A beillesztett dokumentum elveszítheti formázását, ezért a teljesség kedvéért, kérjük töltse le a dokumentumot!
Dokumentum letöltése
A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon
A vízerőhasznosítás hazai gyakorlata a már több, mint egy évszázados története során mindvégig messze elmaradt a technikai fejlődés nyomán egyre javuló lehetőségeitől. Itt lenne az ideje annak, hogy számos új víz-erőmű segítségével javítsuk energiamérlegünket a tiszta, megújuló, hazai forrásokkal – megfelelve ezzel a nem-zetközi elvárásoknak is, felzárkózva egyben szomszédaink sikereihez. A korszerű megoldások kínálta igéretes jövőt ellehetetlenüléssel fenyegeti a homályos indítékú ellenzők szervezett hadjárata. Ők a politika és a média révén elérték azt, hogy Magyarországon a vízlépcsőellenesség a technikától idegen értelmiség divatos magatartá-sává, hivatalos dogmává vált.
1. A téma egyre inkább aktuális
„A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon” –Felsóhajthatunk: Ez az ! Tudniillik ez az, amit a hivatott szakemberek is végre ismerni szeretnének. De nincs hiteles hely, ahonnan megnyugtató válasz jönne.
Holott a téma sürgetően aktuális több okból:
Mert a világot ivóvíz- és energia-válságok fenyegetik a fogyó ásványi energiahordozók pazarlása és az ezzel összefüggő éghajlatváltozás miatt. A hatások előbb-utóbb hozzánk is begyűrűznek. Meg kell előznünk a megrázkódtatást.
Mert az EURÓPA UNIÓ és az ENSz energia-racionalizálási programja tőlünk is elvárja a megújuló forrá-sok kiaknázását és a Duna hajózhatóságának javítását.
Mert a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete kötelez a Bős-Nagymaros Vízlépcsőszerződés végrehajtására, ebben a dunakanyari mű megépítésére. Nemzetközi elvárás a további dunai lépcsőink telepítése és az egyetértés Horvátországgal a Dráva programban.
Mert sürgető egyrészt az árvíz és belvíz elleni, másrészt a homokhátság elsivatagosodása elleni védelem. A szükséges tározás és csatornázás a vízerőhasznosítás mellőzésével: csak félmegoldás. És e hosszantartó folya-matot időben el is kell kezdeni.
Mert a világban hatalmas hidraulikai projektek valósulnak meg. Szomszédaink is igyekeznek. Lemaradá-sunk egyre nő.
Mert le kell végre küzdenünk az egész világon egyedülálló, konok, dogmatikus, nevetséges vízerő-elutasítást!
Hát ezért időszerű nálunk ez a téma. A helyzet hivatalos megítélése ugyanis nem elfogadható.
2. A vízenergia előnyei
A vízerőhasznosításban ösztönzően hatnak a vízenergia közismert előnyei. Az esetleges hátrányok pedig könnyen kezelhetők, és az előnyök fejében elviselhetők. Itt csupán néhány jelentős lehetőségre mutatok rá. A vízerőművek számottevő víztartalék esetén fontos szerepet játszanak a villamosenergia-rendszer üzemvitelében:
o Másodpercek alatt tudnak indulni és leállni, terhelésük könnyedén változtatható. Ezért hatékonyan tudnak közreműködni a feszültség-, frekvencia-szabályozásban, zavarelhárításban.
o A duzzasztási szint megengedett változása mellett a termelés súlypontját a nagyfogyasztású időszakra tol-hatják.
o Alkalmas partmenti magaslat esetén a szivattyús-tározó hasznos éjszakai fogyasztó, nappal vagy üzemzavar esetén hiányt pótol. Azaz villamos energiát tárol és nemesít. Gyors beugrásra a gázturbina vagy motor is képes, de az éjszakai völgyet nem tudja csökkenteni.
3. Hazai adottságaink
Magyarországon is akadtak, akik korán felismerték a hidroelektricitás jelentőségét. Már 1896-ben megépült a Rábán az ikervári Batthyány birtok centráléja. Ma is mintaszerű létesítmény.
1905-re felvétel készült Nagy Magyarország vízerőiről abból a célból, hogy a használatára buzdítson Ám ez a Kis és Nagy Alföld folyóit eleve gazdaságtalannak ítélte, figyelembe sem vette. Ez nagy fehér folt maradt a térképen.
A felmérők olymódon vizsgálódtak, hogy a kimutatott vízerőnek a kisvizek idején is, évente legalább 350 napon rendelkezésre kellett állnia, és km-ként legalább 20-50 lóerőt produkálnia. Ilyen szakaszok összes vízerejét 1 700 000 lóerőnek, azaz 1250 MW-nak találták.
Ez mai szemmel igencsak alábecsült adat. Az erőműnek a kisvízre méretezése a többletvíz elengedésével: nagy pazarlás. Ámde ez abban az időben általánosan elterjedt kényszer volt. Ugyanis nem volt még országos, közös villa-moshálózat, ami képes a kínálatok és az igények összehangolására. Minden erőműnek a maga körzetét biztonsággal kellett ellátnia. A tartalék gőzgép gyakori megoldás volt, de micsoda pazarlás ez is.
A nagytávolságú forgóáramú átvitel 1891. évi diadalmas premierje után az alpesi és a skandináv gyárosok rávetették magukat a vízenergiára. Nem így a Kárpátok vidékén. Megdöbbentő módon az 1 millió 700 ezer lóerőből még 1917-ben is mindössze 28 ezer volt kihasználva. Az elkeseredett szakemberek már a lustaságunkat ostorozták, de akkor volt igazuk, amikor a szén infrastruktúrális torzulásokat okozó túlereje ellen harcoltak,.
Ezután jött Trianon, amely az addig könnyelműen elhanyagolt vízerőink 95%-át végleg el is szakította. Csonka Magyarországnak jóformán csak a vízerő-térkép fehér foltja jutott. Hét, egyenként 1000 lóerőnél nagyobb telepből egyedül Ikervár maradt velünk.
A bénító sokk nem kedvezett a vízerőnek. Az 1949-ig terjedő időszakra sommásan mondható: nem történt más, mint néhány csenevész malom hidroelektrifikálása egy-két falucska szigetszerű, egyenáramú ellátásával. És néhány év után ezen üzemek megszűntetése, feltehetően a városi szenes erőművek árnyékában.
Üde színfolt ezen időszak tablóján a 4400 kW-os Kesznyéten erőmű indulása 1943-ban. Ez a szép Hernád-menti alkotás ma is nagyságra a harmadik vízerőművünk, és kivitele példaértékű.
A korszak szomorúan zárult. Rákosi Mátyás diktatúrája halálra ítélte a vizimalmok ezreit. A fejlődés ugyan meg-haladta e fából való technikai remekműveket, mégsem ezt a kegyetlen kivégzést érdemelték volna, hanem szolíd mű-szaki műemlékvédelmet.
Az 1950-es, ’60-as évek energiaéhsége élénkülést hozott a vízerőhasznosításban is. Az 1951-re megvalósult egy-séges villamosenergia-rendszerben megnőtt a vízerőművek szerepe. Az országos kooperációban fontos lett a gyors-reagálású, fogyasztási csúcsra súlyozható működésük. Immár állami költséggel újraélesztették, modernizálták az igéretesnek mutatkozó törpéket. És a figyelem végre a korábban elhanyagolt, kisesésű, de nagy vízhozamú folyóink felé fordult.
Ekkor már rendelkezésre állt Mosonyi Emil mérnök 1948. évi közlése folyóink potenciális vízerejéről. Ezt évi 7500 GWh-nak találta, ami ma is helytálló adat. Ebből még csak 2000 generálását tartotta gyakorlatilag kivihetőnek, a sík vidéken korlátozott duzzasztási lehetőségek miatt. Gazdaságos meg csupán 1000 lett volna (800 a Dunából, 150 a Tiszából). A túlzott óvatosságot mutatja az, hogy maga Nagymaros ma 1000 GWh-t adhatna.
