tájékoztatás

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Tisztelt Címzettek!

Mellékelten küldjük a Haladó Erők Fóruma 2010-2011 évi előadássorozatának tervezetét, Kolossváry Gábor úrnak a 2009-es záródokumentumhoz kapcsolódó javaslatával együtt, mindezek ugyancsak a május 26-i záróértekezleten kerülnek megtárgyalásra.

Csizmazia Pál

---------------------------------------------

A Haladó Erők Fóruma
2010-2011. évi munkatervének alapja.

Bevezetés.
A 2008/2009 és a 2009/2010 évek munkájának eredményei és problémái a 2010/2011 feladatait a következőkben határozták meg részünkre:
1. Követnünk kell a hivatástudatra épülő, részben tudományos és szakmai együttműködést.
2. Az elmúlt kétévi munkánkban a fő feladatot a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett konferencia (a Duna hajózhatósága) valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártu-dományok Osztályának 2008. évkönyvében foglaltak alapján jelöltük ki.
Az előadóknak és vitavezetőknek a feldolgozandó feladat legjobb tudósát, ismerőjét kértük/jük fel.
3. Havonta egy konferenciát fogunk tartani a hónap második keddjén.
4. Az előadásokról – lehetőség szerint – elektronikus felvétel készül
5. A résztvevők értesítése elektronikus úton, ill. postán történik.

Témák.

I. Mezőgazdasági (agrár) ágazat.

A., Ökológiai tudomány területe

• a fenntartható fejlődés érdekének megfelelően
• a természetvédelem figyelembevételével

B., Erdősítés.

- a Riói Konferencia 1992. „Feladatok a XXI. századnak.”
- Agenda 21. ”A globális környezeti problémák, és támogatási területek témáiban” Az erdők kivétel nélkül szerepelnek, mint:
• a biológiai sokféleség megőrzése
• az éghajlat változás veszélyeinek csökkentése
• vízfolyások védelme
• ózonréteg védelme
• a tagosodás elleni védelem

Az erdő fenntartható materiális haszna, valamint inmateriális haszna ökológiai szerepe, szolgáltatásának szerepe tovább növekszik!!
E szerep betöltéséhez jelentős ökonómiai háttérrel kell rendelkezni!!

- Meg kell teremteni az ökonómiai és ökológiai feltételek közt a harmóniát
- Nagyon helytelen megkövetelni az erdőgazdaságoktól a jövedelmezőség irreális mértékét!!

C., Aszályok Meg kell értetni a környezetvédelemmel, hogy az aszály és a belvíz a ma-
és gyar Alföld sajátossága, nem katasztrófa. Meg kell tanulni ezzel élni, en-
D., Belvizek. nek ismeretében tervezni

A belvízzel elöntött területeken tendenciaszerű változás a jövőben nem valószínű.
Megnő a jelentősége a belvízhasznosításnak, amelynek lehetőségeit érdemes volna jobban kihasználni (pl: legelő gazdálkodás és a halastó-gazdálkodás terén) Megtakarítást jelentene.
Az éghajlatváltozással nagyobb párolgási veszteségek és nyári csapadék csökkenése az aszályok erősségének és gyakoriságának növekedését eredményezheti. Ennek következtében fontosabbá válnak a nedvesség megőrző agrotechnikai eljárások, valamint az öntözés.

E., Termőföld probléma.

Növénytermesztésre a föld felszínének csak a 4%-át tudjuk hasznosítani. A föld felszínének 2/3-a víz, a maradék 1/3-a – 11% - csak a szántóföld.
Jelenleg a művelésből való kivonás korlátozhatatlanná vált. Nagyon komolyan figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság fenntartható fejlődését tápanyag utánpótlás oldaláról is szemmel kell tartani, meg kell vizsgálni.

A mechanikus trágyázási gyakorlatról át kell térni a dinamikus trágyázásra!
- az egyedi tápszükségletek kielégítése helyett a rendelkezésre álló tápelem források optimális kihasználására kell törekedni
- a statikus tápelem mérlegről a tápelem körforgalom figyelembevételével a növények tápelem dinamikájához kell igazodni
- a trágyázás tápelem tartamhatásának fokozottabb figyelembevétele szükséges
- hasonlóan szükséges a trágyázás nem kívánt mellékhatásainak elkerülése
- a stressz – hatások – szárazság, só, szennyeződések ellen védelmezni kell
- a talajtermelékenység fenntartása és szükség szerintijavítása kötelező
Szennyvizeink tisztítás utáni felhasználását a kutatások eddigi pozitív eredményeit figyelembe véve körültekintően meg kell tervezni és valósítani.(pl: energia növények öntőzésére, vagy az erdősítés területén.

Összegezve: A precíziós növénytermesztés minél gyorsabb és minél szélesebb körű ( talán helyesebb, hogy teljes körű) bevezetése, elindítása ma a hazai agrár – és környezetvédelmi kutatásokban prioritást kell kapnia lévén ez az egyetlen olyan megoldás, mely egyidejűleg képes megoldást kínálni az ökológiai és ökonómiai problémákra!!

