SZIGETKÖZ ÚJRAGONDOLÁST!

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Levél Csáky Pálnak

A reális zöldek egyáltalán nem örvendenek az MKP választási sikertelenségének.

Már a korábbi választásokon bekövetkezett sikertelenségének sem.
Csáky Pál figyelmét a teendőket illetően levélben hívtuk fel.
A reális zöldek szerint a Kossuth Rádió erősen hibáztatható a szlovákiai választások utáni patt patthelyzet kialakulásáért.
A Kossuth Rádió műsorszolgáltatása a szlovákiai választások előtt nem volt kiegyensúlyozott, abban csak az MKP képviselői kaptak megszólalási lehetőséget. A magyar – szlovák megbékélést akarók a MOST képviselői egyáltalán nem.
A magyar-szlovák ALAPSZERZŐDÉS szerint párbeszédet kell folytatni a két ország között minden vitatott ügyről. Sőt azt is benne van a ALAPSZERZŐDÉSBEN, hogy a kormányok e célból a civil szervezetek kezdeményezéseit támogatják. A magyar-szlovák megbékélés útjában a vízlépcső per lezáratlan volta meghatározó.
A reális zöldek nem azt nehezményezik, hogy a KORMÁNY csupán a Rákóczi Szövetségnek nyújtott támogatást, hanem azt, hogy a reális zöldeknek nem.
A reális zöldek évek óta a vízlépcső ügyében (sem) nem kapnak megszólalási lehetőséget a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszolgáltatásában.
Migráns ügyben megvolt a ORBÁN és FICÓ miniszterelnök között a harmónia.
Most ez is veszélybe kerülhet.
Ha ehhez hozzá tesszük, hogy német migráns és energia politika alatt közös a nevező, a reális zöldek megszólalása az ENERGIEWENDE ügyében Szlovákiában élő magyarok számára meghatározó lett.
volna.
Ha összefog a az MKP és MOST, nekünk anyaországban élőknek és Szlovákiában előnyére lett volna.

------------------------------------------

Csáky Pál úr részére
Tisztelt Csáky úr!
Bős-Nagymaros kérdése Magyarországon kezdettől fogva politikai kérdés volt és az mai is.
Nem igaz, hogy Magyarország előbbre járt volna a rendszerváltás idején Csehszlovákiához képest zöld ügyekben.
A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben meghozott ítéletében a környezettel szemben károsító megállapítást Bőssel kapcsolatban nem hozott és az ítélet előtt a Bíróság helyszíni szemle során ilyen megállapításra nem jutott.
Magyar országra nézve az Bős-nagymaros Vízlépcső Csehszlovákiával 1977-ben megkötött a mű közös létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó szerződés a legjobb szerződés, amelyet Magyarország a II. Világháborút követően a szomszédos országaival kötött.
Duray Miklós a budapesti televízióban agitált Nagymaros megépítésével szemben.
Duray agitációja hozzájárult ahhoz, hogy ostoba módon Magyarország lemondott a Bősből hazánkat megillető évi egymilliárd kilowattóra villamos energiáról, amely hazánkat Nagymaros nélkül is megilletné.
A magyar költségvetés évente 30 milliárd forintot tesz a pozsonyi költségvetés bevételi serpenyőjébe, Duray szakmailag ostoba agitációja Budapesten valójában Szlovákia számára hozott előnyöket.
A Magyar Koalíció Pártját súlyos felelősség terheli az vízlépcső jogvita lezáratlan volta miatt.
Idézek egy öt évvel ezelőtt megjelent könyvből:
A könyv Vízenergia című fejezetéből:„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni.
A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria - a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyerség, nálunk veszteség…”

Egy alkalommal- az évre már nem emlékszem választási év volt Szlovákiában – meghívást kaptam a pozsonyi állami televízióba, egy vitaműsorba, ahol ismert szlovák közéleti személyiség társaságában reálisan szóltam a vízlépcső magyarországi megítéléséről.
A pozsonyi televízió vitaműsorába meghívást kapott a Magyar Koalíció Pártja is. Az MKP képviselője nem volt ott a vitaműsorban.
Nagymaros helyét 1942-ben a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetője Mosonyi Emil jelölte ki.
1942-ben nekünk Moszkva nem diktált ennek ellenére Magyarországon az a hamis vád érte, éri Nagymarost, ha megépült volna, sztálini mű lenne.
A reális zöldek körében él egy hit, egy képzelet minden politikai erő, párt, amely vízlépcső ellenes megbukik. Eddig minden hazai párt, amely vízlépcső ellenes volt kiesett az Országgyűlésből.
A reális zöldek hitét a Szent Korona kisugárzó erejére alapozza. A Szent Korona kisugárzó ereje az MKP- ját is elérte.

Tisztelettel: Juhos László, Reális Zöldek Klub elnök

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

A magyar-szlovák ALAPSZERZŐDÉS, törvény, jogforrás.
Ennek ellenére a Magyar Tudományos Akadémia januárban sorra került fórumán, csak egyes civil szervezetek képviselői kaptak megszólalási lehetőséget.
Hasonlóan az Országgyűlés Külügyi és Fenntartható bizottsága együttes ülésén.

Alapszerződés, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

1. cikk ... párbeszédet folytatnak minden közös érdeklődésre számot tartó területén

12. cikk (2) .... A megfelelő megállapodások és programok alapján támogatják az állami, társadalmi és magánintézmények, szervezetek, egyesületek és természetes személyek kölcsönös megismerést és közeledést szolgáló kezdeményezéseit.