A szakemberek munkához láthattak. 1959-től áramot ad a 12,5 MW-os Tiszalök erőmű. 1975-re elkészült a Ti-szán a 28 MW-os, modern Kisköre vízlépcső is. Létrehozta a Tisza Tavat, ezt a csodálatos vizi világot, ami élő cáfolata a síkvidéki vízlépcsők állítólagos katasztrófális hatásának. Bizonyítéka élőhely-teremtő képességeiknek.
4. Kitörési kisérlet: Bős - Nagymaros
A vízerőhasznosítás technológiájának fejlődésével elérkezett az idő, hogy energiagazdaságunk kitörjön a lapos medence-ország sugallta reménytelenségből. Ugyanis a Duna Bizottság szerint a hajózó Dunán 47 vízlépcsőt kell építeni, amiből miránk négy mű esik. A tervgazdálkodó állam szakított a síkvidéki duzzasztás szubjektív korlátaival, magasan a terepszint felett vezetett felvízcsatornát, hatalmas tározót választott.
Az 1977. évi magyar-csehszlovák államközi szerződés szerint a közös Duna-szakasz komplex hasznosítására Gabcikovo (Bős)-nél egy 720 MW-os, derivációs vízerőművet kell építeni csúcsidei energiatermelésre. Nagymarosnál pedig egy 160 MW-os mederbeli kiegyenlítő erőművet. Ez egy összefüggő rendszer összesen 880 MW teljesítménnyel, folyamatos üzemben akár évi 4000 GWh tiszta energiával, melynek fele hazánkat illetné kötelezettségeink teljesítése esetén.
A felemelő kezdetet a mi oldalunkon szégyenletes herce-hurca követte. Megerősödött a demokratikus politikai ellenzéknek egy homályos indítékú vonulata, amely a hatalmi ambícióinak feláldozta egy ártatlan, rendszersemleges kultúrmérnöki alkotás tisztességét.. Lármás, demagóg, vízlépcső-ellenes tüntetésekkel álcázta a rendszerváltás politikai szándékait és az energetikai versengést. A művet és pártolóit nemzetrontó közellenségnek kiáltotta ki, ellehe-tetlenítésükre törekedett. A politikai vezetés és a szakma nem tudta racionálisan kezelni ezt a szokatlan támadást.
Mesterkedéseik hatására a szerződést a magyar fél jogellenesen felbontotta, és a nagymarosi munkákat likvidálta. A szlovák fél befejezte a bősi művet, és Dunacsún-nál egy saját gáttal jogtalanul ráterelte a Duna vízének zömét. A hágai Nemzetközi Bíróság előtti szánalmas szereplésünk után megkaptuk az eredeti szerződést ugyan megerősítő, de egy pótlólagos észrevételében félreértelmezhető ítéletet. Ebbe kapaszkodva az ellenzők nálunk továbbra is akadályozzák hajmeresztő ötleteikkel a racionális megoldást.
Ide jutottunk egyes kormányok tétovasága, mások elutasító álláspontja nyomán. A nagy áttörés meghiúsult. A gáncsvetők által okozott kár több, mint 1,5 mrd USD, ami napról napra szaporodik. Egyrészt görcsös vizsgálódásokkal, melyekkel hasztalan próbálják bizonygatni a bősi vízlépcső állítólagos "természetrombolás"-át. Másrészt az elmaradt haszonnal. Hiszen már régóta termelhetne Nagymaros, és ezzel nyernénk évi 2000 millió kWh tiszta energiát.
Ámde az anyagi kárnál, a szakmai közvélemény előtti presztizs-veszteségnél is súlyosabb csapás, hogy a vízügy szétverve, hallgatásra ítélve. Helyette a vízerőhasznosítás tudományos, szakmai kérdéseiben utcai demonstációkkal érvelők befolyásolják a döntéshozókat.
5. Jelen helyzetünk
A jelenben nagy feladat vár ránk. Növelnünk kell a megújuló, környezetkímélő energiaforrások részarányát a villamosenergiában. Ugyanis világszerte csökkenteni kell az üvegházhatást fokozó széndioxid-kibocsátást.
Az Európa Unió a regeneratív forrásokból származó áram termelését 2010-re uniós átlagban 21,5 %-ra akarja növelni. Magyarországtól előnytelen körülményei ellenére is feltehetően el fogja várni a 11,5 % elérését. Eszerint a hazai erőműveknek az akkorra már kb. 40 000 GWh-ra növekvő évi termeléséből 4 600-at kellene alternatív forrásokból fedezni.
E tekintetben elsősorban a vízerő, jóval kisebb súllyal a biomassza és a szélerő jöhet számításba. A többi legfel-jebb lokális kuriózumként fogható fel. Az előnyök, hátrányok, lehetőségek józan mérlegelése alapján nyilvánvaló, hogy a megújuló energiáról szóló programban a vízerőre kell támaszkodnunk, a többivel szépíthetjük a mérleget.
Induljunk ki az 1984. évi felmérés adataiból. Hazánkban a tisztán elméleti vízerőpotenciál 7500 GWh/a. Ebből a mai technikával megvalósítható 5000, de a mostani profitorientált felfogással gazdaságosan csupán 3400.
(Lásd: Mosonyi 1000 GWh/a !).
Ma meglévő vízerőműveinkben 50 MW teljesítménnyel évi 200 GWh energiatermelés állhat rendelkezésünk-re. Ámde ez nem egy holtbiztos adat. Ugyanis a jó ötödrészt kitevő törpe vizi áramfejlesztők meglehetősen szeszélyes részhalmazt alkotnak. Mindig van köztük néhány üzemét szüneteltető. Elemi kár, lakossági akadékosság vagy ala-csony átvételi tarifa miatt. Szűklátókörű állapot az, hogy az áramszolgáltatók nyügnek tartják a szorgalmas kis telepeket. Nem fontos a kiesések felszámolása, a művek fejlesztése, szakszerű üzemeltetése. Miközben Németország dotációkkal támogatja a törpe erőművek építőinek, rekonstruálóinak beruházásait.
Visszatérve a jelenleg mintegy 200 GWh évi hidroelektromos kapacitásunkra, ez bizony a mai összes évi áramfej-lesztésünknek nem egészen 0,6 %-a, ami messze elmarad az uniós kívánalmaktól. Sőt, ha azt nézzük, hogy a kiaknázható 5000 GWh vízenergiánk bőven elég lenne ugyan a megfelelésre, ámde ennek a természeti kincsnek ma még mindössze 4 %-át hasznosítjuk, és ezzel még a fejlődő országok körében is az utolsók közé kerülünk, akkor azt kell mondanunk, hogy itt valami nagyon nincs rendben.
Az energia-racionalizálást segítő szándékkal Kerényi A. Ödön ny. MVM vezérigazgatóhelyettes számvetést készí-tett a legkézenfekvőbb forrásokról. Arra az eredményre jutott, hogy még a Bős-Nagymaros szerződés maradéktalan végrehajtása esetén nekünk jutó hányaddal is legfeljebb 3100 GWh lenne a tiszta eredetű villamos energiánk. És ezzel alig 7,8 %-ot teljesítenénk a kívánatos 11,5 helyett.
Biztosra vehető, hogy a többi megújuló forrás tekintetében belátható időn belül nem lesz látványos felfutás. Ezért le kell szögeznünk, hogy az elérendő megújuló energia céljaink megközelítéséhez is elengedhetetlen a legigéretesebb alternatív áramforrásainknak, a hiányzó dunai vízlépcsőinknek mielőbbi megépítése.
6. A környező országok igyekezete
Szomszédainknak a vizek megdolgoztatása annyira fontos, hogy keresztülvitték folyóik többé-kevésbé komplex hasznosítását. Az ésszerű eljárás az, hogy a folyó teljes belépcsőzését végig kell vinni. Hiszen a folyó lekötetlen ener-giája önpusztító.
A nagy áramtermelő vízlépcső-rendszerekből néhányat felsorolva nagyobb lépcsőik számával:
DUNA 34; MAJNA 29; RAJNA 25; DRÁVA 22; VÁG 21; MURA 19; ENNS 16; BISTRICA 13; MOSEL 10; DNYEPER 6; MOLDVA 6 lépcsővel.
