Kerényi A. Ödön
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Árpád!
Élve alábbi leveled bíztatásával térek vissza. A BNV ügy rendezésére.
Nagyra értékelem a gazdasági válság leküzdéssel kapcsolatos higgadt, tárgyilagos nyilatkozataidat. És erre alapozom kérésemet is.
Méltányolom az MSZP nemzetgazdasági felelősséget tükröző lépéseit, amely felülemelkedve a pártérdeken
népszerűtlen intézkedéseket is vállal, kockáztatva választási sikerét is..
Ez az önzetlen magtartás kelt bennem reményt arra, hogy az új Kormány visszavonhatja alkotmánysértő rendeletét, amely megtiltja új gátépítését a Dunán és ezzel meggátolja hágai per ítéletének végrehajtását.
A szlovákokkal történő megállapodás szükségtelenné tenné az AB Indítványt újra beadó „Illetékes” szerv keresésér , amiben --ígéretük ellenére-- sem Kapolyi, sem Herényi képviselő urak nem léptek.
A megállapodás a Nagymarosi Vízlépcső újraépítésében --a szlovák viszony alapvető javítása mellett-- azonnal adna 1 TWh megújuló vízenergiát a Bősi Vízerőmű termelésének magyar hányadaként és teljesítené az EU és a Duna Bizottság a dunai hajózással kapcsolatos igényeit. Az újraépítésben az EU pénzügyi támogatására is biztosan számítani lehet és ez szabná meg a létesítés határidejét is.
A Kormány ezen döntő lépését azonban olyan tekintélyes szervnek kellene javasolnia, mint az állami Számvevőszék.
Ezért fordulok Hozzád azzal a kéréssel, hogy az ÁSZ vállalja ezen javaslat megtételét. Ehhez minden adat és érv rendelkezésetekre áll. Csak döntened kell. Ebben minden reális, civil szerveződés támogatna, akik a GTTSZ legutóbbi közgyűlésen részvettek.
Szíves tájékoztatásodra mellékelem a visszavonni javasolt kormányhatározat szövegét és ennek indokolását tartalmazó AB indítványt, amit az AB egyelőre „Illetékesség” hiánya kifogással utasított el.
Levelemet másolatban küldöm az MVM Zrt. Igazgatóság elnökének, vezérigazgatójának, mivel a remélt megállapodás haszna elsőként az MVM Zrt. holdig energia mérlegében jelentkezne, valamint Juhos Lászlónak, a Reális Zöldek Klub elnökének, akik honlapján a GTTSZ ülés lefolyása --szövegesen és filmen is-- teljes egészében megtalálható.
Őszinte tisztelettel
Kerényi A.. Ödön (Ödön Bá’)
-----Original Message-----
From: kovacsa@asz.hu [mailto:kovacsa@asz.hu] On Behalf Of kovacsa@asz.hu
Sent: Monday, July 14, 2008 9:10 AM
To: kerenyia1@t-online.hu
Subject: Válasz: Nős-Nagymaros Vízlépcsők
Kedves - Tisztelt Kerényi Ödön !
Magam részéről - mint tudod - mindent meg fogok tenni, amit tehetek és
tudok.
Őszinte nagyrabecsüléssel: Kovács Árpád
2008.07.04 13:57
Tárgy: Nős-Nagymaros Vízlépcsők
T.
Dr. Kovács Árpád úr
Állami Számvevőszék elnök
Budapest
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Árpád!
Szomorúan vettem tudomásul AB indítványom továbbvitelének udvarias elhárítását az ÁSZ elnök részéről.. Bár ismerem az ezzel kapcsolatos ÁSZ kárvizsgálatokat is.
Megköszönve a logikus tanácsot, kerestem olyan igaz képviselőt, aki felvállalná az ügyet, de sajnos ezideig nem találtam.
Bánatomban az alábbi jogászkodást végeztem:
-- Szili Katalin országgyűlési elnöknek írtam a mellékelt levelet, amelyben segítségét kértem az ügy rendezéséhez.
-- Panasszal éltem az Alkotmánybíróság új elnökénél Indítványom elutasításának - mérnök aggyal- tévesnek tűnő indokolása miatt. Szintén csatolom.
Tudom azt is, hogy az AB Végzés megfellebbezhetetlen, de talán nem tévedhetetlen. A bírák többségi alapon mondanak ítéletet, ami igazolja a jogszabályok eltérő értelmezésének a lehetőségét.
Ezek után reménykedem az elnök asszony intézkedésének eredményességében és várom az Alkotmánybírság önkritikáját. Talán túl optimista vagyok ?
Kérésem az, hogy továbbra is támogassad az igaz ügyet, ha esetleg hivatalból megkeresnek.
Őszinte tisztelttel és kollégiális üdvözlettel
Kerényi A. Ödön Bá’)
-----------------------------------------------------------------------------------
1139/2004. (XII. 11.) Korm. határozat
a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
1. A hágai Nemzetközi Bíróság bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntéséből adódó kormányzati feladatokról szóló 1122/2003. (XII. 11.) Korm. határozat rendelkezéseire tekintettel a Kormány úgy határoz, hogy a Duna bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatásterületén kiemelt fontosságot tulajdonít a folyó-, táj- és élőhely rehabilitációnak az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja - elismerve a műszaki beavatkozások nélkülözhetetlenségét - a lehető legkisebb természetátalakító beavatkozással járjon, és a rehabilitáció eredményeképpen a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok jöjjenek létre, amelyek hosszú távon csak minimális emberi beavatkozást igényelnek. E tekintetben különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a Duna főága és a mellékágai közötti élő kapcsolat biztosított legyen, a természetes vízjárásra jellemző vízdinamika érvényesüljön, továbbá a bősi vízlépcső üzemelése miatti csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő mennyiségű víz rendelkezésre álljon;
b) a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja során olyan élőhelyek kialakítására (kialakulására) kell törekedni, amelyek - összhangban a vonatkozó európai közösségi szabályokkal - képesek a jó ökológiai állapot, illetve jó ökológiai potenciál elérésére, majd fenntartására, a biológiai sokféleség megőrzésére és lehetővé teszik a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztést, a fenntartható hozam elveire épülő hasznosítást, ideértve a mezőgazdaságot, a halászatot, az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a turizmust;
c) a térség rehabilitációja során arra kell törekedni, hogy az ökológiai vagy tájvédelmi szempontból értékes vagy ilyen állapotukat a rehabilitáció során visszanyerő területek természetvédelmi oltalom alá kerüljenek.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
érintett miniszterek
2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;
b) az árvízvédelem, a hajózás és az energiatermelés feltételeire vonatkozó magyar álláspontot úgy kell meghatározni, hogy az így kialakuló rendszer az 1. pont szerinti rehabilitációs elvek keretébe beilleszthető legyen és egyben megfeleljen a hágai ítéletnek;
c) a műszaki beavatkozások, vagy azok változatai tekintetében különös hangsúlyt kell fektetni európai közösségi jogi és a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a mindezeknek megfelelő környezeti hatásvizsgálatra, amelyet célszerűen a szlovák féllel közösen - közös akarat esetén harmadik fél bevonását előnyben részesítve - szükséges elvégezni annak érdekében, hogy az egyes megoldási módok kellően megalapozottak legyenek.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Határidő: folyamatos
3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse, valamint
b) a külügyminisztert és a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy együttesen előterjesztést készítsenek a Kormánynak a „Gabčíkovo-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés” módosításáról vagy egy azt felváltó új szerződésről.
Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
külügyminiszter
Határidő: folyamatos
4. Az 1. pontban felsorolt szempontoknak megfelelő rehabilitációs tervek kidolgozását, a szlovák féllel folytatott tárgyalások eredményeinek figyelembevételével a 2005. év folyamán meg kell kezdeni és létre kell hozni az ehhez szükséges intézményi rendszert.
Felelős: koordinációért: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Határidő: folyamatos
5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a 1122/2003. (XII. 11.) Korm. határozat 3. pontja hatályát veszti.
-------------------------------------------------------------------------------------------
T.
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest
I. Donáti u. 35-45
579/J/2006/2
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Hivatkozva Pálffy Ilona főtitkár asszony 2006.július 8.án kézhez vett levelére pótoltam a hiányzó adatokat és az alábbi, módosított Indítványt terjesztem elő.
INDÍTVÁNY
Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a
1139/2004. (XII.11.) Korm. határozat
a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
című jogszabályt, mivel az :
1. Ellentétben áll a hatályos
„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása”
című törvénnyel és így
az 1949.évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy
„A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”
2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.
A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti
semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.
Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán áttorkollik a tengerbe."
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk
"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"
A végrehajtás mai helyzete:
Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna
hosszelvényében 47 gát helyszíne lett kijelölve. Ezek sorában
- a szlovák-magyar szakaszon a következők szerepelnek:39. Gabcsikovo; 40.
Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;
-a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad; 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;
-a román-bulgár szakaszon a 47. Turnu Magurele
Ezek közül már csak a 40., a 41., a 42., a 43. és a 47. megépítése van hátra.
Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította.
2. A 1139/2004. (XII. 11.) Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:
„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”
„3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”
3. Következtetés:
A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel,
Részletes indokolás:
Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.
1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:
"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó
26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."
"2. cikk
Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely
és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.
A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:
4. Kiegészítő mellékletek
4.1 dr. Sólyom László köztársasági elnök úrhoz írt, 2006-05.01. keltű levelem
4.2 A „Hága után” című tanulmányom
4.3 Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díja
4.4 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak írt tárgyalási stratégia beadványom
4.5 A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium elutasító „Véleménye”
A miniszterelnök úrnak írt javaslatom és annak KvVM szintű elutasítása, ördögi kör immár harmadszor ismétlődött meg az MSZP 1998. évi választási veresége óta, amit a Párt elnöksége —nem is alaptalanul— hágai ítélet végrehajtási szándékának tulajdonított és ennek alapján adta ki a Kormány a fentebb kifogásolt határozatot.
A háttér megvilágítása rámutat arra, hogy az új tárgyalási javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, mivel eddig nem érvényesített körülményre, a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozó tárgyalási elv lehetővé tenné a megállapodást a szlovák féllel és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.
Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.
Budapest, 2006. 07.12.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök
a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