19. cikk A Szerződő Felek támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a vallási és egyéb szervezetek , valamint az ifjúsági, a sport-és egyéb szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítését.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
H-1279 Budapest, Pf.:74
Magyarország
Telefon/fax: 00 361 275-9851

Európa Parlament

Centre Européen
Plateau de Kirchberg , Bg. 1601. Luxembourg
L-2929

Tisztelt Európa Parlament!

A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1977-ben szerződés jött létre a Duna Pozsony és Budapest közötti szakasz természeti kincseinek, vízgazdálkodási, energetikai, közlekedési és mezőgazdasági célú hasznosítására. A Magyar Népköztársaság a szerződést 1978-ban törvényerőre emelte.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1992-ben, az 1977-ben megkötött államközi szerződést egyoldalúan megszüntette. A Magyar Országgyűlés az 1992. évi XL. törvény elfogadásával a szerződést hatályon kívül helyezte.
A kialakult helyzetet a magyar és a szlovák fél eltérően ítélte meg, a jogvita megoldása céljából a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hirdette ki ítéletét, „A Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos ügy (Magyarország/Szlovákia) „ címen.
A Hágai Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Magyarországnak nem volt joga egyoldalúan megszüntetni az 1977-ben megkötött szerződést.
A Bíróság a pacta sunt servanda elv alapján, a megkötött szerződést érvényben lévőnek mondta ki, és a feleket jóhiszemű tárgyalásokra kötelezte.

A Reális Zöldek Klub álláspontja szerint, az 1992. évi XL. törvény érvényessége esetén a magyar fél nem tárgyalhat jóhiszeműen a szlovák féllel.
Ezért a Reális Zöldek Klub, javasolta a Magyar Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának és a Magyar Országgyűlés elnökének, hogy kezdeményezze az 1992. évi XL. törvény módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
Javaslatunk nem járt eredménnyel.

Ezután a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához fordultunk.
A Magyar Alkotmányra hivatkozással indítványoztuk az Alkotmánybíróságnak, az alkotmányellenes helyzet megszüntetését. A Magyar Köztársaság jogrendszere ugyanis elfogadja a nemzetközi jog általános szabályait, alkotmányossági vizsgálatra kértük az Alkotmánybíróságot.
Az Alkotmánybíróság az indítványunkat 1997-ben lajstromozta, majd 1999-ben formai okokra való hivatkozással elvetette.
A magyar és a szlovák fél között 1998 óta folyó vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalások eddig még nem vezetettek eredményre. A tárgyalások kudarcáért az 1992. évi XL. törvény okolható, mivel a törvény megtiltja az időközben elkészült létesítmény minden elemének üzembe helyezését.

Célszerű lenne, ha EU tagországként Magyarország és Szlovákia a vitatott vízlépcső ügyében rövid időn belül megegyezésre jutna.

Kérjük az Európa Parlamentet, legyen a tárgyaló felek segítségére, hozzon határozatot, amellyel kötelezi a Magyar Országgyűlést az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezésére.

Budapest, 2004. május 13.

Tisztelettel:

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Ötvös Zoltán úr
újságíró

NÉPSZABADSÁG

Kedves Zoltán!
Gratulálók a „Bős húsz éve” című írásodhoz (Népszabadság, 2012. április 19.)
Megerősítem, hogy az EU a két ország ügyének tekinti a vízlépcsőper lezáratlan ügyét.
A reális zöldek levélben kérték az EU –t a luxemburgi civil kapun keresztül, hogy legyen katalizátor a felek: Magyarország és Szlovákia párbeszédében a vízlépcső vitatott ügyében.
Azt a választ kaptuk, hogy mivel az EU-hoz való csatlakozásunk előtt a vízlépcső ügye nem volt a csatlakozási tárgyalások napirendjén, az EU-nak nincs a vízlépcső ügyében kompetenciája.
Az érem másik oldala, hogy az EU Magyarországnak a 2004. május 1-én az EU való csatlakozása előtt ragaszkodott ahhoz, hogy a Magyar Országgyűlés helyezze hatályon kívül a vízlépcsőszerződést egyoldalúan felmondó jogszabályt a 1992. évi XL. törvényt.
A Magyar Országgyűlés az EU kérésének eleget tett és hatályon kívül helyezte az 1992. évi XL. törvényt.
Az 1992. évi XL. törvényt, amennyiben a Magyar Országgyűlés jogkövető magatartását folytatott volna 1997. szeptember 25 után hatályon kívül kellett volna helyeznie a Törvényhozónak. Az ENSZ bíróságának az ítélete ugyanis jogforrás a hazai jogra nézve.
Napjainkban Orbán kormány nem tartja tiszteletben az EU jogrendjét – az EU jogrendje is, jogforrás a hazai jogra nézve- a folyamat a vízlépcsővel kezdődött.
Minden napjaikban terjesztett hazugságnak is a vízlépcső a forrása.

A Hágai ENSZ Nemzetközi Bíróság 14:1 szavazattal úgy ítélkezett, hogy a 1977-ben a vízlépcső közös létesítésre és üzemeltetésére vonatkozó SZERŐDÉS érvényben van.
1997-ben az egy ellen szavazatott Herczeg Géza bíró adta, Áder János apósa.

