Duna és az ország más része csak elvitt, míg a szigetközi körülményeink egyre romlottak.

Ha Bős megépítésére nem került volna sor egyáltalán, az Öreg Duna vízszintjét akkor is meg kellene emelni!

A vízlépcső megépítéséről északi szomszédunkkal 1977-ben megkötött szerződés messzemenően megelőzte a korát, valójában egy EU gondolat jegyében fogant. Azzal, hogy a bősi termelés fele Magyarországot illeti a trianoni szerződés által okozott megcsonkítás került korrekcióra. Horthy Miklós kormányzósága idején visszakaptuk a Felvidék egy részét, a Vízlépcsőszerződéssel területet ugyan nem, de a területen termelt fehér szén felét megkaptuk volna, ha nemzetben gondolkodó politikusok is, helyet foglalhattak volna a kerek asztal körül 1989-ben.

A Kerek Asztal mellett ülők egyetértését Mádl Ferenc Pozsonynak a Magyar Energetikai Társaság az MVMT vezetői javaslatára tette meg.

(A TRÖSZT 1991-ben meghirdette a „Gázturbináké a jövő” c programot.)

1991. április 22-én Budapesten, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Vladimir Meciar szlovák kormányfővel folytatott megbeszélést a Bős –Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos vitás kérdések rendezéséről. Részlet a magyar állásfoglalásból: A magyar fél a tárgyaláson felajánlotta tapasztalatainak átadását az energiagondokkal küszködő cseh és szlovák félnek. A százhalombattai olajfinomító hulladékhőjének bázisán épülő, kombinált ciklusú gőz-gáz turbinás erőmühöz hasonló (ez a nagymarosi vízlépcső tervezett energiatermelésével egyenlő mennyiségű villamos energiát fog biztosítani) tervezhető a pozsonyi Slovnaft jelenleg nem kihasznált hőtermelésének a hasznosítására.

Ezt követően Dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter Juhos Lászlónak a meghallgatását javasolta.

Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter titkárság vezetője Sepsi Kovács Éva a későbbi feleségem.

Közbenjárásomra Mádl Ferenc az Országházban meghallgatta Lévai András professzort

Lévai professzor úr nem szakmai, hanem jogi kérdésekben „oktatta” ki Mádl Ferenc nemzetközi jogszakértőt!

„A Nemzetközi Bíróság 1997-ben kihirdetett ítélete az 1992-ig félig felépült erőműrendszer létezését hagyta jóvá, és a felső szakasz környezetileg fenntartható állapotba hozásán túl sem újabb létesítmények építésre, sem a már meglévők elbontására nem kötelezte a feleket – ehelyett további tárgyalásokat javasolt.”

A Hágai Nemzetközi ENSZ Bíróságról illik tudni, hogy a Bíróság gyakorlatában nem létezik a felperes/alperes fél.

A Bíróság csak azokban a kérdésekben ítélkezik, amelyre előzetesen a Felek a Bíróságot az ALÁVETÉSI NYILATKOZATUKBAN kérték.

Az alávetési nyilatkozat elérhető a reális zöldek honlapján, a Reális Zöld alternatíva című kiadványunk 1997. évi számának a 14. oldalán.

http://realzoldek.hu/pdf/1997_februar.pdf