A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:

"Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése. 3. rész

Tisztelt Egri Úr! Kedves Sándor!

A "Nemzeti Vidékfejlesztési Program" elkészítése, és sikeres megvalósítása az egész ország - a városi és vidéki lakosság - együttes érdeke, éppen ezért a vidékfejlesztési program konkrét tartalommal történő megtöltése nem lehet egy minisztérium, és azon belül egy, vagy két államtitkárság feladata és hatásköre. Ugyanakkor nem hagyhatók figyelmen kivül a történelmi előzmények, az ország adottságai, lehetőségei, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás igénye, és a közvetlenül érintettek konkrét problémái sem. Az eddigi, 4 éves választási ciklusokhoz igazodó kormány-programok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, egy ország nem lehet az állandó kisérletezések, és a radikális "ál-környezetvédők" színtere! Ez a felismerés követelte meg - az egyre többek által igényelt - alapvető szemlélet-, és paradigma-váltást, amelyre eddig sajnos, csak a "szavak szintjén" került sor! Ideje végre a gyakorlatban is megvalósítani! Ehhez szeretnék néhány konkrét példával hozzájárulni. Először is egy reális számvetést kellene készíteni az ország, a vidék, a falu és a "hungarikum"-nak számító, "magyar tanyavilág" tényleges helyzetéről, problémáiról. Ennek egy szeletét mutatja be a mellékelt videó:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/05/02/15/Tanyasors__gazdasors__beszelgetes_egy_konyv_es.aspx 11:13 2010.05.02. MTV „Ma reggel” vendége: Bárth János etnográfus és Csatári Bálint geográfus. „Tanyasors–gazdasors” c. könyv bemutatója, konferencia. 50-es évektől elhibázott agrárpolitika!

 

A magyar vidék fejlesztéséhez csak integrált módon, komplexen lehet és szabad hozzá kezdeni! A termőföld tulajdona, a vízgazdálkodás, az energia-, és az élelmiszer-termelés/értékesítés, valamint a foglalkoztatás/munkahelyteremtés, az import-függőség csökkentés, stb. problémaköréből az egyik legfontosabb, az érintett ágazatokat összekötő terület a víz(készlet)-gazdálkodás!

 

Ezért először ennek a kérdésnek a hosszú-távú - választási ciklusokat átívelő - fenntartható megoldásával kellene kezdeni!

 

A probléma megoldásához vissza kell azonban térnünk a "gyökerek"-hez, és vissza kell nyúlnunk a dr. Mosonyi Emil akadémikus, a "vízépítés nemzetközi hirű professzora" által, a Világon először, 1954-ben készített, "Országos Vízgazdálkodási Keretterv / OVK"-hez, és annak komplex, integrált rendszerekben, hálózatokban gondolkozó, műszaki-gazdasági-gazdaságossági-környezet-természetvédelmi szemléletéhez!

Ehhez viszont elsősorban politikai akarat és a "tabu-témák" felülvizsgálata szükséges (lásd: Bős-Nagymarosi Vízlépcső - BNV / "Dunaszaurusz", duzzasztás-, vízlépcső-ellenesség, stb.)! Ennek hiányában esélye sincs az Országnak, a Nemzetnek, a Kárpát-medencében-, a Duna-völgyében élő magyarságanak a gazdasági-, pénzügyi-, morális-, erkölcsi válságból történő kilábalásra!

Amennyiben a politikai döntéshozók felül tudnak emelkedni "presztizs-szempontjaikon", és felülvizsgálják - az 1989/90-es rendszerváltás utáni, mindenkori kormányok és parlamentek - hibás döntéseit! (bele értve a BNV-re vonatkozó, 1977. évi államközi szerződés magyar részről történt egyoldalú, felmondását, és annak indokait, a Csongrádi Vízlépcső és Tiszaalpári víztározó, a Dráván tervezett vízlépcső, a Duna-Tisza-csatorna folytatásának leállítását, stb.), és lehetőséget adnak a magyar tudományos-élet képviselői, a műszaki-, gazdasági-, környezet-, és természetvédelmi szakemberek, kutatók, tervezők, beruházók, kivitelezők, üzemeltetők számára, a legoptimálisabb megoldások kidolgozására és megvalósítására, csak akkor van remény a kilábalásra! Ne szalasszák el ezt, az utolsó esélyt!