És számos további lépcsővel az INN, LECH, OLT, SZAMOS, DRINA, ÁRVA stb.
Mialatt nálunk önjelölt próféták akcióztak, Ausztriában 1976-tól 1998-ig négy dunai vízlépcső épült meg, a Drá-ván pedig öt ! A bécsi FREUDENAU dunai erőművet 1998-ban avatták. A Murán 1999-ben adtak át egy telepet. Szlovákiában 1998-ra készült el a Zsolna erőmű a Vág folyón.
Persze, az élet itt nem állt meg. SZLOVÉNIA 2002-ben 15 éves programot indított 5 vízerőmű építésére a Száván, hogy erősítse a hazai áramfejlesztés esélyeit a szabad piacon.
ROMÁNIA 2001-ben pályáztatta 36 félbemaradt hidrocentráléjának befejezését. Egykor ENSz segítséggel nagy gátépítő programot indított, ami elakadt. Most újra időszerű.
A Nagy Gátak Nemzetközi Bizottsága a 2003. évi közgyűlését HORVÁTORSZÁGban tartja. Nyomatékot ad ezzel a helyi törekvéseknek. Többek közt a Drávára tervezett síkvidéki, nagy tározótavas NOVO VIRJE erőműnek, amelyet a félrevezetett magyar politika meghiúsítani igyekszik. Ez a globális bizottság a világon meglévő 45 000 db 10 MW-nál nagyobb gátat képviseli.
Bizony az Európa Unióban nagyon magunkra maradunk a dacos vízerőmű-ellenességgel. Mi azzal dicsekedhe-tünk, hogy Kisköre 1975. évi belépése óta nálunk nem épült vízerőmű.
Alig vannak hazánkban olyanok, akik földrajzóráról útleírásokból ismerik az ilyen tényeket. A médiába alig né-hány reális alkotás tud bekerülni. De szomszédainkra figyelve sose feledjük:
MINDEN KÖBMÉTER HASZNOSÍTATLANUL ELFOLYT VÍZ
NÉPGAZDASÁGI VESZTESÉG – TERMÉSZETI KÁR,
UTÓDAINK MEGRÖVIDÍTÉSE!
7. A jövő még nem kezdődött el …
A hivatalos Magyarország a felzárkózás helyett a homokba dugja a fejét, hogy ne is lássa ezen sikereket. Nálunk a jövő még nem kezdődött el… Persze, ez nem a szakma bűnös múlasztása. A vízügy régóta őrzi azt a Vízgazdálkodási Kerettervet, amely ma is időszerű.
Ki vannak jelölve a jövő erőművei. A Dunán három építendő: Nagymaros, Adony, Fajsz. A Tiszán újabb három: Vásárosnamény, Záhony, Csongrád. A Dráván a horvátokhoz társulva 4 db. Lenne még: Makó, Körösladány, Rápolt, 6 db a Sajón, 6 db a Sión, és újak a Rábán, Hernádon. A vízügy számos helyszínt tud ajánlani törpe vízerőművek számára is. A célok tehát megvannak. Azt tudjuk, hogy mi lesz, de hogy addig mi lesz ?!
Ma egyes pártok kiátkozzák a témát, mások mérlegelnek ugyan, de nem mernek támadási felületet hagyni az agresszív demagógiának. Vajon egy népszavazás jobb belátásra bírhatná a politikusokat? A bécsi vízlépcsőt a lakosság 72 %-a támogatta. Igaz, ott a nagyközönség is jól ismeri a vízerő hasznosságát, míg nálunk nem.
Annak ellenére, hogy a vízlépcső-ellenesség ma a tizenegyedik parancsolat a lojális polgárok számára, törvény mégsem mondja ki azt, hogy vízerőművet Magyarországon tilos építeni, működtetni. Még nem tört át a radikális állás-pont, miszerint minden folyjék szabadon, a gátakat le kell bontani… Így fordulhat elő, hogy napjainkban magánszemélyek, dacolva a nehézségekkel, mégis látnak fantáziát a kis és törpe vízerőművekben.
Ez is lenne a természetes, hiszen a már eredményesen működő hidrocentrálék iránt komoly befektetők is érdek-lődnek. Pl. a Dunacsún elterelő komplexum 24 MW-os erőművévét megvenné az EdF francia és a RMD német óriás-cég is. De a hazai vállalkozókat ne irigyeljük. Nálunk még nem úgy működnek a dolgok, ahogy kellene.
Igaz, csendben és simán került német tulajdonba Ikervár. Ezt követte a teljesítménynövelő modernizálás.
Az ellenpólus Kesznyéten. Ennek privatizációs históriája fordulatos krimi, amit a sajtó szenzációsan föltálalt, de a valóságot nem tudta felderíteni. Mára az ügynek majdnem minden szereplőjét lecsukták. A látszólag naív stróman miskolci tanár viszontagságain jót lehetne szórakozni, ha nem inkább sírni kellene: hogyan válhat piszkos manőverek céljává harmadik legnagyobb vízerőművünk. A tanár úr mindenesetre megvalósította a mű felújítását az áramtermelés jövedelméből.
A magyar valóságot Blaskovics Gyula gépész- és gazdasági mérnök küzdelme tükrözi a kis és törpe vízerőművek érdekében. Ő már 1988-ban nagy cikket írt a műegyetem lapjában Nagymaros védelmében. Ellenséges közegben 1995-ben megalakította a Vízenergia Kft-t melynek célja a középfolyóinkon rendelkezésre álló energia hasznosítása a hiányzó erőművek megépítésével.
Eddig mintegy 20 helyre kezdeményezett engedélyezési eljárásokat. A környezetvédelem nem fukarkodott ugyan a követelményekkel, de engedett. Nem így a természetvédelmet képviselő Nemzet Park Igazgatóságok. Ezek a hatáskörükbe tartozó vízerőműveket mind megvétózták. Ne is csodálkozzunk rajta, az újabban szervezett nemzeti parkokat éppen a zöld ultrák erőszakolták ki maguknak, bevallottan a vízlépcső-építések magakadályozására. Holott számos Naturpark éppen a duzzasztásnak köszönheti létét. Nálunk ez a Tisza-tó.
Blaskovics mérnök publikációiban meggyőzően bizonyítja, hogy a hordalék nélkül hozzánk érkező folyóink a belépcsőzés folytatásának elmulasztása esetén a lekötetlen energiájukkal a medrüket vájják, és a talajvíz sűllyedésével a környék kiszáradásnak indul. Cége független szakértői vizsgálatokkal igazolta, hogy a Hernád Zöld Folyosó létét a már évszázada ott működő Gibárt és Felsődobsza vízerőművek nem fenyegetik. Sőt egyenesen jótékony hatást gyakorolnak a vizi és vízment élővilágra.
Magyarország jövőjében ezeknek a kicsiknek és törpéknek fontos helyük van. Jó lenne, ha a helyzetük normalizálódna, érvényesülhetne a jószándékú privát kezdeményezés. Az egész világban a törpe hidrocentrálék nagy programja fut. A szebb jövő érdekében nálunk is állami dotációkkal kellene serkenteni a szektor befektetőit, és törvényes keretekben biztosítani a termelt megújuló alapú áram kedvező átvételi tarifáját.
Csekély hozamú vízeinken is maximális kihasználtságra kell törekedni. De ha esetleg sikerülne is a legtöbbet ki-hozni a Duna mellékvizeiből, tudjuk, ez csak töredéke az öko-áramú kvótánknak.
8. Csak a Duna segíthet !
Energia-racionalizálásban áttörést csak a nagy Duna komplex hasznosításával érhetünk el. Ebben pedig a Nagy-maros lépcső megépítése a legsürgetőbb. Erre a hágai ítélet is kötelez. Ha megszületne, a maga évi 1000 GWh-jához a bősi áramból is magával hozna még 1000-et.
