Péteri László
Kedves Kollégák!
1992.09.25-én, ünnepélyes keretek között - dr. Antall József magyar miniszterelnök jelenlétében - üzembe helyezésre került a Duna-Majna "Európa" csatorna, és ezzel egy "ezeréves álom" - az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő, transzkontinentális, nemzetközi víziút - megvalósult.
Nem tudom, hogy a Nürnbergben, ill. Kelheimben tartott ünnepi beszédekben történt említés - a történeti előzmények között - a magyarok XIX. századi szerepéről - gr. Széchenyi istván és Vasvári Pál tevékenységéről - az Al-Duna szabályozása terén? (A fentiekről korábbi cikkeimben rövid áttekintést is közöltem, amelyek a www.realzoldek.hu honlapon bárki számára elérhetők!)
Ehhez képest elenyésző, hogy a Dunát és a Tiszát - a trianoni Magyarország területén - összekötő, és - többek között - a Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlását is megoldó, Duna-Tisza-csatorna előkészítése "csak egy 300 éves álom", bár hazai szakmai körökben folyamatosan, ill. politikai körökben általában - sajnálatos módon - csak a választások idején merül fel!
A fentiek illusztrálására összeállítottam egy csokorra valót dokumentumot, amelyekből - a teljesség igénye nélkül - csak néhány lényegesebb, ill. érdekesebb megállapítást emelek ki.
Nevezetesen:
"... 1929-ben elindult a Duna-Tisza közén egy 5 éves program, amelynek keretében ... „Úgy érezzük, hogy vizeink hasznosításának a terve túlnő egy gazdasági probléma határain és már nemzetünk történelmének útjait érinti.” ... Horthy Miklós kormányzó és a kormány 1933-ban végighajózták a Tiszát, s ekkor hangzott el e nevezetes mondás: „A liberális világ építette a fővárost, a világvárost, de az ország, a nép megerősödésével, itthon-tartásával nem foglalkozott” ... Mit is szolgálna egy csatorna, mit is mondott Darányi Kálmán miniszterelnök 1937-ben? „Az öntözéses gazdálkodás elterjedése a magyar mezőgazdaság jövőjét szolgálja. Alföldünk nehéz helyzetbe jutott mezőgazdasági termelését a fejlődés és boldogulás útjára kell vezetni. El kell távolítani azokat az akadályokat, amiket éghajlatunk és talajaink állítanak a mezőgazdaság fejlődésének útjába”. ... 1948 tavaszán Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében Budapest alatt, Taksonynál megkezdődött a csatorna építése. ("Csati") Több tízezer kubikos, éjjel s nappal talicskázva a földet, végül 20 km hosszú csatornát ásott ki. A korabeli tervek szerint 1950. aug. 1-re a Duna felől 34 km-es szakaszt kellett volna átadni és 1955. aug. 1-re a hátralévő 72 km-es szakasz átadása történt volna meg. Hogy mi akadályozta az építés menetét? A baloldali fordulat. A Szovjetunióból importált magyar kommunistáknak fontosabb volt, hogy a hagyományosan mezőgazdaságáról híres Magyarország a „vas és acél országává” váljon."
" ... A lakiteleki sátorverő, Lezsák Sándor javaslatára 1995-ben a Duna-Tisza közi Homokhátság problémáinak kezelésére országgyűlési határozatot fogadott el, a határozat megvalósítása azonban egy lépést sem haladt előre. 2005-ben Lezsák Sándor javasolta a T. Házban a Duna-Tisza csatorna megépítési tervének beemelését a „Nemzeti Fejlesztési Terv II-be, hiába. ... Ha a legnagyobb magyar, Széchenyi, ha a haza bölcse, Deák, ha Kossuth kiállt a csatorna gondolata mellett, akkor a XXI. században ennek a generációnak meg kell építenie azt! ... Az Orbán-kormány "Nemzeti Együttműködés Programja" deklarálja, hogy olyan mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás megteremtése a cél, amely megőrzi talajainkat, ivóvízkészleteinket, az élővilágot, természeti értékeinket. Kitörési pontként jelenik meg a programban a vízalapú gazdaságfejlesztés. Ezért alapvető nemzetpolitikai feladat a Duna-Tisza-csatorna építésének megkezdése, ami már nem csupán ágazati kérdés, hanem egy összetett ökológiai, gazdasági, infrastrukturális, mezőgazdasági kérdés egyszerre. Bízom benne, hogy lesz víz a homokhátsági tanyák kútjaiban."
" ... Az ezekben a napokban lezajlott árvíz is mutatja, itthon nincs hiány vízből. Az árvízi helyreállítás, a pusztítás nyomainak eltüntetése után fel kell tennünk a kérdést: hogyan sáfárkodunk-e vizeinkkel? A kérdés súlyosságát két tény támasztja alá:
- egyrészt a globális felmelegedés miatt sajnos Magyarországon is egy elsivatagosodási folyamat figyelhető meg, Európában hazánk a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi világszervezete, a FAO 2003-ban, hosszú-távú előrejelzésében félsivatagi (!) övezetté nyilvánította a mintegy 10 ezer négyzetkilométer területnyi Duna-Tisza közét!
- másrészt az Európai Bizottság május közepén közzétett jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiség és a vízigény egyensúlya Európa több területén kritikusan felborult, az aszályok és a vízhiány komoly kihívást fognak jelenteni.
... Kiválóan képzett magyar szakemberekből nincs hiány, a múlt században készült terveket csak le kell porolni, az 1901-ben és 1944-ben végzett talajmechanikai fúrások jegyzőkönyvei a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárban rendelkezésre állnak. ... Folytatni kell az 1945 utáni polgári kormány csatornaépítési munkáját, amelynek eredete visszanyúlik az 1839/40. évi országgyűléshez, ahol Széchenyi István, Deák Ferenc, Pulszky Ferenc, báró Sina György és mások felkarolták Beszédes József és Vedres István, a XIX. század e két kiváló műszaki szakemberének csatornatervét, és így megszületett az 1840. évi XXXVIII. törvénycikk a Dunát a Tiszával összekötő csatornáról. ...
... Széchenyi álma azért nemzetpolitikai kérdés, mert a Duna-Tisza-csatorna megépítése elősegíti az ember és természet viszonyának kedvező változását hazánkban, így ökológiai, gazdasági, infrastrukturális, mezőgazdasági kérdés egyszerre. Számítások szerint akár 500 ezer ember foglalkoztatását érintheti. Vedres István 1805-ben leírt szavaival: „Ami Jó és Hasznos, ha ma el nem végzed, Hidd el: annak kárát, holnap mindjárt érzed.”
Remélem, hogy nem így lesz, és a további mérhetetlen károkat sikerül időben elkerülni, és nem kell további 300 évet várni az egységes európai belvízi hajózóút-rendszer megvalósulására, és ennek keretében a Duna, a Tisza árvízvédelmét, hajózhatóságát, vízenergia-hasznosítását szolgáló fejlesztésekre, valamint egyúttal a Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlását is biztosító, Duna-Tisza-csatorna, ill. a Csongrádi vízlépcső beruházás befejezésére!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Fényképek és dokumentumok
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
