Kerényi A. Ödön
Tisztelt Telegdy Úr!
Sajnálattal állapítom meg, hogy a tervezett vitafórum az általam küldött bőséges anyag ellenére tévesen és hiányosan mutatja be a Bős-Nagymaros Vízlépcsők (BNV) ügyét, tehát nem alkalmas szakszerű vitára.
Az objektív képet legtömörebben Sólyom László köztársasági elnök úrnak írt leveleim foglalják össze Ezeket most ismételten elküldöm Önnek tanulmányozás végett, hogy megértsék végre a lényeget.
Javasolom, hogy vegyenek soraikba vízügyes mérnök szakértőt is, aki folyamatosan tudná lektorálni szakszerűtlen vitairataikat.
Amit segíteni lehetett, én megtettem, többet nem tudok nyújtani és kérem, hogy „ne keressenek fel” többet, amint azzal a tárgy rovatban fenyegetnek
Javasolom, hogy elégedjenek meg azzal, amit eddig is önzetlenül adtam. Fogadják meg viszont jószándékú tanácsaimat az üggyel való további foglalkozással kapcsolatban.
Üdvözlettel
Kerényi A. Ödön vasdiplomás gépészmérnök
-----Original Message-----
From: Istvan Telegdy [mailto:secretariat@logcluster.com]
Sent: Tuesday, March 31, 2009 4:33 PM
To: Kerenyi A. Odon
Subject: Felkeresunk
Importance: High
Tisztelt Kerenyi Ur!
Kerjuk visszajelzeset, hogy felkeresunket 2.Vitaforumunk tezisenek velemenyezesere elfogadja e. A Vitaforumra bekuldott velemenyeket honlapunkon www.europeanlogistics.net kozoljuk. A Vitaforum eredmenyerol tajekoztato sajtofogadasra a velemenyezoket meghivjuk.*
Tisztelettel,
Telegdy Istvan
Az MLK fotitkara
-------------------------------------------------------------------
Dr. Sólyom László úrnak
a Magyar Köztársasági elnöke
Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Élve azzal a nagy megtiszteltetéssel, hogy Mosonyi Emil akadémikus és családja megbízásából én vehetem át számára a Széchenyi Díjat és így módomban van Önnel személyesen is találkozni, az alábbiakban összefoglalom javaslatomat és kérésemet a Bős Nagymarosi Vízlépcsők ügyének rendezésével kapcsolatban.
Meg vagyok győződve arról, hogy Ön, mint a legnagyobb, magyar közjogi méltóság ás Alkotmány Bíróság volt, sikeres elnöke tárgyilagosan ítéli meg kérésemet és elősegíti a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását gátló félreértések tisztázását.
Nagyra értékelem környezetvédelmi elhivatottságát, de éppen ezért tartom fontosnak a reális, szakmai szempontok feltárását. A bírói gyakorlat mindig a szakértői véleményekre alapozza ítéletét és a döntés után nem jogszerű a per részvevőinek a megcáfolt érveiket tovább hangoztatni.
A tények feltárásában bizton támaszkodhat az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia és az állásukat nem féltő, tárgyilagos, vízügyi szakértők, valamint az érintett. energetikai és vízgazdálkodási egyesületek és szakmai, civil szervezetek támogatására, ha ilyen megkeresést kapnak az Ön, illetve a Kormány részéről. Ez irányú tevékenységemet az említett szervek vezetői jól ismerik és támogatják a villamosenergia-ipar illetékes vezetői is.
Javaslataim mögött 65 évi mérnöki tapasztalat áll, amit az Állami Díj, Köztársasági Érdemrendek, kormánykitüntetések ismertek el és igazolja az is, hogy tavaly kaptam meg a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is a magyar villamos energetika érdekében végzett 20 évi nyugdíjas tevékenységemért és életművemért.
Önzetlen javaslataim tárgyilagosságát. alátámasztja, hogy 87 éves koromban nincs mögöttük semmiféle, egyéni érdek, csupán a volt bencés diák becsületes, a nemzetgazdaságot segítő, jó szándéka.
Levelemhez a témát részleteiben is feltáró, alábbi két fontos mellékletet csatolom
: –Az egyik a Hága után” című. 2001. évi nyilatkozat, amely tömören összefoglalja a Bős Nagymarosi Vízlépcsők létesítésének történetét, a Hágai Bíróság döntése utáni helyzetet, a magyar vízgazdálkodás általános tapasztalatait. és szakmai javaslatot is ad a politikamentes megoldásra.
– A másik irat „Mosonyi Emil Széchenyi Díja” címen bemutatja a világhírű tudós életmű kitüntetésének indokoltságát. Ismerteti egyben a hágai döntés végrehajtását tárgyaló magyar kormánybizottság új tárgyalási irányelveire tett javaslataimat is.. Ennek, lényege a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmények, törvénybe iktatott magyar vállalásainak a betartása, amely a korlátozás nélküli dunai hajózás erőteljes növekedését hivatott megteremteni Kelheimtól a Fekete tengerig és a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül az Atlanti Óceánig.
