Péteri László
Lovász László, MTA elnöknek 2014-ben történt megválasztása óta a Magyar Tudományos Akadémia nem teszi a dolgát! Állítják a reális zöldek. Az Akadémia vízügyekben a Kormányt is megvezette.
Azt a dolgát, amelyet Vizi E. Szilveszter az MTA korábbi elnöke úgy fogalmazott meg, hogy az Akadémia a nemzet tanácsadója.
Az Index "Átalakul a Duna élővilága" című - az MTA Ökológiai Kutatóközpont honlapján megjelent tájékoztatóra, és annak elérhető háttéranyagaira alapozott - írásával kapcsolatban az alábbi kérdések fogalmazhatók meg.
Általános, elvi, elméleti és konkrét, gyakorlati, alkalmazási, hasznosíthatósági kérdéseink, javaslataink
I. Általános, elvi, elméleti kérdések
- mi volt az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának / ÖK adott megbízás tartalma, ill. tanulmány célja, programja a megbízó (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal / NKFI) - által meghatározott és jóváhagyott kutatási szerződés alapján?
- A kutatás elméleti eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága feltétel volt-e? (ugyanis a szerződés tartalma nem ismert!)
- a klímaváltozásban mekkora a szerepe az emberi tevékenységnek és a széndioxidnak? (lásd: Miskolczi Ferenc / NASA fentiekkel szöges ellentétben levő kutatása, vizsgálata, elméleti és gyakorlati eredményei, + külföldi és hazai klíma-szkeptikusok, klíma-realisták, stb. véleménye és dokumentumai, stb.!)
- a Duna – mint nagy folyó / folyam? – kutatáshoz felsorolt „Irodalomjegyzék”-ből több fontos, rendelkezésre álló dokumentum hiányzik! (pl. ICPDR Nemzetközi Duna Expedíciók / JDS1 (2001), JDS2 (2007), JDS 3 (2013) – Csányi Béla MTA ÖK, VITUKI dok., OVF, VÍZIG, VGT, VGT-2, stb.)
- az MTA hivatalból ellenőrizte-e a kutatási támogatásban részesült, Abonyi András, a HU NKFI PD 124681, 2017 - 2020, futó projekt fő vezetője irányításával, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet készített tanulmányt, mielőtt nyilvánosságra hozták? (Ugyanaz nap az interneten több forrás is (Index, Blikk, stb.) mechanikusan, kritika nélkül átvette az MTA honlapjára feltett, vitatható megállapításokat és következtetéseket tartalmazó közleményt!)
II. Konkrét gyakorlati, alkalmazási, hasznosíthatósági kérdések
- mi a gyakorlati végkövetkeztetése a tanulmánynak? Kell-e duzzasztás, víztározás, vagy hagyjuk elfolyni a Duna vizét, hasznosítatlanul, ill. jelentős károkat okozva?
- az alacsony dunai vízállás, ill. a szélsőséges vízállások negatív hatásait a duzzasztás, a víztározás (beleértve elsődlegesen a „meder-tározást”, a vízlépcsőépítést, a „szivattyús vízenergia-tározást / SZET”, és a vízkormányzást) nem ellensúlyozza? Csak ezt a lehetőséget nem vizsgálták?
- az Innovációs és Technológiai Minisztérium / ITM-nek – mint a HU NKFI PD 124681, 2017 - 2020, futó projekt pályázati támogatásában illetékes minisztériumnak – mi a véleménye a fentiekről? (Lásd: ITM és az MTA közötti vita a készülő kutatások, tanulmányok gyakorlati hasznosíthatóságáról!?)
Észrevételeink, javaslataink:
- A Duna felső-szakaszán működő vízlépcső-hálózatok fel-, és alvizének helyzetét, állapotát kellett volna talán részletesebben tanulmányozni, a finnországi, norvégiai és svédországi tavak, és a Tisza egy holtágával szemben, ill. helyett! (Lásd: dr. Váradi József / Tisza és a Duna holtágainak felmérése és részletes vizsgálata!)
- Ennek alapján lehetett, ill. kellett volna javaslatot tenni a problémák komplex megoldására, integrált, hálózati tervezésére, figyelembe véve azt a tényt, hogy amennyiben egy nagy folyót (legyen az a Duna, a Tisza, Dráva, stb.) elkezdenek a felső szakaszán belépcsőzni, azt – ha tetszik, ha nem! – tovább kell folytatni a torkolatáig (tenger, óceán)! Ennek hiányában a problémák az utolsó vízlépcső al-vizén jelentkeznek! (Lásd: Duna magyarországi szakasza, Szigetköz, Dráva közös horvát-magyar szakasza, stb.)
- Ugyanakkor célszerű lenne a Tisza - Tiszalöki és Kiskörei Vízlépcsők közötti – duzzasztott, vízkormányzott szakaszát és a „Tisza-tó” környezeti állapotára vonatkozó dokumentumainak részletesebb tanulmányozását! (lásd: 2000. évi tiszai cianid és nehézfém-szennyezés kárainak mérséklése, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata VGT-2, 2015.08.19. Kisköre. OVF-KÖTIVÍZIG jkv., stb.)
Péteri László
Utóirat: A hivatkozott írást, megjegyzésekkel kiegészítve a melléklet tartalmazza!
Juhos Laszlo ezt írta (időpont: 2019. febr. 5., K, 15:39):
https://index.hu/techtud/2019/02/05/duna_elovilag_atalakul_fitoplankton_klimavaltozas_sokszinuseg/
-------------------------------------
Péteri László
aranydiplomás építészmérnök, egyetemi tanársegéd, ny. min. vezető főtanácsos,
az OIH Országos Idegenforgalmi Hivatal v. főmérnöke, belkereskedelmi-idegenforgalmi szakértő,
MKIK Turisztikai Kollégium szakértője
Magyar Szálloda Szövetség tiszteletbeli tagja
tel.: 06 1 203 5729
mobil: +36 30 319 2033
e-mail: peteril62@gmail.com
honlap: http://realzoldek.hu/index.php , és ezen belül: http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=list_pages_categories&cid=17
2019 02 05 Átalakul a Duna ... by on Scribd
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
