Péteri László
2010.07.16. "Turizmus és Egészségipari Konzultáció a Magyar Turizmus Jövőjéről". c. parlamenti konferencia
Kedves Kollégák!
Mellékelem a fenti tárgyú konzultáció véglegesnek látszó programját, valamint a témához kapcsolódó sajtófogadás keretében felteendő legfontosabb, elvi kérdésekre vonatkozó, előzetes javaslataimat (3 közvetlenül, 1 közvetve a turizmust is érinti!). Ha van észrevételetek, javaslatotok, Juhos László részére soron kivül küldjétel el!
Előre is köszöni,
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
--------------------------------------
Kérdések
Schmitt Pálhoz, az Országgyűlés elnökéhez, és Matolcsy Györgyhöz, a turizmusért is felelős, nemzetgazdasági miniszterhez, a 2010. július 16-i, a „Turizmus-, és Egészségipari Konzultáció a Magyar turizmus jövőjéről” c. Konferencia alkalmából:
Magyarország a kihasználatlan lehetőségek országa! Mit tud, és mit akar tenni a Magyar Köztársaság, annak Országgyűlése és Kormánya – az Európai Unió és számos nemzetközi szervezet tagjaként / pl. Duna Bizottság – vállalt kötelezettségeinek teljesítése, és az Ország és a Nemzet tényleges érdekeinek érvényesítése érdekében, az alábbi – a turizmust, a vendéglátást is érintő – témákban, figyelembe véve az Ország adottságait, vonzerőit is:
1. Megállapítás: A turizmus valójában nem ágazat, nem ipar, hanem egy tipikus, multi-, és interdiszciplináris elvi alapokon nyugvó, ágazatközi-, tárcaközi-, részben nemzetközi-, horizontális-/”keresztbefekvő” tevékenység és szolgáltatás-halmaz, amellyel kapcsolatos alapfogalmak, definíciók sincsenek még tisztázva!
Kérdés: A jelenlegi közigazgatási intézményrendszer keretei között – az évtizedek óta hiányzó turizmus-kerettörvény, ill. ennek megfelelő turizmus-statisztikai törvény hiányában – hogy képzelhető el a turizmus tervszerű, hosszú-távú, integrált, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezése, komplex fejlesztése és finanszírozása (EU + Hazai társfinanszírozás!), valamint többcélú hasznosítása?
2. Megállapítás: A turizmus ágazatközi-, tárcaközi-, részben nemzetközi-, horizontális-/”keresztbefekvő” tevékenység és szolgáltatás-halmaz jellegét az elmúlt évtizedekben a turizmus – szinte évente változó! – állami-, területi irányítási-, és koordinációs rendszere nem tudta követni, sőt a turizmus, korábbi relatíve jól működő rendszerét, a „rendszerváltás” után – más ágazatokhoz hasonlóan / pl. közlekedés, vízügy, mezőgazdaság, élelmiszeripar, stb. – szinte teljesen szétverték! A rendszerváltás óta megoldatlan a turizmus tervezésében, fejlesztésében érintett és érdekelt miniszterek turizmussal kapcsolatos kötelező feladatainak vonatkozó kormányrendeletekben történő jogszabályi rögzítése! (lásd: egészség-, gyógy-turizmusban, az egészségügyi miniszter kötelező feladata!?)A turizmus speciális infrastruktúra-hálózata tervezésének, fejlesztésének sincs „gazdája”! (közlekedés nem foglalkozik érdemben, súlyának megfelelően e témával!)
Kérdés: A jelenlegi közigazgatási intézményrendszer és jogrendszer, hogy fogja tudni kezelni, ill. biztosítani a turizmus és a vendéglátás különböző ágazatainak, valamint speciális infrastruktúra-hálózatának (vízi-, kerékpáros-, sporthajó-kikötő-, stb.) egymással, és a nemzetgazdaság többi ágazatával is összehangolt integrált tervezését, komplex fejlesztését és finanszírozását?
3. Megállapítás: A turizmus ágazatközi-, tárcaközi-, részben nemzetközi-, horizontális-/”keresztbefekvő” tevékenység és szolgáltatás-halmaz, amely érinti – többek között – a közlekedés, hírközlés, terület-, vidék-fejlesztés és rendezés, a település-fejlesztés és rendezés, az infrastruktúra, a víz-, energia-, élelmiszergazdálkodás, a környezet-, és természetvédelem, az oktatás – nevelés – képzés – szakmai-, és nyelvi képzés, az egészségügy, a kulturális-, örökség-, műemlékvédelem, stb. területeit.
A jelenlegi minisztériumi szervezetben 8 miniszter, 42 államtitkár, 54 helyettes államtitkár, és természetes velejárójaként átalakuló központi-, és területi szervezet-rendszer, változó személyi állománnyal és feladatkörrel (!) menetközben kellene, hogy megoldja az – átadás–átvétel–felülvizsgálat mellett – az aktuális, determinált feladatokat is!
