Kerényi A. Ödön levele Barsiné Pataki Etelka Úrasszonyhoz

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Kedves Miklós!

Nem volt meg az elnök-asszony címe, ezét a Mérnök Újság szerkesztőségének küldtem el. Kérlek , hogy szíveskedj eljuttatni hozzá.

A levében egy sajtó hiba van . A harmadik bekezdésben rossz helyen van az évszám, ami utólag szúrtam be a szövegbe. Helyesen a következő a mondat: „ Az 1997. évi Ítéletében érvényesnek mondta ki a szerződést.” Légy szíves kijavítani.

Örülnék, ha levelemet le is közölnétek a Mérnök Újságban. A tanulmányt esetleg rövidített formában.

Köszönettel üdvözöl

Kerényi A. Ödön (Ödön Bá’)

----------------------------------------------------------------

Barsiné Pataki Etelka Úrasszony

Magyar Mérnöki Kamara elnöke

Budapest

Tisztelt Elnök Asszony!

Gratulálok a Duna Stratégia magyar Kormánybiztosa kinevezéséhez.

Mint a Magyar Mérnöki Kamara elnöke hívatott erre a nehéz feladatra. A MMK tagság hatalmas szellemi bázist biztosít a nemzeti érdeket legjobban szolgáló megoldás elkészítéséhez. A mérnök Újság számos cikkben foglalkozott a vízgazdálkodás jövő feladataival.

Ezek közül is kiemelkedik Dr. Mosonyi Emil akadémikus tanulmánya.

Magam is 20 éve küzdök a Bős-Nagymaros Vízlépcső rendszer ügyének rendezéséért. Nagymaros a politikai rendszerváltás áldozata lett. A hágai Nemzetközi Bíróság lezárta a vitát. Ítéletében érvényesnek mondta ki az 1997 évi szerződést. Az Ítélet végrehajtása immár 14. éve nem történt meg, mivel az előző magyar kormány azt tévesen értelmezi . A szlovák féllel nem lehet megegyezni, mivel a 1139 / 2004 (XII.11.) kormányhatározat megtiltja, hogy a magyar küldöttség a Nagymarosi vízlépcső újraépítéséről tárgyaljon.

A mellékelt tanulmányom a témakör összefoglalása a magyar villamosenergia-rendszer (VER) szempontjából nézve.

A BNV ügy társadalmi hatását a Köztársasági elnök úrnak írt levelem (2006) tömören foglalja össze.

A vízlépcsők megépítése elsősorban a hajózás érdeke, de a Duna komplex hasznosítását teszi lehetővé. Így kacsolódik a téma az EU Duna stratégia kidolgozásához.

Ma már számos szakértői vélemény rögzíti, hogy EU szinten a Duna makrorégiós jelentőségét elsősorban a vízi közlekedés, tehát a hajózás

adja. Az eddig készült magyar tervekből viszont ez az elv teljesen kimaradt.

Tanulmányom a szükséges teendőket foglalja össze, amelyek a Duna stratégia véglegesítéséhez szükségesek.

Javaslatom elfogadásának várható előnyei:

A szlovák féllel való megegyezés megjavítaná országaink közötti feszült viszonyt.

Azonnal megkapnánk a Bősi Vízerőmű termeléséből járó kb. évi 1 milliárd kWh megújuló vízenergiát. Értéke kb. évi 60 millió $.

A Nagymarosi Vízlépcső újraépítéséhez EU nemcsak erkölcsi, de pénzügyi támogatását is megkaphatnánk.

Folytatni lehetne a Duna Bizottsággal kötött államközi egyezményben vállalt Adonyi és Fajszi Vízlépcsők létesítését, amely a Duna komplex hasznosítás előnyeit hozná.

Mivel az Egyezményt az országgyűlés 2000-ben törvénybe iktatta, a fentebb említett kormányhatározat alkotmánysértő. A megegyezéssel ez a nemzetközi botrányt képező jogsérelem is megszűnne.

Megállna a kár növekedése, ami eddig meghaladta már a 2000 millió $-t.

Kérem , hogy tanulmányom javaslatait megismerve segítsen ezen nehéz ügy rendezésében.

