Juhos László levele Fellegi Tamás miniszternek

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.

Fellegi Tamás
miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Bizottság a közlekedési hálózat fejlesztését szolgáló TEN-T alapokból Magyarország részére támogatást ítélt meg, amelynek kedvezményezettje a Magyar Köztársaság képviseletében eljáró akkori Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM). A projekt lebonyolítását a minisztérium háttérintézményére, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központra bízta. A KKK gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást indított „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról” címmel. Az eljárás nyertese a VITUKI Nonprofit Kft. vezette konzorcium lett.
A tervezők politikai nyomásra csak a csak a hagyományos folyószabályozási módszerű megoldásokat alkalmazhatják a Duna Szap – déli országhatár szakaszán.

A reális zöldek álláspontja szerint a hagyományos folyószabályozási módszerű megoldással az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága által 1992. március 12-én 30. számon hozott határozatnak megfelelő hajózhatósági paraméterek a Duna magyarországi szakaszán nem biztosíthatók. A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítenie: A Duna Bizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű ún. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120m fenékszélesség.
A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.

A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (2 Laza

a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.
A folyamszabályozás hagyományos műtárgyai (sarkantyúk, párhuzamművek, kotrás, stb.) a meder – ha nem is „kibetonozását”, de – „kikövezését” eredményeznék. Ezek a beavatkozások a hajózási viszonyokat a nagyszabású (és igen költséges építési és folyamatos fenntartási) vízépítési munkák ellenére is csak korlátozottan javítanák.

A műtárgyak legkárosabb következménye, hogy nem szűntetik meg a meder folytatódó mélyülését, ami a vízi környezet állapotát már jelenleg is veszélyezteti. A mellékágak fenékszintje alá mélyülő főmederből az ágakba a nyári-őszi kisvizes időszakokban nem jut víz, a „vizes élőhelyek” kiszáradnak, amit a Gemenci ártér elöntési gyakoriságának drámai csökkenése is jelez, a parti szűrésű vízbázisok hozama csökken és vízminőségük romlik. Az ipari vízkivételek igénye (pl. a paksi erőmű hűtővízellátása) kisvizek idején csak különleges beavatkozásokkal elégíthető ki. A műtárgyak a káros hatásokat fokozzák, pl. elősegítik az alattuk lévő parti sávok feliszapolódását, a vízszint emeléséhez szükséges mesterséges szűkületekben felgyorsult áramlás pedig gyorsítja a meder mélyülését.

Ezzel párhuzamosan a hullámtérre kilépő középvizek és kisebb árhullámok azt feltöltik. Ennek tulajdonítható, hogy 1964 óta a nagy árvizek egyre magasabb tetőző vízállásokkal vonulnak le.
A klímaváltozás következtében a Duna vízjárása az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik, azaz rövidebb, de hevesebb tavaszi árhullámokat hosszú kisvizes időszakok követnek, és ezek során a hajózási viszonyok és a vízi környezet további romlása valószínűsíthető.
A meder mélyülése a független holland szakértők 1992-1996 évi vizsgálatainak zárójelentése szerint csak a Duna belépcsőzésével (a magyar szakaszon három vízlépcső megépítésével) akadályozható meg, ami egyidejűleg tenné lehetővé a hajózás nemzetközi követelményeinek kielégítését, a fenntartható fejlődés vízgazdálkodási feladatainak ellátását és a környezet állapotának a Víz Keretirányelvnek megfelelő javítását.
A Víz Keretirányelvet az EU 2000. október 23-án fogadta el, amely meghatározza a Közösségi Jogalkotás Kereteit a Vízügyi Politika területén.
.A Víz Keretirányelv szerint a vizek védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást a Közösségi politika számos egyéb – energia, közlekedés és áruszállítás, lakossági-, ipari- és mezőgazdasági vízellátás, halászat, regionális fejlesztés és idegenforgalom – szakterületeibe integrálva kell megvalósítani.

A Reális Zöldek Klub Elnökségének a képviseletében kérem Miniszter urat, hogy a „A Duna hajózhatóságáért projekt” tervezési folyamatot függessze fel, és új koncepció elfogadásáról gondoskodjon.
Amennyiben a tervezési munkafolyamatot követően EU parlamenti határozatban foglaltaknak megfelelően a kiviteli munkálatok megkezdődnek és az előírásoknak megfelelően 2014-ig befejeződnek, a magyar költségvetést milliárdokkal terheli meg a hajóút fenntartását és javítást célzó szabályozási munkálatok költsége.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Kormány az EU Duna Régió Stratégiájával kapcsolatos feladatokról 1150/2010. (VII. 9.) Korm. határozatot fogadott el. A határozat szerint át kell tekinteni az eddig kidolgozott projekteket, és részletesen meg kell vizsgálni, hogy azok illeszkednek-e a Kormányprogramhoz és a Stratégiához. A Stratégia előkészítésébe az érintett közigazgatási szerveket és civil szervezeteket be kell vonni.
A Kormány határozat végrehajtásának felelőse: EU Duna Régió Stratégia kormánybiztos, külügyminiszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter, belügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, vidékfejlesztési miniszter, nemzeti erőforrás miniszter.
Tekintettel a fentiekre levelemet tájékoztatás céljából miniszter társainak és a kormánybiztosnak megküldöm.

Budapest, 2010. szeptember 2.

Tisztelettel: Juhos László, elnök