 

Ennek keretében felülvizsgálandók és - nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján - kiegészítendők az alábbi legfontosabb alapdokumentumok:
- az Európai Unió Víz Keretirányelve / EU-VKI magyar fordításának felülvizsgálata és kiegészítése - a magyarra le nem fordított! - az árvízvédelemre, a hajózásra és a a vízenergia többcélú hasznosítására vonatkozó ajánlásokkal, ill. ennek alapján:

- az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv / OVGT és ennek részeként készült Stratégiai Környezeti Vizsgálatok /SKV

- a Duna magyarországi szakasza hajózhatóságának javítása (helyette: a Nemzetközi Duna Bizottságban - Magyarország által is - elfogadott hajózási feltételek biztosítása, ill. a BNV-vel kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének - szlovák partnerrel folytatandó jóhiszemű tárgyalások és konszenzuson alapuló megállapodás keretében történő - mielőbbi végrehajtása, Szigetköz vízpótlása, Öreg-Duna hajózhatósága, a Dunakiliti duzzasztó szerkezet-kész gépházába a kisvízerőmű beépítése, az MTA-KSP "A megújuló energiák hasznosítása" c. dokumentum javaslatainak - Nagymarosi, Adonyi, Fajszi Vízlépcső + Paksi Atomerőmű bővítés többlet hűtővízigényének biztosítása - figyelembe vétele, Prédikálószéki Szivattyús Vízenergia-tározó megvalósítása (MVM/Szeredi István jav.)

- az "Európai Unió Duna Régió Stratégiája/EUDRS" magyar részanyagának kiegészítése a fentiekkel, az EuroVeloŸ EV-6. sz. Duna-menti kerékpárút-hálózattal, a Dunai Limes-el, a Duna-Tisza-csatorna és a Sió-csatorna korszerűsített formában történő megvalósításával,

- a Tisza árvíz-, belvíz-védelmének, hajózhatóságának biztosítása, nemzetközi víziúttá nyilvánítása, a Nemzetközi Tisza Bizottság létrehozása, a Csongrádi Vízlépcső és a Tiszaalpári víztározó korszerűsített formában történő befejezésével és üzembe helyezésével, a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásának, az Alföld Tanya-fejlesztési-/villamosítási programjának megvalósításával, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztési Tervének / VTT felülvizsgálatával és a komplex vidékfejlesztési szempontok - pl. mezőgazdasági öntözés, vízi-, vízparti-, falusi-, tanyasi-, kerékpáros-, öko-, horgász-turizmus fejlesztése, stb. - szerinti kiegészítésével (pl. EuroVeloŸ EV-11. sz. Zemplén-Bodrog-Tisza-menti kerékpárút-hálózat), a mezőgazdasági öntözés támogatási-, ösztönzési rendszerének kidolgozásával együtt!

- a Dráva osztrák, szlovén és horvát szakaszán meglévő vízlépcsők folytatásaként, a hiányzó - horvát-magyar - vízlépcső(k) megvalósítása, és ennek duzzasztó, vízszintemelő, szabályozó hatásaként az Ős-Dráva Program sikeres és gazdaságosabb (a szivattyús vízkiemelés Szigetközben már 1995-ben környezetvédelmi, gazdasági problémák miatt, megbukott! Nem kellene megismételni!) megvalósításának elősegítése. (lásd: mellékelt videók

http://www.youtube.com/watch?v=JinX24Y6A8M 7:16 Megjelenés ideje: 2013.04.25. Orbán Viktor látogatása az Ormánságban. Kihelyezett Kormányülés Kémesen.

 

http://www.echotv.hu/napi-aktualis-2013-08-09-napi-aktualis-2-resz-0 0:00-09:00-ig!

2013.08.09. Echo TV „Napi aktuális” Kúl Bernadett vendége: Tiffán Zsolt. Téma: Ős-Dráva program.

A fentiekkel kapcsolatos dokumentumokat a jelen írásom, valamint a korábbi 1. és 2. részének mellékletei tartalmazzák, valamint awww.realzoldek.hu honlapon egyéb, kapcsolódó dokumentumok is megtalálhatók, és a forrásra történő hivatkozással, szabadon felhasználhatók!

