realzoldek
Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
|
Elküldve:
Szerd Aug 31, 2016 10:28 am |
|
Szigetköz, a Mosoni-Duna torkolati műtárgya, az ál-környezetvédők által gerjesztett vita tárgya 2009. óta! De mikor lehet majd Győrt, a "Vizek Városát" hajóval elérni a Duna felől?
Kedves Kollégák!
A napokban jelent meg - elsősorban az Alsó-Szigetköziek által - régóta várt hír, a "Kisalföldben", Cséfalvay Attila tollából, hogy jövő ősztől épülhet (?) a Mosoni-Duna torkolati műve Gönyűnél!
Kiderül a mellékelt cikkből, hogy egyelőre csak a terv-készítésnél tartunk, és még elég sok a kérdőjel az engedélyek megszerzése, a hatósági előírások betartása, a kivitelezés megkezdése, befejezése és főleg várható üzembe helyezése körül! (lásd: brüsszeli bürokrácia előre nem látható útvesztői, Pató Pál úr: "Ej, ráérünk arra még!")
A téma 2009-ig történő előzményeinek legfontosabb állomásaiból állítottam össze egy tanulságos "csokrot", annak illusztrálására, hogy Hazánkban milyen lassan és bürokratikusan mennek a beruházások, az EU és ezzel összefüggésben a hazai politikai döntéshozók mellett, elsősorban a civilnek álcázott, média által is támogatott, radikális ál-környezetvédők túl sikeres "aknamunkájának" köszönhetően!
Hiába vannak elsősorban jó külföldi példák pl. az árvízvédelem (mobilgát-rendszerek), a hajózás-, a vízenergia többcélú hasznosítása, a vízi-, vízparti-, kerékpáros-turizmus területén (Duna-, Rajna-mente, stb.), ezek hazai hasznosítása sorozatosan akadályokba ütközik, emiatt évtizedes lemaradásba kerültünk! Ezekre már a 90-es évektől kezdve, folyamatosan, és visszatérően felhívtuk a döntéshozók figyelmét, egyúttal tájékoztatva a tudatosan félre vezetett, információ-hiányban szenvedő, érintett lakosságot, és a témában közvetlenül, vagy közvetve érintett szakembereket is, abban a reményben, hogy észrevételeink, javaslataink Mindannyiunk érdekében, meghallgatásra találnak! Az egyes mellékelt cikkekhez kapcsolódóan, a megjegyzésekben utaltunk is, dokumentumokkal alátámasztva!
Lásd:
- 1993. júliusi, Bécs-Pozsony-Budapest, nemzetközi - magyar-osztrák-szlovák - kerékpáros szakmai tanulmányút és sajtótájékoztatók, valamint
- az 1997. évi I. Széchenyi Vízi Emléktúra, Bp-Párizs,
- az 1988. évi II. Széchenyi Vízi Emléktúra, Budapest-Isztambul-Rodostó, és
- az 1999. évi III. Széchenyi Vízi Emléktúra, Budapest-London-Marlow útvonalon, a Dunán, a Duna-Majna "Európa"-csatornán, a Majnán, a Rajnán, a La Manche-csatornán és a Temzén, a 150 éves budapesti Lánchíd ősénél, stb. tapasztalatai.
Erre vonatkozó írásaim a www.realzoldek.hu honlapon, és az 1999. évi, III. Széchenyi Vízi Emléktúráról készült videó, az alábbi internet-linkeken megtekinthetők:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1272 Magyar hajósok Európa vizein, a "Széchenyiek nyomában". Széchenyi Vízi Emléktúrák 3. rész. Budapest-London-Marlow 1999. Indulás. Bp. - Bécs.
