Reális Zöldek Klub - A jövő útja a KÉK GAZDASÁG!

György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár látása szelektív!

Mindent zöldnek lát! Az államtitkár szerint a jövő útja a zöld gazdaság.
Valójában a jövő útja a KÉK GAZADASÁG!
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=3138

________________________________________

A kék gazdaság

Világunk mély válságban van. Ahhoz, hogy megtaláljuk az ebből kivezető utat, ismernünk kell a rendszer törvényszerűségeit, hogy felfedjük működésének hibáit. Ha a megoldás megfogalmazását azzal kell kezdeni, hogy nem félünk nagyot „álmodni”, akkor a célt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy olyan gazdasági rendszert szeretnénk, mely nem termel hulladékot, nincs károsanyag-kibocsátása, egyben mégis milliós számban munkahelyeket teremt, társadalmi tőkét épít, és ami egy nagyon lényeges szempont még az életképességéhez, nem jár magasabb költségekkel, mint a meglévő rendszer. Már létezik egy elmélet, melynek elvei alapján egy ilyen rendszer megvalósítható lenne. Egy elismert szakembernek, a Római Klub egyik alapítójának, Günter Paulinak a nevéhez fűződik a kék gazdaság fogalmának megalkotása, és az ehhez fűződő alapelvek lefektetése. Günter Pauli holland származású közgazdászprofesszor: A kék gazdaság (The Blue Economy) című kötete 2009-ben jelent meg, és figyelemre méltó, hogy a magyar fordítás is gyorsan nyomdába került. A könyv lényegében a természet vezérelte gazdaságelméletét írja le. Szerzője szerint az ökológiai rendszereken alapuló gazdaság megteremtése lehet az egyedüli megoldás arra a válságra, amelyben élünk, és ami egyszerre gazdasági, ökológiai és társadalmi krízis. SZÁZMILLIÓ MUNKAHELY? Pauli véleménye szerint minden ember alapszükséglete az egészséges ivóvíz, az élelem, a munka és a menedék (lakhatás). A kék gazdaság elveit követve ezt a természetben található eszközök, a környezeti feltételek segítségével kell és lehet is biztosítani. A könyv, illetve a benne lefektetett elmélet, világszerte elismerést váltott ki. A legtöbb vélemény, visszajelzés, azt mutatja, hogy egy valóban életképes gazdasági modellről van szó. Az elmélet lényege a rendszerelmélet elvei szerinti gondolkodás, a természeti környezet fontosságát helyezve előtérbe. A természet valóban az egyik legtökéletesebb rendszer, melynek működése több milliárd éves alkalmazkodás eredménye. Nyilván csakis egy ilyen hatékony rendszer működését szem előtt tartva találhatunk megoldásokat egy valóban fenntartható gazdasági rendszer kialakítására. Paulinak az elmélete a gazdasági és ökológiai válság megoldásának egyik alternatíváját fekteti le. A teória a gyakorlatban már létező módszereket mutat be, melyeket a természet ihletett, esetenként nagyon egyszerű, de eddig feltáratlan módszerekkel és lehetőségekkel. Pauli nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ha a könyvében bemutatott 100 módszert a különböző iparágakban alkalmaznák, azzal az elkövetkező 10 évben 100 millió munkahelyet lehetne teremteni. A többszörös, további innovációk alkalmazása többszörös pénzforgalmat generálna, ami az emberiség számára a válságból vezető kiút megtalálását jelentené, egyúttal pedig a környezetvédelmi problémák is fokozatosan megszűnnének. A professzor, könyvében a vállalkozóknak a gazdaság valamennyi ágában innovációk százait veti fel, melyek megvalósulásával megváltoznának a piaci játékszabályok, megvalósulhatna az energia és a tápanyagok teljes hasznosulása, a fenntarthatatlan termékek és folyamatok pedig megszűnnének. „A zöld gazdaság minden igyekezet és jóakarat ellenére sem vált életképessé." – állítja Pauli, hiszen legtöbbször drágán és nem hatékonyan működik, miközben logikája elvárja, hogy a fogyasztók racionális döntéseik helyett illúziókat kövessenek. A zöld alapokat sem nélkülöző kék gazdaság ezzel szemben egy reális alapokon nyugvó elképzelés. FEKETE, SZÜRKE, ZÖLD VAGY KÉK? A kék gazdaság elemeit képező innovációk többsége már létező és működő projektumok keretében bizonyítja életképességét. Tömeges alkalmazásuk nyilván valóban gyökeresen megváltoztathatná a világgazdaságot, sőt környezetünket is. A természet által ihletett újítások megoldást kínálnak a hulladékkezelésre, a hatékony és egyszerű víztisztításra, az energiaellátásra, az élelmiszerellátás megoldására és egyéb égető problémákra. Az örvény hasznosítása a víz tisztítására, a szélenergia turbinák nélküli „befogása”, a legyek lárváinak „alkalmazása” a hulladékkezelésben, és egyben azok fehérjeforrásként történő felhasználása, az önműködő légkondicionáló rendszerek, a napenergiával működő vízmelegítő rendszerek, az úgynevezett „száraz” illemhely, a fagyasztás nélküli tartósítás ötlete, a fenyőerdők gyantaforrásként történő telepítése, és a gyantából nyerhető terpentin üzemanyagként történő felhasználása mind olyan innovációk, melyek a gyakorlatban már léteznek, ki vannak próbálva, esetenként csak tovább kell tökéletesíteni, vagy egyszerűen csak alkalmazni őket. Günter Pauli könyvében egyébként megjegyzi, hogy – bár százmillió munkahelyet ígér, de – ha egy nagyságrendet téved, akkor is hatalmas lehetőségek rejlenek benne. A felvetett innovációk, természet ihlette technológiák közül pedig, ha nem is mind, de egy részük egészen biztosan alkalmazásra kerül majd a jövő gazdaságában. A kék gazdaság elmélete tehát egy új megközelítést, egyben realisztikus megoldást kínál fel az emberiségnek, ezért mindenképpen figyelemre méltó, és biztos, hogy a jövőben majd sokat hallunk még róla. Magyarországon már rendeztek ilyen tárgyú tudományos konferenciákat, Szerbiában viszont egyelőre úgy tűnik, nem ismerik a témát, talán még a fogalmat sem. A kampányban legalábbis – mert most minden erről szól – senki nem emlegeti. Úgy tűnik, mi csak a fekete és a szürke gazdaságot ismerjük, mely téren viszont legalább olyan innovatívak tudunk lenni, mint mások. Kicsit karikírozva a dolgokat, a hazai lapokban lehet, hogy olyan újságcímeket olvashatunk majd a távolabbi jövőben, mint pl.: Engedély nélkül fogtak be legyeket hulladékfeldolgozásra, vagy: Lefülelték, mert feketén használta a szél energiáját, esetleg: Megcsapolta a szomszéd fenyőfáit.

Tóth Péter | 2012. április 18., szerda