Szilvássy Zoltán
A teljes anyag letölthető dokumentumként!
Folyami hajózás és a magyar mezőgazdaság
A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének egyik lényeges előfeltétele.
A nagyobb teljesítményű földi szállítási módok megjelenéséig, a tengerektől távol eső vidékek hátrányos helyzetén csak a vízi (folyami) szállítás tudott enyhíteni. Ezt felismerve a nyugati országok már korán megkezdték viziút hálózatuk kiépítését. Egyik első példaként a Franciaországban, a 17. században épült, az Atlanti Óceánt a Földközi tengerrel összekötő 120 km hosszú Canal du Midi említhető. Azóta Európában sűrű víziúthálózat létesült, amelyet jelenleg is folyamatosan bővítenek. A közelmúlt példái közé tartoznak a Nagy Károly által már a 9. században megkezdett, de transzkontinentális vízi útként csak 1992-ben megnyitott Rajna-Majna-Duna (RMD) csatorna, az 1980 óta épülő 230 km hosszú Rajna-Rhône összeköttetés (24 nagy hajózsilippel, 15 vízlépcsővel, 76 közúti és 11 vasúti híddal), valamint legújabbként a Passaunál a transzkontinentális RMD-hez csatlakozó komplex Tirol-Adria projekt.
...........
A teljes anyag letölthető dokumentumként!
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