Ez a feladat a gyűlölet ködében emberfelettinek tűnik. Az alkalmazásban lévő szakmabeliek visszahúzódása nálunk érthető. De akadnak elismert szakemberek, akik a világfolyamatok ismeretében, a racionalitás talaján, jó adag civil kurázsival rávilágítanak nyilvános fellépéseiken a lármás sarlatánok okozta károkra, a hivatalos álláspont visszásságaira. Vannak, akik meggyőzően hirdetik: Nagymaros megépítése elkerülhetetlen, jobb mielőbb munkába állítani.
Kerényi A. Ödön sokéves tapasztalatával fordul a nyilvánossághoz és az állami vezetőkhöz. Nyomós érvekkel igyekszik meggyőzni a döntéshozókat az elmérgesedett ügy egyetlen jó megoldásának sürgősségéről.
Dr. Kozák Miklós ny. műegyetemi tszv. professzor nem kímél időt, fáradságot a jó ügy érdekében. A fenntartható fejlődés és a magyar energiapolitika ellentmondásait taglaló művei után nemigen lehet újat mondani.
Az említett szaktekintélyek gondolataiból sokat lehet meríteni. A magyar vízerőhasznosítás jövőjét az ő optimizmusukkal kell látnunk. Bátorítást ad erre a Reális Zöld Alternatíva is.
Nagymarosnál a politikusaink és befolyásolóik botrányosan rombolták le a jövő ígéretét. Ám a kétszer felrobban-tott esztergomi dunahíd harmadszorra is felépült. Visegrádnál van az ideális helyszín, a vízlépcsőnek ott meg kell valósulnia !
A dunakanyari mű megkerülhetetlen állomása a jövő vízerőhasznosításának. Dokumentációja nyilván megvan még. Freudenau-nál ki is van próbálva, lényeges változtatást nem igényel. De sorra kell kerülniök a további dunai létesítményeinknek is: Adony, Fajsz, esetleg Mohács. Talán a nem is túl távoli jövőben. Hiszen Ausztria 4-5 évenként is tudott átadni egy-egy nagy dunai lépcsőt.
Sürgetjük a rég előirányzott műveinket, de milyenek is lesznek majd ? Jóformán semmit sem tudunk róluk. Sík-vidéki vízerőműveink tervezői még kedvező döntés kilátásai esetén is nehéz feladat elé kerülnek, ha a maximális elő-nyöket nyújtó megoldást kívánják elfogadtatni.
Régiónk síkvidéki vízerőműveit szemlélve kialakíthatunk egy ideális modellt az alsószakasz jellegű folyók komplex hasznosítású lépcsőjére. Ennek ugyanis sok szolgáltatást kell nyújtania.
Ha van elegendő hely, úgy a legjobb konstrukció a szárazon megépíthető, hosszú üzemvízcsatornás erőmű nagyterjedelmű tározó tóval. A duzzasztás messze elnyúlik, és a gépházhoz közeledve a terepszint fölé emelkedik, magas erős töltések közt. Minden lépcső duzzasztása a felette lévőnek a lábáig ér. A fölemelt felvizet kétoldalt szivárgó csatornák kísérik, a környék talajvíz-szintjét leszívó és dotációs rendszerek szabályozzák. A csatornán hajózsilip, a gáton közúti átkelő, a töltésen kerékpárút van. Árapasztó kapuk, hallépcső, segéderőmű az elterelő gátban. A régi meder elegendő maradékvízzel őrzi az eredeti vizes és vízparti élővilágot. A dupla meder megkönnyíti az árvíz levezetését. A nagy tározó sokcélú stratégiai vízkészletet biztosít.
Az itt vázolt komplett síkvidéki vízlépcső összerakható az ikervári és kiskörei művekből, nagyjából megfelel a bősi komplexumnak. Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia is mutathat konkrét példákat a többé-kevésbé teljes megvalósításokból. Ez illene a magyar vízerőhasznosítás jövőjének fő vonulatába, a Duna belépcsőzésébe. Merjünk nagyot álmodni a hon üdvére !
A racionalitás, a nagytávlatú gazdaságosság, a környezetbarát hatás, az úniós elvárás, a szomszédok kedvező tapasztalata ma mégsem lenne elegendő ahhoz, hogy egy ilyen merész elképzelés nálunk el tudja fogadtatni magát. Sokkal rosszabb a légkör az ilyen nagytávlatú beruházások körül.
9. Nehéz lesz
Nézzük, mi nehezíti a kívánatos projektek megvalósulását ! Csupán felsorolásszerűen:
Politikai ellenszél
1. A beruházásról, annak lényeges alkotóelemeiről politikusok döntenek, nem államférfiak.
2. A pártok tartanak a militáns vízlépcső-ellenzőktől.
3. Az ellenző aktivisták beépültek az államhatalom fontos pozícióiba.
4. A vízerő-ügyekben illetékes engedélyező hatóságok ellenszenveznek az erőművekkel.
5. Rivalizálás folyik a költségvetési pénzekért.
6. A Magyar Tudományos Akadémia nem áll a helyzet magaslatán.
7. Magyarországon – egyedülálló módon – terhes vízdíjat szednek a vízerőművektől.
8. A politikusok nem is ismerik az energia-világhelyzetet, benne a vízerő szerepét.
9. A vízlépcső fegyver lett a hatalom megszerzésében, azóta zsarolásra alkalmas mumus.
Az ellenpropaganda befolyása
1. A gátellenes zöldek nemzetközileg szervezettek, támogatottak.
2. A manipuláció minden trükkjét bevetik a közvélemény megtévesztésére.
3. Az ifjúság az ellenkezésre érzelmi alapon könnyedén megnyerhető, utcára vihető.
4. A szubjektív beállítottságú humán értelmiség a hangadó – elnyomva a szakmát.
5. A laikus média a felűnést keltő ellenzők javára részrehajló.
6. A műszaki és természettudományos ismeretterjesztés torzult. Néhány divatos téma uralkodik.
7. A lakosság a vízerőhasznosítás ügyében tájékozatlan, ezért félrevezethető.
8. „Minden szabadon folyjék! A folyók természetes életébe nem szabad beavatkozn” – jól hangzik.
9. „Le kell mondanunk a bősi áramról elcsorgatandó dunavíz ellenében” – életidegen, dacos botorság.
Merész valótlanságok
1. Az ásványi energiaforrások nem apadnak el, nyugodtan pazarolhatók.
2. A vízerő nem megújuló energia, nem illeti megkülönböztetett bánásmód a környezet védelmében.
3. A vízlépcsők természeti katasztrófát okoznak, megmérgezik, elsivatagosítják a tájat..
4. Az ökológiai céljaink elérésére elegendő a szél, a napfény + energiatakarékosság.
5. Minden energiaféleségnek egyenlő esély jár, a vízerő szabad piacon versenyezzen az ásványiakkal.
6. Nemzeti parkban nem szabad vízerőművet építeni.
7. A szennyvíztisztítás költségei a vízerőművet terhelik, mert egyébként nem is lenne szükség rá.
8. A vízlépcsőt tervező, építő „vizes lobby” önös érdekből erőlteti az országra a művet.
9. A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete feleslegessé teszi a Nagymaros vízlépcső megépítését.
Objektív nehézségek
1. Folyóink vízjárása egyre szeszélyesebb, kiszámíthatatlanabb.
2. A mezőgazdaság öntözővíz-igénye csökken, nem tudja kigazdálkodni.
3. A hajózás szerepe a teherfuvarozásban jelentéktelen, a közúti szállítás kedvelt olajfogyasztó.
4. Állami nagyberuházáshoz gyenge a gazdaság.
5. Az ásványi energiák cégei igen tehetősek, befolyásosak – a vízügy gyenge érdekérvényesítő
6. A vízügy szakemberei felelősek a ténykedésükért, az ál-környezetvédő aktívisták nem.
7. Súlyosbodó környezetvédelmi előírások nehezítik a vízlépcső beruházást, üzemeltetést. .
Ebben a légkörben, ilyen nehézségekkel bírkózva kell majd megvalósítani a sürgető célokat.
