Halála előtt a klímaváltozástól, az árvíztől, belvíztől és az aszálytól féltette Békés megyét Mosonyi Emil - "Minden szabadon folyjék"? Péteri László
Halála előtt a klímaváltozástól, az árvíztől, belvíztől és az aszálytól féltette Békés megyét Mosonyi Emil - "Minden szabadon folyjék"?
Kedves Kollégák!
2010.05.15-én részt vettem a Duna Charta által szervezett Duna konferencián, amelyen előadást tartott - többek között - Karátson Gábor festő, művészeti és filozófiai író, író, műfordító, a Duna Charta elnöke, "Minden szabadon folyjék!" címmel.
Aztán a konferencia után hazamentem, és bekapcsolva a TV híradót, megdöbbentő képeket láttam (lásd: mellékletek), amelyek alapvetően megkérdőjelezik a fenti előadás címének realitását, akár a Dunáról, akár a Tiszáról, akár a Kárpát-medence, vagy Európa egyéb folyóiról van szó!
A közvélemény figyelme szinte csak ilyenkor, a nagy bajban fordul - a többször szétvert, megalázott - vízügyi intézmény-rendszer és vízügyi-, vízgazdálkodási szakemberek felé! Akik ilyenkor is - a sok felesleges beszéd és "szócséplés" helyett - teszik a dolgukat éjjel és nappal, a sokat szidott, de a felelőtlen állami intézkedések miatt rossz állapotban lévő, vagy meg sem épített "gátakon", az ott élő emberek élet-, és vagyonbiztonságának védelme érdekében!
Végül eszembe jutottak Mosonyi Emil professzor jóslatai, intelmei, halála előtti utolsó, aggódó sorai, amelyet a Tisza-völgyében élőknek, a Békés megyeieknek írt, féltve őket a klímaváltozástól, az ár-, és belvizektől, valamint az aszálytól.
A fentiekre vonatkozó illusztrációkat mellékelem - kommentár nélkül - 1 nappal a Magyar Tudományos Akadémia 180. Közgyűléséhez kapcsolódóan, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya által szervezett, 2010.05.19-i, "Mosonyi Emlékülés" előtt!
Remélhetőleg a most alakult Országgyűlés és a létrejövő új magyar Kormány nem követi el ugyanezeket a hibákat, és az új "Széchenyi Terv" és "Vásárhelyi Terv", valamint a magyar "Duna Stratégia" integrált tervezését, komplex megvalósítását és többcélú hasznosítását Mosonyi Emil akadémikus, a "vízépítés nemzetközi hírű professzora" életművének, hazai és nemzetközi munkásságának szellemében, intelmeinek figyelembe vételével fogja megvalósítani, az egész ország, a magyar nemzet érdekében!
A
klímaváltozástól féltette Békés megyét Mosonyi Emil
Békés Megyei Hírlap * 2009.05.27 (kivonat)
Tegnap délután helyezték örök nyugalomba
Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Mosonyi Emilt. A 99 éves korában
elhunyt Kossuth-, és Széchenyi-díjas akadémikus, világhírű vízépítő professzor
első jelentős alkotása Békés megyéhez kötődik.
Hosszú
élete során számos alkalommal járt szűkebb hazánkban, mindig nagy figyelmet
fordított a térség vízgazdálkodására. Halála
előtt üzenetet küldött Békés megye vezetőinek és vízügyi szakembereinek. Ennek
közlésével tisztelgünk emléke előtt.
ÜZENET BÉKÉS
MEGYÉNEK
„Mivel
véleményem szerint a Tiszántúlt és ebben Békés megyét fogja a klímaváltozás a
legsúlyosabban érinteni, a Békés megyére vonatkozó sürgős feladatokat szükséges
hangsúlyozottan tárgyalni. De miért is
választottam én, egy budapesti polgár, éppen Békés megyét? 1938-ban az Országos Öntözésügyi Hivatalban kapott feladataim Békés
megyébe vezettek. A Békésszentandrási vízlépcső, a Hortobágy-toroki árvízkapu,
továbbá néhány szivattyútelep
tervezésében és építésük ellenőrzésében vezető szerepem volt. Ezek miatt
sokszor utaztam Békés megyébe. Első tudományos cikkeim és előadásaim is a Békés
megyei munkáimmal voltak kapcsolatban. A
Tiszalöki vízlépcső, amelynek
tervezője és építésének irányítója voltam, Békés megyének hozza a legtöbb
gazdasági, szociális és környezeti hasznot. Bonyolult feladatok megoldásánál
mindig visszanyúltam a Békés megyében végzett munkáimhoz. A fentiek miatt kötelességemnek
tartom, hogy Békés megyének üzenetet küldjek, hogy elkerülje a klímaváltozás
esetleges nagyon súlyos következményeit. Legfontosabb feladat, hogy Békés megye
sürgesse a vízpótlás megoldását a Dunából, s ebben a tervezési munkában a megye
szakértői is vegyenek részt.
Ha a
klímaváltozás problémájában jártas nemzetközi szakértőknek a jóslatai
bekövetkeznek, akkor megtörténhet, hogy néhány évtizeden belül, aszályos
időszakokban a Tisza és a Körösök vízhozama annyira lecsökkennek, hogy az ivó-,
mezőgazdasági és ipari vízellátás, a talajvíztáplálás s így a környezet (nemzeti
park, arborétum, stb.) számára vissza nem fordítható katasztrofális helyzet áll
elő.
Ez azt
jelenti, hogy szorgalmazni kell a Duna–Tisza Csatorna tervezését, és a kiviteli
tervet annyira előkészíteni, hogy építése szükség szerint bármikor megkezdhető
legyen. A másik fenyegető veszély az árvizek várható növekedése. Erre is fel
kell készülni, az árvédelem biztonságát szolgáló terveket el kell készíteni.
Végül meg kell vizsgálni rendre a Körösök vízlépcsőit, az egyéb műtárgyakat,
hogy a megnövekedett árvizek miképpen befolyásolhatják működésüket és
stabilitásukat, s mennyiben kell esetleg a műveket kiegészíteni, illetve
megerősíteni.
Békés megyéhez
fűződő vonzalmam jegyében arra kérem a megye vezetőit, vegyék kérésemet
komolyan, hogy elkerülhető legyen egy katasztrófa, ami néhány évtized múlva az
utánunk következő generációkat sújthatja.”
