Reális Zöldek Klub

“Magasabb szintről jönnek majd lelkek
S fényüktől szűnnek múlt-szülte terhek.
-- Eszményi szépet sugároz Énjük
S új Hont épít értelmi fényük.
Szólok azokhoz, kik Hontól távol,
Kiknek a lelke örökké vádol,
Reményt-vesztetten könnyezve járnak,
Mikor lesz vége ez éjszakának?
-- Vádból, könnyekből semmi sem épül:
Csak ha lélek eszménnyé szépül.”

Hornik György

----------------------------------------------------------
On Oct 5, 2008, at 9:34 AM, István H. wrote:

http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/szemelyek/13_aradi_vertanu.htm

http://www.youtube.com/watch?v=l3iporaKkM4

“Magasabb szintről jönnek majd lelkek
S fényüktől szűnnek múlt-szülte terhek.
-- Eszményi szépet sugároz Énjük
S új Hont épít értelmi fényük.
Szólok azokhoz, kik Hontól távol,
Kiknek a lelke örökké vádol,
Reményt-vesztetten könnyezve járnak,
Mikor lesz vége ez éjszakának?
-- Vádból, könnyekből semmi sem épül:
Csak ha lélek eszménnyé szépül.”

Hornik György
A magyar nemzet géniusza szól c. verséből 1965

H. Istvan

-----------------------------------------------------------

On Oct 5, 2008, at 3:18 PM, Louis E. wrote:

Én bámulom, hogy az aradiakról szólva el szokás hallgatni azt, hogy a szabadságharc előtt császári tisztek voltak, akik hűséget esküdtek a mindenkori császárnak. Haynau ezért végeztette ki őket.

A kapcsolt cikk írója azért tartja az aradi vértanúk elleni eljárást koncepciós pernek, mert - szerinte - az ítéletek előre meg voltak állapítva. De az árulóknak, esküszegőknek eleve halálbüntetés járt, ahhoz nem férhetett semmi kétség.

Nekem semmi bajom nincs azzal, hogy e főtisztek nemzeti hősök szemünkben. De azzal igen, ha az igazságot szépítgetjük, elhallgatjuk.

É. Lajos

-----------------------------------------------------

On Oct 5, 2008, at 2:26 PM, Laszlo F. wrote:

Kedves Lajos és Mind,

A kivégzett tábornokokról szóló leírások nyilván a magyar szempontból ismertetik a felsorolt személyeket. Akik átélték az 1947-53 as évek elhurcolásait, a törvény alkalmazása nélküli kivégzéseit, azoknak valószínű nem volt nehéz elfogadni vagy azonosulni a "koncepciós perek" elnevezéssel.

Az viszont tény, hogy ezeket az embereket tárgyalás nélkül végezték ki. Az is meglehetősen elfogadott, hogy a fiatal Ferenc Jóska nem vette figyelembe a magyar alkotmányos megkötéseket -, amelyekre különben ő is felesküdött - amikor belement a magyar kormány elleni hadjáratba. (Lásd Deák I: "The Lawful Revolution") Tehát a generálisok esküjének szövegét is kellene tudjuk ahhoz, hogy az általad "igazság"-nak nevezett eljárást mi is elfogadjuk igazságnak. Talán Te ismered.

Meglehetősen világos, - még a leírás szerint is - hogy a tábornokok egy része hű akart maradni esküjéhez, ezért is állt ellen az országba bevonuló horvát, osztrák, majd orosz hadseregeknek. Ezek a tábornokok nem érezték magukat árulónak, vagy lázadónak. Tehát a katonai eskü szövegét és a bécsi udvar lépéseit már akkor sem értékelték teljesen egyértelműen. Különösen nem az adott helyzetben. Ebben ezek a vezető katonai személyiségek valószínű nem voltak egyedül a császári lépések legalitásának megítélésében. S éppen az adott helyzetben kétség igenis férhetett annak megállapításához, hogy ki az áruló és ki nem. Azaz, kinek az elárulásáról van itt szó? A tapasztalatlan, ifjonc király elárulásáról, vagy a birodalmi - s ezen belül a magyar - alkotmány elárulásáról? Akkor ki követte el az "elárulás"-t? Ezért lett volna szükség tárgyalásra és nem Haynau "igazság"-magyarázatára. Talán emlékeztek arra, hogy Ferdinánd császárt az udvari politikai erők leléptették a 18 éves Ferenc Jóska javára, aki már - fiatalon és tapasztalatlanul, talán a "császárcsinálóknak" hálásan, - jóváhagyta az akkor lázadónak leírt Magyarország elleni fegyelmező lépések életbeléptetését.

Az október 6-ra időzített kivégzések mindennél inkább mutatnak bosszúállásra, mint akármi "igazság" végrehajtására.

Tehát: meglehet, hogy az igazság keresésben - ha tüzetesek akarunk lenni - mégis eljutunk a magyar leírás oldalára?

Laszlo F.

----------------------------------------------------------

Hogy Haynau esküszegésért rótta ki a halálbüntetést, bár szerintem nyilvánvaló, én a cikkből merítettem. Civil tárgyalás nem volt, igaz, de katonai eljárás volt. A Rákosi korszak bitangságai pedig messze túljártak a Haynauén.

Ferenc Jóska ekkor császár volt, de még nem magyar király. Azzá csak 1867-ben vált.

Ismétlem, nincs semmi bajom a „magyar verzióval”, de igen a történelem szépítésével. Október 6 ünneplése (1867 után) Ausztria ellen irányult, pedig akkor már részesei voltunk a „hatalomnak”.

El kell fogadnom végre, hogy a magyar nacionalizmusnak megvan a sajátos dogmatikája, mely nem tűr meg semmi kérdőre vonást, nemhogy ellenvéleményt. Hogy ez a jellemzőnk azok közé tartozik, melyek miatt nem vagyunk, nem lehetünk sikeresek, előttem világos.

Ölel

É. Lajos