 

Kellemes hétvégét kíván,

Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat:

- Érdemes a www.vizeink.hu honlapon, és részben a www.realzoldek.hu honlapon, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek / VGT-k egyeztetéséről készült jegyzőkönyveket, ill. az abban foglalt észrevételeket tanulmányozni, amelyeknek jelentős részét az előterjesztők és megbízóik - az EU-VKI téves magyar értelmezésére hivatkozva, vagy anélkül - teljesen figyelmen kivül hagyták! Hátha így néz ki a "nemzeti konzultáció", akkor köszönjük, de nem kérünk belőle, mert ez túl sokba fog kerülni az országnak!
- Ugyanakkor érdemes tanulmányozni az ISRBC "Száva Integrált Nemzetközi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervé"-t, amelyet ugyanennek az EU-VKI-nak az alapján, az érintett 5 ország (SLO, HR, SRB, BiH, Mo), az EU támogatásával, holland és szlovák szakértők bevonásával készítettek. Az SRBMP tartalmazza a Száva árvízvédelmét, a hajózás-, kikötőhálózat-, a vízi-turizmus-fejlesztését, valamint a Duna-Száva-csatornát is!
- az EUDRS-ben - az EU támogatásával - a Duna román-bolgár szakaszán 2 vízlépcső (Turnu-Magurele-Nikopol és Calarasi-Silistra között) megépítése, valamint a román-szerb szakaszon a Vaskapu-I. és II. Vízlépcsők/Vízerőművek korszerűsítése is szerepel!
- a Duna bajor szakaszán, Straubing és Vilshofen között - törvénymódosítás után - előkészítés alatt van vízlépcső építése, a C₂₈₀variáns alapján, stb.
http://www.donauforum.de/videos_donauausbau.php

D - Straubing-Vilshofen C2,80 variáns – videó 1-2 rész

1. rész. 4:30 Donauausbau Straubing-Vilshofen Variante C/C280 Die Stützschwelle bei Aicha
Länge 4 Minuten, 30 Sekunden

2. rész. 6:40 Umgehungsgewässer - Das neue Gesicht der Donau
Länge 6 Minuten, 40 Sekunden
Kérdéseink változatlanok:

1. Mi az igazi oka annak, hogy Magyarország kormánya mindig "szembe megy" Európával, és "józan ésszel"? Ez kinek az érdeke? És, miért?
2. Magyarországon kik az igazi környezetvédők? (lásd: dr. Mosonyi Emil: "A környezetvédők felelőssége" c. írás! Érdemes mégegyszer elolvasni, még az elhamarkodott válasz előtt!)
3. Miért csak most derült ki, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium még csak most készíti a "Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégiá"-t, és hol van a korábban beígért "Öntözési Stratégia"? (a VM hivatalos honlapján egyik sem található!)

Dátum: 2013. augusztus 11. 12:34
Tárgy: Re: "Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése. 3. rész.
Címzett: László Péteri


Kedves Laci!

Csatoltan a Csongrádi vízlépcső ökológiai hatásai előzetes szakvélemény.

Kösz: Egri S.

---

Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, ill. a PM 2014-2020 és a VP 1.0 c. tervezetekkel kapcsolatos vélemények 3. részéhez, Egri Sándor kollégánk által tett kiegészítéséhez, véleményezésre, kiegészítésre küldi:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Utóirat:

- Egri Sándor mellékelt - Lőrincz István által készített, fenti tárgyú - környezetvédelmi szempontú szakvéleménye túl általános, sommás megállapításokat tartalmaz, amelyek régi, részben elavult szakirodalomból - szelektíven válogatva - kerültek felhasználásra, úgy, hogy konkrét külföldi példákat nem tartalmaz, ill. a Csongrádi Vízlépcső-re vonatkozóan, sem kisminta-kísérletek, se elméleti számítások - a tervezés akkori fázisában - nem készülhettek! A döntéselőkészítő tanulmánynak éppen az volt, ill. lett volna a célja, hogy felhatalmazást kapjanak a részletek kidolgozására, de erre sajnos, napjainkig nem került sor!
- a Csongrádi Vízlépcsőre vonatkozó - 2005-2008. között készített - döntés-előkészítő tanulmányt - amelyre a mellékelt szakvélemény vonatkozik, de ez csak egy a sok közül! - terjedelmi okokból - nem tudom elküldeni, csak a legfontosabb lapok kivonatát! A teljes anyag az interneten is megtalálható, de 28,1 MB terjedelmű!
- a szakvéleménnyel kapcsolatban - előzetesen - szükséges néhány kiegészítő megjegyzést tenni, még a részletesebb vélemény kialakítása előtt. Nevezetesen:
- A Tisza szabályozásával összefüggésben - a Tisza-vízgyűjtő mentén - több vízlépcső, víztározó épült az érintett 5 országban, ezért az EU Víz Keretirányelve alapján, az un. "erősen módosított víztestek" közé tartozik, amelynek esetében a "jó ökológiai potenciál" elérése a cél. A fenti körülmények miatt az egyetlen, még hiányzó, Csongrádi Vízlépcsőt kiragadni az egész, összefüggő rendszerből, és részletes tervek, modell-kísérletek, elméleti számítások nélkül, egy kiragadott szempontból véleményezni, szakmailag kifogásolható! Annál is inkább, mert:
- A régi értelemben vett, egyszerű duzzasztás/duzzasztómű, ill. a korszerű, többfunkciós vízlépcső-rendszerek (duzzasztó, vízerűmű, hajózsilip, sporthajó-zsilip, hallépcső/halút, kerékpáros-/gyalogos-, közúti híd, alvízi-, felvízi yacht-kikötő-komplexum, stb.) között környezet-, természetvédelmi-, turisztikai-, gazdasági-, gazdaságossági-, közlekedési-, energetikai-, terület-, és vidékfejlesztési-, valamint árvíz-, belvíz-, aszály-védelmi, öntözési-, vízkormányzási, stb. szempontból, és telepítési-hely kiválasztási szempontból, jelentős különbségek vannak!
- Annak érdekében, hogy a korszerű, komplex vízlépcsők pozitív hatásait a közvélemény megismerhesse, érdemes lenne, Egri Sándornak címzett - de a közvéleménynek szóló - válasz keretében, a vízlépcsők melletti érveket "csokorba" szedni! Ehhez kérem a szakmai segítségeteket, hogy minél sokoldalúbban és meggyőzően tudjunk érvelni!
- Miután a vízgazdálkodás, vízkormányzás, a vidékfejlesztés egyik alap-létesítményéről van szó, azt hiszem érdemes lenne a laikusok számára is, röviden, tömören, közérthetően megfogalmazni és összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás igényeit is!

A képre kattintva tölthetők le a mellékletek!



-----------------------------------

---------- Továbbított levél ----------
Feladó: Egri Sándor
Dátum: 2013. augusztus 14. 8:51

Tárgy: Re: "Magyarország Partnerségi Megállapodása / PM 2014-2020." és a "Vidékfejlesztési Program VP 1.0." c. tervezetek véleményezése. 3. rész.
Címzett: László Péteri


A Tisza 157.000 négyzetkilométernyi vízgyűjtője 5 országra terjed ki: Ukrajnára (Kárpátalja megye), Romániára, Szlovákiára, Magyarországra (7 megye), Szerbiára (Vajdaság). Történelmileg ez nem mindig volt így: a Tisza (legmagyarabb folyóként) forrásvidékétől a torkolatig - partjain soknemzetiségű területként - ezer éven keresztül a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott. Az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer - számunkra a Trianoni békediktátum, 1920. június 4. - döntött e térség feldarabolásáról, országok közötti felosztásáról. A Tisza, az addigi legmagyarabb folyó, és árterülete, vízgyűjtőjének jelentős része az említett országokhoz került. Mind az 5 ország centrumtól távoli perifériája - Magyarországon sajátos belső periféria -, centrumtól (a fővárostól) távoli, halmozott hátrányoktól terhes, felzárkózásra váró vidéke.