Az EU luxemburgi címére feladott tértivevény levelünkről:
A levél Budapesten történt feladását követően eltelt három hónap és a tértivevény blankettát nem kaptuk vissza. Felszólaltunk a Posta Hivatalnál, eredménytelenül.
Ezt követően a levelet Pandorfban (Ausztria) adtuk fel budapesti cím feltüntetésével.
Ezt követően megérkezett a válasz Luxemburgból.

A hvg is rövid hír formájában beszámol arról, hogy újra lesznek vízlépcső-tárgyalások, feltehetően Szabó Gábor tollából.
Szabó Gábor rövid írásából kiderül, hogy a hvg újságíróra eleve elfogult, képtelen tárgyilagosan írni a vízlépcső ügyéről.

Budapest, 2012. április 19.

Üdvözlettel: Juhos László, a reális zöldek elnöke

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Duna Stratégia magyar módra, kerül amibe kerül, csak "sarkantyú" legyen, elvégre magyarok vagyunk!

Részletesen itt:

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1544

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Tőlünk lopták a három halmot és a kettős keresztet! Fel kellene hagyni a hasonló magyar ostobaságok hangoztatásával.
Ezer évig a három halom és a kettős kereszt nemcsak közös volt, éppen úgy volt a miénk, mint a szlovákoké.
Most, hogy harmadik választást követően sem lett parlamenti párt a Magyar Közösség Pártja párta, ideje lenne északi szomszédunkon élő politikusok kijózanodása megkezdődne.
Nekünk anyaországban élőknek elemi érdekünk, hogy a kormányaink között a jó viszony legyen.
A jó viszony ápolására való útra térést segítené elő a vízlépcső per lezáratlan voltának rendezése.
2016-ban a hazai politikusok körében a megegyezés szándéka sehol.
Kövér László, házelnök észben a vízlépcső kérdés megítélésében, leragadt az 1988-ban hangoztatott véleményénél.
A KLÍMATUDÓS köztársasági elnökünk már a második vízvilág konferencia Budapesten való megtartására készül, többmilliárdos költség tervezettel, a vízlépcső per rendezése érdekében semmit sem tett.
A MAGYAR TUDOMÁNYOAS AKADÉMIA, Lovász László elnök a vízlépcső környezeti hatásainak a megítélésében tekintettel van a Duna mozgalmakra.
Az anyaországi oldalon szakmai kérdésekben a közvélemény megvezetése középiskolás szinten veszi kezdetét.
Semmi csodálni való nincs azon, hogy a Felvidéken élő magyar nemzetiségű szülő gyermekét szlovák nyelvű iskolába íratja be.

Kapcsolódó írásaink:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4299

------------------------------- --

Vízerő elmarasztalása egyes földrajz tankönyvekben

Dr.Balogh Béla András – Dr.Tóth Aurél
Földrajz gimn. III. osztály 5.kiadás, 1993 Rakt.sz.: 13340/1
145.old. Mivel a vízerőművek építése jelentős tájrombolással jár, felborul a természetes kör-nyezet ökológiai egyensúlya, veszélybe kerülhet a térség ivóvízkészlete, így egyre kevesebb ország vállalkozik vízerőmű építésére. Esetenként a gazdasági politikai megfontolások a természet- és a környezetvédelem érdekeit veszélyeztetik (pl. magyar-szlovák vita a bősi vízerőmű felépítéséről).

Dr. Bora Gyula – Dr. Köves József
Földrajz Szakközépiskola 8. kiadás 1995 Rakt sz.: 58 018/7
35. old. A Dunán Bősnél és Nagymarosnál a Szlovákiával együtt tervezett vízlépcsők feladata a hajózás körülményeinek javítása és az energiatermelés lett volna. A környezet nagymértékű károsí-tása miatt Nagymarosnál leállt az építkezés, s a Bősnél kialakult helyzettel kapcsoloatban további tárgyalások folynak.

Dr. Hunyadi László
Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Középiskolák számára. Calibra Kiadó 1997
171. old. Nagyesésű folyószakaszokon és kis erőművekkel lehet hatékonyan energiát termelni. Síksági vízerőműveket nem érdemes építeni, mert hatásfokuk nem kielégítő. Az óriásgátak mögül pedig nemcsak nagy víztömeg, de sok veszély is leselkedik ránk (a víz elszabadulhat, a talajvíz lesűllyed, fontos források vesznek el, veszélybe kerül a termőföld, felborul a természetes környezet ökológiai egyensúlya).
… Hazánk és Csehszlovákia együttesen tervezte a Bős-Nagymaros erőműrendszert, amelynek építését a kedvezőtlen környezeti hatások és a magas költségek miatt Nagymarosnál leállították.
226.old. A vizi energia előállítására épített hatalmas vízlépcsők és folyó-elterelések is nagymér-tékben rombolják a környezetet, pusztítják a természetes élővilágot, veszélyeztetik a környező terü-letek ökológiai egyensúlyát. A Duna bős-nagymarosi szakaszán zervezett és félig meg is valósított vízlépcső-rendszer üzembe helyezése Közép-Európa legnagyobb és legfontosabb vízrendszerében állandó környezeti veszélyforrást és beláthatatlan következményekkel járó problémákat okozhat.

