Könyvbemutató a Magyar Urbanisztikai Társaság által kiadott

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Könyvbemutató a Magyar Urbanisztikai Társaság által kiadott „Városliget Város Vár” című műről, a FUGA Építészeti Központba, 2017. január 17-én.

A könyvbemutatóra alig néhány nappal az után került sor, hogy Baán László Úr, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa bejelentette a „Városliget-terv” állítólag végső. – ki tudja hányadik, - tervváltozatát. A bemutatásra kerülő könyv anyaga természetesen még ez előtt a bejelentés előtt készült, mondanivalója azonban nem vesztett aktualitásából. A könyvbemutató moderátora Osskó Judit volt. A könyv bemutatói, ismertetői pedig annak szerkesztői voltak, Lővei Pál művészettörténész, Térey János író, Körmendy Imre a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, és Schneller István, Budapest volt főépítésze, egyetemi tanár. A nagyszámú, a termet teljesen megtöltő érdeklődő közönség soraiban pedig ott voltak a könyvben olvasható írások szerzői.

A bemutatásra kerülő könyv lényegében, a teljesség igénye nélkül, az elmúlt három év – a Múzeumligeti és a Vári koncepciót vitató – konferenciák előadásait, tanulmányait, publikációit fogja össze, mintegy kortörténeti dokumentumként. Érdemes idéznünk a könyv előszavából néhány sort: „Ez a könyv a párbeszédet szeretné szolgálni, elmondani azt, amit fontosnak találunk, hogy egy adott korban, egy adott kérdésben, egy kétszáz éves közpark, a Városliget védelmében voltak nem kevesen, s nem akárkik, akik másként vélekedtek, mint a hatalom képviselői.”

A moderátor, Osskó Judit bevezető szavai után sorrendben Térey János, Lővei Pál, Körmendy Imre, végül Schneller István mondta el állásfoglalását a könyvben foglaltakról. A szóban elhangzottakat kiegészítendő Osskó Judit közreadott egy, az internetről letöltött látványtervet a Biodómról, erről a Liget program keretében kevesebbet említett létesítményről, mellette összehasonlításként alaprajzi ábrasorral bemutatva Budapest legnagyobb középületeinek tömegét. Schneller István pedig egy maga készítettet helyszínrajzzal vizuálisan is illusztrálta a Liget tervezett beépítésének mértékét. A Biodóm látványterve, és a vele kapcsolatos néhány vélemény alátámasztotta azt az álláspontot, hogy annak már messziről is látható tömeg, magassága oly mértékben megváltoztatná az egész Liget, különösen pedig a világörökség részét képező Hősök tere, de az egész kerület látványvilágát, ami Budapest városépítészeti koncepciójával ellentétes és megengedhetetlen. A bemutatott, lényegében már különböző sajtótermékekben is megjelent helyszínrajz pedig, mindenki számára nyilvánvalóvá tette és teszi, hogy az újabb zöldterületi rendezési, kertészeti tervpályázat már nem a világ egyik első közparkjának összefüggő, egységes zöldterülete legalább egy részének rekonstrukciójáról szól, hanem csupán az abba tervezett, nagytömegű épületek közötti területrészek kertészeti kialakításáról.

Az ismertetésben főhangsúlyt a Liget projekt jelentette, azonban nem kevés szó esett a könyvben szereplő másik témáról is, a Budai Vár felújításának koncepciójáról is. Amint elhangzott, ennek előzménye még Szőcs Géza Úrnak a Vártól a Hősök teréig érő kulturális tengely utópisztikus elképzelésében keresendő. Ezzel a témával kapcsolatban idézzünk ismét néhány sort a könyvből: „…a Vár újbóli funkcióváltása és a meglévő intézmények - Nemzeti Galéria és Széchenyi Könyvtár - új épületekbe költöztetése nemet mond a vár kulturális szerepének megőrzésére, az ország gazdasági felemelkedésére (felesleges pénzköltésével), a múzeumi és a könyvtári hálózat fejlesztésére (mert minden pénz ezekre folyik el).”

A továbbiakban a hozzászólások hangzottak el, melyek kivétel nélkül alátámasztották és megerősítették a bemutatott könyvben foglaltakat, miszerint az egész liget projekt építészeti, városépítészeti, tájépítészeti szempontból egyaránt elfogadhatatlan. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a Liget projekt, annak kezdete óta, már számtalanszor módosult, legutóbb néhány héttel a könyv megjelenése után és annak mostani bemutatása előtt. Ez pedig azt is jelenti, hogy a sűrű egymás utáni módosítások miatt változó programokat, vagy inkább ötleteket, melyeknek az utolsó változata már köszönő viszonyban sincs az eredeti koncepcióval, szakmailag minden alkalommal újra és újra át kellet volna vizsgálni, az addigi előkészítő tanulmányokat - ha ugyan voltak ilyenek – módosítani, szakmai szervezetekkel pedig egyeztetni. Mindez természetesen nem történt meg. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy sem a Vár sem a Liget projektje nem illeszkedik Budapest jóváhagyott városrendezési koncepciójába.