1.1 A legjelentősebb probléma ezen 5 ország érintett területein a hatékony együttműködés hiánya. Az un. határvízi együttműködések ugyanis nem elégítik ki a széles körű szakmai, önkormányzati, társadalmi együttműködések kívánatos színvonalát.
A Trianoni békediktátum Magyarország határait aktuális politikai, kisebb részben nemzetiségi szempontok szerint jelölte ki, nem törődve a természetföldrajzi szempontokkal, a vízgyűjtő egységének elvével. A Tisza vízgyűjtőjének döntő része a magyar államhatárokon kívülre, a szomszédos országokba került. A legtöbb vizet szállító és a legnagyobb árvizeket okozó magashegyi vízgyűjtők - a Kárpátoknak a medence belseje felé eső részei - az ország határain kívülre rekedtek. Így a Magyar Állam fennhatósága, „intézkedési jogosultsága” e területeken megszűnt, kiszolgáltatottakká váltunk.
Nemzetközi tapasztalatok szerint vízgazdálkodási, vízháztartási problémák sokasága merül fel azokban a térségekben, amelyekben a vízfolyást országhatár keresztezi. A folyó (-k) vízgyűjtője természetes egység, amelynek viselkedését nem az országhatárok, hanem döntő mértékben természeti tényezők határozzák meg. A természeti tényezők, valamint a vízgyűjtőn végzett emberi beavatkozások következményei átterjednek a határokon. Különleges jelentőséget nyer az alvízi és a felvízi területek meghatározása: az alvízi területek elszenvedni kényszerülnek a felvízi területek történéseit.
Az ellehetetlenült helyzetet felismerve a Trianoni békediktátum III. fejezetének 292. és 293. cikke a határokon túlnyúló kérdések rendezésére vízügyi rendelkezéseket iktatott. Ezen ügyek intézésére „Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság (CRED) állíttatik fel”. A CRED a Népszövetség megszűnéséig, ha nem is tökéletesen, de ellátta feladatát. Az említett két cikk a ma érvényes legkorszerűbb vízgazdálkodási elveknek, a vízgyűjtő egysége elvének felelt meg. A CRED a Népszövetség felbomlásával megszűnt, a II. világháborút lezáró békeszerződések nem élesztették újjá. Az intézményes együttműködés hiányában a Tisza vízgyűjtője, vízrendszerének folyói határokkal szabdaltakká váltak, egymástól elkülönültek. Magyarország évtizedeken keresztül semmilyen befolyást nem gyakorolt a vízgyűjtő jelentős - felvizekhez tartozó - részére. A határokkal megosztott Tisza vízgyűjtő gazdasági fejlődését, a vízgyűjtőn végzett - a természet rendjét is befolyásoló - fejlesztéseket nem hangolták össze, egységes vízgazdálkodási stratégiát nem dolgoztak ki. Ez az állapot ma is feszültségek forrása.

A legutóbbi évek példái - az 1998-2001 közötti „rendkívüli árvizek”, valamint a 2000. január 30-án a romániai Máramaros megyéből kiindult, a Dunában, sőt a Fekete-tengerben hatását érzékeltető cianid- és nehézfém-szennyezés, az Erdélyi-Érchegységben, Verespatakon tervezett, cianidos technológiát alkalmazó színesérc-bányászat, a 2000. évi szennyeződést kibocsátó nagybányai cég működésének engedélyezése (2013. nyár), a Máramaros megyei meddőhányók és zagytározók rekultivációjának elmaradása - jelzik e feszültségek forrásait.

1.2 A kiszolgáltatott alvízi országok - Magyarország és Szerbia - állami szervei sem együtt, sem külön-külön nem kezdeményezték és nem kezdeményezik a vízügyeket is magukba foglaló nemzetközi együttműködést, közös stratégia kidolgozását. Ennek oka a korábban említett centrum-periféria viszonyból fakadó nemtörődömség. Érvényes ez mind az 5 országra, valamint az Európai Unióra egyaránt. Az egyes országok fővárosaitól, valamint Brüsszeltől egyaránt nagyon távol vagyunk, ránk a legkevesebb figyelem jut.

E felismerés nyomán kezdeményezték magyar szakemberek és társadalmi aktivisták a Tisza
Charta megfogalmazását, melynek aláírására 2007. május 18-án került sor a kárpátaljai
Nagyszőlősön. (Tisza Charta Nemzetközi Egyezmény a Kárpátok-Tisza régió fejlesztéséről, a
Tiszáról.)

1.3 Az egységes fejlesztési stratégia kezdeményezésére vonatkozó javaslatot 2009 tavaszán
terjesztette elő a Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület, amelyet
elfogadott a magyarországi Tisza menti régiókat egyesítő szervezet a Tisza Vízgyűjtő
Programrégió Önkormányzati Társulás Tanácsa 2009.(VII.09.) számú határozatával.

