realzoldek
Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
|
Elküldve:
Vas Feb 14, 2010 7:30 pm |
|
Kedves Juhos Úr !
Kerényi Ödön úr ajánlására már régen szándékoztam felvenni Önnel a kapcsolatot. Arra az esetre, ha részt fog venni ezen a tájékoztató megbeszélésen, egy pár információt, gondolatot és kérdést szeretnék megosztani.
1. Ez a megbeszélés kétlem, hogy stratégiai koncepcionális szinten fog mozogni. Itt a tervbe vett munka haladásáról fognak beszámolni az ezzel megbízott végrehajtó orgánumok.
2. Február 11.-én a Logisztikai Egyeztető Fórum képviseletében részt vettem egy tárgyaláson Hónig Péterrel, a KHEM miniszterével. Feltettem a kérdést, hogy hajlandó e elrendelni egy vizsgálatotot a mederszűkítéses megoldás minősítésére. Kérdésemet nem válaszolta meg..
3. A holnapi találkozó fontos hozama ügyünk számára az lenne, ha hivatalos forrásból adatokat kaphatnánk
a) a mederszűkítéses megoldás befektetési költségeire és éves üzemeltetési költségeire vonatkozólag.
b) a mederszűkítés által okozott folyamáramlási sebesség növekedése és a várható fokozott medermélyedés
összefüggéseiről - ennek hiányában annak beismerése, hogy az ebben rejlő környezetkárosító veszélyeket
nem vizsgáltuk meg
4. Természetesen ha alkalom adódik, hangoztassuk, hogy számunkra - ellentétben a Dunában csak a
folyami hajózás eszközét látó több dunamenti országgal - a Duna komplex nemzetgazdasági jelentőséggel bír,
ami növekvő vízmennyiségi és minőségi követelményeket állít. Ezt a vízigényt a mederszűkítéses
megoldás nem tudja kielégíteni, és csupán egy számunkra viszonylag kis jelentőséggel bíró probléma ideiglenes megoldását
jelenti. Az EDS keretében alkalom nyilik a Dunában rejlő valós nemzetgazdasági potenciál realizálására, amit csak a vízlépcsők megépítésével lehet elérni.
Ennek mellékterméke, nem főcélja a hajózhatóság biztosítása.
Üdvözlettel,
Telegdy István
-----------------------------------
Duna komplex hasznosítás2
JAVASLAT
AZ EU DUNA STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNÁL KÉPVISELENDŐ MAGYAR ÁLLÁSPONTRA
- Nem, a CO2 csökkentés, hanem a Duna komplex hasznosítása a fő indok Nagymarosi és a többi, magyar dunai vízlépcső létesítésénél.
- Ezt az elvet vallják Mosonyi Emil akadémikus, professzor követői és a Reális Zöldek Klubtagjai és támogatói is.
- A komplexitás volt az 1977. évi BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSÖK (BNV) szerződés alapelve is.
- (Ennek történetét tartalmazza a Hága után 5. című összefoglalóm , ami olvasható a Reális Zöldek Klub honlapján lévő tékámban.)
- Az EU VII. közlekedési út létesítésében való részvétel lehet a járható megoldás, amihez az EU anyagi támogatást is ad.
- A román-bolgár új vízerőművek beruházása jó példa számunkra is.
A komplexitás elvi sorrendje az alábbiak szerint változott a BNV 1977. évi szerződéskötés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete óta:
1. A BNV legfőbb célja a hajózás egész évi biztosítása a Duna Bizottsággal kötött Egyezmény irányelvei szerint.
2. A Bősi Vízerőmű nem jár rendszeresen , napi 4 órán át 720 MW, teljes kapacitásával csúcsüzemben , hanem folyami erőműként a Duna mindenkori vízhozamát hasznosítja megújuló, villamos energia termelés révén. A főcél tehát nem az eredetileg tervezett csúcsrajáratás, hanem a legnagyobb, éves villamosenergia-termelés elérése.
3. A hágai per során a rendszeres csúcsüzemről mindkét fél lemondott, tehát a Nagymarosi Vízlépcső nem a csúcsra-járatást szolgálja, hanem - az ítélet szerint - érvényben maradt szerződés többi, a Duna komplex hasznosítási feladatának teljesítését.
4. Változatlan cél az árvíz elleni védelem. A Dunacsúnyi duzzasztó gát, amely átvette a Dunakiliti vízmű szerepét lehetővé teszi, hogy a bősi műcsatorna 6500 m3 /s áteresztésén felüli a Duna árvíz tömegét 10000 m3/s mennyiségig levezesse. Tényként rögzíthetjük, hogy a vízszint ezen árvíz-hozamnál is 0,5 méterrel maradt a gát magassága alatt!
5. A közúti közlekedés javítása valósul meg azáltal, hogy mind a bősi, mind a nagymarosi gát új hidat képez a Dunán. A nagymarosi gát összekötné a pilisi és a börzsönyi hegyeket. Állandó vízszintet mutatna a Duna-kanyari szállodák látogatóinak és az öböl új „Duna-tava” a vízi turizmus kedvencévé válhatna.
6. A duzzasztás a talajvízszint szabályozását teszi lehetővé. Nem száradna ki a Szigetköz, ha a főmeder vízszintjét a duzzasztással megemeljük és a mellékágakba is vizet eresztünk. Erre a megoldásra jó példa a Dunakiliti mellett a főmederbe épített fenékküszöb, amely Pozsony villanegyedévé tette a műcsatorna és a főmeder közötti szigetet. A Kilitii gát alatti főmederbe három fenékküszöb volt eredetileg előirányozva, amelyek az 50-200 m3/s vízhozamok mellett is állandó vízszintet biztosítottak volna.
7. A túrizmus fejlesztése a már említett vízi sportokon és kishajózáson túl, a Duna-Majna-Rajna csatorna Nagymaros alatti személyhajó forgalom növekedését is lehetővé tenné.
8. A Budapest alatti Duna szakasz vízlépcsői kiegészítenék a komplex hasznosítás energetikai céljait a Duna mellé telepített. nagy hőerőművek kondenzátorainak friss víz hűtési lehetőségével. Az Adonyi Vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termelés korlátozását .szűntetné meg az alacsony vízszintek idején. A Nagymarosi Vízlépcső az új Szőnyi Hőerőmű hasonló poémáját oldaná meg. A Fajsz Vízlépcső pedig a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését tenné gazdaságosabbá a frissvíz hűtés révén, a drága, hűtőtornyos változat helyett.
9. Az öntözés és vízgazdálkodás javítása Magyarország súlyponti kérdésévé vált. Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza hátság kiszárad. A duzzasztás tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna - Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tisza völgybe. A tanulmány a reális zöldek honlapjáról is letölthető.
10. A Duna komplex hasznosítása Magyarország távlati teveinek, energia koncepciójának szerves része kell, hogy legyen mivel nélküle nem illeszkedünk be az EU fejlesztési terveibe sem.
Budapest, 2010.02.10.
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes |
|
|