10. Látszik-e már a fény ?
A vízerőhasznosítás jövőjét illetően megidéztük a hajdani elképzeléseket, megismertük lehetőségeinket, a kor el-várásait. Láttuk a biztató példákat, és tudjuk, vannak az ügynek lelkiismeretes szószólói. De még nagyon mérgezett a légkör.
A jövőben elképzelhető, hogy politikamentes magánvállalkozásban megépül egy-két kis vízerőmű. Ha ezek el-ismerő publicitást kapnak, akkor oldódhat a fagyos légkör a gátak körül. Ez is könnyítheti a Nagymaros projekt meg-valósulását, kiegészítve a Nemcsók-féle megállapodással. És előbb-utóbb a Prédikálószék szivattyús energiatározóval.
Jó lenne, ha az Európa Unió is hangsúlyozná érdekeltségét az ügyben, és szorgalmazná a hágai bíróság ítéletének végrehajtását. Csupán politikai akarat kérdése megegyezni Horvátországgal a Dráva hiányzó közös vízlépcsőinek ügyén.
Mária Terézia óta sürgetően esedékes a Duna-Tisza csatorna megvalósítása. Ez is a vízerőhasznosítás jövőbeni feladata.
Ezeket a nagy műveket minálunk valószínűleg semmilyen kormány nem szívesen finanszírozná. De akadna szakmai befektető. Ám az előkészítést mindenképpen az államnak kell vállalnia. A kijelölés, tervezés, az engedélyezések, kisajátítások kínjait. Legfőképp a harcot az ellenérdekelt felekkel és azok szolgálóival. A következetes kiállásra szép példa az ausztriai Lambach erőmű elkészülte a Traun folyón 1998-ban, ahol a destruktív erők totális vereséget szenvedtek. Köszönhetően a tartományi vezető jövőtudatos hajthatatlanságának.
Ez jelentené az Európába való beilleszkedésünk egy fontos mozzanatát. Adja Isten, hogy mielőbb hirdethessük jólétünket szolgáló folyóink felett a Himnusz bíztató szavait:
„S merre zúgnak habjai Árpád hős magzatjai
Tiszának, Dunának, Felvirágozának.”
(Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ)
Sok konfliktust és tragédiát elkerülhettünk volna, ha szem előtt tartjuk József Attila szavait:
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, békévé oldja az emlékezés
egymást ölelik lágy hullámai. s rendezni végre közös dolgainkat,
A harcot, amelyet őseink vívtak, ez a mi munkánk; és nem is kevés
(József Attila: A DUNÁNÁL 1936)
IRODALOM
Blaskovics Gyula: KELL A VÍZERŐMŰ NAGYMAROSON (BME A Jövő Mérnöke, 1988)
Blaskovics Gyula:VÍZERŐHASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK … Energiatakarékossági Revű 1998.
Blaskovics Gyula:AVÍZERŐHASZNOSÍTÁS TERMÉSZETVÉDELMI… Energiatakarékossági Revű 1998
Blaskovics Gyula:VÍZERŐHASZNOSÍTÁS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM M. Hidrol. Társ. 2001. vándorgyűlés.
Kerényi A.Ödön: MIÉRT CSATLAKOZOM… (Bp 97.11.05). További cikkek.
Kerényi A.Ödön: MAGYARORSZÁG EU CSATLAKOZÁSNAK ENERGETIKAI FELTÉTELEI… Kézirat.
Kozák Miklós: A VÍZLÉPCSŐ KÖRÜLI MŰSZAKI és MORÁLIS PROBLÉMÁK (Fehér füzet 2. Bp 1999)
Kozák Miklós: VÍZERŐHASZNOSÍTÁS A XX.-ik SZÁZADBAN. Elektrotechnika 2000/7-8 sz.
Kozák Miklós: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGIAPOLITIKA… Energiagazdálkodás 200/9.
Kozák Miklós: AZ ENERGIATERMELÉS ÉS A FENNTARTHATÓ … Energiagazdálkodás 2002/5.
Mosonyi Emil – Mistéth Endre – Kerényi A.Ödön: FELHÍVÁS (Bp 97.11.04)
Rohringer Sándor: MAGYARORSZÁG VÍZERŐINEK KIÉPÍTÉSE Kassai Könyvnyomda RT 1917
Viczián Ede: MAGYARORSZÁG VÍZERŐI Bp Pallas RT 1905
A folyami vízlépcső előnyei
MEGÚJULÓ, kimeríthetetlen energiaforrás, nem csökkent természeti készleteket.
ÜZEMANYAGOT nem kell bányászni, szállítani. Ártalmatlan üzemanyaga ingyenesen jön helybe.
Működése nem használja el a vizet, nem szennyezi, csak annak ENERGIAFELESLEGÉT emészti fel.
KÉMIAI ÁTALAKULÁST nem okoz (gázok, por, salak, savas esők).
A VÍZMINŐSÉGET JAVÍTJA (uszadék-eltávolítás, átlevegőztetés).
Nem okoz ÜVEGHÁZHATÁS-t. HŐTERHELÉS nincs. Alacsony ZAJSZINT.
Vízerővel termelt 1 GWh villamos energia 250 tonna FŰTŐOLAJ-nak hőerőműben való ELÉGETÉSÉT válthatja ki.
Az ÁRVÉDELEM gerince erős töltéseivel, az árhullámot szelidítve.
Járulékos tevékenységként megoldhatja a talajvíz kormányzását leszívó és dotációs rendszerekkel.
A duzzasztás stratégiai VÍZTARTALÉKOT képez ipari, kommunális, mezőgazdasági célra.
A HAJÓZÁST biztonságossá, olcsóbbá teszi kisvíz esetén is. KIKÖTŐK számára állandó vízszintet biztosít.
Teljesen HAZAI, belső értékteremtő energiaforrás. Csökkenti energiafüggőségünket.
ALACSONY működési költségek. AUTOMATIZÁLHATÓ, távolból is megbízhatóan irányítható.
GYORS INDULÁS, könnyed teljesítmény-változtatás. Rugalmas alkalmazkodás képessége hálózati zavarok esetén. Képes önálló indulásra egy összeomlott hálózatban is.
Tág TELJESÍTMÉNY-TARTOMÁNY. Néhány kW-tól több tízezer MW-ig.
Folyamatos üzemben is CSÚCSIDŐRE helyezheti szolgáltatása súlypontját.
HOSSZÚ ÉLETTARTAM a robusztus kivitel, hideg üzem miatt. A vízlépcső örökéletű.
Kiváló áramtermelési HATÁSFOK: 80 % felett.
Uszadékfa esetleg biomaqsszaként hasznosítható. Gépek veszteséghője fűtésre alkalmas.
Partmenti magaslatra (a duzzasztott víztömegre alapozva) SZIVATTYÚS-TÁROZÓ csúcserőmű telepíthető. Ez olcsó éjszakai árammal vizet nyom fel egy magas medencébe. Csúcsidőben vagy üzemzavar esetén drága villanyt fejleszt. Vagyis villamos energiát tárol és nemesít. Összhatásfok 75 %, mégis nagy nyereség. Áldás a kooperációs villamos energia-rendszernek.
A gátra KÖZÚTI HÍD, a töltésre KERÉKPÁRÚT telepíthető
A nyugodt tiszta víz vonzó TURISZTIKAI és ÜDÜLÉSI célterület.
MINDEN KÖBMÉTER HASZNOSÍTATLANUL ELFOLYT VÍZ
NÉPGAZDASÁGI VESZTESÉG – TERMÉSZETI KÁR,
UTÓDAINK MEGRÖVIDÍTÉSE !
A folyami vízlépcső esetleges hátrányai
racionálisan kezelhetők, az előnyök fejében elviselhetők
A következő felsorolás az ismert nehézségeken alapuló szokásos ellenvetéseken kívül, demagóg vádakat, rágalmakat, is megemlít. A hátrányok kezelhetőségét a világ 45 000 nagygátjának sokéves -évtizedes üzeme igazolja. A nagy vízerőmű tervező, üzemeltető cégek ma már biológusokat, ökológusokat is alkalmaznak.