Néhány hozzászóló felvetette a közlekedési múzeum eredeti állapota helyreállításának és az egykori szecessziós színház újjáépítésének témáját is. Egyértelmű volt, hogy a jelenlevő szakemberek, bár sajnálatukat fejezték ki ezek egykori elpusztulása miatt, azonban azok helyreállításának tervét értelmetlen nosztalgiázásnak tekintik, hiszen a múzeum már jelenlegi formájában sem felel meg egy XXI századi közlekedési múzeum követelményeinek, amin a háborúban elpusztult kupolás rész visszaépítése sem változtatna, ezért felesleges pénzkidobás. A kis szecessziós színházba pedig szintén nem lehetne beszorítani korunk színpadtechnikai és nézőtéri követelményeit. Ilyen nosztalgikus indíttatás alapján itt Budapesten, de szerte az országban s a nagyvilágban elpusztult épületek százait lehetne és kellene helyreállítani, ami nyilvánvalóan értelmetlen és lehetetlen. Éppen ezért az említett épületek, ill. épületrészek újjáépítése milliárdokat felemésztő, értelmetlen beruházás lenne.

Megdöbbentő volt egy VI. kerületi lakos hozzászólása, melyből kiderült, hogy a kerület valamennyi lakójának postaládájába szinte hetente bedobják a Városliget Zrt. a Liget programot dicsérő és propagáló, színes, igényes kivitelű prospektusát, a mindig változó programnak megfelelően. Erre milliók mehetnek el, miközben az bemutatásra került könyv kiadásához az Urbanisztikai Társaságnak pénzhiány miatt szponzorokat kellett keresnie.

Többen feltették a kérdést, hogy vajon az minisztériumok illetékesei közül ki fogja elolvasni a könyvet és egyáltalán eljut e hozzájuk? Ehhez a felvetéshez járult hozzá alulírott hozzászólása, melyben kifejtette, hogy aligha lehet ez ügyben pozitív eredményre számítani addig, míg a magyar építészet ügyét, melybe bele tartozik az urbanisztika és a műemlékvédelem is, csak helyettes államtitkár képviseli, önálló minisztérium helyett és ameddig szakemberek helyett alig ismert írók, borászok, közgazdászok, filozófusok kapnak tejhatalmat arra, hogy döntsenek műszaki, urbanisztikai, építészeti, műemléki, régészeti, kulturális kérdésekben.

A könyvbemutató összefoglalásaként igen szomorú kép alakult ki a Liget és Vár kormány által támogatott programjával kapcsolatban, miszerint, bár a szakmai szervezetek, különösen a rendezvényt szervező MUT, kezdettől fogva mindent megtettek, hogy felhívják az illetékesek figyelmét a mindkét helyre tervezett építkezések, funkciók, programok előkészítetlen, vitatható, ötletszerű és hosszú távon káros voltára, beleértve ebbe a politikai, kulturális és gazdasági szempontokat is, figyelmeztetésük nem talált meghallgatásra. Eddig a megvalósításban érdekeltek minden szakmai érvet lesepertek az asztalról, egyszerűen tudomást sem véve azokról, mintha el sem hangzottak volna. Megtehették és megtehetik, mivel úgy látszik, hogy politikai diktátum alapján kerül sor, néhány – ahogy a mondás járja – tűzhöz közelálló, kedvezményezett személy ambíciójának és ötleteinek megvalósítására, az ország kárára, és ezen a szakmai szervezetek már valószínűleg nem is tudnak változtatni. Miként az is elhangzott, csak abban lehet bizakodni, hogy gazdasági okokból ezek a programok is meghiúsulnak, ahogyan meghiúsult az egykori kormányzati negyed ötlete is.

A szintén jelenlévő Ráday Mihály felhívta a jelenlévők figyelmét a már jóváhagyott népszavazás lehetőségére, amely még meggátolhatja legalább a Liget projekt jelenlegi formájában történő megvalósítását. Sajnos, már másnap, e sorok írása közben kellet értesülni arról, hogy a Kúria, erősen vitatható indokok alapján, nem engedélyezi a népszavazást.

Ennek ellenére a könyvbemutató nem tekinthető eredménytelennek, mivel a „Városliget Város Vár” című könyv dokumentálja, miként az a bevezetőben is szerepelt, hogy nagyszámú, kitűnő szakember, s nem akárkik, párbeszédet kívántak folytatni, egy adott korban, a főváros exponált helyeinek védelmében a a hatalom másként vélekedő képviselőivel. Dokumentálja, hogy azok, akik nemet mondtak ezekre az ötletszerű fejlesztésekre és presztízsberuházásokra, valójában igent mondtak ezek helyett a Főváros átgondolt, fenntartható, kiegyensúlyozott, jövőbe mutató fejlesztésére. Ugyanakkor ítéletet mond azok felett, akik erre a párbeszédre önös érdekektől vezérelve nem voltak hajlandók, tevékenységükkel pedig tönkre teszik Budapest emblematikus helyeit, helyrehozhatatlan sebet ejtve a Főváros testében.

Simányi Frigyes
Építész
Bp.2016. 01. 22.

.