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1273 Magyar hajósok Európa vizein, a "Széchenyiek nyomában". Széchenyi Vízi Emléktúrák 3a. rész. Budapest-London-Marlow 1999. Rajnától a Temze ékkövéig
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1275 Magyar hajósok Európa vizein, a "Széchenyiek nyomában". Széchenyi Vízi Emléktúrák 3b. rész. Budapest-London-Marlow 1999.07.31-08.26. Képek, sajtóvisszhangok)
Ez különösen a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel összefüggésben, elsősorban Budapesten (Római-part, mobilgát?), a Dunakanyarban (Visegrád-Nagymaros?), és a Szigetközben (Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Győr?), ill. mostanában Paks térségében, a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése (?) kapcsán jelentkezett, a "környezetvédők" szakmailag teljesen megalapozatlan, politikai célzatú, minden fejlesztést eleve megakadályozó, káros tevékenysége következtében, itthon (lásd: Duna Charta) és külföldön (pl. Jávor Benedek) egyaránt.
Ugyanakkor a felmerülő problémák, (pl. az árvizek, vagy a duna-parti löszfalomlások idején), vagy a hazai pozitív fejlemények ( pl. a Duna-mentén a Szentendrei-, a Nagymarosi-, a Váci-, a Sződligeti-, az épülő Visegrádi-, valamint a Tisza-mentén a Szegedi mobil árvízvédelmi fal, stb.) esetén elhallgatnak, ill. hallgatnak a "környezetvédők"(?).
Nem vesznek tudomást az Esztergommal szemben, a Duna túlpartján évek óta működő, a parti sétányon kialakított, és normál esetben észre sem nagyon vehető, Párkányi mobilgátról, de több hazai pozitív példáról sem (Lásd:a Rábán, a Nicki duzzasztómű mellett üzembe helyezett, Kenyeri Kisvízerőmű, a Hármas-Körösön, Békésszentandráson üzembe helyezett Kisvízerőmű és hallépcső, valamint a Tisza Kiskörei Vízlépcső és a Tiszalöki Vízlépcső közötti duzzasztott szakaszán 1973-ban létrejött, mesterséges víztározóról - mai nevén: "Tisza-tó"-ról, az "Öko-turizmus Szigetéről", a "Horgászok Paradicsomáról", az UNESCO "Világörökség" részéről, és a közelmúltban üzembe helyezett, jelenleg az ország legnagyobb hallépcső-, halút-rendszeréről, stb.). Ez utóbbival kapcsolatban különösen megdöbbentő Bárdos Deák Péternek, a Duna Charta elnökének azon - helyismeret nélküli - állítása, hogy a "Tisza-tó" valójában "mocsár"!? (lásd: Szalma Botonddal folytatott tévé vitája, 2016.08.12-én a Hír Tv-ben!)
A fentiek közül most, csak a Szigetköz egy kiragadott, aktuális témáját, a Mosoni-Duna torkolati műtárgya (duzzasztó, hajózsilip, stb.) tervezési-, megvalóstási-, és üzemeltetési problémáit emeltem ki, rávilágítva az integrált tervezés, a részletes tervezési program - az összes érdekelttel történő előzetes egyeztetést követő - felelősségteljes összeállításának jelentőségére, a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás), valamint a többcélú hasznosítás fontosságára! De ez csak egy kiragadott gyakorlati példa a sok közül, még Szigetköz egészének - Alsó-, Felső-Szigetköz, Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Rába, Lajta stb. - vonatkozásában is.
És akkor még nem is beszéltem - a helyi problémákon felül - az egész hazai Duna-szakasz közismert problémáinak mielőbbi megoldásának szükségességéről, nemzetközi-, hálózati összefüggésben, amelynek megoldása sürgető, és mielőbbi egységes országos, kormányzati kezelést, valamint a külföldi és a hazai "jó gyakorlatok / Best practice" részletes tanulmányozását, és "pre-koncepció-mentes" hazai, helyi viszonyokhoz igazodó adaptálását igényli!
De ezek részleteire majd a későbbiek érdemes lenne, egy értelmes szakmai párbeszéd-sorozat keretében visszatérni!
Ennek gyakorlati megvalósításához kívánok kellő akaratot és kitartást, Mindannyiunk érdekében!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
aranyépítészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. minisztériumi vezető főtanácsos, az OIH
Országos Idegenforgalmi hivatal v. főmérnöke
belkereskedelmi-idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Mellékletek:
dokumentumok - https://drive.google.com/file/d/0B2ifl7cAGjhpUjYxaEtCOG1nTDQ/view?usp=sharing
. |
|
|