A vízhozam (vele a termelés) időjárásfüggően erősen ingadozik.
Sík vidéken a csekély esés csak nagy víztömeggel ad elég energiát. Ezért drága beruházás.
Telephelye folyóhoz kötött.
A zsilipelés lassítja a hajóforgalmat.
Nagy területeket von el jóminőségű termőföldekből.
Vízlépcső alatt medermélyülés, talajvízszökés, mellékágak lefűződése, ártér kiszáradása vélelmezhető. Felette a talaj túlnedvesedése.
Esetenként fájdalmas áttelepítések az elárasztandó területről.
Csúcsrajáratás veszélyezteti a folyó partjait és élővilágát. „WC-tartály-effektus”.
A lassult vízfolyás elveszti öntisztuló képességét, elszennyeződik.
A mederban mérgező iszap halmozódik, a felvízi meder feltöltődik.
A kiterjedt kavicságy hatalmas ivóvízkészlete megromlik, a parti szűrésű kutak tönkremennek.
Télen jégtorlódást okoz, ezzel jeges árvíz veszélyét.
A kövezett part kipusztítja az ott jellemző flórát és faunát.
A betonkolosszus csúfítja a természetalkotta képet, holdbéli táj lesz.
A környék lakossága elutasítja a fenyegető betonszörnyet.
Esetleges földrengés vagy szabotázsakció özönvízzel árasztja el a lakott területeket.
Hosszú létesítési idő, nehézkes kisajátítási, engedélyezési eljárás.
Igen nagy beruházási költségek, hőerőmű gyorsabban térül meg
AMI A VÍZERŐHASZNOSÍTÁSBAN TEGNAP GAZDASÁGTALAN VOLT
– MÁRA RENTÁBILIS LEHET
AMI MA MÉG NEM TŰNIK KIFIZETŐDŐNEK
– HOLNAPRA SZÜKSÉGESSÉ VÁLHAT
Vízerő adottságaink becslése 1905
A megjelölt területen a megközelíthetőség alsó és a hajózás felső határa közt a km-ként legalább 20 – 50 lóerő produkálására alkalmas folyószakaszok összes elméleti vízereje:
Vízvidék km MW
Vízvidék km MW
Alduna mellékvízei 354 26,6 Lajta 50 2,0
Balatonvidék (Zala) 75 1,2 Maros és mellékei 1593 244,3
Béga és Sasa 68 3,1 Nyitra és # 214 6,6
Bodrog és mellékei 435 24,1 Olt és # 777 77,3
Dráva és Mura 218 212,2 Poprád és # 239 40,3
Fertővidék (Vulka) 25 0,2 Rába és # 469 23,8
Felső Tisza és mell. 778 119,3 Sajó és # 268 10,8
Garam és mellékei 303 71,5 Séd 50 0,5
Határfolyók 250 62,0 Szamos és mellékei 774 58,1
Hernád és mellékei 282 14,0 Temes és # 317 56,9
Körös és # 532 39,0 Vág és # 680 153,9
Összesen 8751 km-en 1,7 millió lóerő = 1250 megawatt.
Ez évente átlagosan 350 napon nyerhető kisvizi becslés.
Viczián Ede kir. mérnök: „Magyarország vízerői” 1897 – 1903. évi fölvétel. Horvátországot nem vizsgálták.
Vízerő adottságaink becslése 1948
Mosonyi Emil közlése szerint Magyarország vízerőpotenciálja kb.:
1000 MW összteljesítmény, évi 7500 GWh energia lehetősége.
Az energiából a síkvidéki korlátozott duzzasztási lehetőségek miatt csak évi 2000 GWh hasz-nosítható, de gazdaságosan ebből is csupán 1000 GWh
(A Dunán 800 GWh, a Tiszán 150 GWh rentábilis)
A Bős-Nagymaros terv 1978
720+160 = 880 MW teljesítmény, 2650 csúcs+1000 = 3650 GWh/a energia.
Megvalósult: Bős folyamatos üzemben átlag 360 MW; évi max. 3000 GWh.
Mindezeknek a fele Magyarországot illethetné. Kárunk: min. 1,5 mrd USD !
Vízerő adottságaink becslése 2001
Elméleti bruttó potenciál 1400 MW 7500 GWh/a
Technikailag kiaknázható 1060 MW 5000 GWh/a
Gazdaságosan # 3400 GWh/a
Kiépült 37 mű 50 MW 200 GWh/a
Épülőben
Tervben
Meglévő vízerőműveink 2003
Vízerőmű Folyó Év MW GWh/a
Ikervár Rába 1896 2,280 14,500
Gibárt Hernád 1903 0,500 2,500
Felsődobsza # 1912 0,510 2,800
Csörötnek Rába 1919 0,245 0,710
Körmend # 1930 0,240 0,931
Kesznyéten Hernád 1943 4,400 23,500
Pornóapáti Pinka 1951 0,113 0,393
Tiszalök Tisza 1959 12,500 45,000
Alsószölnök Rába 1960 0,200 0,435
Kisköre Tisza 1975 28,000 104,000
További 23 db törpe vízerőmű (< 100 kW)
Fontosabb tervek:
Nagymaros Duna ? 160,0 1000,0
Adony # ? 150,0 775,0
Fajsz # ? 100,0 650,0
Mohács # ? 55,0 330,0
Prédikálószék # ? 1200,0
Vásárosnamény Tisza ? 18,0
Záhony # ? 20,0
Csongrád # ? 18,0
Hernádszurdok Hernád ? 1,1
Villamos energia megújuló forrásokból az EU-ban
Évi termelés és ennek aránya az ország fogyasztásában
ORSZÁG TWh/a % 1997 % 2010
Belgium 0,86 1,1 6,0
Dánia 3,21 8,7 29,0
Németország 24,91 4,5 12,5
Görögország 3,94 8,6 20,1
Spanyolország 37,15 19,9 29,4
Franciaország 66,00 15,0 21,0
Írország 0,84 3,6 13,2
Olaszország 46,46 16,0 25,0
Luxemburg 0,14 2,1 5,7
Hollandia 3,45 3,5 9,0
Ausztria 39,05 70,0 78,1
Portugália 14,30 38,5 39,0
Finnország 19,03 24,7 31,5
Svédország 72,03 49,1 60,0
Egyesült Királyság 7,04 1,7 10,0
UNIÓ 338,41 13,9 22,0
Magyarország 0,20 0,57 ?
Áramtermelésünk lehetősége megújuló energiákból
Kerényi A. Ödön ny. vezérigh. számvetése
Összes hazai erőmű bruttó termelése 2010-ben várhatóan 40 000 GWh
Ebből előírt megújuló hányad 11,5 % 4 600 GWh.
Megnevezés MW GWh/év
Tiszai vízerőművek + törpék 41 160
Bősi hányad 240 1 000
Nagymaros, ha megépül 165 1 000
Paksi rekuperáció 7 50
Új törpe vízerőművek 2 10
Borsodi hőerőmű fahulladék 60 300
Pannon Power fahulladék 100 500
Szélerőművek 10 40
Egyéb (inkei geotermikus, bio, fotovoltaikus) 4 20
Becsülhető összes megújuló 629 3080
Középeurópai folyók lépcsőzése
Folyó Lépcső Megjegyzés
Duna 34 A hajózó szakaszon. Előirányzat: 47 lépcső
Majna 29 A hajózó szakaszon.
Rajna 25 A Bodeni tótól
Dráva 22 AUT: 11, SLO: 8, HRV: 3
Vág 21
Mura 19
Enns 16
Bistrica 13 Aranyos Beszterce ROM
Mosel 10 Trier - Koblenz
Dnyeper 6 Óriási tározók
Vltava 6 Moldva CZE
Továbbiak számos vízlépcsővel: Inn, Lech, Drina, Olt, Szamos, Árva stb.
Vízerőhasznosítás Európában 1990
Ország Gazd.
vízerő
GWh/a Vízerő
termelés
GWh/a Ki-
haszn.