Probáld Ferenc
Regionális földrajz a középiskolák számára 3.kiadás, 1997 Nemzeti Tankönyvkiadó
83.old. A Csallóköz élővilágát, talajvizét és mezőgazdaságát is veszélybe sodorta a hatalmas költséggel felépült bősi vízlépcső. A határfolyó, az Öreg Duna vizének túlnyomó részét mestersé-ges, szigetelt csatornába terelték, amelynek töltései 18 méterrel magasodnak a síkság fölé. Az 1992-ben üzembe helyezett erőmű áramtermelése csekély, viszont a belőle származó károk óriásiak. Nemcsak a környezet pusztul, de a szlovák-magyar viszonyt is megterhelik a megoldatlan nemzet-közi problémák.

Bora Gyula – Nemerkényi Antal
Magyarország Földrajza a középiskolák számára 3.kiadás, 1997 Nemzeti Tankönyvkiadó
111.old. A dunai és drávai vízerőkészletek kihasználására környezeti problémák és a nagy be-ruházási költségek miatt kevésbé van lehetőség.

Bora Gyula – Korompai Attila szerk..
A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula Kiadó 2001
39.old. Nagy beavatkozásokat okoztak az árvízmentesítések, amelyek megvédték ugyan a ter-mőföldeket, a településeket, de az átalakított környezet miattélőviláguk elszegényedett. A nagy kultúrmérnöki létesítmények (gátak, víztározók, vizierőművek) nagy területen változtatják meg a környezetet, és még mesterséges földrengéseket is okoznak. (Bora Gyula)

Rigóczki Csaba
Társadalomföldrajz, 1994 Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó
73.old. [Vízerőművek fejezet] A duzzasztás hatalmas területek elárasztásával jár, és ez bizony már alapos beavatkozás a környezet rendjébe. Földeket veszünk el a mezőgazdaságtól (gyakran régészeti emlékeket is elárasztunk), és megváltoztatjuk a talajvízszintet. A talajvízszint változása katasztrófális lehet a mezőgazdálkodás és/vagy az ivóvízellátás szempontjából. Sok esetben még stratégiai veszélyeket is rejt a felduzzasztott folyó. Tádzsikisztánban a Vahs gátjának átszakadása esetén az ország kétharmadában pusztítana árvíz.
76.old. [Hajózás fejezet] A Duna-Majna-Rajna útvonal gyenge pontja a magyarországi szakasz. A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer védelmezői igen gyakran érvelnek ezzel. Valójában a hajózást meg lehetett volna más módon is oldani, nem csak ilyen nagyberuházással.

Dr. Sántha Attila
Környezetgazdálkodás, 3. kiadás, 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó (Egyetemi tankönyv?)
77.old. [Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer] Mindkét erőmű csúcserőműként működik. …A vízkészletek minőségének romlása és az élővilág károsodása – az egyéb károk mellett – olyan mér-tékű lett volna, amelyet a duzzasztóművek által biztosított gazdasági előnyök nem valószínű, hogy képesek lettek volna ellensúlyozni.
247.old. A klasszikusnak tekinthető megújuló energiaforrások közül a vízenergia-felhasználás növelésére még számottevők a lehetőségek, de a negatív környezeti hatásokat, amelyek az óriási duzzasztóművek létesítésével járnak, kisebb egységek kialakításával kell méesékelni.

Jánosi Imre (ELTE docens, Komplex Rendszerek…)
Természet Világa (Folyóirat) 2007.április, Krízis vagy hisztéria (Emberiség és energia)
152.old. (Közvetett napenergia) … Jelenleg még legfontosabb a vízenergia hasznosítása … Ezen a téren nem várható ugrásszerű fejlődés két ok miatt. Az egyik a közismert környezeti károk elrettentő hatása, a másik az óriási beruházási költség.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

A reális zöldek javaslata 2003-ban a Duna ügyének rendezésére

A Reális Zöldek Klub
elgondolása
a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődésének előmozdítására

Elgondolásunkat a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között fennálló jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló Alapszerződés alábbi cikkelyei alapján terjesztjük elő:

1. cikk (Felek) ... párbeszédet folytatnak minden közös érdeklődésre számot tartó területén

12. cikk (2) (Kormányok).... A megfelelő megállapodások és programok alapján támogatják az állami, társadalmi és magánintézmények, szervezetek, egyesületek és természetes személyek kölcsönös megismerést és közeledést szolgáló kezdeményezéseit.

19. cikk A Szerződő Felek támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a vallási és egyéb szervezetek , valamint az ifjúsági, a sport-és egyéb szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítését.

A Duna, Pozsony - Budapest közötti szakaszának rendezése ügyében Magyarországnak és Szlovákiának (Feleknek), az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően megegyezésre kell jutnia.
Országainknak az EU - hoz történő csatlakozását követően, a jelenlegi helyzet nem tartható fenn.
Emlékeztetünk arra a tényre, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság, 1997 . szeptember 25-én kihirdetett ítélete óta, a Felek nem jutottak megegyezésre, Magyarország harmadik kormányának működésének időszakát érinti a vízlépcső vita lezáratlan volta.
Álláspontunk szerint az elhúzódó exlex fázis, azzal függ össze, hogy a hazai közvéleményt a média egyoldalúan, kiegyensúlyozatlanul tájékoztatta a vízlépcső ökológiai és gazdasági hatásairól, a politikusok és a kormányok képtelenek kilépni a média által a közvéleménybe sulykolt keretből, még azok a politikusok is, amelyek a reális zöldek véleményét osztják a vízlépcső kérdésében.
Az elektronikus média és az írott sajtó, az elmúlt húsz évben a Duna, Pozsony-Budapest közötti szakaszának rendezési ügyében annyira egyoldalúan befolyásolta a közvéleményt, hogy a rendszerváltozást követően az országgyűlési patkóba került politikusok nem merik vállalni a tisztességes megszólalást, a rendezés mikéntjének kérdésében, hiszen ez együtt járna a végrehajtó hatalomból való kiesésükkel, ahogyan erre már példa is adódott. (1998)

Biztosak vagyunk benne, hogy az EU csatlakozásunkat követően rövid időn belül a Duna ügyében északi szomszédunkkal megegyezésre kell jutnunk, és állítjuk a szlovákok felfogása a vitás ügy rendezésének, kérdésfölvetésében, EU komfort.

