|
|
|
|
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői |
|
|
|
|
|
|
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői |
|
|
|
|
|
|
|
Évfordulók 0 A TÁVKÖZLÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VILÁGNAPJA május 17-e .
Mire jó a távközlés? Hogy a kormány bevezethesse a távközlési adót!
Manapság minden információ eladható! Egy vásárlói lista többet ér, mint a maga az árú.
Az informatika révén a modern társadalmak könnyen sebezhető váltak.
Mi ér többet a televízió vagy az internet?
A televízió inkább a diktatúrák eszköze. Magyarországon ugyan nincs diktatúra, csupán tekintélyelvű a demokrácia.
Amit a televíziók sugároznak, azzal sokakat félrevezetnek. A televíziók vonatkozásában kommunikáció egyirányú a nép nem beszélhet vissza.
A médiacápák agymosást hajtanak végre a magyar népen. Albert Camus mondta: Egy ország annyit ér, amennyit a sajtója.
Évforduló naptár
|
|
|
|
|
|
|
Zöld Válasz |
|
|
|
|
|
Elnökségi meghívó 2016. január 15. |
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia üresjáratban! |
|
A reális zöldek javasolják a Kormánynak, hogy az MTA közpénzekből nyújtott támogatásának hatékony felhasználása céljából független szakértőkkel világítsa át az Akadémiát!
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont munkatársai felfedezték a szarva között a tőgyét!
http://mta.hu/tudomany_hirei/naponta-merheto-hogy-eppen-mekkora-az-aszaly-magyarorszagon-mta-atk-aszalyindex-107846
Aszállyal szemben leghatékonyabban öntözéssel lehet védekezni. A rendszerváltozást követően az öntözött terület és a hozzákapcsolódó infrastruktúra egyaránt csökkent. Kicsi a valószínűsége, hogy szárazság tűrő növény termesztésből megélhet akár a családi gazdálkodó vagy a több száz hektár földön a társulásos gazdálkodó. Az EU kitüntetett szerepet szán a minőségi termesztésnek, és a jövőben már nem segélyek híve. Az EU-ban átlagban 25 hektáron folyó családi mezőgazdálkodás - vannak EU tagországok, ahol 5 hektárból is megél a család - az öntözés természetes része a gazdálkodásnak. A magyarországi időjárási viszonyok közepette öntözés nélkül minőségi gazdálkodás aligha képzelhető el, ezért nagyon fontos lenne az öntözés távlat megoldásában jó döntést hozni.
Az öntözés ügye a rendszerváltozás óta leszálló ágban van. Nem volt ez így mindig.
Léteztek magyar kormányok, amelyek vízvezető csatornákat, tározókat, vízlépcsőket építettek, az aszály elleni küzdelem jegyében. 1942-ben Kállay Miklós miniszterelnök a Békésszentandrási vizlépcsőt, 1954 Hegedűs András miniszterelnök helyettes a Tiszalöki vízlépcsőt avatta. Harminc éve pedig Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke Kiskörét adta át a Tisza tóval.
Volna tehát kitől átvenni a jó példát, és az elődök munkáját folytatni, de ehhez elsősorban a politika szereplőinek kellene a szükséges tanulságokat levonni eddigi káros ténykedésükről, felhagyni a „minden folyjék szabadon” álláspontjukkal.
Magyarország természetföldrajzi adottságai következtében a mezőgazdasági termelés számára, jelentős kockázati tényező az aszály. A múlt században több aszályos év (1935, 1952, 1962) fordult elő, az egyik legsúlyosabb 1983-ban, részben 1984-ben, továbbá az 1990 és 1992 évek bizonyultak jelentős aszályos éveknek. 1992-ben- mintegy betetőzve az 1983 óta tartó száraz periódust - rendkívül súlyos aszály pusztított hazánkban, főleg az Alföldön. 1992 júliusában általában az ország egész területén a szokásosnál kevesebb csapadék hullott. Az Alföld egész területén a sokévi átlagos júliusi csapadéknak kevesebb mint a fele, Szolnok megyében csupán mintegy a negyede, Vas, Zala, Somogy megyékben nagyjából a harmada hullott le. A becsült közvetlen kár 30-40 md Ft volt.
Az aszály nemcsak az egyébként is sok gonddal-bajjal küszködő mezőgazdasági termelőket sújtotta, káros következményeit az egész nemzetgazdaság megérezte, hatása termelői és nemzetgazdasági szinten egyaránt érezhető volt.
Az aszály közvetlen kiváltó oka az időjárásban keresendő.
----------
Németország kerítést épített Magyarországon!
A kerítés hossza 300 kilométer, magassága 100 méter.
A kerítés a Dunántúli Középhegység és a Duna között távolság fele között épült, észak –déli irányban húzódik.
A reális zöldek állításának a megértéséhez kérjük, hogy olvassa el az alábbi linket:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4913
A reális zöldek állítása a rendszerszemlélet és a környezet közötti kapcsolatok felderítésen alapszik.
A német szélkerék kapacitás és a hazánk éghajlata közötti kölcsönhatás megértéshez hozzá tartozik az extenzív és intenzív mennyiségek értése.
Hazánk időjárásáról, annak várható változásáról naponta kapunk tájékoztatást.
Azok a szavak, amelyek a tájékoztatásban elhangzanak szabatosan az emberek a reális zöldek feltételezése szerint az időjárásról tájékoztatók sem értik.
Jellemző intenzív mennyiségek különbségének hatására extenzív mennyiségek áramlanak egyik helyről a másikra, amely folyamatot - a természet rendjét – a szél kinetikus energiáját megcsapolók akadályozzák.
ASZÁLY by Reálzöldek Reális Zöldek Klub on Scribd
|
|
Dátum: 2017. August 25. Friday, 18:11 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolódó rovatok
|
|
|
|
|
|
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.
Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu
PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Oldalkészítés: 0.21 másodperc
:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::
|