% Villamos
en. igény
GWh/a Víz-
erő
% Finnország 19 700 13 300 67,5 60 000 22,2
Németország 24 000 18 300 76,3 449 000 4,1
Magyarország 3 500 200 5,7 39 000 0.5 Franciaország 74 300 64 000 86,1 370 900 17,3
Ausztria 53 700 34 000 63,3 50 500 67,3 Olaszország 70 000 43 000 61,4 235 100 18,3
Szlovákia 7 000 2 500 35,7 22 500 11,1 Svédország 90 000 71 500 79,4 140 000 51,5
Szlovénia 7 900 2 800 35,4 10 100 27,7 Norvégia 178 000 105 900 59,5 105 900 100,0
Horvátország 11 800 3 800 32,2 15 000 25,3 Svájc 37 000 30 100 81,4 50 000 60,2
Románia 32 000 11 000 34,4 73 800 14,9 Egyes. Királys. 5 600 5100 91,1 327 900 1,6
Kis Jugoszlávia 40 000 14 000 35,0 40 000 35,0 Írország 1 200 900 75,0 13 900 6,5
Ukrajna 17 000 11 900 70,0 268 000 4,4 Spanyolország 45 400 26 200 57,7 143 300 18,3
Csehország 3 400 1 500 44,1 56 000 2,7 Portugália 19 800 8 400 42,4 26 300 31,9
Lengyelország 6 000 3 500 58,3 135 400 2,7 Belgium 600 500 83,3 62 600 0,3
Oroszország 852 000 172 600 20,3 1 047 400 16,5 Hollandia 200 100 50,0 66 700 0,1
Megépítendő vízerőművek
Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint
Erőmű Folyó MW Erőmű Folyó MW
Nagymaros Duna 160 Hernádszurdok Hernád 1,1
Adony # 150 Garadna # 1,0
Fajsz # 100 Szentistvánbaksa # 1,0
Mohács # 50 Sóstófalva # 1,0
Prédikálószék # 1200 Zajta # 1,800
Vásárosnamény Tisza 18 Girincs Sajó 1,140
Záhony # 20 Alsózsolca # 1,170
Csongrád # 18 Kazincbarcika # 0,800
Novo Virje Dráva 138 Sajókaza # 0,870
Barcs # 75 Dubicsány # 0,780
Drávaszabolcs # 50 Rápolt Szamos
Makó Maros Körösladány Körös
Magyaro. műszakilag hasznosítható vízerőkészlete
Közli: Blaskovics Gyula okl. gépészm., gazd.m. Vízenergia Kft Miskolc ügyvetető.
Nagyobb vízerőművek (> 10 MW): MW
DUNA 970
TISZA 135
DRÁVA 109
Összesen: 1214
Kis vízerőművek (0,5 – 10 MW): MW
HERNÁD 32
RÁBA 28
SAJÓ 18
KÖRÖSÖK 4
Egyéb 7
Összesen 89
Törpe vízerőművek ( < 0,5 MW): MW
Észak Magyarország 16,5
Észak Dunántúl 7,5
Nyugat Dunántúl 9
Kelet Dunántúl 9
Egyéb 5
Összesen 47
Mindösszesen 1350 MW, 5000 GWh/év
”Vízerőhasznosítási lehetőségek Magyarorszá-gon”
Energiatakarékossági Revű 1998
A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon
Ideális síkvidéki vízerőmű
Hosszú üzemvíz-csatorna
Gépház és hajózsilip szárazon építve
Duzzasztás a terpszint fölé (polderek)
Felvíz magas, erős töltések közt
Kétoldalt szivárgó-csatornák alvízbe torkollva
Alvíz medre lemélyítve
Kiterjedt tározó tó stratégiai víztarta-lékkal
Elterelő gátban árapasztó szegmens-kapuk, hallépcső
Elterelő gátban csónakcsúszda, segéd-turbina
Régi mederbe ökológiailag szükséges vízmennyiség
Gondozott élőhelyek a régi mederben, tározó tóban
Talajvíz-kormányzás leszívó és dotációs rendszerekkel
Kommunális, ipari, mezőgazdasági vízkivételi helyek
Árvíz levezetése dupla mederben
Kerékpár-út a töltésen
Közúti átkelő a gáton
Környéke turisztikai, üdülési vonzáste-rület
Vízerőhasznosítási bemutatóterem
Feladatok
Szennyvízmentes folyók (tisztítás megoldása)
Kis és törpe vízerőművek építése, regenerálása
Nagymaros vízlépcső megépítése
Dunakiliti duzzasztó feltámasztása (Nemcsók-egyezmény)
További dunai vízlépcsők (Adony, Fajsz, Moh-ács)
További tiszai vízlépcsők (Csongrád, Vásáros-namény, Záhony)
Duzzasztók kiegészítése erőművel (Békésszent-andrás stb)
Szivattyús energiatározó (Prédikálószék vagy Hegyestető)
Duna-Tisza csatorna megépítése
MAGYARORSZÁG VÍZERŐMŰVEI
2003.01.17
Magyarország elméleti vízerőkészlete: 1400 MW; 7500 GWh/a
Technikailag hasznosítható: 1350 MW; 5000 GWh/a (Gazdaságosan: 1060 MW, 3400 GWh/a);
Megoszlás: Duna 66 %; Tisza 10 %; Mellékfolyók 24 %;
Meglévő: 37 mű (Ny.Mao 24); kb. 50 MW; kb. 200 GWh/a;
A felsorolás nem mutatja, hogy egy-egy mű esetleg nem üzemel. Ez csak átmeneti állapot lehet.
Tisza folyó
TISZALÖK (Tisza I.) Üzembe: 1954:duzzasztó; 1958:hajózsilip; 1959:erőmű
5.0 m; 300 m3/s 12 500 kW; 45,0 mió kWh/a
3 db KAP turb.vert (4,8 m átm; 75 ford/min; 100 m3/s), Üzemelés 1,5 – 7,5 m esésnél
3 db 4800 kVA generátor külön gerjesztő gépcsop. Csatlakozás: 120 kV és 20 kV
Duzzasztózsilip: 3 db 37 m kapu. Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m; Hordkép: 1200 t
Öntözés: 400 e ha. Keleti Főcsatorna max 60 m3/s
KISKÖRE (Tisza II.) Üzembe: 1975
6,27 m; 560 m3/s; 28 000 kW; 104,0 mió kWh/a (80 – 110)
4 db csőturb.hor (4,3 m átm; 107 ford/min; 140 m3/s; 7 MW). Üzemelés 2,0 – 10,7 m esésnél
Trafo: 2 db 2,5 / 20 / 120 kV; 14 MVA + 2 db 2,5 / 0,4 kV
Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m; Hordkép: 1350 t
Tározó: 128 km2; 253 mió m3 (hasznos 132 mió); Öntözés: 400 e ha;
Nagykunsági Főcsat max 80 m3/s; Jászsági Főcsat max 48 m3/s; Halvonuláskor halzsilip
TISZAÚJVÁROS Tisza II. Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Tiszába Üzembe: 1994
7 m; 9 m3/s; 2×500 kW Önfogyasztás csökkenés: 4,5 % 3,5 %
2 db hor. csőturbina – kúpkerék – aszinkron generátor
Hernád folyó Esése Mao szakaszán 41 m
GIBÁRT Üzembe: 1903, 50~: 1929
4,4 m; 18 m3/s; 500 kW; 2,5 mió kWh/a
2 db FR turb. hor. 150 ford/min
Duzzasztó: 2 db 13,5 m
Felvízcsatorna: 240 m. Hasznosítja 64 – 73 fkm szakaszt
FELSŐDOBSZA Üzembe: (1906), 1912; 50~: 1929 Felújítva: 1964
4,0 m; 22 m3/s; 520 kW; 2,25 mió kWh/a
2 × 220 kW + 2 × 40 kW FRA turb.vert
Duzzasztó: 2 db 9 m önműködő billenőtáblás
Üzemvízcsat: Felvíz 1000 m; Terelőgát 80 m. Hasznosítja: 52 – 62 fkm szakaszt
KESZNYÉTEN Üzembe: 1943
13,5 m; 40 m3/s; 4 400 kW; 23,5 mió kWh/a
2 db KAP turb.vert.