A Magyarország számára csapda helyzet megszűnését azzal javasoljuk elérni, hogy az EU csatlakozásunkat követően a hazai közvélemény sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatására azonnal sor kerüljön.

A Reális Zöldek Klub vállalja, hogy intelligens és lényeglátó film sorozatot készít, amely alapján a közönség véleményt képes formálni az EU csatlakozásunkat követőn bekövetkező magyar-szlovák vízlépcső vita kérdésben sorra kerülő megegyezésről.

A film sorozat rendezésére György István, köztársasági Érdemrenddel kitüntetett, Balázs Béla díjas, Érdemes Művész és Dr. Paulus Alajos, Balázs Béla díjas filmrendezőket kértük fel.

A két Balázs Béla díjas rendező személye, eddig a vízlépcső ügyében elkészült alkotásai kellő biztosítéknak tartjuk, hogy profi alkotás szülessék, amely alkalmas lesz a hazai közvélemény korrekt befolyásolására.

Az EU csatlakozásunk idejére, 2004 májusig, hatszor félórás a közszolgálati médiában bemutatható film sorozat elkészítésre gondolunk.
A film sorozat közszolgálati médiában történő bemutatása még hátralévő feladat.

Elgondolásunkról előzetes megbeszélést folytattunk a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségének vezetőjével és a következőkre jutottunk:

• Kölcsönösen tájékoztatjuk kormányainkat a tervezett akciónkról,
• A Nagykövetség vezetője kifejezte, hogy a szlovák fél üdvözli, miszerint a magyar kormány az alapszerződés szellemében támogatni kívánja a Reális Zöldek Klubot, a szlovák-magyar jószomszédi viszony elősegítésében tervezett akciójában,
• A Szlovák Nagykövetség vezetője ígéretet tett arra, hogy a reális zöldek, Szlovák Köztársaság területén tervezett akcióinak előkészítéséhez segítséget nyújt, helyszín, partnerek biztosításában.

A fentieken túlmenően a Nagykövetség vezetőjével egyetértettünk abban, hogy a vízlépcső vita konkrét megoldása országaink EU csatlakozása után nem halasztható tovább.
Megtudtuk, hogy a szlovák fél továbbra is Adamec miniszterelnök, majd később Kukan külügyminiszter által megjelenített alapon, azaz szakmai alapon kívánja rendezni a vízlépcső vitát.
A szlovák fél a jövőre nézve is korrekt szándékát megköszöntük és utaltunk arra, ha ne tán a szlovák fél, országaink EU csatlakozását követően eltérne a vitás ügy szakmai alapon történő rendezésétől, az száz évre megrontaná a magyar-szlovák viszonyt.

A Nagykövetség vezetője kérte, mondjunk véleményt a környezet és vízügyi tárca vezetőjének kezdeményezéséről, miszerint a Szigetközben - Csallóközben közös nemzeti park létesítésére kerüljön sor.
Javasoltuk a szlovák félnek fogadja el a kezdeményezést, és javasolja az osztrákok bevonását is az elképzelésbe, hiszen így a három országot érintve Pozsony felett és alatt a Duna mentén zöld-folyó létesítésre lenne lehetőség.

Végezetül, ha a tárca rációt lát elgondolásunkban, részletes pénzügyi tervet készítünk, bemutatjuk azokat a film dokumentumokat amelyek már rendelkezésünkre állnak, és forgatókönyv tervezetet is benyújtunk.

Budapest, 2003. március

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

A Duna mozgalmak működése „alapozta” meg azt a rabló privatizációt, amelyre 1990 után sor került. A Duna mozgalmak a közvéleménnyel „elhitették”, hogy a létező szocializmus a kapitalizmustól abban fog különbözni, hogy a kapitalista Magyarországon nem építünk vízlépcsőt. Ahelyett, hogy a Duna mozgalmak 1990 után felhagytak volna vízlépcsővel szembeni fellépésükkel tovább folytatták a közvélemény figyelmét elterelő működésüket, hamisan azt hirdetve, mintha a vízlépcsőknek csak negatív, pozitív hatásai egyáltalán nem lenne. A Duna nemzetközi folyó, azt önmagának egyetlen náció sem sajátíthatja ki. Még a történelmi Magyarország idején, de a Monarchia idején sem mondhattuk, hogy a Duna a mi folyónk lenne, hiszen a Monarchia idején a Duna alsó szakasza a Török- Birodalom fennhatósága alatt állt. A Duna már itt volt, mielőtt őseink a Kárpát-medencébe jöttek. Erről szól Kölcsey Himnusz költeményének második szakasza:

Őseinket felhozád
kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia, Lovász László elnök úr képtelen szembe menni a Duna mozgalmak hazugságával.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Gátat a gátépítését, gátlók ellen

Gátat nem építünk, erre az SZDSZ és a kormányfő a garancia, jelentette ki Kóródi Mária miniszter asszony, 2003. év elején, a minisztériumban, a tárca évadnyitó sajtótájékoztatóján. A Miniszter Asszony kijelentése akár üzenetnek is tekinthető az MSZP frakciónak, a kormány legjobban teszi, ha Bős ügyét politikai és nem szakmai, kérdésnek tekinti. A farka csóválja a kutyát tipikus esete áll fenn.