II. Duna csúcs ágazat.

a., Szükséges a 2008/2009 évi „Ajánlások” és az ajánlásokra kapott válaszok újraértékelése , esetleg más formában való megismétlése
b., Az Országos környezetvédelmi Tanács 2009 november 16-án kelt állásfoglalás5. pont, majd a 7. pont olyan vizsgálat elvégzését veti fel, amelynek végrehajtása nem ad választ a kérdésre.
Javasoljuk, hogy végre a VITUKI végezzen egy részletes felmérést, és annak alapján dolgozzon ki egy változatot a hajózás, duzzasztással (lépcsőzéssel) való megoldására.
Biztos, hogy e vizsgálat eredménye alapján a döntés azonos lesz a német, osztrák és szlovák döntésekkel.
c., Szakértőink felvették, hogy a Tiszán Dombrádnál épített duzzasztással a Tisza Záhonyig hajózható lenne. Ennek felmérésével Szilvássy Zoltán aranydiplomás vízépítő mérnök (VITUKI) vezetésével munkacsoport foglalkozott. A Záhonyi átrakó állomás így sokkal nagyobb lehetőséget nyújtana. Ennek egy lépése lenne a Csongrádi vízlépcső megépítése is.
d., A b., és c., pontokban felvetett lehetőségek véglegesen és visszavonhatatlanul szükségessé tennék a Duna-Tisza Csatorna elkészítését is, amely versenytársává válna az orosz-szlovák Bécsig kiépítésre kerülő szélesvágányú vasútnak. Ez a változat a magyar Alföld vízellátását is biztosítaná, ezen belül meggátolva a Homokhátság elsivatagosodását, egyben a keleti országrész munkanélküliségét is nagyban csökkentené. A Duna stratégiai kérdése és a ökológiai problémája végre lezárulna..

Tisztelt kollégák, résztvevők!

A Haladó Erők Fóruma nevében kérjük beterjesztésünk áttekintését, javaslataikkal a program jobbítását, és támogatását.

Czibulya János
előterjesztő
2010-05-26

-----------------------------------------------------

Ko lossváry Gábor Úr kiegészítő javaslata az összegezéshez.
A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási helyzetek a klímaváltozás előrehaladtával egyre inkább rendszeressé és gyakorivá válnak!
A területi vízgazdálkodási feladatok alapvetően a mezőgazdasághoz és a tájhasználathoz kötődnek, végrehajtásuk a mezőgazdasági termelőket, gazdálkodókat és az önkormányzatokat érinti, a lakhatáson túl a mezőgazdasági termelés és tájgazdálkodás infrastrukturális feltételeit határozzák meg.
A területi vízgazdálkodást és a teljes belvízgazdálkodást tehát a tájhasználathoz kapcsolódóan kell és lehet csak eredményesen megoldani és költséghatékony módon végezni, összhangban az EU mezőgazdasági, vidékfejlesztési és VKI politikáival.
A vízbiztonságot csak szakszerűen kidolgozott, egymásra épülő és szakértelemmel megvalósított rendszertől várhatjuk el.
A jövő térségi működtetési rendszereiben döntő és fokozódó szerep jut az érdekeltek (benne az állam is) közösségén alapuló szerveződéseknek, szabályozási, igazgatási környezetnek. A vidékfejlesztési, tájgazdálkodási rendszerek működtetői is ugyanezen érdekelteket tömörítő szervezetek lesznek.
Az öntözött területek növelése, mely elsődlegesen termésbiztonsági és másodlagosan termésnövelési kérdés.
Az időszakos víztöbblet okozta belvízkérdés hosszútávú kezelésére és a vízkárok megelőzésére a vízilétesítmények működtetésének preventív szemlélete szükséges.
A komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás során - beleértve a halgazdálkodást is -, rendre magasabb agro-ökológiai értékű vizes élőhelyeket hozunk létre és tartunk fenn (pozitív, össztársadalmi szinten értelmezett externális hatások).
A szaktanácsadás és a képzés, valamint a tájékoztatás, és a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos K+F tevékenység folyamatos jelenléte.
Az államnak és a helyi érdekeltek közösségének nem az a célja, hogy érdekeltségi hozzájárulásával az alapfeladatokat jelentősen meghaladó szervezetet tartson fenn, de az igen, hogy a közcélú feladatokat, mint alapfeladatokat ellátó szervezeteket működtessen és finanszírozzon.
A mai agrárium, a mai földművelésügy, de a vidékfejlesztés sem képzelhető el korszerű területi vízgazdálkodás nélkül.
A feladatokat a vidéki lakosokkal, termelőkkel összefogva lehet és kell megoldani, a vízbiztonságra, a vízvédelemre, a talajvédelemre és a termelés biztonságra koncentrálva.
A VGT-ben hosszú időre eldöntjük, merre halad Magyarországon a vízgazdálkodás.
Vigyáznunk kell az un. arányosság elvének helyes alkalmazására, amelynek a kevés forrás esetén a prioritások szakszerű meghatározásán kell alapulnia.
Fel kell ismernünk, hogy a vizekre hatással lévő és a vízgazdálkodást befolyásoló ügyek döntő többsége nem a vízügyi szektoron belül keresendő!
Felismerve a Világ és Európa, nemkülönben hazánk vízzel kapcsolatos problémáit és a kezünkben lévő eszközöket – tennünk kell a jövő élelmiszertermelésének és biztonságának vízgazdálkodási megalapozásáért, a gazdálkodók életfeltételeinek javításáért, vízgazdálkodási lehetőségeinkkel és eszközeinkkel.
Nagy felelősség a gazdálkodók gazdálkodási feltételeinek (köztük a vízgazdálkodás) megteremtése és megőrzése. Azt a területi vízgazdálkodási közeget kell létrehoznunk, amelyben a mezőgazdasági termelés kiszámítható, biztonságos, a vidék lakosság megtartó képessége erős, a vízkárok elleni védelem megnyugtató.

-------------------------------------------------------------