Üzemvízcsat: Felvíz 7300 m (Hernádból BŐCS-nél); Alvíz: 2500 m (Sajóba)
Bársonyos patak Hernád malomcsatornája Sum: kb 200 kW
HERNÁDVÉCSE 1,8 m; 3 m3/s; 52 kW Aszinkron gen.
FELSŐMÉRA 3 m3/s; 33 kW
ALSÓMÉRA 1,5 m; 3 m3/s; 39 kW; 1958 - 63
FORRÓ 1,8 m; 3 m3/s; 44 kW 65/min
HALMAJ 3 m3/s; 40 kW
Rába folyó
ALSÓSZÖLNÖK Indult: 1960 (1950 acs vízkerékkel AC)
3,0 m; 8 m3/s; 200 kW; 435 e kWh/a
4 db 50 kW GANZ turb
CSÖRÖTNEK Indult: 1919
3,5 m; 9,6 m3/s; 245 kW; 710 e kWh/a
1 db 60 kW + 1 db 100 kW + 1 db 85 kW FRA turb.vert
KÖRMEND Indult: 1930
4,1 m; 8,8 m3/s; 240 kW; 931 e kWh/a
1 db 140 kW + 1 db 100 kW FRA turb.vert
IKERVÁR Épült: 1896 (585 kW DC); Bőv: 1899 (1000 kW DC); Felúj: 1923 – 25 AC
Felvízcsat: 5390 m; 30 m3/s vízkiv.mű Rábából; Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba
8,0 m; 28 m3/s; 1540 kW; 7,0 MIÓ KwH/A
2 db 220 kW + 2 db 550 kW FRA turb. Hasznosítja 85 – 130 fkm
ÚJJÁÉPÍTVE: 1995: 4 db 520 kW FRA vert.csőturb. + 1 db 200 kW iker FRA hor.turb.
4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.)
7,6 m; 4×8+4,3 m3/s; 4×520+200 = 2280 kW; 14,5 mió kWh/a
Pinka folyó
FELSŐCSATÁR Indult: 1950 (1918: 35 LE; 220 V DC)
3,5 m; 2,0 m3/s; 40 kW; 175 e kWh/a. 1 db FRA turb.vert.
VASKERESZTES Indult: 1954 (1917: 18 LE; 220 V DC)
2,1 m; 2,1 m3/s; 40 kW; 98 e kWh/a. 1 db FRA turb.vert.
PORNÓAPÁTI Indult: 1951; Bővítve: 1989; (1920: 110 LE; 3150 V AC)
4,2 m; 5,6 m3/s; 113 kW; 393 e kWh/a
1 db 67 kW FRA turb,vert. + 1 db 46 kW FRA turb.hor.
SZENTPÉTERFA Indult: 1951 (1939: 115 LE; 3 × 400 V AC)
3,7 m; 3,1 m3/s; 50 kW; 345 e kWh/a; 1 db FRA turb.hor.
Répce folyó
DAMONYA Indult: 1951 (1927: 25 LE; 220 V DC
1,8m; 1,5 m3/s; 25 kW; 77 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
Kis Rába folyó
NICK Kis-Rába beeresztő zsilip Indult: 1932 Rába 65,5 fkm
3 × 24 m nyerges gát és 1 × 10 m kettős táblás nyílás. Jobb gátfőben 10 kW háziüzemi vemű.
1999-től víztöltésű tömlősgátak. Csónakkikötő
KAPUVÁR Indult: 1968 1 db FRA turb.vert
2,7 m; 2,7 m3/s; 50 kW; 156 e kWh/a
Gyöngyös folyó
LUKÁCSHÁZA Indult: 1952
3,2 m; 1,5 m3/s; 26 kW; 134 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
GENCS FELSŐ Indult: 1952
2,4 m; 1,6 m3/s; 25 kW; 142 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
GENCS ALSÓ Indult: 1954
2,4 m; 1,5 m3/s; 18 kW; 38 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
GYÖNGYÖSHERMÁN Indult: 1952
1,9 m; 1,9 m3/s; 13 kW; 41 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
BOGÁT Indult: 1952
1,6 m; 1,8 m3/s; 13 kW; 47 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
TANAKAJD Indult: 1950 (1920: 30 LE; 220 V DC)
2,2m; 0,9 m3/s; 13 kW; 53 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
VASSZÉCSENY Indult: 1959 (1919 – 1929 220 V..DC)
3,0m; 1,6 m3/s; 25 kW; 81 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
SÁRVÁR – ÚJMAJOR Indult: 1960
1,8 m; 1,9 m3/s; 18 kW; 44 e kWh/a; 1 db FRA.turb.vert.
Lajta folyó
MÁRIALIGET Indult: 1950
2,4m; 6,6 m3/s; 93 kW; 390 e kWh/a
1 db FRA.turb.vert. + 1 db 35 kW FRA vert. turb.
Séd folyó
HAJMÁSKÉR KREMÓ malom Indult: 1939
4,4 m; 1,5 m3/s; 40 kW; 106 e kWh/a; 1 db FRA.turb.hor.
Duna folyó
SZÁZHALOMBATTA Dunai Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Dunába
Soroksár – Ráckeve Dunaág vízszintjének tartására két vízlépcső:
H = 4,6 m max, Nagyvíznél Bp-en, kisvíznél Tassnál jelentkezhet; Q = 30 m3/s (max.50) A két erőmű együttes telj.: 670 – 1600 kW; Termelés: 5,9 mió kWh/a; gen.-fesz.: 3 kV
BUDAPEST KVASSAY Hajózsilip 1911; Beeresztő 1926; Erőmű 1960
2 db Kaplan vert. alternatív vízgép (turbina kisvíznél szivattyú) á 1250 LE , kúpkerék, vert.generátor 100 kVA
Hajózsilip: 1 db 75×10 m, 1000 to. Beeresztőzsilip 3 db 3,2 m á 2db tábla
Kisvíznél az ág vízszintjének tartása céljából főágból vizet szivattyúznak át. Automatizált üzem
TASS Indult: 1927. Hajózsilip – osztósziget – erőmű (1956-ban tönkrement) - leeresztő zsilip
2 db vert. propellerturb. á 450 LE, kúpkerék. Hor.gen. Hajózsilip: 1 db 85×12 m, 1000 to
Leeresztőzsilip 3 db 3m, táblás. Egyik elválasztó pillérben hallépcső (halhágcsóval)
További magyar vízerőmű-tervek
Duna:: Dunakiliti 11 000 kW
Mosonmagyaróvár
Nagymaros 160 000 kW; 1000 mió kWh/a
Adony 150 000 kW; 775 mió kWh/a
Fajsz 100 000 kW; 650 mió kWh/a
Mohács 50 000 kW, 330 mió kWh/a
Prédikálószék (Visegrád): Szivattyús – tározós erőmű 1200 MW
Tisza: Vásárosnamény Záhony Csongrád
Maros: Makó Szamos Rápolt Sió: 6 db
Körösök: Körösladány; Békésszentandrás 10 mió kWh/a
Dráva: Novo Virje Barcs Drávaszabolcs Osijek
Sajó: 6 db össz 4800 kW; 156 000 kWh/a; + Torkolati árvízkapu
(Girincs 1140, Alsózsolca 1170, Kazincbarcika 800, Sajókaza 870, Dubicsány 780 kW)
Hernád: (Hernádszurdok 1100, Garadna 1000, Szentistvánbaksa 1000, Sóstófalva 1000,
Zajta1800 kW)
Kihasználandó lehetőségek:
Meglévő, erőmű nélkül épült duzzasztók utólagos felszerelése vízerőhasznosításra. Pl.: Békésszentandrás, Bökény, Nick stb. Víztározók, ivóvízhálózatok koncentrálható esései, hőerőművek hűtővíz-visszavezetése stb
Sima II szivattyús energiatározó, Zempléni hegység, Aranyos patak. (Bonyolult vízellátás).
© Reális Zöldek Klub . Minden jog fenntartva.