A kormányfő Bős ügyében már a kampány időszakban az SZDSZ befolyása alá került. A Horn kormány pénzügyminisztereként Medgyessy még támogatta, a Bős rendezésérét.

Az EU országaiban egyetlen kormányzó vagy ellenzékben működő politikai párt nem áll szemben a vízlépcsők építésével, a vízerőművek alkalmazásával. Az EU tagállamainak egyetlen állampolgára nem adná voksát, a vízerőművek alkalmazását ellenző párt politikusára. Biztosak vagyunk benne az EU csatlakozásunk után a vízlépcső ellenesség már nem lesz tartható, sem az SZDSZ, sem a többi párt részéről.
Nem valószínű, hogy a szlovákok az EU csatlakozás előtt vissza mennek Hágába, birtokon belül vannak, a vízlépcső konfliktus megoldása az EU-ra marad.

A Duna az európai kapitalizmus kialakulásában meghatározó szerepet játszott, és meghatározó lesz a huszonöt EU állam integrálásában is . A Duna hajózhatósága nemcsak Nagymaros, hanem további két vízlépcső építését teszi szükségessé a Duna magyarországi szakaszán. A vízlépcső nem ellensége a környezetének, építése a folyón a környezet védelme szempontjából is kívánatos, különösen így van ez a Duna magyarországi szakaszán. Budapest alatt a medermélyülés megállítása, csak vízlépcsővel érhető el. A Duna-Tisza homok hátság vízellátása is, vízlépcsők építését igényli, a Dunán és a Tiszán egyaránt.

Az édesvíz a XXI. század meghatározó eleme. Mindenütt a világon a kormányok annak érdekében tesznek, a folyók vize csak a szükséges mértékig folyjék a tengerbe, és keveredjen össze a tenger sós vizével. A világon mindenütt a vizek vissza tartása érdekében tesznek. A világ növekvő népessége következtében fajlagosan egyre kisebb terület áll rendelkezésre az élelmiszer szükséglet

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

From: Dr. Szeredi István [mailto:szeredi.i@t-online.hu]
Sent: Tuesday, March 29, 2016 5:13 PM
To: 'Juhos Laszlo'; info@titkarsag.mta.hu
Cc: ffb@parlament.hu; 'Cséfalvay Attila'; 'Szalma Botond
Subject: RE: BNV

Kedves Juhos Laci!

A kapott összeállítás megegyezik az általam is ismert tényekkel.
Szükségessége vitathatatlan, mert a lassan történelmivé váló kérdést egyre többen nem ismerik.
A lényeget a feledés homálya fedi és csak a bulvár sajtóban megjelenő állítások kapnak hangot.

A Szigetköz kérdését ismerőként felhívom a figyelmed, hogy ott szó sincs ökológiai katasztrófáról.
A magyar oldalon kialakított „ideiglenes megoldás” soha nem látott vízbőséget eredményezett a mellékágak rendszerében.
Probléma a Szigetközben csak a Duna főágán van.
Ez vízpótlással nem is orvosolható, mert az elterelés előtti állapot meg sem közelíthető nagyobb mértékű vízpótlással.
A Duna főág a Szigetközben mellesleg nem egy természetes meder, hanem kikövezéssel mintegy száz év alatt kialakított csatorna.

Kérdés, hogy mi a természetes állapot? A Duna szabályozása előtti vagy az elterelést megelőző időszak mesterséges mederrendezése.

Üdv
Szeredi I

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Riedel - A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer

https://www.scribd.com/doc/306304652/Riedel-A-B%C5%91s-N agymarosi-Vizlepcs%C5%91rendszer

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

A Horn-Kuncze kormány a BNV ügyének a kezelésében súlyos mulasztásokat követett el.

Az MSZP és a SZDSZ között 1994-ben létrejött koalíciós megállapodás 9.1 és 10.2.26 pontjaiban ígéretet tettek a vízlépcsőépítés okozta konfliktus kezelésére. Az ígéretből semmi sem teljesült. A 2/3-os többsége birtokában, igazán nem lett volna nehéz számos a térséget kedvezőtlenül érintő országgyűlési határozat módosítása, a 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezése. Helyette vállalta a törvénytelen helyzetet, a hágai nemzetközi bíróság ítéletét követően a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés állapotát.
Nemcsók, úgy tárgyalt az alsó vízlépcsőről, hogy ennek építését törvény tiltotta.

A Hágai Ítélet után, amely kimondta az 1992. évi XL. törvényben egyoldalúan felmondott szerződés érvényességét, jogállami keretek között fenntartható-e a szerződést megszüntető törvény? Ezt a magatartást, egy igazi rendszerváltást akaró, a törvényességhez ragaszkodni kívánó kormány nem tekintheti mércének.
Az MSZP-SZDSZ koalíció más, személyi érdekeket érintő kérdésekben sem tartotta magát az érvényes törvényekhez, de meg sem változtatta azokat a 2/3 többsége birtokában, deklarálva ezzel a törvényekhez való viszonyát.

