Kedves Kollégák!

A 2012.03.14-15. között, Bécsben megtartott, "B2B" Barge to Business nemzetközi konferencián elhangzott előadások közül most, a cikk-sorozatom3. részében, a korábbiakban (2. rész) ismertetett, bolgár-román közös beruházások után, a Duna-Majna-Rajna nemzetközi víziút adta lehetőségek hasznosítását biztosító, néhány német és osztrák multimodális kikötőt és logisztikai központot, ill. azok integrált és komplex, töbcélú hálózat-fejlesztési elképzeléseit, piaci elemzéseit, stb. bemutató előadásból válogattam ki néhány diát, amelyekhez nem kell túl sok kommentár!

Ha az EU TEN-T 18. sz. Rajna-Majna-Duna transzkontinentális víziút - EU által is támogatott - fejlesztési programját, valamint az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának / EUDRS prioritásait, ill. azon belül a PA1a. vízi-közlekedés/szállítás, hajózás, kikötő-hálózat-, intermodális logisztikai-hálózat fejlesztési elképzeléseit, valamint az EU Víz Keretirányelve / VKI alapján - a klímaváltozás, az árvíz-, belvíz-, aszály elleni védelem és a jó gyakorlatok (vízenergia többcélú hasznosítása, hajózás, kikötőhálózat-fejlesztés, stb.) figyelembe vételével - felülvizsgálandó, integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terveket / VGT-t, valamint az EU új, egységes Közlekedés-fejlesztési Stratégiáját / "Fehér Könyv" vesszük alapul, megállapítható, hogy a Duna-menti államok, régiók, városok zöme, és a környezetbarát-, energia-takarékos vízi-közlekedésben, szállításban érdekelt cégek gyorsan, és rugalmasan alkalmazkodnak a fentiekből következő lehetőségekhez.

A német/bajor Duna-szakaszon a Straubing-Sand multimodális kikötő és logisztikai központ komplex fejlesztése azért is érdekes, mert a Duna Straubing-Vilshofen közötti szakasza hajózhatóságának javítása az EU TEN-T 18. sz. program, ill. a 2007-DE-18050-S projekt keretében, stb. folyamatban van. (2006. évi törvénymódosítás lehetővé tette a duzzasztást, vízlépcsőépítést! lásd: prof. em. dr. Ijjas István professzor előadásának kivonata, ill. a C280. variáns, Donauforum videók:

http://www.donauforum.de/videos_donauausbau.php

D - Straubing-Vilshofen C280 variáns – videó 1-2 rész

1. rész. 4:30

Donauausbau Straubing-Vilshofen Variante C/C280 Die Stützschwelle bei Aicha
Länge 4 Minuten, 30 Sekunden

2. rész. 6:40

Umgehungsgewässer - Das neue Gesicht der Donau
Länge 6 Minuten, 40 Sekunden

Az ausztriai Duna-szakaszon levő, Ennshafen / konténer-terminal képviseletében, Christian Steindl, a Krems-i kikötő-komplexum részéről Hubert Mierka, és az AGRANA / Pöschelsdorf részéről Thomas Kitzweger előadásából mellékelek - illusztrációként - néhány jellemző, nemzetközi hálózati kapcsolatokban gondolkodó képet.

Ugyanez az igyekezet tapasztalható - egy-két kivételtől eltekintve - a Duna-menti magyar kikötő-városok, kikötők (lásd: korábbi írásaink, pl.Dunaújváros - DaHar projekt, Baja, stb.) és a MAHART "tündöklése és bukása" után, még versenyben lévő, "talpon maradt" magyar hajózási vállalkozás esetében (pl. Fluvius, stb.), annak ellenére, hogy a mindenkori magyar kormányoknak - a rendszerváltás óta - nincs közlekedés-politikája, koncepciója és stratégiája! (lásd: korábbi írásaink, dokumentációink a www.realzoldek.hu honlapon!).

Magyarország rendszerváltás utáni, mindenkori kormányai "szembe mennek" Európával! A Duna magyarországi szakaszának folyamatos hajózhatósága - a Nemzetközi Duna Bizottságban és az un. "Belgrádi Egyezmény"-ben vállalt kötelezettségeink ellenére - megoldatlan, a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer egyoldalú, és teljesen indokolatlan felmondása következtében indított "Hágai per" a mai napig lezáratlan! A Duna magyarországi szakasza hajózhatóságának - eleve a duzzasztás és vízlépcső-építés kizárásával készülő - javít(gat)ására, az EU támogatásával 2005. óta készülő tervezgetéseket is képtelenek voltunk befejezni!

Politikai döntéshozók egy "túl hangos" része még a magyar belvízi hajózás létét is kétségbe vonta / vonja, és azt álítja, hogy a dunai hajózás fejlesztése "nem magyar érdek"!(?)

Zömmel ugyanazok, akik a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiától / NVS - a "Vidék Alkotmányá"-tól- várják a "megváltást", de ennek keretében, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízvisszatartás, a víztározás, vízkormányzás szükségességéről elfeledkeztek, az Új Széchenyi Terv-ből / ÚSZT utólag - azMTA-KSP-ban "A megújuló energiák hasznosítása" c. dokumentációjában szereplő, és javasolt, - Nagymarosi-, Adonyi-, és Fajszi Vízlépcső beruházásokat kihúzták, a "Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok" c. dokumentumban foglaltak lényegét nem értették meg!

Ilyen körülmények között, ilyen állami "támogatás" (?) mellett, csoda, hogy Magyarországon - Széchenyi hazájában! - létezik még magyar hajózás! (De erről majd a következő, 4. részben lesz szó, mert emellett nem mehetünk el szó nélkül!)

Kiváncsian várom, hogy az EU új, egységes közlekedés-fejlesztési stratégiája - "Fehér Könyv" - alapján készülő "Új Nemzeti Közlekedési Stratégiájá / NKS"-ban a vízi-közlekedés/szálítás, személy-, és teherhajózás, kikötőhálózat-fejlesztés végre elnyeri-e méltó helyét a közlekedési alágazatok között?

Azt már csak remélni tudom, hogy a politikai döntéshozók felébrednek végre "Csipkerózsika" álmukból, és gondolnak majd e témák kapcsán a magyar vidékkel, a vízgazdálkodással, a mezőgazdasággal, a terület-, és vidékfejlesztésel, a mezőgazdasági öntözéssel, az árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezés elleni védelemmel, a vízi-, vízparti-, kerékpáros-, falusi-, tanyasi-, agro-turizmussal, munkahelyteremtéssel, stb. való összefüggésekre is!

Baráti üdvözlettel:

--

Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil: +36 30 319 2033

Képek: