Reális Zöld Valóság
Reális Zöldek Klub internetes újság ( Nyilvántartásba vétel - Országgyűlési tudósítások)
  Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hírküldés
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Támogatók
· Vélemények
· Tartalom
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Linkcsere

ReálZöldek logo


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
zoldlogo150.gif


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
rgszold.jpg


 
Kapcsolódás

Honlapunk kódja

 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Dr. Szabadi Béla blogja
"Kiszorított véleményem"
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Kerényi A. Ödön - 50 éve alakult MAGYAR VILLAMOS MŰVEK TRÖSZT
Kerényi A. Ödön




Tisztelt RZK Elnök Úr! Kedves Juhos Laci!

Az 50 éve alakult MAGYAR VILLAMOS MŰVEK TRÖSZT létesítésében és működésében jelentős szerepem volt. Tanulmányom ennek hátterét kívánja összefoglalni.

Az MVM KÖZLEMÉNYEK 2013 a tárgyról külön jubileumi lapszámot ad ki, aminek a szerkesztési elve nyilván más és az én írásom csak szétbontottan szerepel.

Az RZK-val való szoros kapcsolatom indít arra, hogy tanulmányomat felajánljam honlapotokon való közlésre.
Javaslataimban ugyanis elkelő helyen szerepel a Nagymarosi Vízerőmű újraépítése, ami Klubotok fő célkitűzése.
Tekintsétek írásomat tömör életmű-összefoglalónak.
További sikereket kívánva közös célunk meg valósulásában

baráti üdvözletét küldi

Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)

---------------------------------------------------------

Írás teljes szövege:

MVMT 50 éve
50 éve alapították az MVM Trösztöt
Kerényi A. Ödön

Mint volt bencés diák, az Isten különös kegyelmének tartom, hogy 94. életévemben visszaemlékezhetem a MAGYAR VILLAMOS MŰVEK TRÖSZT (MVMT) 1963. évi megalapítására, amiben aktív közreműködő voltam és a műszaki vezérigazgató helyettes feladatát töltöttem be. Idős korom biztosíték arra, hogy javaslataim önérdek nélküli, jószándékú kezdeményezések és a nemzetgazdaság érdekét szolgálják.

Tekintse az olvasó írásomat akár, életművem tömör összefoglalásának.

1. Az MVMT alapítás nemzetgazdasági körülményeit részletesen leírtam a 2006-ban megjelent A VILLAMOSENERGIA-IPAR TÖRTÉNETE 1888-2005 című könyvemben, így most főleg azon elemekre kívánok rámutatni, amelyeket ma is fontosnak és hasznosíthatóknak tartok mind a kormány, mind a jogutód MVM Zrt vezetése számára.
2. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Tanácsa 70 éves mérnöki tevékenységemet Rubindiploma adományozásával méltányolta.
Életem összeforrt a magyar villamosenergia-ipar történetével és fejlődésével.
Hét évi, vegyes, gépészmérnöki munka után, 1949-től 63 évet töltöttem el a villamosenergia-iparág szolgálatában., amiket 1963-84 között, mint az MVM TRÖSZT, illetve jogutódjának aktív, műszaki vezérigazgató helyettese, majd azóta is nyugdíjas tanácsadója éltem meg.
3. Ez a tény jogosít fel arra, hogy MVM Zrt idén 50 éves megalakulásának előzményeiről és működéséről megemlékezzek.
3.1 A közcélú villamosenergia-szolgáltatás legfontosabb eseménye a magyar villamosenergia-rendszer (VER) 1949. évi megalakulása volt, amely a nagyobb erőművek távvezetéki összekapcsolásával létrehozta tervszerű együttműködésüket. A VER lehetővé tette a tartalékok jobb kihasználását, ami létfontosságú volt a második világháború után rohamosan fejlődő népgazdaság villanyigényének kielégítéséhez. Azonban ez is kevés volt, mivel sem az újraépült Mátravidéki Hőerőmű, sem a többi szénerőmű beruházás ( Inota, Borsod,Tiszapalkonya, Pécs, Ajka, stb.) teljesítőképesség növekedése nem tudta követni a VER csúcsterhelés igényét és az 1952-53 évek őszén súlyos fogyasztói korlátozásokat kellett végrehajtani. Az akkori politikai szemlélet szerint azonban a spontán korlátozások nem a nagyipari fogyasztóknál történtek, hanem a lakossági körzetekben, ami súlyos elégedetlenséget váltott ki.
3.2 Ez indította el - 1953 közepétől - az 1954. januártól bevezetett Tervszerű villamos energia és teljesítmény gazdálkodási minisztertanácsi rendelet készítését, amely új alapokra helyezte hazánk villamosenergia-ellátását. Ennek köszönhető, hogy azóta a lakósság az utolsó csoportba került a korlátozási listákon és az ipari fogyasztókat a legkisebb károkozás elve alapján rangsorolta.
A VER ma is a fenti alapelven működik és ennek köszönhető, hogy azóta tartós korlátozást nem kellett bevezetni - szemben a volt szocialista országok, főleg Románia gyakorlatával . Az alkalmi , üzemzavari áramkorlátozások éves mennyisége pedig az összes fogyasztás 0.2 ezreléke alatt maradt, ami nemzetközileg is elismert eredmény. Ennek súlyát az emeli. hogy - könyvem fő, történelmi grafikonja szerint - Magyarország villanyfogyasztása , 1925-1979 között , több, mint fél évszázadon át, évente 8.1 %- kal növekedett, tehát 9 évenként megduplázódott. ( l. 1.ábra)
Vessük ezt össze hazánk jelenleg becsült, 0,8 - 1 %/év közötti, igénynövekedésével!
3.3 A Villamosenergia-iparigazgatóság a különböző nevű ( Bánya Energia-, Nehézipari-, Vegyi és Energia-) minisztériumban kerek 10 évig készült az iparág korszerű szervezetének kialakítására. Ehhez 1962-ben, meg kellett alkotni az új villamos energia törvényt (VET), ami az elavult , 1930. évi helyébe lépett és figyelembe vette a VER új viszonyait. Mindezt a népgazdaság tervezett átszervezésének keretében kellett megoldani, amely az ágazatok irányítását, az iparigazgatóságok helyett, állami társaságokba kívánta áthelyezni, hogy a minisztériumokban csak az elvi irányítás és a felügyelet maradjon.
3.4 Az új rend munkálataiban kezdettől fogva tevékenyen részt vettem. A Mátravidéki Hőerőmű vállalati főmérnöki beosztásból BEM főosztályvezető-, majd NIM iparigazgató-helyettesként működtem közre. Elsősorban a VER erőművek biztonságos, kooperációs üzemét kellett megszervezni. E célból alakítottuk meg az Erőmű Trösztöt, amely a közcélú erőműveket és azok 120 kV-os átviteli hálózati vállalatát (OVIT) irányító Országos Villamos Teherelosztót (OVT), valamint ezek korszerű javító, távközlő, automatika és túlfeszültség védelmi szakszolgálatait, országos hatáskörrel fogta össze. ( ERŐKAR, OVTASZ, OVRAM, OTUSZ).
3.5 Az új erőművek tervezését végző iroda, az ERŐTERV ( Dr. Lévai András), azok beruházója az ERBE, valamint az iparági kutató intézet, a VILLENKI, valamint a villamosenergia-ipar nagyobbik része, a hat regionális Áramszolgáltató vállalat és tervező irodájuk, a HÁTERV- tartozott az iparigazgatóság irányítása alá.
A VER ipari erőművei saját ágazatukban maradtak, de VER-en belüli üzemirányításukra az Erőmű Tröszt kapott felhatalmazást.
3.6 A minisztériumban - miniszterhelyettes irányítása alatt - a Villamosenergia-iparigazgatóságon kívül, az Energiagazdálkodási főosztály képviselte az energetikát, amelynek főfeladata a primerenergia gazdálkodás , a hőszolgáltatás és energiaracionalizálás volt. Hozzá tartozott a Hőtechnikai Kutató Intézet (HŐKI) és a hőszolgáltató erőműveket tervező HŐTERV is. (Dr Heller László)
3.7 Az ország szűkös beruházásisi lehetőségei miatt súlypontokat kellett képezni a VER fejlesztésében. A főcél az erőműpark bővítésének beruházása volt, amihez a szénbányászat jelentős termelés növelése kellett. Az Országos Tervhivatalban (OT) emiatt, kemény tárgyalásokon kellett évente megharcolni a szükséges keretekért. Jellemző volt a nagy pénzhiányra, hogy az elosztó hálózatok kisfeszültségű végpontjainak 40 %-ában mértek szabványellenes, 10 %-nál nagyobb feszültségesést, amit már csak később, az MVMT korszakban sikerült felszámolni.
3.8 Eközben központi, politikai cél volt, a faluvillamosítás befejezése, ami szintén 1963-ban történt meg Aporliget község villamosításával, ami alig 20 km-re van az 1888-ban elsőként villamosított, közigazgatási helységtől, Mátészalkától. A feladat nagyságát jól tükrözi, hogy az 1950. évben 1,167 millió villamosított fogyasztók száma a centenárium évére 4,15 millióra emelkedett, ami 99,5 % villamosítottságot jelentett a lakások, üdülők és eyéb fogyasztók körében.
4. Az MVMT időszakában az elosztó hálózatok felújítási és fejlesztési munkáit az ágazat teljes átszervezése keretében végeztük el. Az Áramszolgáltató vállalatok szervezetének - központ, üzemigazgatóságok, kirendeltségek, körzetszerelők - negyedik szintjét, az egyedi körzetszerelőket a kirendeltségekbe vonták össze, amelyek, a megfelelő gépesítéssel, hatékonyabban tudták mind a karbantartási, mind a felújítási munkákat végezni, sőt a bővítési feladatokban is közreműködtek.
Mindezt a VER egészéért felelős MVMT szervezet tette lehetővé, amely ki tudta gazdálkodni a szükséges pénzügyi feltételeket is.
4.1 Az MVMT legfőbb eredménye az volt, hogy sikerült rendszeres fogyasztói korlátozások nélkülivé szilárdítani a VER működését. Felelős voltam annak biztonságos üzeméért és a távlati tervek előkészítéséért.
Az 1962. évi Villamosenergia törvény (VET) megteremtette az alapját a VER további fejlesztésének. A Magyar Villamos Művek Tröszt egy gazdasági egységbe fogta össze az iparág 23 vállalatát.
Ezek között a villamosenergia-ipariak mellett, más ágazatiak is voltak, pl. szerelő vállalat a VERTESZ, vagy a beruházó ERBE, sőt még hatósági funkció is maradt, az Országos Villamos Energia Felügyelet (OVILLEF), amit később a minisztériumi főosztályából lett Országos Energiagazdálkodási Hatósága (OEGH) az Energiafelügyelet nevű , másodfokú hatósági szervbe olvasztott be.
4.2 Az iparági szakismeret és fegyelem követelmény megismerését, a VET előírása alapján, vezetésemmel szerkesztett üzemviteli szabályzat (VILLMÜSZ) segítette, amelyből minden dolgozónak, a munkakörének megfelelő fejezetekből, kötelező vizsgát kellett letenni. A vállalati főmérnököket magam vizsgáztattam.
4.3 A VER 20 éves gyakorlati fejlesztéséért, 1973-ban megkaptam az Állami Díj egyéni, ezüst fokozat Kormánykitüntetést.
Műszaki vezetői munkámban legbüszkébb azonban a VER on-line, számítógépes irányításának 1978. évi üzembe helyezésére vagyok, ami első volt a KGST országokban és sok nyugati VER-t is megelőzött. A Hitachi gépekkel működő rendszer létesítésében és üzemén tanult , kiváló magyar szakember gárdának köszönhető, hogy a magyar VER irányításáért felelős mai szerv, a MAVIR, az EU illetékes szervezetében ( ENTSO-E) az elsők közé tartozik.
5. A magyar villamosenergia-ipar története és a statisztika
Iparági tapasztalataimat tartalmazó. könyvem alapja elsősorban , a főszerkesztésemben, 1954 óta készült VILLAMOS ENERGIA STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK (VESTÉK) és annak vállalati elődjei voltak.
Mintegy a könyv folytatásaként szerkesztettem az MVM Zrt kiadásában a VER Statisztikai Évkönyveket 2003-2008 között.
5.1 A MAGYAR ENERGIA HIVATAL mind a VESTÉK, mind a VER Statisztikai Évkönyv kiadását - iparszervezési indokkal - hatósági jogkörében, átvette az MVM Zrt-től.
A hatósági utasítást tudomásul kellett venni, de bírálni vagyok kénytelen, hogy a MEH kiadásban megjelenő statisztikákból kimaradt a korábbi, elemző jelleg !
A száraz adatok közlése nem elegendő a távlati tervkészítők munkájához. A hatósági statisztikák ugyanis, semlegesek és az olvasókra bízzák az adatok értékelését.
5.2 Az elemző statisztika hiánya sajnos visszatükröződik a Kormány távlati, energetikai terveiben, amelyeknek az ország mindenkori, gazdasági tervein kellene alapulniuk.
Nemzetközi tapasztalatok szerint, a villamosenergia-igények, hosszabb időtáv-szakaszokban, közel korrelációs kapcsolatban állnak,az ország GDP termelésével. Ez a tézis volt könyvem vezető szerkesztési elve. A történeti elemzés 125 éves időszakot ölel fel. Ebből az 1925-2002 közötti években a statisztikai tényszámok, illetve az időszerű távlati terv számok szerepelnek, a múlt és a jövő további adatai viszont extrapolációs becslések. ( 1. ábra.)
Az új, hivatali statisztikákból nem tűnik ki a nagyközönség számára pl. az a tény sem, hogy pl. 2010 végén a VER összesen 5.6 millió fogyasztójából, alig 100 „feljogosított” kereskedő mindössze kb. ezer nagyfogyasztóból álló mérlegkörének szerezte be a hazai fogyasztás kb. 50 %-át a szabad piacon és értékesítette, a többi, u.n. „egyetemes” fogyasztó pedig a MEH hatósági tarifával vételezte a villamos energiát.
5.3 A piac tehát a valóságban, nem szabad, mivel az 5.1 millió háztartási és a 0,4 millió egyéb, volt közüzemi fogyasztó hatósági tarifával vásárol. Ez a megoldás egyéként gazdaságilag reális és megfelel a szakembereknek a szabadság túlzott várakozását kritizáló, előzetes véleményének is.
Az újabban erősen preferált intelligens mérés terjesztését, tehát nem a lakossági, hanem az „egyéb” fogyasztók körében célszerű vizsgálni, ahol a drága beruházás esetleg ki is fizetődik.
6. A távlati tervek
A villamosenergia-ipari elemző statisztika visszaállításának ajánlása után, áttérek könyvem Tények és személyes élmények alcíme alá illő, néhány időszerű témára.
6.1 A VER helyzete aktív munkaidőm végén
Amikor, 1984-ben 43 évi aktív szolgálat után nyugdíjba mentem, a VER és azon belül az MVMT rendezett állapotban volt. Vezérigazgató helyettesi munkakörömet a vezetőség két utódra bontotta.
A Paksi Atomerőmű beruházása, amely 1982 végén helyezte az első reaktort üzembe, az iparág, sőt az ország legnagyobb beruházásává vált . Ez tette indokolttá, hogy az egyik helyettes kizárólag az atomerőmű létesítésével foglalkozzon, a másik pedig a VER többi műszaki ügyéért legyen felelős.
Ésszerű megoldás volt, mivel a kiemelt beruházás irányítására Kormánybiztos nyert kinevezést.
Egyetértettem e szervezeti változtatással. Nyugdíjas tanácsadóként örömmel vállaltam két nekem szánt feladatot. Továbbra is felelős szerkesztője maradtam a Villamosenergia Statisztikai Évkönyvnek (VESTÉK), valamint az MVM KÖZLEMÉNYEI, két havonként megjelenő üzemi folyóiratnak. Ugyanis mindkettő a legfontosabbnak tartott tanácsadói munkám, az iparág távlati tervek előkészítésének eszköze volt.
6.2 Az 1983-ban már meglévő, távlati tervek főbb elemei
A Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítéséhez, le volt kötve két, szovjet 1000 MW-os reaktor, amelyeket a VER jövendő alapterhelésnek növekedésér szántunk.
A csúcsterhelések fedezésére pedig, elkészült a 600 MW-os, de 1200 MW beépített teljesítőképességre bővíthető, Prédikálószéki Szivattyús Energia Tározó (SZET) beruházási programja. A kiválasztás kb. 20 megvizsgált hazai telephely közül volt a legkedvezőbb még ma is. Megépítését a hatóságok formai okokból, félrevezető indokokkal tagadták meg. Pl. „Természetvédelmi terület,” amire a világon többnyire építik a SZET-eket, föld alatti gépházakkal.
6.3 Az energetika elismert alapelve volt a „több lábon állás”, ami a VER erőművek több, primerenergia bázisra telepítését jelenti.
A fő irány, az atomenergia mellett, a hazai lignitkincs, a SZET és Duna vízerejének kihasználása volt.
A nagy szénhidrogén erőművek a SZU olcsó , nyersolaj és földgáz szállítási ösztönzése alapján létesültek. A 10 korszerű, hazai gyártású, 215 MW-os blokkból a Dunamenti Hőerőműbe 6, Tiszaiba pedig 4 épült be. Energiagazdálkodási, üzemviteli elvük az alternatív olaj és fölgáz tüzelés volt, hogy az olaj nyári, erőműi tárolásával ki lehessen váltani egyéb fogyasztók, télen megnövekedő földgáz igényét. Ez a koncepció ma is időszerű, de hatósági utasítás nélkül nem eléggé érvényesül.
A nagy, szénhidrogén blokkok lettek az Országos Villamos Teherelosztó (OVT), a mai MAVIR, legfőbb, rugalmas , a VER terhelésváltozásait követő egységei.
Ezt az üzemmódot a szénhidrogének, különösen a földgáz, drágulása szinte megkövetelte. Legújabban ettől még az import is kedvezőbbnek mutatkozik. A leggazdaságosabb megoldás, az elvégzett számítások szerint. azonban a tervezett, hazai SZET használata lenne, ami indokolná mielőbbi megépítését.
7. Rá kell azonban mutatnom a ma leginkább vitatott témára, a hazai vízerő hasznosításra.
Ebben Dr Mosonyi Emil akadémikus irányelveit kell kiemelnem, ami meghatározó volt a vízgazdálkodás terén. Együtt vettünk részt, 1954-től, a Duna vízerő-hasznosítás magyar csehszlovák tárgyalásain. A világhírű tudós, vízépitő mérnök jövőre vonatkozó javaslatait a Kormány, eddig , sajnos nem vette figyelembe.
A Tiszán már működött az általa tervezett Tiszalöki Vízerőmű, valamint a később létsült Kiskörei Vízlépcső a Tisza-tóval.
7.1 A csehszlovák féllel megkötött 1977. évi egyezmény és szerződés alapján, közösen épültek a Bős-Nagymaros Vízlépcső Rendszer (BNV) elemei, bennük a Duna-Kiliti duzzasztó és a két vízerőmű. Az egyezmény alapelve volt, hogy a felek mind a beruházási költséget, mind a villamos energiát fele-fele arányban osztják meg. egymás között.
A BNV tervezett kapacitása 880 MW, megújuló vízenergia termelés pedig együttesen, közel évi 4 milliárd kWh volt.
A Bősi Vízerőmű 720 MW kapacitásában egy 360 MW-os csúcserőmű is megvalósult. Ezzel szemben az eleve folyami erőműnek tervezett, 160 MW-os Nagymarosi Vízerőmű , annyit termelne , amennyit a mindenkori vízhozam megenged. Így is számítani lehet évi 1 milliárd KWh nagyértékű, megújuló vízenergiára.
7.2 Mint ismeretes, 1989-ben a magyar kormány, a „várható környezeti katasztrófára hivatkozva” leállította a Nagymarosi Vízerőmű beruházási munkáit, majd egyoldalúan, megszűntette a szerződést is. A vitából per lett, amiben az ENSZ, hágai Nemzetközi Bírósága döntött.
A magyar Kormányok azonban nem akarják végrehajtani e Bíróság 1997. évi Ítéletét, amely, érvényesnek mondta ki az eredeti szerződést.
A vita lényege a Nagymarosi Vízerőmű újraépítése , amihez a szlovákok jogosan ragaszkodnak, a magyarok viszont nem kívánják. Magatartásukat az Ítélet alkotmánysértő félremagyarázásával indokolják, immár 16. éve. Talán az új államelnök jogtisztelete tudna segíteni.
8. Aggályosnak tartottam VER rendkívül magas, 1990-ben a fogyasztás 28 %-át is elérő villamos energia import miatti függőséget. Az importot akkoriban a SZU politikai okból , tudatosan, igen kedvező feltételekkel ajánlotta a KGST tagállamoknak. E célból erőltette a 750 kV-os távvezetékek létesítését is az európai országok felé, ami növelte a gazdasági kapcsolódásukat a SZU-hoz. A szovjet fél a szuperfeszültségű távvezeték összeköttetéseket műszakilag is indokolta, hogy létükkel meg lehet akadályozni a tervezett 1000 MW-os atomerőmű blokkok váratlan , üzemzavari kiesésekor a VER Egyesülésben bekövetkezhető stabilitás bomlást, ami a rendszer teljes szétesését is okozhatja.
8.1 Az import többlet mellett, ezen indokokkal épült meg az Albertirsa – Nyugat-Ukrajna 750 kV- összeköttetés is, elsőként Közép-Európában, az Albertirsa alállomásba, magyar gyártmányú, 750/400 kV-os transzformátorokat és SF6 gázszigetelésű, tokozott megszakítókat szereltünk be. Ez akkor a Ganz Villamossági Gyár világszínvonalú csúcsteljesítménye volt.
8.2 Valamennyi szomszédunkkal összekapcsoltuk átviteli hálózatunkat.
Ausztriával egy 600 MW-os, nagyfeszültségű, egyenáramú alállomás létesítésével tettük lehetővé, hogy az eltérő frekvenciájú KGST és UCPTE Egyesülések magyar, illetve osztrák VER tagjai, a kontinensen elsők között, folyamatosan szabályozható kölcsönösen előnyös, áramcserét bonyolítsanak le .
8.3 A KGST megszűntével és az UCPTE VERE-hez csatlakozásunkkal ez a 100 millió $ értékű alállomás sajnos feleslegessé vált és a tervezett áttelepítés az ukrán határra sem sikerült. Ez a helyzet komoly feszültséget okozott az osztrák- magyar kacsolatban.
A korábbi, kiváló energetikai együttműködés ugyanis például szolgált az eltérő politikai rendszerek közötti békés együttműködésre is, ami ma is időszerű téma..
8.4 Mint már említettem, a VER operatív üzemét az 1979 óta, a kifogástalanul működő japán HIDIC számítógéprendszer automatikusan, online irányította. A rendszer segítségével biztosítani lehetett , hogy a Tröszt erőművei, a növekményarányos teherelosztás révén, a minimális eredő önköltséggel működjenek. Ez a lehetőség azonban 1990-től, a tröszti erőművek önálló társaságokká válása után, megszűnt és az EU szabad árampiacon az energiaár alapú szállítások váltak uralkodóvá
8.5 A villamosenergia-ipar 100 éves jubileuma
Nyugdíjasként kaptam külön feladatul az MMT vezetésétől , hogy villamosenergia-ipar 1988-ban 100 éves jubileumára írjam meg egy film szövegkönyvét . A megtisztelő megbízást elvégeztem és a film rendezőjével, néhai Szűcs Istvánnal biztosítottuk a centenárium mozgóképes megörökítését.
A film, DVD lemezre áttéve, szerves melléklete lett a könyvemnek, ami a film szöveges részeit, írásban is, kényelmesen tanulmányozhatóvá tette és alapjául szolgálhat az 2013.ban 125 éves Villamosenergia-iparágunk jubileumi ünnepségeinek is.
9.0 A politikai rendszerváltás utáni események
Az 1990. évi, békés, politikai rendszerváltás mind az MVM Tröszt, mind személyes életemben alapvető változásokat hozott. Könyvem 162. oldalán, a 80 éves köszöntésemkor készült interjúban tömör értékelést adtam az iparági változásokról. Ezek közül emelek ki néhányat.
Fájdalmas személyes emléket felejtetett el a köszöntés. Az MVMT új vezetése - pártonkívüli létem és eredményes munkám ellenére - visszavonta nyugdíjas megbízásomat, amit csak 1995-től kaptam vissza.
9.1 Az iparági változások közül a következőket minősítettem tragikus tévedésnek:
Az MVM Tröszt felbontása önálló társaságokká, megszüntette a VER minimális termelési költség képzésének a lehetőségét. Legalább az Erőmű tröszti szervezet megtartása lett volna indokolt, ami az alaphálózatot és a nagy erőműveket közös tulajdonban tartotta volna. Ezt az elvet a nagy, nyugati iparági vertikális szervezeteknél ma is alkalmazzák... A nagy erőművek és az átviteli hálózat egy kézben tartása a kulcsa az RWE, az E.ON és a többi, hasonló iparági társaság versenyképes működésének.
A felbontás ellentétes volt az olajipari tröszt, az OKGT átszervezési elvével is, ahol egy társaságba vonták össze a legfontosabb tröszti vállalatokat és magalakult MOL Zrt.
9.2 Óriási hiba volt az MVMT fele vagyonának 1994-95 évi „privatizálása”, ami az 1990. évben újraértékelési összeg felénél is alacsonyabb áron történt, amikor a négy éves infláció, 100 %-ot is meghaladó értékét sem vették figyelembe!
Még nagyobb baj volt azonban, hogy ellentétben pl. Angliával, nem hazai, hanem külföldi , ipari tőke szerezte meg a legfontosabb stratégiai iparágunk három legnagyobb erőművét és hat regionális, áramszolgáltató vállalatát. A szakvállalati vétel így is jobb volt, mintha pénztőkés tulajdonos vette volna meg vállalatainkat.
Hogy jó üzlet volt, az bizonyítja, hogy azóta eszük ágában sincs az esetleges visszavásárlásról még tárgyalni sem. A kormány rezsi csökkentési rendeletei sem tuják őket erre kényszeríteni, legfeljebb nemzetközi pereskedésre kerül sor.
10.0 Ezért tartom helyesnek az MVM Zrt társaságcsoport vezetésének azon törekvését, hogy a holdingot vertikálisan, tovább bővítse és a privatizált iparági társaságok közül elsősorban a hálózatiakat folyamatosan visszavásárolja.
A jelenleg folyó gázipari és informatikai bővítések, véleményem szerint, elsősorban, alkalmi, EU célok gyorsabb megvalósítási segítségének tekintendők a Kormány számára.
10.1 A rendszerváltás legnagyobb energetikai tévedése a Bős-Nagymaros Vízlépcső beruházás egyoldalú, magyar leállítása volt.
Hiába ítélte a hágai Nemzetközi Bíróság az 1977. évi szerződést érvényesnek, . annak végrehajtását a magyar kormányok - függetlenül politikai hátterüktől - eltérő, de ismeretlen indokkal, eddig megtagadták.
Érdemes bemutatni a fentebbi két téves intézkedés számszaki adatait. A privatizáció eredményeként kapott állami bevétel 1,23 milliárd USD(1994) volt. Ebből azonban nem energetikai beruházás lett, hanem az államadósság csökkenésére fordították. Érdemes ezt az összeget összevetni a BNV beruházás leállítása miatt bekövetkezett kárral. ami 1998-ig elérte a 1,25 milliárd USD-t. Azóta ez már meghaladta a 2.4 milliárd USD-t is, amibe csak a Bősi vízerőmű termeléséből a szlovákoknál maradó évi 1 TWh megújuló vízenergia elvesztése van beszámítva. A teljes kár ennek többszöröse lehet, ha figyelembe vesszük a Duna-Kiliti duzzasztó feleslegessé válását, a vízkormányzás átengedését az új, szlovák Dunacsúnyi duzzasztó szlovák tulajdonosának, valamint a többi általam írt tanulmányokban kimutatott hátrányt, ami az energetikában, a hajózásban, a mezőgazdaságban, turizmusban, árvízvédelemben, vízgazdálkodásban bekövetkezett.
Mint fentebb említettem, hiába harcolok közel negyed évszázada az ügy rendezéséért . A Reális Zöldek Klub honlapján ( www.realzoldek.hu) könyvtárnyi dokumentum tükrözi erőfeszítéseimet a Nagymarosi Vízerőmű újraépítéséért folytatott küzdelemben.
10.2 A tanulmányaimban felsorolt hátrányokhoz, kiemelten kapcsolódik az öntözés hiánya, amely a dunai vízlépcsőkkel, részben, megszűntethető lenne, mivel a több mint fél millió m3 térfogatú tározóterekben közel 250 millió m3 vizet lehetne tárolni, amit a gazdasági célok szerint, például aszályos időkben öntözésre lehetne felhasználni. A rendezett duzzasztás a talajvíz szintet is megemelné, vagy szabályozhatóvá tenné, amely az ivóvíz- ellátást is segítené. Az árhullámok szabályozott levezetését biztosító lépcsők kialakítása sokkal ésszerűbb beruházás lenne, mint az drága árvízi tározók építése, ami kb. 4 évente működik.
10.3 A könyv 6.3.2. fejezete további iparági észrevételeket, javaslatokat is tartalmaz. Ezeket részben, a VER 50 éves jubileumi ünnepsége, a két évtizedes nyugdíjas tevékenységemet elismerő MAGYAR KÖZÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZT átvétele , valamint a 60 éves a MAVIR jubileum alkalmával folytatott beszélgetéseken mondtam el. Ezeket jelenleg nem ismétlem, mivel a könyvön túl menően, 170 –et meghaladó publikációmban, nyilvános leveleimben is széles körben olvashatók és pl. az RZK honlapjáról is letölthetők.
11.0 Zárszóként Ismételten megköszönöm a BME Villamosmérnöki és Informatikai kar Tanácsának az 2012. évi Rubin jubileumi diploma adományozását, ami életem valószínűleg utolsó nyilvános aktusa volt.
11.1 Köszönöm az MVM Zrt vezetésének, hogy jogelődjének, az MVM Trösztnek 50 éves alapítása alkalmából módot adott megemlékezni annak előzményeiről és kifejteni személyes tapasztalataimból leszűrhető javaslatimat.
11. 2 A megtisztelő elismerések birtokában kérem tisztelt villamosmérnök kollégáimat és az MVM KÖZLEMÉNYEK olvasóit, hogy támogassák életem végcélját, és utolsó szakmai kívánságomnak tekinthető, alábbi javaslatomat:
11.3 A Nagymarosi Vízerőmű újraépítése a kezdő lépése a Duna magyar szakasza komplex hasznosításának és az Európa Unió Duna Stratéga ésszerű megvalósításának,ezért kérjük, hogy a Kormány építse be az ország gazdasági terveibe.
11.4 A folytatás, a tervezett Adonyi, Fajszi Vízlépcsők létesítése, a nemzetgazdaság távlati terveinek a leggazdaságosabb változatát valósítaná meg.

Az MVM Zrt vezetésének kívánom, hogy továbbra is eredményesen működtessék vállalat csoportjukat, amihez javaslataim elfogadása is némi segítséget adhat!

Tisztelettel
Budapest, 2013.03.12.

Kerényi A. Ödön Állami díjas, Rubin diplomás villamos-gépészmérnök,
MVM Zrt ny. vezérigazgató helyettes

Melléklet:



.



.









© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2013-07-04 (1404 olvasás)

[ Vissza ]


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.11 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::