Ehhez azonban az új kormány - elődeihez képest – alapvető szemléletváltása szükséges

Sok sikert kívánok nehéz feladata teljesítéséhez

Tisztelettel

Kerényi A. Ödön Állami díjas , vasdiplomás gépészmérnök

Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes

MMK tiszteletbeli tag

----------------------------------------------------------

http://realzoldek.hu/dok/VER-EMZETI-TRATEGIA.doc
VER NEMZETI STRATÉGIA

----------------------------------------------------------

Dr. Sólyom László úrnak
a Magyar Köztársasági elnöke

Budapest

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Élve azzal a nagy megtiszteltetéssel, hogy Mosonyi Emil akadémikus és családja megbízásából én vehetem át számára a Széchenyi Díjat és így módomban van Önnel személyesen is találkozni, az alábbiakban összefoglalom javaslatomat és kérésemet a Bős Nagymarosi Vízlépcsők ügyének rendezésével kapcsolatban.
Meg vagyok győződve arról, hogy Ön, mint a legnagyobb, magyar közjogi méltóság ás Alkotmány Bíróság volt, sikeres elnöke tárgyilagosan ítéli meg kérésemet és elősegíti a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását gátló félreértések tisztázását.
Nagyra értékelem környezetvédelmi elhivatottságát, de éppen ezért tartom fontosnak a reális, szakmai szempontok feltárását. A bírói gyakorlat mindig a szakértői véleményekre alapozza ítéletét és a döntés után nem jogszerű a per részvevőinek a megcáfolt érveiket tovább hangoztatni.
A tények feltárásában bizton támaszkodhat az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia és az állásukat nem féltő, tárgyilagos, vízügyi szakértők, valamint az érintett. energetikai és vízgazdálkodási egyesületek és szakmai, civil szervezetek támogatására, ha ilyen megkeresést kapnak az Ön, illetve a Kormány részéről. Ez irányú tevékenységemet az említett szervek vezetői jól ismerik és támogatják a villamosenergia-ipar illetékes vezetői is.
Javaslataim mögött 65 évi mérnöki tapasztalat áll, amit az Állami Díj, Köztársasági Érdemrendek, kormánykitüntetések ismertek el és igazolja az is, hogy tavaly kaptam meg a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is a magyar villamos energetika érdekében végzett 20 évi nyugdíjas tevékenységemért és életművemért.
Önzetlen javaslataim tárgyilagosságát. alátámasztja, hogy 87 éves koromban nincs mögöttük semmiféle, egyéni érdek, csupán a volt bencés diák becsületes, a nemzetgazdaságot segítő, jó szándéka.

Levelemhez a témát részleteiben is feltáró, alábbi két fontos mellékletet csatolom
: –Az egyik a Hága után” című. 2001. évi nyilatkozat, amely tömören összefoglalja a Bős Nagymarosi Vízlépcsők létesítésének történetét, a Hágai Bíróság döntése utáni helyzetet, a magyar vízgazdálkodás általános tapasztalatait. és szakmai javaslatot is ad a politikamentes megoldásra.
– A másik irat „Mosonyi Emil Széchenyi Díja” címen bemutatja a világhírű tudós életmű kitüntetésének indokoltságát. Ismerteti egyben a hágai döntés végrehajtását tárgyaló magyar kormánybizottság új tárgyalási irányelveire tett javaslataimat is.. Ennek, lényege a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmények, törvénybe iktatott magyar vállalásainak a betartása, amely a korlátozás nélküli dunai hajózás erőteljes növekedését hivatott megteremteni Kelheimtól a Fekete tengerig és a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül az Atlanti Óceánig.