1.4 A politikai szándék, a társadalmi nyomás hiánya akadályozza a vízgyűjtő elvnek megfelelő egységes szemlélet alapján a Tiszára (és mellékfolyóira külön-külön is) megfogalmazott Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezmény megalkotását és elfogadását, valamint az annak végrehajtását biztosító munkaszervezet, a Nemzetközi Tisza Védelmi Bizottság létrehozását.

1.5 A fentiekből eredően ma elsősorban a Tisza mentén - beleértve a mellékfolyók legtöbbjét - nem garantálható az ott élő 14 millió ember élet- és vagyonbiztonsága, azt folyamatosan veszélyezteti az emberi beavatkozás (cianid alapú színesérc-kitermelés és színesfém kinyerés), az árvíz, a belvíz és az aszály. Az árvizek elleni közös védelmet szolgálja a Tisza felső, ukrajnai (kárpátaljai) szakaszán a magyar állam költségén kiépített automata távérzékelő és jelzőrendszer, amelyet hasonlóképpen ki kell építeni a Tisza legjelentősebb mellékfolyóin.
Az előrejelzés azonban nem oldja meg a tiszai árvízvédelmet, csupán megkönnyíti az aktuális felkészülést.

A Tisza - és mellékfolyói - alföldi szakaszai mentén nem kevesebb gondot okoz a belvíz és az aszály. A XIX. század második felében végrehajtott folyószabályozás és árvízmentesítés - mint megmásíthatatlan korparancs - az akkori Európa legnagyobb léptékű természetátalakító munkáját jelentette. (Ez egyben Európa legnagyobb tájsebe.) Az árvizeknek nincs hová szétterülniük, a gátak közé szorított folyók vízjátéka - legalacsonyabb és legmagasabb vízszintje - szélsőségesen megnőtt, ma a Tiszán 10-13 méter. A gátak nem garantálják azt, hogy szélsőséges hidrometeorológiai viszonyok között a folyókat jelenlegi, összepréselt árterületükön tartsák. Mivel az árvizek nem végzik el korábbi tavaszi öntöző munkájukat, a gátakon kívüli területek - a korábbi árterületek, vízjárta helyek - egyre szárazabbak, a biológiai sokféleség csorbát szenved.
A nyaranta menetrendszerűen beköszöntő csapadékhiány, vízhiány, az aszály terméscsökkenést eredményez, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát is.
A tavaszi csapadékbőség okozta belvizeket nagy áldozatok árán, jelentős energia ráfordításával - nagy teljesítményű elektromotoros szivattyúkkal - juttatják a gátakon keresztül vissza a folyóba.
A folyószabályozások e torzója alapvetően megváltoztatta a táj arculatát, a bioszférát, az élőlények életkörülményeit, ahol egyszerre jelent megoldatlan problémát az árvíz, a belvíz és az aszály. A Tiszai Alföld Európa legnagyobb árteréből - vízgazdálkodását tekintve - a kontinens legszárazabb, és egyre inkább szárazuló tájává változott. Az éves csapadék mennyisége - 400-800 mm, gyakorta szélsőséges eloszlásban - nem elegendő a táj ökoszisztémájának megőrzéséhez. A folyókon az árvizekkel tavasszal érkező vízmennyiségtől évtizedeken át megszabadulni igyekeztünk, azokat a lehető leggyorsabban kivezettük az országból. Holott a tavaszi árvizekkel érkező vízmennyiség nem felesleges, arra nyáron és kora ősszel nagy szükségünk lenne.
E felismerés alapján fogalmaztuk meg a Vízvisszatartó vízgazdálkodást és vizes élőhely programot szorgalmazó javaslatunkat. (A vízvisszatartó vízgazdálkodás és a vizes élőhely program a Tisza vízgyűjtőjén.

Ha idáig volt türelmed elolvasni, köszönet érte.


----- Original Message -----
From: László Péteri


Kedves Kollégák!