Az említett mellékletekből csupán tézisszerűen emelek ki néhány fontos megállapítást., de kérem ezen iratok részletesebb tanulmányozását és esetleges szakérői véleményezését is.
– – A Nagymarosi Vízlépcső beruházásának egyoldalú leállítása –1998-ig számítva kb.1450 millió USD kárt okozott a nemzetgazdaságnak. Hasonlítsuk össze ezt az összeget azzal, hogy a legnagyobb villamos erőművek és a hat áramszolgáltató vállalat külföldi eladása mindössze 1250 millió USD költségvetési bevételt hozott.
– A Hágai bíróság döntésének végrehajtásában történő megegyezés hiányában a Bősi Vízerőmű évi kb. 3 milliárd kWh termeléséből, a magyar felnek járó kb. 1 milliárd kWh megújuló energiát a szlovák fél saját maga használja fel. Ennek értéke kb. 50 millió USD, azaz kb. 40 millió Euro, ami 12 éve náluk halmozódik.
– Téves a hágai döntés olyan , magyar értelmezése, miszerint a Nagymarosi Vízlépcsőt már nem is kell megépíteni. A Bíróság ugyanis csupán azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nincs szükség. Az érvényesnek minősített szerződés többi komplex, céljának (hajózás, árvízvédelem, közlekedés stb.) teljesítéséhez azonban a vízlépcső léte nélkülözhetetlen. A Bősi Vízerőmű csúcsra-járatásáról 1990-ben mindkét kormány az én javaslatomra mondott le, aki 1990-en a magyar villamosenergia rendszer iparági főmérnöke voltam. Javaslatom célja az volt, hogy „kijussunk a nagymarosi gödörből”, ezért a beruházás befejezése érdekében inkább lemondtunk a Bősi Vízerőmű a napi 4 órás 720 MW-os teljesítményéről, mi egyébként, indításkor az alatta lévő Duna szakaszon négy méteres hullámot okozott volna. A megújuló vízenergia termelést ugyanis ennél is fontosabbnak tartottam, ami a szlovák félnél később be is igazolódott.
– – A nagymarosi beruházás politika indíttatású, egyoldalú leállítása, sok milliárdos kárt okozó tévedés volt. Hasonlítható ahhoz, hogy egy kész, drága versenyautóra nem teszik fel a kerekeket, hanem az egészet selejtezik. Azt lehet ugyan mérlegelni, hogy egyáltalán megkezdjünk-e egy drága vízlépcső beruházást, de pl. Bős 90 %-os készültségénél, a beruházás leállítását követelni, a 25 %-ban kész, Nagymarosi Vízlépcső önkéntes leállítása révén sikertelen, zsarolási kísérletté minősült a Hágai Bíróság döntése szerint. Tévesnek bizonyult az a magyar jogi vélemény is, hogy a szerződés felbontható, az ország szavahihetőségét tette kétségessé nemzetközi megállapodásainak betartásánál. Dr. Lévai András akadémikus több éves vívódás után írt könyvében szintén beismerte, hogy a már közel kész közös beruházást nem lett volna szabad leállítani, mivel meg voltak a módszerek a vélt káros mellékhatások kiküszöbölésére is.
– A Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezményeket az országgyűlés törvénybe iktatta. Ezek mellékletének számítanak az országok vízlépcső kijelölési javaslatai, amelyek esetünkben –Gabcsikovo mellett-- a nagymarosi, az adonyi. és a fajszi telephely megnevezésével szerepelnek. Ezen tények, ismeretében az Alkotmány Bíróság állásfoglalására lenne szükség ahhoz, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű kormányhatározat megtagadhatja-e örökre vállalt duzzasztók megépítését, mivel ez kimerítené a törvénysértés gyanúját a miniszterelnökök részéről.
– A Bős- Nagymarosi Vízlépcsők ellen a rendszerváltás előtt kialakult ellenzéki vádakat, így pl. a környezetvédelmi katasztrófa veszélyét, szerződés felmondhatóságát a Hágai Bíróság – a szakértői vélemények alapján– nem fogadta el. A vádak azonban a társadalomban olyan téves nézeteket okoztak, amely egyedülállóajk a világ országai között. A magyar közvélemény. jelenleg ugyanis mindenfajta vízerő-hasznosítást ellenez, szemben a Kiotói állásfoglalással, amely a vízenergiát a legtisztább megújuló energiaként tarja számon és ajánlja hasznosítását az országoknak a CO2 légszennyezés csökkentése érdekében. Ehhez kacsolódik az a szomorú jelenség is, hogy a téves kormány állásfoglalás miatt ma az műegyetemi tanárok nem mernek a Duna vízerő-potenciáljáról előadást tartani, avagy az is, hogy az esztergomi Duna Múzeumban nincs egy fénykép sem a dunai vízerőművekről, és a Dráva 24. vízlépcsőjének megépítését a magyar fél hivatalból ellenzi. A médiák a Bős Nagymaros Vízlépcsőkről úgy tájékoztatnak, mintha a Hágai Bíróság nem is a szlovák fél javára döntött volna , hanem mi nyertük volna meg a pert és nem közölnek ezzel ellentétes véleményeket sem.