Ha a Hágai Bíróság ítéletét értelmező magyar-szlovák tárgyalásokba törvénytisztelő állampolgárokat be akarták volna vonni, akkor szükséges lett volna az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezésére, hiszen amíg érvényben van, a törvénytisztelő állampolgár, akár hazaárulásra való felbujtásnak is tekintheti, hogy olyan létesítmények hasznosítását szolgáló munkában vegyen részt amelynek „üzembe helyezése súlyosan hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel járna...”.

A Horn-Kuncze kormány elbontotta a nagymarosi körgátat, majd Nemcsók ennek megépítési lehetőségéről tárgyal!
Antall kormány volt olyan bölcs, hogy a körgát lebontását nem kezdte meg, kivárt.

1998-ban a tétlenség megbosszulta az elmulasztást, hozzájárult a választási verséghez.

A szoci frakció nemcsak Nemcsók Jánost szúrta hátba, hanem önmagát is.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Reális Zöldek Klub véleménye huszonnégy szervezet Duna ügyével kapcsolatos aggodalmáról és a Mária Valéria hídról

Huszonnégy szervezet felhívással fordult a kormányhoz a Duna ügyével kapcsolatos aggodalmaik miatt. Kérésünkre a „Felhívás a Kormányhoz” című összeállításukat a Reális Zöldek Klubnak is megküldték. A szervezetek azt is nehezményezték, hogy a párkányi híd magasságát a nagymarosi gát visszaduzzasztó hatásának figyelembevételével szabták meg.

Véleményünk aktualitását a szervezetek felhívásáról az adja, hogy szeptember 16-án Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda miniszterelnökök aláírják a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló egyezményt.
A Reális Zöldek Klub üdvözli az egyezmény aláírását és külön örülünk annak, hogy az újjáépítésre kerülő Mária Valéria híd hajózási űrszelvényének a magassága nem fogja korlátozni a Duna folyó EU elvárások szerinti hajózhatóságát.

A huszonnégy zöldszervezet 13 pontban foglalta össze véleményét a jelenlegi és az előző kormány Duna-politikájáról. A 13 pont csak arra jó, a kérdést további parkoló pályára tegye. A jelenlegi kormány szakított az előző kormányok erőtlenségével, megtudott egyezni a híd kérdésében, eltérően az előző kormányok mozgásképtelenségétől.

Észrevételeink a Felhívás bevezetőjéről. A bevezető egyik gondolatköre a vízmegosztással foglalkozik.
Az ítélet kimondja az 1977-es Szerződés érvényességét és abban lehetőség van mindkét fél számára arra, hogy annyi vizet engedjen a közös bősi malom helyett a maga malmára, amennyit akar, így a vízmegosztás csak akkor lehet kérdés, ha a Felek az 1977-es helyett új szerződést kötnek.

Erre viszont mindaddig nincs törvényes lehetősége a Magyar kormánynak, amíg a Parlament által hozott, - a Reális Zöldek Klub által a zsidótörvényekhez hasonlított - 1992. évi XL. törvény, valamint a témában a törvény szellemét követő országgyűlési határozatok érvényben vannak, amelyeknek felülvizsgálatát az előző kormány megígérte, de ígéretét nem tartotta be.

A vízmennyiség megosztásával kapcsolatban az Ítélet 140. pontjának ötödik bekezdése azt mondja „kielégítő megoldást kell találniuk az Öreg-Duna medrébe és a mellékágakba juttatandó víz mennyiségére a folyó mindkét partján.” Az Ítéletben sehol sem található „ a jelenlegi 20 %-os helyett” kivétel. Márpedig a mennyiségre vonatkozóan más elképzelések is vannak.
A 20 %-nál kevesebbek is. Maga a 20 % is megfoghatatlan fogalom, ez lehet akár 100 m3/s, de lehet 2000 m3/s is, ha a legkisebb vagy a legnagyobb vízhozamra vonatkoztatjuk.

A Felhívás bevezető gondolatköre hiányolja az elmaradt vizsgálatokat is.
Önmagában az is ellentmondó állítás hogy az „ ökológiai vízigények felmérése mindeddig elmaradt.” Ha ez a megfogalmazás valós, akkor mire alapozódott az 1992. évi XL. törvény preambulumában kifejtett azon megállapítás mely szerint „ a vízlépcsőrendszernek, vagy bármelyik létesítményének üzembe helyezése hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel járna.”

A Felhívás bevezetőjében leírtak arra utalnak, hogy a fenti törvény meghozatala során a magyar fél nem rendelkezett olyan tanulmányokkal, amely stratégiáját, illetve egyes részkérdésekben a taktikáját megalapozta volna. A Felhívás olvasása közben a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, főleg a szlovák partner arra a következtetésre jut, hogy az Ítélet okozta új helyzethez való alkalmazkodást a magyar fél kapkodva most keresi.

Vélekedésünk a szervezetek által a Kormány figyelmébe ajánlottakról, a 13 pontról, a mi elgondolásunk pontokban szereplő teóriákról:
Ellentmondás található a Felhívás 1. és 2. pontjában. Az 1. pont az Ítélet értelmezését kívánja tisztázni. A 2. pont ugyanakkor megállapítja, hogy az Ítélet nem az értelmezésre, hanem a végrehajtás módjának meghatározására teremtett jogalapot.