A Tiszával kapcsolatos - Egri Sándor barátunk által, utólag mellékelt - történelmi áttekintés jelentős részével egyet lehet érteni (árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezés elleni védelem, élet-, és vagyonbiztonság, határvízi együttműködés, koordináció hiánya, stb.?), de ami a XIX. századi, Széchenyi-Vásárhelyi féle Tisza-szabályozás sommás, és negatív megítélését - Lásd: "Európa legnagyobb tájsebe"? - illeti, az méltatlan és igazságtalan kritika az elődeinkkel és azok egész életművével szemben! Érdemes - a tisztán látás érdekében - elolvasni Vágás István mellékelt,a Magyar Tudomány 2001. évi 8. számában megjelent, "Az ezredforduló árvizei a Tiszán." c. cikkét. Az Őt ábrázoló fénykép Szegeden, a 2006. évi Tiszai árvízi védekezés szakmai irányítása közben készült!

Jó lenne végre helyére tenni a magyar történelem "visszamenőleges" átírását, főleg azok részéről, akik még ma is, a "minden szabadon folyjék" és a "hajókat faragjuk a folyókhoz" szlogenhez ragaszkodnak, de árvíz-, belvíz, aszály, jégár és cianid-, nehézfém-szennyezés, stb. idején csak az íróasztalok mögül, fehér ingben, nyakkendőben, legjobb esetben is csak helikopterről, vagy dombtetőről, távolról szemlélik az eseményeket, és a károsultak nyomorát, és tőlük telhetően, minden ésszerű és szükségszerű fejlesztést, beruházást a "környezetvédelem"-re hivatkozva, évtizedek óta, folyamatosan, megakadályoznak, miközben a vízügyesek az ország minden részéből, ott dolgoznak a gátakon, a legveszélyeztetebb szakaszokon, és nem érnek rá a médiában nyilatkozni!

A rendszerváltás utáni, mindenkori kormányok és parlamentek többet törődtek az elődeik semmit-tevésének visszamenőleges, folyamatos kritizálásával, mint a Duna és a Tisza vízgyűjtője mentén élők árvíz-, belvíz-, aszály-, stb. elleni védelmével, az elmaradott térségek felzárkóztatásával, a lakosság élet-, és vagyonbiztonságának, a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés feltételeinek megteremtésével a gyakorlatban.

A Tisza árvízvédelmének, hajózhatóságának, nemzetközi víziúttá nyilvánítására vonatkozóan, évtizedekkel korábban, már magyar Kormányelőterjesztés benyújtására került sor - a Tisza-mentén érintett 5 ország kormányának előzetes támogatásával, amelynek jóváhagyását a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori jogelőde vétózta meg, az utolsó utáni pillanatban! (A közelmúltban Szerbiából, a Vajdaságból kerestek meg ebben az ügyben, személyes segítségemet kérve, mert Szerbia változatlanul érdekelt lenne a témában, de a magyar kormány nem hajlandó tárgyalni róla! Lehet, hogy Becsey Zsolt, volt EP képviselő, majd államtitkár - aki Vincze László, országgyűlési képviselővel együtt lobbizott a Csongrádi Vízlépcső ügyében, majd Nyugat-Balkáni, Vajdasági gazdasági, kereskedelmi, stb. kapcsolataink kiépítéséért, de sajnos a kezdeti sikerek utáni, értelmetlen, indokolatlan! - felmentése volt az első intő jel, ebben az ügyben!

A magyar vízügy - a jelenlegi helyzetben és közigazgatási hierarchiában - csak a politikai döntéshozók által hozott döntések - mechanikus - végrehajtására van kárhoztatva! Ameddig ez a méltatlan helyzet nem változik, még reményünk sem lehet a kilábalásra, a felmerült és egyre nagyobb probléma-halmaz megoldására, se a Tisza, se a Duna, se a Dráva mentén!

Végezetül hallgassuk meg felvételről, dr. Mosonyi Emil akadémikust, a vízépítés nemzetközi hírű professzorát, hogy mit mond a Tisza-völgy rendezéséről:


http://www.youtube.com/watch?v=YHOZ1_n8dn4 3:53 Feltöltés ideje: 2010.07.14.
"Beszélgetés-sorozat Mosonyi Emil professzorral" - A Tisza-völgy vízügyi rendezéséről, videó a MKVM / Duna Múzeum archívumából.

Egyelőre csak ennyit, a fentiekhez!



Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

A képre kattintva tölthetők le a mellékletek!

© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2013-08-10 (714 olvasás)

[ Vissza ]