Kérdés: A jelenlegi közigazgatási intézményrendszer és jogi szabályozás, hogy fogja tudni biztosítani az egyes – turizmus fejlesztésében érintett és érdekelt – minisztériumok közötti folyamatos érdemi-, szakmai együttműködést, koordinációt?
4. Megállapítás: Az Európai Duna Stratégia / EDS hivatalos – de szakmai körökben máig is vitatott – magyar részanyagát még a korábbi Kormány küldte ki Brüsszelbe! A jelenlegi Országgyűlés és Kormány hivatalosan még nem foglalkozott – a korábbi stratégiák felülvizsgálata keretében – ennek a témának a felülvizsgálatával, figyelembe véve az EU Víz Keretirányelve szerinti, valamint a Duna Bizottságban vállalt, de évtizedek óta nem teljesített nemzetközi kötelezettségeinket is! A Duna – mint nemzetközi vízi-út hajózhatósága, árvízvédelme, vízi-, vízparti turizmusának infrastruktúra-hálózata megoldatlan. A Bős–Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel / BNV kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bírósági ítéletének végrehajtása – az 1.139/2004.(XII.11.) Kormány-határozat 2/a pontja hatályon kívül helyezése, és ezzel a magyar-szlovák megállapodás hiányában – évtizedek óta várat magára! A Duna hajózhatóságára vonatkozóan – EU támogatással kidolgozott! – tanulmánytervekre vonatkozó állami megbízás a szóba jöhető megoldások közül a duzzasztással, vízlépcsőépítéssel történő – szakérői vélemények szerinti egyedüli - megoldásnak még az összehasonlító vizsgálatát is kizárta!
Kérdés: Magyarország, hogy képzeli a magyar Duna Stratégia véglegesítését, a Duna hajózhatóságának, árvízvédelmének biztosítását, vízenergiájának komplex hasznosítását – bele értve a vízi-, vízparti-, öko-, kerékpáros-, kemping-, kulturális-örökség-, falusi-, tanyasi turizmusának komplex fejlesztését is – figyelembe véve az Európai Duna Stratégia 2011. évi magyar elnökség idején történő megtárgyalását, ill. elfogadását?
Budapest, 2010. július 14.
Péteri László
---------------------------------------------------
Turizmus- és Egészségipari Konzultáció
a Magyar Turizmus Jövőjéről
2010. július 16. péntek
Helyszín: Országház – Főrendházi terem
Program:
8:00 – 9:00 Regisztráció, kötetlen beszélgetés
9:00 – 9:05 Dr. Schmitt Pál A Magyar Országgyűlés Elnöke, A Magyar Köztársaság Megválasztott Elnöke – köszöntő
9:05 – 9:50 Előadások 15 perc/előadás
9:05 – 9:20 Matolcsy György Jövőkép: a turizmus, mint kitörési pont
9:20 – 9:35 Horváth Endre A turizmus irányításának alapelvei
9:35 – 9:50 Horváth Gergely Nemzetközi piaci hangsúlyok
9:50 – 10:46 Hozzászólások I. /témakörönként 7 perc/
9:50 – 9:57 Kultúra és fenntartható turizmus
Budai Zoltán
9:57–10:04 Elérhetőség meghatározó szerepe a turizmus forgalomban (légügyi kérdések)
Palkó Lajos
10:04 – 10:11 Termál egészségipar
Ruszinkó Ádám
10:11 – 10:18 A gasztronómia szerepe a turisztikai termékek kínálatában
Prohászka Béla
10:18 – 10:25 Turisztikai vonzerők
Nemes Andrea
10:25 – 10:32 Versenyképes térségi turisztikai intézményrendszer Térségi turisztikai márkák /TDM, klaszter/
Horkay Nándor
10:32 – 10:39 Kultúra és egészség
Rátz Tamara
10:39– 10:46 Korszerűség és hagyománytisztelet a magyar vendéglátásban
Berkes Gyula
10:46 – 11:16 Interjúk, sajtóközlemény
11:16 – 12:05 Hozzászólások II. /témakörönként 7 perc/
11:16–11:23 Nemzetközi kilátások az egészségturizmusban
Mezősi Csilla
11:23 – 11: 30 Fogászati turizmus teljesítménye
Bátorfi Béla
11:30 – 11:37 Fürdőfejlesztés és menedzsment
Kovacsics Imre
11:37 – 11: 44 Rehabilitáció és balneológia üzleti alapon
Felkérés folyamatban
11:44 – 11: 51 Allergológia és obesitas
Halász Adrienn
11:51 – 11: 58 Turisztikai klaszterek
Hajdú Vilmos
11:58 – 12: 05 Széchenyi Rekreációs Kártya
Horváth Tihamér
12:05 – 13:05 Kérdések és válaszok
13:05 – 13:15 Összefoglalás: Horváth Endre
13:15- 13:25 Zárszó: Bánki Erik
A programváltozás lehetőségét fenntartjuk.
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