Mindez csak néhány példa arra, hogy tiszta vizet kellene tölteni a pohárba, no meg a fejekbe is, mivel elmaradunk az EU irányelvektől. Törvénysértő magatartást állapítana meg a Hágai Bíróság Is, ha újabb állásfoglalását kérnénk az ítéletének végrehajtását gátló, megegyezési vita lezárásához.
Fentiekkel kedves barátom, Mosonyi Emil akadémikus, professzor, talán utolsó kívánságának akartam eleget tenni, hogy a magyarországi Duna szakasz komplex hasznosításánál a nemzetgazdasági érdek érvényesüljön .
Bízva Elnök úr igazságérzetében, kérem javaslataim megfontolását és további sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A . Ödön
Állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök,
a Magyar Villamos Művek Rt. ny. vezérigazgató helyettese
Budapest, 2006.május 1.
---------------------------------------------------------------------------
Dr. Sólyom László úrnak
A Magyar Köztársaság Elnöke
Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Őszintén köszönöm, hogy a Hivatalvezető helyettes úr az Ön nevében elismerésre méltatta a „Magyar villamosenergia-iparág története.1888-2005.” című könyvemet. Remélem, hogy az áramszolgáltatással kapcsolatos kérdések vitáinál a könyv hasznos tájékoztató anyagként szolgálhat. Bőven található benne utalás a vízerőművekre, köztük a Bős Nagymaros Vízlépcsők történetére és megoldatlan problémájára is.
Ezzel kapcsolatban szeretném emlékeztetni Elnök urat egy ígéretére.
Dr. Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díjának átadásakor személyes beszélgetésünkön érdemi választ ígért a Bős Nagymaros Vízlépcsők ügyében írt, 2006.05.01. keltű levelemre. Ebben kifejtettem az ügy valós helyzetét és javaslatot tettem a megoldásra is. A megoldás a Duna hajózás biztosítása lenne a Duna Bizottsággal kötött és törvénybe iktatott államközi egyezmény tiszteletben tartása révén, ami tekintélyvesztés nélküli kiutat is adna a Kormány számára merev helyzetéből. Levelemben még csak utaltam arra, hogy a kérdésben az Alkotmánybíróság véleményét kellene kikérni. Miután levelemre eddig nem kaptam választ, magam adtam be az Alkotmánybíróságnak azt az Indítványt, hogy érveim alapján minősítse alkotmányellenesnek a Nagymarosi Vízlépcső beruházásának leállítását.
Az AB Indítvány másolatát levelemhez mellékelem. Az ítélet mindenki számára irányadó lesz a további teendőkre és eldőlne a Hágai Bíróság döntésének végrehajtása körül kialakult, immár 10 éve folyó meddő vita. A halogatás a szlovák félnek kedvez, mivel a Bősi Vízerőmű termelésének jogos magyar hányadát (1/3) saját célra hasznosítja. Az évi kb. 1 milliárd kWh megújuló energia értéke kb. 40 millió Euro.
Engedje meg Elnök úr, hogy gratuláljak a magyar néphez intézett újévi köszöntőjéhez. Jó lenne, ha a szembenálló felek megfogadnák annak ajánlásait.
Nagyra becsültem levelemben is az Ön környezetvédő elhivatottságát. Felt
ehetően ennek folyománya a most tervezett országjárás is a nemzeti parkokba.
Ezzel kapcsolatban javaslatot teszek a program kiegészítésére. A javaslat a Bősi Vízlépcső szlovák oldalának meglátogatása lenne. Itt meggyőződhetne arról, hogy egyetlen fenékküszöb közös létesítése a Dunakiliti feletti főmederbe üdülőterületté varázsolta a Csallóköznek a főmeder és a műcsatorna közötti, szigetté vált részét. Ha a Dunakiliti alatti főmederbe három hasonló fenékküszöböt építenénk be –ahogy azt az eredeti terv előirányozta– a Szigetköz hasonló édenkertté válhatna. Azonban az már ma is örömmel állapítható meg, hogy a Szigetköz jósolt kiszáradását meggátolták a Dunacsúny-i gátnál a főmederbe másodpercenként 400, a Mosonyi Duna-ágba pedig 40 köbméter víz állandó lebocsátása, valamint az árvízi elöntések. Ezek hatására a Szigetköz a helyi szállodák kedvenc vízi-túrizmus propagandájává vált!
Az államfői látogatás rendkívüli módon elősegítené a hágai döntés végrehajtását és ezzel Szlovákia és Magyarország közötti feszült viszony javítását is.
Megismétlem hivatkozott levelem záró mondatát:
Bízva Elnök igazságérzetében és tárgyilagosságában, kérem javaslataim megfontolását. További sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, gyémánt diplomás gépészmérnök
A Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese
Budapest, 2007.01.18.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