Hitünk szerint a magyar félnek a beadott keresetből kell kiindulnia és a meg nem oldott kérdésekre kell végrehajtási utasítást kérnie, ha a szlovák fél a magyar elképzelést nem kívánja végrehajtani. Az újabb
szempontokat csak egy új hágai perrel lehet érvényesíteni. Ha korábbi keresetünk megalapozatlan volt, akkor annak felelőségét a Bírósághoz fordulók számlájára írhatjuk.

Minden korábbi javaslat érvénytelenítése a magyar fél felkészületlenségére és megbízhatatlanságára utal
( Felhívás 3. pontja). Tudomásul kell venni, hogy a magyar fél benne az Országgyűlés is a perben foglaltakkal kapcsolatban elvesztette fennhatóságát és alávetette magát a Bíróság döntésének. A meghozott Ítéletből tudomásul kell vennünk, hogy a döntésnek két szintje van, az egyik a két fél megegyezése, a másik a Bíróság. Minden más hazai tevékenység a kérdésben pótcselekvésnek számít.

Minden olyan megnyilatkozás, amely a korábban tárgyalókat a tárgytól eltérő módon le kívánja járatni 3.-7. pontok szerint (megfelelő tanulmányok hiánya, meghatalmazás hiány, stb.), csak ront a magyar fél helyzetén.

Téves minden olyan kitétel, amely arra a következtetésre kíván jutni, hogy a Szerződés nincs érvényben (Felhívás 8.). Az Ítélet 155. (1) D. megállapítja, hogy a magyar bejelentések amelyek „ a szerződés és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a Szerződés megszüntetését.” Ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a Szerződés dokumentumival érvényben van.

Az Ítéletből az is értelmezhető, hogy minden kérdésben csak közös megegyezéssel lehet eltérni. Tehát a per kezdetétől számítva minden olyan elképzelés, amely nem közös, érvénytelen. Sőt az is világos, hogy a C variáns jogosan épült fel. A magyar félnek csak egy pozitívuma van, hogy a mű üzemben léte sérti a megállapodást, de ezt rendezni kell. Ebben a kérdésben kérhetjük egy a per megkezdése előtt, a Bíróságnak benyújtott magyar „célegyüttesen” alapuló magyar javaslat szerint a végrehajtási megoldást.

Olyan magyar nyilatkozat, mely szerint nincs magyar célegyüttes és amelynek kidolgozását most kell elvégezni azt jelenti, hogy a magyar fél célegyüttes nélkül szállt ebbe a perbe. Egy új célegyüttes érvényesítése a bírósági eljárási gyakorlat szerint, csak egy új eljárás kezdeményezésével hajtható végre. Ez a magyar fél teljes lejáratását jelenti.

Tíz év elteltével az eljárási renddel kapcsolatos kérdések (11.-13) kihangsúlyozása azt támassza alá, hogy a magyar félnek korábban sem volt, de még ma sincs a témával kapcsolatban elfogadott „célegyüttese”. Az eddig nyilvánosságra hozott különböző célegyüttesekre fordított mintegy egymilliárd forint tehát teljes pénzkidobás, amit jobb lett volna az éhező gyerekek élelmezésére fordítani.

Teljesen céltalannak látszik, újabb eljárásokkal tovább növelni ezt a Dunába öntött pénzt. Magyarországnak van egy demokratikusan mgválasztott parlamentje, a parlamentnek van egy felelős kormánya. A kormánynak meg van megfelelő intézményrendszere és szakértő gárdája. Bízzuk a kérdés rendezését a Kormányra, hiszen nagyon sok olyan buktatója van a tárgyalásnak, ahol az álláspont nagyon sérülékeny, ha az a kelletnél hamarább nyilvánosságra kerül. Ebben az esetben még az Országgyűlés, de még annak Bizottsága is túlzott nyilvánosságnak számít, hiszen titkos dolgok is kiszivárogtak innen. Ilyen háttérrel tárgyalni teljesen eredménytelennek látszik. Az eredményes tárgyalások érdekében célszerübb lenne a témában hozott Törvényt és határozatokat hatályon kívül helyezni, hiszen némelyike szembehelyezkedik a nemzetközi joggal.

Véleményünk szerint a Kérdés megoldását Magyarország Törvényes Felelős Kormányára kell bízni. A Klub ennél sokkal többet nem mondhat az összehordott 13 pontról, legfeljebb azt, hogy a 13 amúgy is szerencsétlen szám és akik összehozták éppen elég szerencsétlenséget hoztak az országra, kár még ezzel is tetézni.

Összegzés:
1. A magyar fél elképzeléseinek a megfogalmazását a Hágai Nemzetközi Bíróság Ítéletének szigorú szószerinti idézeteivel kell indítani.
2. A javaslatok nem tartalmazhatnak önmaguknak ellentmondó megfogalmazásokat.
3. Nem célszerű ma olyan értelmezési vitába keveredni, amely a korábbi magyar elképzelésekben nem tisztázódott és mindig újabb és újabb vizsgálatok elvégzését kívánja, mert ez a magyar fél teljes tanácstalanságára utal.
4. Meg kell bíznunk a törvényesen megválasztott Magyar Kormány felelősség tudatában.

Budapest, 1999. szeptember 10-én

.