Az említett mellékletekből csupán tézisszerűen emelek ki néhány fontos megállapítást., de kérem ezen iratok részletesebb tanulmányozását és esetleges szakérői véleményezését is.
– – A Nagymarosi Vízlépcső beruházásának egyoldalú leállítása –1998-ig számítva kb.1450 millió USD kárt okozott a nemzetgazdaságnak. Hasonlítsuk össze ezt az összeget azzal, hogy a legnagyobb villamos erőművek és a hat áramszolgáltató vállalat külföldi eladása mindössze 1250 millió USD költségvetési bevételt hozott.
– A Hágai bíróság döntésének végrehajtásában történő megegyezés hiányában a Bősi Vízerőmű évi kb. 3 milliárd kWh termeléséből, a magyar felnek járó kb. 1 milliárd kWh megújuló energiát a szlovák fél saját maga használja fel. Ennek értéke kb. 50 millió USD, azaz kb. 40 millió Euro, ami 12 éve náluk halmozódik.
– Téves a hágai döntés olyan , magyar értelmezése, miszerint a Nagymarosi Vízlépcsőt már nem is kell megépíteni. A Bíróság ugyanis csupán azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nincs szükség. Az érvényesnek minősített szerződés többi komplex, céljának (hajózás, árvízvédelem, közlekedés stb.) teljesítéséhez azonban a vízlépcső léte nélkülözhetetlen. A Bősi Vízerőmű csúcsra-járatásáról 1990-ben mindkét kormány az én javaslatomra mondott le, aki 1990-en a magyar villamosenergia rendszer iparági főmérnöke voltam. Javaslatom célja az volt, hogy „kijussunk a nagymarosi gödörből”, ezért a beruházás befejezése érdekében inkább lemondtunk a Bősi Vízerőmű a napi 4 órás 720 MW-os teljesítményéről, mi egyébként, indításkor az alatta lévő Duna szakaszon négy méteres hullámot okozott volna. A megújuló vízenergia termelést ugyanis ennél is fontosabbnak tartottam, ami a szlovák félnél később be is igazolódott.
– – A nagymarosi beruházás politika indíttatású, egyoldalú leállítása, sok milliárdos kárt okozó tévedés volt. Hasonlítható ahhoz, hogy egy kész, drága versenyautóra nem teszik fel a kerekeket, hanem az egészet selejtezik. Azt lehet ugyan mérlegelni, hogy egyáltalán megkezdjünk-e egy drága vízlépcső beruházást, de pl. Bős 90 %-os készültségénél, a beruházás leállítását követelni, a 25 %-ban kész, Nagymarosi Vízlépcső önkéntes leállítása révén sikertelen, zsarolási kísérletté minősült a Hágai Bíróság döntése szerint. Tévesnek bizonyult az a magyar jogi vélemény is, hogy a szerződés felbontható, az ország szavahihetőségét tette kétségessé nemzetközi megállapodásainak betartásánál. Dr. Lévai András akadémikus több éves vívódás után írt könyvében szintén beismerte, hogy a már közel kész közös beruházást nem lett volna szabad leállítani, mivel meg voltak a módszerek a vélt káros mellékhatások kiküszöbölésére is.
– A Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezményeket az országgyűlés törvénybe iktatta. Ezek mellékletének számítanak az országok vízlépcső kijelölési javaslatai, amelyek esetünkben –Gabcsikovo mellett-- a nagymarosi, az adonyi. és a fajszi telephely megnevezésével szerepelnek. Ezen tények, ismeretében az Alkotmány Bíróság állásfoglalására lenne szükség ahhoz, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű kormányhatározat megtagadhatja-e örökre vállalt duzzasztók megépítését, mivel ez kimerítené a törvénysértés gyanúját a miniszterelnökök részéről.
– A Bős- Nagymarosi Vízlépcsők ellen a rendszerváltás előtt kialakult ellenzéki vádakat, így pl. a környezetvédelmi katasztrófa veszélyét, szerződés felmondhatóságát a Hágai Bíróság – a szakértői vélemények alapján– nem fogadta el. A vádak azonban a társadalomban olyan téves nézeteket okoztak, amely egyedülállóajk a világ országai között. A magyar közvélemény. jelenleg ugyanis mindenfajta vízerő-hasznosítást ellenez, szemben a Kiotói állásfoglalással, amely a vízenergiát a legtisztább megújuló energiaként tarja számon és ajánlja hasznosítását az országoknak a CO2 légszennyezés csökkentése érdekében. Ehhez kacsolódik az a szomorú jelenség is, hogy a téves kormány állásfoglalás miatt ma az műegyetemi tanárok nem mernek a Duna vízerő-potenciáljáról előadást tartani, avagy az is, hogy az esztergomi Duna Múzeumban nincs egy fénykép sem a dunai vízerőművekről, és a Dráva 24. vízlépcsőjének megépítését a magyar fél hivatalból ellenzi. A médiák a Bős Nagymaros Vízlépcsőkről úgy tájékoztatnak, mintha a Hágai Bíróság nem is a szlovák fél javára döntött volna , hanem mi nyertük volna meg a pert és nem közölnek ezzel ellentétes véleményeket sem.
Mindez csak néhány példa arra, hogy tiszta vizet kellene tölteni a pohárba, no meg a fejekbe is, mivel elmaradunk az EU irányelvektől. Törvénysértő magatartást állapítana meg a Hágai Bíróság Is, ha újabb állásfoglalását kérnénk az ítéletének végrehajtását gátló, megegyezési vita lezárásához.
Fentiekkel kedves barátom, Mosonyi Emil akadémikus, professzor, talán utolsó kívánságának akartam eleget tenni, hogy a magyarországi Duna szakasz komplex hasznosításánál a nemzetgazdasági érdek érvényesüljön .
Bízva Elnök úr igazságérzetében, kérem javaslataim megfontolását és további sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A . Ödön
Állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök,
a Magyar Villamos Művek Rt. ny. vezérigazgató helyettese

Budapest, 2006.május 1.

Mellékletek